Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

NOGRAD 1989. MÁRCIUS 29., SZERDA Ülést tart az MSZIMK» Központi Bizottsága Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A napirendi pontokhoz kap­csolódóan, Major László, a párt szóvivője az MTI mun­katársának elmondta: az MSZMP-nek határozott tö­rekvése és érdeke, hogy a nyilvánosság fórumain meg­jelenjenek az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellen­tétes, különböző nézetek. Ál­láspontja szerint a politikai nyilvánosság a szocialista jogállamiság keretei között nem osztható fel első és má­sodik nyilvánosságra, azon­ban ki kell dolgozni a véle­ménynyilvánítás széles jogi garanciarendszerét. Ennek hiánya ugyanis jelenleg za­varokat okoz. A nyilvánosság különböző fórumai gyakran nem a valóságnak megfelelő­en tükrözik^ a társadalomban meglevő érdekkülönbsége­ket, s ez nem segíti a tár­sadalmi megegyezést. A po­litikai, gazdasági rendszer bírálói mellett nem kapnak azonos nyilvánosságot azok, akik nem éleznek konfliktu­sokat, hanem a nemzeti ösz- szefogás megteremtésén fá­radoznak. Az MSZMP fon­tosnak tartja a tényeken, és összefüggéseken alapuló tár­sadalomkép kialakításán ke­resztül közelmúltunk és je­lenünk objektív feltárását. Az intézményes keretek megteremtéséhez tartozik az új sajtótörvény kidolgozása — hangsúlyozta a továbbiak­ban Major László —, mert a jelenlegit már túlhaladták a társadalmi, gazdasági vál­tozások. Létrejötte az al­kotmányozási folyamatnak is egyik fontos állomása lesz; összhangban áll majd a nem­zetközi joggal, a Magyaror­szág által is aláírt deklará­ciókkal. Alaptétel, hogy a véleménynyilvánítási sza­badság gyakorlása nem jár­hat bűncselekmény elköve­tésével, mások jogainak sé­relmével — hangsúlyozta a szóvivő, majd arról szólt: a párt véleménye szerint a törvénynek lehetővé kell ten­nie, hogy bárki, tehát ma­gánszemély i,s alapíthasson lapot, helyi, kereskedelmi jellegű rádió- és tévéstúdiót, nyomdát. Az elgondolás sze­rint arról is rendelkeznie kellene, hogy a hazai sajtó­ban milyen arányban vehes­sen részt a külföldi tőke, ho­gyan lehet megvédeni a nemzeti szuverenitást a tá­jékoztatáspolitikában. Ugyan­csak a véleménynyilvánítási szabadság törvényes garan­ciájához tartozik a sajtó fe­letti törvényességi felügyelet, amelyet jelenleg az ügyész­ség iát el. A törvénynek meg kell határoznia, hogy a felügyeletet ellátó szerv milyen eszközökkel rendel­kezik a törvényesség fenn­tartása érdekében, valamint a sajtóbüntetés, a sajtóvét­ség, a helyreigazítás fogal­mát. Az MSZMP hasznosnak tartaná, ha' a törvény meg­alkotására még ebben az év­ben — széles körű társadal­mi vita után — sor kerül­ne. A különfélék között sze­repel a Központi Bizottság előtt a Lukács György-ala- pítvány létrehozását szorgal­mazó javaslat. Ennek célja, hogy hozzájáruljon a mar­xista, szocialista szellemisé­gű társadalomtudományi ku­tatás, nevelés, oktatás, poli­tikai ismeretterjesztés felté­teleinek javításához. A KB az alapítvánnyal a szocialis­ta célokkal összhangban ál­ló tudományos igényű tevé­kenységet kívánja támogat­ni, ösztönözni. Az alapítvány —, amelynek induló vagyo­na 40 millió forint; a fede­zete az MSZMP Nógrád me­gyei oktatási igazgatósága épületének értékesítéséből származó bevétel — nyitott, minden magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökkel és különfé­le tevékenységekkel. A ja­vaslat szerint évente egy al­kalommal ítéli oda a kura­tórium a Lukács György-dí- jat. A szóvivő végül arról tájé­koztatott, hogy amennyiben a testület felmenti Szűrös Mátyást KB-titkári funkció­jából, a Politikai Bizottság javasolja: Grósz Károly fő­titkárt bízzák meg, hogy a következő időszakban lássa el az Országgyűlés MSZMP- frakciójának vezetői tisztét. Összeül a VSZ külügyminiszteri bizottsága Április 11-én és 12-én a megállapodás szerint Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszte­ri Bizottságának soros ülésére. (MTI) Tovább folytatódik a szigorú pénzügyi politika A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtóértekezlete Az első három hónap so­rán a tervezettnél lényege­sen nagyobb mértékben rom­lott a népgazdaság konverti­bilis valutában elszámolt folyó fizetési mérlege. A hiány januárban és február­ban már elérte a 350 millió dollárt, s a márciusi adato­kat is figyelembevéve a de­ficit az első negyedévben valószínűleg megközelíti a 600 millió dollárt. Ezért vált elodázhatatlanná a forint konvertibilis valutákhoz ké­pest történő 5 százalékos le­értékelése, amit a Ma,gyár Nemzeti Bank saját hatás­körben végzett el — mon­dotta Bartha Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Bánik elnöke kedden az MNB-ben megtar­tott sajtótájékoztatón. / Még van lehetőség arra, hogy teljesüljön a népgazda­sági terv és a folyó fizetési mérleg hiánya ne haladja meg 1989-ben az 500 millió dollárt. Lényeges, hogy az áruforgalomban, az előirány­zottnál nagyobb aktívum jöjjön létre. Szükség van a bevásárló turizmus jelentős korlátozására is, mert ez szintén veszélyezteti a fizeté­si mérleg tervezett javítását. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a gazdaság­ban felgyülemlett feszültsé­geket nem lehet a külföldi eladósodás árán csökkentenii. Amennyiben nem sikerülne a fizetési mérleget a kívánt mértékben javítani, szüksé­gessé válna az adminisztra­tív eszközök újbóli beveze­tése, ami megtörné a ki­bontakozott reformfolyama­tot. Az MNB elnöke szerint el kell kerülni, hogy a költ­ségvetés hiánya jelentősen növekedjen, e téren tapasz­talható ugyanis a legnagyobb bizonytalanság. Az MNB a kereskedelmi bankokkal együttműködve törekszik ar­ra, hogy kikényszerítse a vállalatok fizetési fegyelmé­nek javítását, s szigorúbb hi­telezéssel pedig hozzájárul­jon a veszteséges vállalatok gyorsabb ütemű felszámolá­sához. Az idén tovább folytatódik a szigorú pénzügyi politika. A pénz hiánya ugyanakkor továbbra sem akadályozza az áruforgalmat, s a gyenge fizetési fegyelem miatt a vállalatok a kevésbé haté­kony termelési szerkezetet képesek továbbra is fenntar­tani. Mi vel az év végi kiug­róan magas sorban állás nem válhat tartássá, ezért a pénzügyi politika szigorá­nak fenntartása mellett el­odázhatatlan a pénzügyi rend erősítése. A Koreai Köztársaság külügyminisztere Budapesten (Folytatás a 1. oldalról.) Várkonyi Péter és Cső Ho Dzsung délután a Külügy­minisztériumban hivatalos tárgyalást folytatott. Mindkét fél nagyra érté­kelte, hogy aüg két hónap­pal a diplomáciai kapcsola­tok felvétele után sor került az első külügyminiszteri ta­lálkozóra. A Koreai Köztár­saság külügyeinek irányító­ja hangsúlyozta: a diplomá­ciai kapcsolatok felvételével nem az volt a szándékuk, hogy elszigeteljék északi test­véreiket. Ellenkezőleg: ked­vező nemzetközi feltételeket szeretnének létrehozni Korea egyesítéséhez. Cső Ho Dzisung elmondta, hogy történelme során — Magyarországhoz hasonlóan — Korea is há­rom részre volt szakítva, így mindkét fél ismeri az ilyen állapot súlyosságát. A vendég kifejtette, hogy Szöul szeretné, ha a Magyar- ország és a Koreai Köztár­saság kapcsolatainak fejlő­dése példa lehetne a többi európai szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió szá­mára. Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov, Grósz Károly és Franz Vranitzky egy kötet­ben. Ez már önmagában is rendkívüli esemény. Mind­azok az európai politikusok és közgazdászok szerepelnek ebben, a könyvben, akik so_ kát tettek a reformért, Eu­rópa gazdasági helyzetének alapvető megújításáért. Becs volt a színhelye „Europas Aufstieg” című kötet világ- premierjének. .. — Miért akar Magyaror­szág bekapcsolódni a világ, piac vérkeringésébe? — Miikor' lesz Magyaror­szágnak konvertibilis valu­tája? Ilyen és ehhez hasonló iz­galmas közgazdasági kérdő, sekre kaphatunk választ a könyvből, amely Becsben jelent meg. A magyar poli­tikusok, közgazdászok és jo­gászok tanulmányai különös érdeklődésre tarthatnak igényt. Az élre Grósz Ká­roly nak, az MSZMP főtit­kárának gazdasági tézisei kí­vánkoznak, ő akikor is fel­vázolta elképzelését a gaz­dasági reformról, amikor a Financial Times 1988 nyarán Budapesten ünnepelte fenn­állásának 100. évfordulóját., A magyar államférfi akkor beszédet mondott, és ez ke­rült be az Europas Aufstieg című könyvbe. — Már 20 éve, az 1968-as reform bevezetésékor megfo­galmazódott — jelentette ki Grósz Károly és ezt olvas­hatjuk a könyvben is —, hogy egy kisország számára az elszigetelődés megenged­hetetlen, a versenyben mara­dás egyetlen lehetősége a világgazdasági nyitás, az al_ kalmazkodiás. Felismertük azt is, hogy a világgazda­ságba való intenzív bekap­csolódás túlmutat az egysze. rű kereskedelmi kapcsolato­kon. Magában foglalja a műszaki együttműködést, kooperációt, vegyes vállala­tok alakítását, a működő tő. ke bevonását is. Felzárkóz­ni a világ legfejlettebb álla­maihoz csak akkor lehetsé­ges, ha kialakítjuk azokat a hazai politikai és gazdasági feltételeket, amelyek erre késszé és képessé tesznek bennünket, s ha fokozatosan lebontjuk azokat a mestersé­ges falakat, amelyek vállala­tainkat a világgazdaságtól elválasztják. Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia el. nőké a könyvben „A magyar gazdaság mai válaszútja — történelmi összefüggésben” címmel publikál figyelemre­méltó tanulmányt. Ennek a legérdekesebb része prognó­zist ad a magyar forint kon. vertibilitásának lehetőségé­ről. — Az átfogó ár-, bér- és költségvetési reform a fo­rint, első lépésben legalább­is külső konvertibilitásának négy-öt éven belüli bevezető, se megfelelő belső feltétel - rendszerrel kívánja alátá­masztani a valóságos gazda, ságstratégiai átalakítást, — írja Berend T. Iván. Majd így folytatja: — Ennek ke­retében a világgazdasággal való tervezett, szerves, ösz- szehangolódás már nem kényszerpályás nyomvonalon haladna, hanem az összekap­csolódást és átalakulást elő. segítő módon épülne a szer­kezeti átalakítás programjá­ba és segítené elő a tényle­ges európai, illetve világgaz. dasági kooperációba való magyar bekapcsolódást. A reformtervek, amelyek az 1988—90-es évektől a meg­valósulás útjára léptek, s amelyek a tervek szerint az 1990-es évek közepéig hiva. tottak valóban új pályára vezérelni az országot, meg­valósításuk esetén jó felté­teleket biztosítva az 1992-es útjára induló új európai in­tegrációhoz való sikeres kap­csolódáshoz. A kötetben még másik há­rom magyar szerző szerepel, Pozsgay Imre témája „A kultúra- és a demokrácia távlatai a szocialista plura­lizmusban”. Kulcsár Kál­mán, a politikai (kultúráról és a jogi kultúráról ír. Csi- kós-Nagy Béla, az osztrák— magyar gazdasági kapcsola. tokról értekezik. A tanulmánykötet angol szerzői közül Margaret Thatcher angol miniszterel­nök emelkedik ki. Témája Skócia gazdasági fellendülé­se. A többi angol tanulmány is szellemi izgalmat okozhat az olvasónak. Nézzük csak sorban a szerzőket és a cí­meket : John Binder: „Az integrá. ció politikai gazdasága és a politikai intézkedések Kele­ten és Nyugaton.” Frank H. Longstretb ,.A thatcherizmus és a brit szakszervezetek”. Christopher Pratten: ,,Mrs. Thatcher gazdasági erőtevé­kenysége.'’ Michael Kaser: „A szovjet peresztrojka cél­ja és határai”. Archie Brown témája különösen fi. gyelemreméltó: „Gorbacsov és a politikai reform”. A szovjet szerzők közül Mihail, Gorbacsov tézisei tarthatnak igényt a legna­gyobb érdeklődésre, ame­lyekkel a peresztrojkát, a glasznosztyt és a demokra­tizmust foglalja rendszerbe. Az Europas Aufstieg című könyv egyelőre Bécsben né. met ül jelent meg, de terve­zik azt is, hogy angolul, oro­szul és magyarul is eljuthat az olvasóhoz. Minden jog a Pro Marketing, International nevű osztrák cég igazgató­jáé, Georg Mausé, aki 1988 szeptemberében határozta et kiadását. Aki a könyvet el. olvassa, legyen gazdasági szakember vagy laikus, ha receptet nem is, de példatá­rat kap, hogy a reformok miként élénkítették fel Eu­rópát, amely nem várt cső. dára, hanem önmaga újult meg. Molnár Károly Hazánk és Izrael rendezi viszonyát Magyarország és Izrael három hónapon belül ren­dezi diplomáciai viszonyát — így idézte keddi számá­ban a Jerusalem Post cí­mű újság Fock Jenőt, az MSZMP KB tagját, a MTESZ elnökét, aki a MTESZ küldöttségének élén tartózkodik Izraelben. A lap idézte Foeknak azt a kijelen­tését, hogy Magyarország lesz az első kelet-európai állam, amely felújítja diplo­máciai kapcsolatait Izrael­lel. A >'osztok indítórakéta modellje mellett áll Vlagyi­mir Barmin irakéta-főkonstrnktőr, aki 1989. március 17-én ünnepelte 80. születésnapját. A szovjet tervező vezetésével számos űrhajózási és űrkutatási berende­zést hoztak létre. így az Energia hordozórakéta- rendszert, vagy a Venera és a Hold űrállomások szondáit. NSZK: À szovjet választások sajtóvisszhangja A Die Welt című nyugat­német konzervatív napilap értékelése szerint a népi kül­döttek kongresszusának meg' választása Mihail Gorbacsov főtitkár és államfő politikai irányvonalát erősítette. Az újság — kedden megjelent más NSZK-beli lapokhoz ha­sonlóan — címoldalon, sza­lagcím alatt számolt be ar­ról, hogy a szovjet társadal­mi-gazdasági átalakítási folya­mat előrevitelén fáradozó re­formtényezők jó szereplése, mindenekelőtt Borisz Jelcin nagy szavazataránnyal kivi: vott moszkvai győzelme ked­vező Gorbacsov szempontjá­ból. A Frankfurter Allgemeine Zeitung „A változás lehele­té” című vezérkommentárjá­ban figyelemre méltónak ne­vezi, hogy a szovjet állam­polgárok korántsem jelen­téktelen számában immáron egyáltalán nem unott közöm­bösséggel járultak az urnák­hoz. Ezt az új. évtizedek óta ismét tapasztalható érde­kelt választói magatartást a Westdeutsche Allgemeine Zeitung egyenesen bámulat­ra méltó, nagy fontosságú szovjetunióbeli eseménynek tartja „Ellenőrzött szabad­ság” című kommentárjában. A választások Gorbacsovot igazolták, írja, aki a de­mokrácia irányában tett el­ső lépésekre ösztönözte az országot. Másfelől azonban az is világos, hogy a szov­jet állampolgárok úi ellenőr­zött szabadsága a jövőben talán nagyobb mértékben válhat önálló tényezővé, mint ahogy ezt a reformok mérsékelt hívei kívánnák. A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-An­zeiger keddi vezércikkében mélányolja, hogy a választá­sok magától értetődő nyuga­lommal zajlottak. A szovjet választók csak szerényen mu­tatták meg, hogy mekkora erőt képviselnek, s máris aggodalom lett úrrá a párt- és állami bürokráciának ab­ban a körében, amelyet — a hatalom kiváltságosaiként — eddig életre szólóan he­lyeztek funkcióba. Lassan az ilyen hivatalnok számára is ütni kezd a búcsú órája. Európai reformerek kötete ■ s

Next

/
Thumbnails
Contents