Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. MÁRCIUS 1.. SZERDA NOGRAD 3 Mi tehetünk a legtöbbet Nem randevúzik az MDF? — Ki kíváncsi a tényekre? Ha szükséges, akkor fogcsikorgatva is... A Kazári Zöld Mező Ter­melőszövetkezet múlt évi gazdálkodását szerény mér­tékű termelésbővülés és eny­hén csökkenő eredményes­ség jellemezte — olvashat­tuk Dudás László elnöknek, az 1988. évet értékelő zár- számadási beszámolójában. A jelen valóságát legjobban érzékeltető, a jövőre utaló gondolatai közül talán szo­katlan megfogalmazása mi­att keltett érdeklődést az alábbi: „Nem siránkozni kell, hanem, ha szükséges, akkor fogcsikorgatva dol­gozni, termelni, eredménye­sen gazdálkodni. Az újabb sikerekért mi tehetünk a legtöbbet. . Nagyon sok szervezésbeli hiányosság okozott bosszú­ságot a növénytermesztés­ben. Az előbbiek a már szín­vonalasnak ítélt ágazatveze­tői munka hanyatlására ve­zethetők vissza, de még nem válság jellegűek — minősí­tette beszámolójában az ága­zat tevékenységét az elnök. Olyan gárdát kívánok kialakítani az erőgépveze- tőknél, akik az összes fel­adat ellátására alkalmasak — kezdi válaszát Sándor Zsolt ágazatvezető, növény- védelmi szakmérnök. — Csupán két jó szakemberrel kell még bővíteni a meglé­vő gárdát. A szemléleten is változtatni kívánunk- A ná­lunk lévő 10 aranykoronás földekről nem az a cél. hogy 45 mázsás átlagtermést ta­karítsunk be, hanem, hogy minél olcsóbban, kisebb költséggel dolgozzunk. Az idén megváltozik termék- szerkezetünk: kevesebb lesz az árunövény, több az emel­kedő létszámú állatállományt ki,szolgáló takarmányt er ­mesztés. — A jó termés érdekében a legjobb földeket kívánjuk e célra hasznosítani. Vagyis szálas, zöld, tartósított tö­megtakarmányból az előző évhez képest több mint 150 vagonnal kell megtermel­nünk. Az erőgépek rendsze­res karbantartása, üzemké­pességünk folyamatos fenn­tartása érdekében tökélete­sítjük a vállalkozói szerző­désben lefektetett kölcsönös érdekeket megvalósító, na­gyobb teljesítményre, anyag­takarékosságra, jobb minő­ségre ösztönző anyagi érde­keltséget. Továbbá azért is bízunk az idei jobb ered­mény elérésében, mert nye­reségtervünket a múlt esz­tendőhöz képest az idén re­álisabban határozták meg. ☆ Az elismerések mellett az állattenyésztési ágazatban az értékesített tej minőségi mutatói nem kedvezőek■ Az elsőosztályú 38 százalék — kevés —, a harmadosztályú pedig 27 százalék ,— sok. Az önköltség pedig 30 fillérrel romlott — állapította meg a zárszámadási beszámoló. — Az állattenyésztő-tele­pek rekonstrukciója során megvalósított fejőház kor­szerű technikája, technoló­giája megteremtette a felté­teleket az I. osztályú tejter­meléshez — hangsúlyozza Czene László ágazatvezető, agrármérnök. — Az itt be­következett előnyös válto­zást azzal próbálom erőtel­jesen érzékeltetni, ha azt mondom: úri munkahellyé vált a fejőház. Kezdetben a csapat idegenkedett az új technikától — tőgymosó- pisztoly, pillanathűtő stb. —, mert nem ismerte, félt tőle. Akkoriban mi, vezetők a gyakorlatban bizonyítot­tuk be, miért előnyös az új technológia. — Az első, kezdeti bi­zonytalan lépések után a 18—20 éves gyakorlattal bí­ró szakemberek jól megta­nulták az új követelmények teljesítését. Az összetartozás érzését, az új, korszerű mun­kahely meglétét külsőségei­ben is jeleztük az új mun­karuhával. Amire nagyon kell ügyelnünk a jövőben, az a vegyszeres csőmosás- El kell érni. hogy még vé­letlenül se kerüljön szeny- nveződés a folyamatba. A vízben lévő szennyeződés megakadályozását szolgálja majd a vízszűrő beépítése. Az elsőosztályú tejtermelés­hez az eddiginél több és jobb takarmányra van szük­ség. Ez jelenleg ma még nincs meg. A talpraállás óriási gátja a hatékonyság fiélkül ki­áramlott bértömeg, ,a mun­kaidő minimális kihasználá­sa. a szociális jellegű nor­mák — olvasom az erdésze­ti ágazat értékelésével fog­lalkozó beszámolóban. Lesz- e, s milyen tartalmú válto­zás lesz az idén? — Nem lesz könnyű talp- raállnii, mert a 637 hektár­nyi erdőterületünk döntő része a kevésbé értékes cser­ből és akácból áll, — mond­ja Vadász András, az erdé­szeti ágazat vezetője, er­désztechnikus. Innen jó mi­nőségű alapanyagot előállí­tani nem könnyű, ugyanak­kor velejárója a magas ki­termelési költség is. A mos­tani kritikus állapotról csak akkor tudunk elmozdulni, ha a nekünk szükséges tech­nikai ellátottság ott és ak­kor lesz jelen, amikor ne­künk kell. Erre van szük­ség, hogy jobb legyen a munkaidő-kihasználás, a tel­jesítménnyel arányosan ke­rüljenek kifizetésre a bérek. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban tudjunk alkalmaz­kodni, egy mozgó kocsira volna igényünk, bár tudom, ennek a beszerzése a mai pénzszűke világban igen kér­déses. Mozgékonyságunkat, a szervezettebb munkát se­gítené, ha első megoldásként bekapcsolnának bennünket a CB-rendszerbe­— Egyetértek azzal, hogy szétszórtságunk ellenére je­lentősen növelni kellene a dolgozók öntevékenységét. Egyedül a fakitermelés költ­ségének csökkentésével le­het a nyereséget növelni. Az erdőtelepítés a jelentős kézi munka és a nagy arányú lét­számcsökkenés — 40 főről 7 főre — miatt továbbra is veszteséges marad. A felújí­tásokat 90 százalékban kézi » munkában, koruknak megfe­lelő teljesítménnyel nyugdí­jasok végzik. Náluk az ered­ményesebb ösztönzés újabb formájának megtalálása ve­zethet a gyorsabb tempóhoz. ☆ A gazdálkodás eredmé­nyességének érdekében mi tehetünk a legtöbbet. A jö­vő sikerének megalapozása érdekében a gondolkodó em­ber fejében és dolgos két ke­zében lévő tartalékokat kell szövetségbe, iegységbe állíta­nunk — hangsúlyozta Du­dás László elnök, zárszámadó beszámolójának zárógondola­taiban. Venesz Károly Bútorgyártól! A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban készülő ter­mékek gyártásához korszerű célgépeket vesznek igénybe. A vevők által is elismert szekrénysorok, ülő- és fekvőgarnitúrák minősége a berendezések mellett az itt dolgozó kiváló szakemberek tevékeny­ségének is köszönhető. —kulcsár— A szent tehén árnyékában Bgy kerekasztal négy sarka (Folytatás az 1. oldalról.) Meghívás nyilvánosság előtt A NÖGRÁD balassagyar­mati szerkesztőségi csoportja és igy áttételesen a megyei lap nevében egy művészeti köri ülésen (Komjáthy Tár­saság) kerekasztal-beszél- getésre invitáltam a Reform­cikk egyik MDF-es nyilat­kozóját, Pénzes Géza ba­lassagyarmati tanárt és egy­úttal természetesen társát a nyilatkozásban — Bilecz Endre tanárt. Ök ketten, mondtak ugyanis elmarasz­taló véleményt a város és a megye beárnyékolt (?) kap­csolatáról, húszezer önállót- lan balassagyarmati polgár nevében a két év múlva várható „katasztrofális víz­hiány”?, a megyei pénzek elmaradása?, a nyírjesi to­vábbképző központ (mire használják?), az évtizedek óta megoldatlan városi gon­dok stb. ügyében. Miután a Reform helyben élő cikk­írója teljes mértékben el­hanyagolta a másik fél — ez esetben például a tanács — megkeresését, talán érthető­en hiányérzetünk maradt a súlyos vádakat, kritikákat olvasva. Időközben jó né­hány városi fórumon is vé­leményt mondtak a balassa­gyarmatiak, akik követel­ték; legyen válasz a Reform egyoldalú cikkére! A művészeti kör nyilvá­nossága előtt közölt szóbeli meghívásra Pénzes Gézától nem kaphattam? ott hely­ben egyértelmű választ „ezt még meg kell beszélni a vezetőségnek...”, de felszólí­tott, hogy a meghívást kö­zöljem az MDF helyi cso­portjának egyik vezetőjével írásban ! Felrémlett ugyan, hogy a bürokrácia nem erős oldala az MDF-nek, de ter­mészetesen tudomásul vet­tem ezt a feltételt a nyilvá­nosság előtt és annak érvé­nyesülése reményében. Szó szerint hézbesitett levél A NÓGRÁD-szerkesztőség balassagyarmati csoportja Bgy. Rákóczi út 18. Tisztelt Rigó Zoltán! Pénzes Gézával történt előzetes megállapodásunk szerint ezúton fordulunk az MDF Bgy. városi vezetősé­géhez, hogy támogassa ja­vaslatunkat, miszerint a héten (szerdán vagy csü­törtökön) a Reformban megjelent cikk szereplőivel, — azonos kérdésekről — kerekasztal-beszélgetést folytassunk. A találkozóra, — amelyen Berta Róbert és Ember Csaba is részt ven­ne — a szerkesztőségünk­ben kerülhetne sor. A végleges időpontot te­lefonon is egyeztethetjük. Az együttműködés reményében T. Pataki László Balassagyarmat, 1989. feb­ruár 06. A levelet nem bíztuk a postára, mert az idő fon­tos tényező ilyen esetekben. Amúgy is helyénvalóbbnak tűnt: kézbesíteni a címzett­nek, ahogy mondani szokás „s. k”. Megtörtént még az­nap. Barta Róbertét, a városi tanács fejlesztési ügyeivel foglalkozó osztály- vezetőjét és Ember Csabát, a város megyei tanácstag­jainak vezetőjét telefonon értesítettük. Természetesen vállalták a találkozót, bár Berta Róbertért, úgy tűnt, kocsit kell küldeni, mert ak­kor még betegeskedett. Esti látogató Időközben nagyjából ki­alakult a csütörtöki este, mint a kerekasztal véglege­síthető időpontja. Február nyolcadikén este azonban felkeresett lakásomon Pén­zes Géza és kifogásokkal élt (nincsenek megfelelő adataik, a kerekasztal-be- szélgetés másik két részt­vevője nem döntéshozó?) és miután megnyugtattam : a döntéshozás a tanácsi tes­tület dolga, és, hogy a kér­déseikre éppen Berta és Ember tudhat valamiféle választ adni „jó, akkor ott leszünk, legalább mozdul előre valamit az ügy...” Tel­jes egyetértésben váltunk el. Másnap híre jött, hogy Pénzes Bertát is felhívta még délelőtt és „körbe kér­dezte” — mire alkalmas egyáltalán!?) Nem volt elé­gedett. Ennek ellenére sem­milyen más értesítést nem kaptunk, tehát megvettük az üdítőket és a ropikát, öt órakor pedig mindhárman leültünk az asztalhoz. Aznap volt dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet or­szággyűlési képviselő nép­frontbeli kibővített ülésen megtartott képviselői be­számolója, amin részt vet­tek az MDF-esek is termé­szetesen. Az idő múlott és sokáig arra gondoltunk, hogy a képviselői beszámoló utáni beszélgetés tartja vissza vendégeinket. Dr. Győri Sándor, a városi ta­nács elnökének minden te­kintetben korrekt, világos, meggyőző, adatszerű vá­lasza már azon az ankéton elhangzott a Reform cikké­re válaszolva, ez azonban a tervezett kerekasztalt nem tette feleslegessé, sőt. . . Szent tehén-e a nyilvánosság? Kár lenne tovább cifrázni. Pénzes Géza és Bilecz End­re este . hatkor még nem. volt a megbeszélt helyen, ennél tovább semmiképpen nem várhattunk. Nem ké­szültünk konfrontációra- összecsapásra. A nyilvános­ság teljeskörű(bb) érvé­nyesítése lett volna a cél, valamennyiünk érdekében. Több mint negyedszázados, praxisomban nem fordult elő hasonló eset, hogy egy­szerűen magyarázat, érte­sítés nélkül harmadmagam- ,mal felültessenek. A szent tehén, a sokat és sokak ál* tál terelt gyenge jószág árnyékában elmerenghe­tünk azon, hogy ma már talán egyáltalán nincsenek etikai szabályok. Hogy ma már talán valóban bárki bármit mondhat és később annak az ellenkezőjét is, de mások véleménye egyál­talán nem fontos tulajdon­képpen. A Reform cikké­ben idézték a megyei párt- bizottság első titkárának korábbi véleményét. Jobb lett volna az alkal­mat megragadva megfelelni az idézettnek „Ami a me­gyei sajtót illeti: úgy vélem, lehetne tényszerűbb mé­lyebb, elemzőbb, bátrabban helyt adhatna érveknek és ellenérveknek”.. Ehhez azonban korrekt partnerek kellenek... ☆ Időközben (február 24.) a Reform Ennyit címmel vá­laszolt lapunk január 28-i, számában megjelent és ki­zárólag a NÓGRÁD-dal kap­csolatos cáfolatra, felidéz­ve Miklós Andort és az Est egykori főszerkesztőjét, aki nálánál kisebbek ész­revételére soha nem vála­szolt. (Nem úgy a Reform!) Idézte továbbá Bilecz End­rét, aki „újabb” nyilatkoza­tott tett, miszerint az MDF gyarmati tagjai bármikor ké­szek nyílt vitában Reform­beli állításaik bizonyításá­ra. Még ennyit a dologról. Függetlenül Miklós Andor­tól, Az Est-tői a példány­számoktól, sőt — a Reform­tól is... T. Pataki László Az adószakértő válaszai Visszatérítésről, bevallásról 1988 áprilisától nyugdíj­ban vagyok. Addig vontak tőlem adóelőleget. Hogyan kaphatom vissza ezt az ősz- szeget? (több hasonló kér­dés érkezett még az év köz­ben nyugdíjba ment, de más munkakörbe munkát nem vállaló esetekben az adóelőleg-többletek vissza­igénylésére). Aki adóéi ól eg-visszatérí­tésre tart igényt, és 1988. december 31-én nem állt munkaviszonyban, ezt kizá­rólag adóbevallás benyújtá­sával teheti meg. Az adóbe­vallás kitöltése alkalmával értelemszerűen eljut ahhoz az összeghez, amelyet viisz- szaigényelhet. (Az 53-as saé. mú bevallás 99-es sora.) Az adó bevallásától számított 30 napon belül az Adófelügye­lőséghez eljuttatott adóbe­vallás alapján 30 napon be. lül ezt az összeget visszaté­rítjük arra a címre, amelyet az adóbevallásom a magán- személy megjelölt. „Szocialista Hazáért” ki­tüntetésben részesültem. Kcll-e nekem adóbevallást készítenem? (K. L. nyugdí­jas jelige.) Igen. Ugyanúgy adózik a „Szocialista Hazáért” kitün­tetésben részesült állampol. gár is, mint ahogyan a töb­bi állampolgár. A jeligéje arra utal, hogy a kedves kérdező nyugdíjas, tehát rá a nyugdíjasokra vonatkozó általános szabályok az irány­adók. Kell-e költségvetési szer­veknek adóbevallást készí­teni? Ha igen, arra milyen határidő vonatkozik? (több kérdező). Igen, Valamennyi költség- vetési szervnek és költség- vetési rend szerint működő egyéb jogi személynek kell bevallást készítenie. (Vala­mennyi 10, 15, 19. számmal kezdődő adózónak.) A be­vallási nyomtatványok, ellké. szültek, közeljövőben a ny om tat v án vb o 1 tban k aph a. tó lesz a száma: BNY 89— 4557. A benyújtási határidő április 20-a lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents