Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Balogh István riportja 8.50: Nóták 10.10: Zenekari muzsika 11.10: Magyar Írás, c a Rádió irodalmi hetilapja 12.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyar művészek operettfelvéteLeiből 15.00: Erről beszéltünk. . . A Magyar Rádió kör­zeti stúdióinak műsoraiból 15.30: Hagyományápolók 16.10: Hihetetlen történet . Lőrincz L. László * rádiójátéka. (1986) 17.00: Mi van a kosárban? Nagy Izabella riportja 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: ,.Ez a néni az édesanyád...” Antal Éva és Gácsi Sándor dokumentum- műsora 20.15: Három szólamban, beszélgetés a zenéről 21.15: Kilátó, a Rádió világirodalmi hetilapja 22.00: Hírvilág 22.30: Keresztmetszet. Kulturális jelenségek hátteréről 23.00: Nagy mesterek, világhírű előadó- művészek PETŐFI RÁDIÓ : 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Gene Pitney énekel 12.30: Népi muzsika 13.10: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig. (Elő.) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség Csak középhullámon: 18.30: Közvetítés a fedett­pályás atlétikai világ- bajnokságról a Budapest Sportcsarnokból Csak URH-n: 18.30: Garázs 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Népdalest 21.05: A Rádió Dalszínháza. Behár György: Don Perlimplin. Egy- felvonásos opera 22.00: Híres történetek, nagy egyéniségek 23.15: Póttarisznya. (Élő) BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Geraint Evans opera­áriákat. énekel 9.30: Zenekari muzsika 10.10: Csak fiataloknak! 11.10: Lantos Rezső vezényel 11.38: Trombitaparádé 12.00: A bagdadi borbély. Részletek Cornelius- operájából 13.05: Hallgassuk újra! 14.05: Országos fuvolás­találkozó. IV/l. rész. A fiatal zeneszerzők csoportjának hang­versenye 15.06: Zenekari muzsika 16.00: Verdi összes operája. XXVIII 21. rész Simon Boccanegra. Háromfelvonásos opera, előjátékkal 18.38: Haydn: G-dúr vonós­négyes Op. 76. No. 1. 19.05: Társadalom és iskola 19.35: Ránki György műveiből 20.15: Híres magyar könyvtárak 20.47: Palestrina: Missa brevis 21.13: Szimfonikus zene 22.43 : Zenei panoráma 23.15: Zsebrádiószínház Ma nincsen bridzs. Monoszlóy Dezső hangjátéka MISKOLCI STÜDIÓ: 5.50—8.00: Reggeli zenés in­formációs-szolgáltató riport­műsor Tartalom: 6.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás, út- inform. 6.10: Közelkép mikro­fonnal. 6.20: Észak-magyaror­szági krónika. 6.30: Esemény­előzetes, tallózás központi és körzeti lapokban. 6.45: Szót kérek! (Kossuth). 6.55: Útin- form (központi és helyi). 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak­magyarországi krónika — Kör- ; zeti időjárás. 7.35: Szóvá tet­ték; megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. Munkatársak: Beély Katalin, Csonka László, Hubai Miklós, Jakab Mária, Kardos Katalin, Karcsai Nagy Éva, Mács Il­dikó, Tolnai Attila, G. Tóth Ferenc, Zakar Jáncs, Felelős szerkesztő: Pauloviis Ágoston. 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Az aknászpókok. Angol rövidfiilm 9.35: Mint oldott kéve. Sárközi György regényének tévéfilm­változata. VII/6. rész. (1983) (ism.) 10.30: Az elsüllyedt katedrál'is. Angol balettfilm. (Ism.) 10.55: Képújság 16.50: Hírek 16.55: MűsorajánLat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.00: Tévémozi-előzetes. Gothár Péter: Megáll az idő című filmjéhez 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. MűsorajánLat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tévémozi. Megáll az idő. Magyar film (1981) (színes + FF) 21.40: Reklám 21.45: Parabola 22.15: Hatvanhat 23.00: Fedettpályáis atlétikai vilá gba jn okság. Közvetítés a Budapest Sportcsarnokból 23.30: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Kudlik Júliával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne : Reklám — Riportok — Tévétorna — Időjárás — Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2. 18.30: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikai rajzfilm­sorozat. William Hanna és Joseph Barbara- produkció * 1. A pöttyös macska 2. Egér eladó 3. A bennszülött egér 18.52: Tv 2. 19.00: Premier. ' A Művészeti Főszer­kesztőség műsora Közben : 21.00: Híradó 2. A hét műtárgya Ausztriai vagy magyar- országi festő: Szent Félix, Regula és Exuperantius legendájának jelenetei. (Esztergomi Keresztény Múzeum) 22.30: Jeanne d’Arc pere. Francia film (ism.) (FF) 23.31: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A napocska 9.55: Polip, olasz tévésorozat 10.55: Vetélkedő 11.35: Kék fény. (Ism.) 12.15: Egy család története. (Ism.) 16.15: Rövidfilmek 17.15: A nap percei 17.25: A tudományról és a technikáról 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK-természetfilm- sorozat 20.30: Polip, olasz tévésorozat 21.30: Szórakoztató vetélkedő 22.10: Ifigenia, görög film' 2. MŰSOR: 15.40: A népművészetről 16.05: Orosz nyelvtanfolyam 16.25: Gyermekek magazinja 17.15: Fedettpályás atlétikai világbajnokság 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.05: Az emberek és a történelem 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Párbeszéd MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Túsz­történet. Színes magyar film. — Iskolamozi: 3-tól: A 15 éves kapitány. — Kamara: Diszkótörténet. Színes, cseh­szlovák film. — Videomozi: A bokszerlázadás. Színes hong­kongi karatefilm. — Balassa­gyarmati Madách: fél 4, há­romnegyed 6 és 8-tól: A tes­tek csábítása. (16) Színes NSZK-beii film. — Iskolamozi: 2-től : A szeleburdi vakáció. (Dózsa alsó) fél 4-től: BMX- banditák (Dózsa felső).- — Ma­dách Kamara: Psyché II. (16) Színes magyar film. — Pásztó: Rövidzárlat. Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus film­vígjáték. — Szécsény: 6 órá­tól: Eldorádó. Színes magyar film. — Karancslapujtő : Négy­balkezes. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Nagylóc: Velencei nő. (1 > Színes, amerikai—olasz kopro­dukció. — Ér&ekvadkert : Szép­leányok. Színes magyar bűn­ügyi film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. .. Színházi esték Mandragora \ Milloss Aurél pp hazatérése " Tárlat a Budapest Kiállítóteremben C. Cagli jelmezterve a Per­sephone című operához. Aurélio Milloss, azaz Milloss Aurél világhírű hazánkfia, akit határainkon kívül job­ban ismernek, tisztelnek, mint itthon. Akit Rómá* ban az olasz táncművészet megalapítójának tartanak, akit a német és az osztrák tánctörténet is magáénak vall, s aki a svéd, a fran­cia, a brazil, az argentin színházaknak is vezéralak­ja. Az olasz állampolgárságú Milloss Aurél azonban mind­végig magyarnak vallotta magát. A sors kegyetlensé­ge, hogy nem érhette meg művészetének „hazatéré­sét”. Pedig szerette volna, s ő maga kezdeményezte is, hogy az Opera bemutas­sa az 1936-ban premier előtt betiltott, s azóta a vi­lágot meghódító Csodálatos mandarinját. .Aztán ősszpl, 82 éves korában meghalt Milloss Aurél. Most a firenzei városi színház tulajdonában levő 76 díszlet- és jelmeztervből, s egy magyar gyűjtő 7 jel­meztervéből rendezett kiál­lítás emlékezik Milloss Au­rélra a Budapest Kiállítóte­remben. Milloss Magyarországon született, Pesten és Berlin­ben tanult táncolni, de érdeklődött a zene, az iro­dalom és a képzőművésze­tek iránt is. Berlinben a XX. század táncművésze­tének magyar származású, korszakos jelentőségű mes­terétől, Lábán Rezsőtől ta­nult. S már ekkor megfo­galmazódott benne az „új expresszionista tánc és a klasszikus balett szintézisé­nek szükségessége, s az, hogy-a koreográfiái gondo­lat és a magas színvonalú poétikus kifejezés elválaszt­hatatlan egymástól.” A náci Németországból 1935-ben visszatért Magyar- országra. Bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozga­lomba, és a hivatásos elő­adóművészekből álló rövid életű Magyar Csupajáték színpadi vállalkozásba, amelynek koreográfusa lett. A Magyarországon nem engedélyezett Csodálatos mandarint 1942-ben a milá­nói Scala színpadán vitte sikerre. S ezzel megindult Milloss világkarrierje is. A Bartók-művet 12 európai színházban és Dél-Ameriká- ban mutatta be. Élete so­rán 18 operát rendezett, és 175 koreográfiát állított színpadra. Most talán újra visszatér művészete hozzánk is. A szegedi balett — úgy hírlik — Milloss koreográfiájával viszi színre a Csodálatos mandarint. A középkori „uralkodói kézikönyv”, A fejedelem szerzőjének, Macchiavelli- nek játékosan bolondos, ko­moly vígjátékát, a Mandra- górát már sokan láthatták színházi és filmes feldolgo­zásban egyaránt. Siker volt mindegyik feldolgozásban. Ugyanis meglehetősen nehéz ezt a fergeteges, mulattató komédiát elrontani. Mindig szívesen lát ugyanis az em­ber szerelemre serény, tüzes, szép fiatalembereket, fiúkat és lányokat, örömest kacag a zsugori, tehetetlen, fel­szarvazott vénemberen. Voltaképpen kézenfekvő, hogy a népszerű, pikáns történetet megkísérli feldol­gozni a táncszínház is, jelen esetünkben Köllő Miklós — országhatárainkon túl is — híres-neves pantomim­együttese. A csupa fiatal mozgásművészből álló társu­lat hétfőn mutatta be a Mandragórát Salgótarján­ban, a József Attila Műve­lődési Közponban. Ügy ér­zem (az egyes jelenetek utá­ni és az előadás végi tap­sokból), hogy ha nem is egy­könnyen — a közönség több­ségével elfogadtatták pro­dukciójukat a mímesek. Kétségtelen, ugyanakkor nagy volt a kezdeti döbbe­net. amikor felharsant a gé­pi zene és ének, s a „szere- lemgyökér”-t és a szamár­királyt megszemélyesítő moz­dulatművész tájékoztatott bennünket a szerelem aka­dályokat félresöprő, minden­kit ösztönző hatalmáról és a világ kergeségéről, miközben felvonultak a színen a tör­Miközben ellentmondások közt zajló életünket éljük, talán nem figyelünk — nincs időnk rá?! — eléggé az ál­landóságra. Azokra a stabil értékekre, amelyek időtál- lóbbak, a napi zajoknál. A harmónia törvényei pedig olyan örökérvényű útmuta­tást hordoznak, és akarnak közölni velünk, amelyekre igen nagy szükségünk lenne. Mozart például Varázsfu­vola című operájában ösz- szefoglalta mindazt, amit az emberi lét magasztosságáról, nagyságáról, egyszerűségé­ről, esendőségérő'l tudni kell; úgy, hogy a bosszú, az anyai féltés szította gyűlölet is harmóniákban jelenik meg, tehát igaz, emberi. A sal­gótarjáni iskolások az el­múlt héten négy előadáson (a József Attila Művelődési Központban) ismerkedhet­tek meg a mű keresztmet­szetével, annak a hangver­senysorozatnak a keretén belül, amellyel második éve kísérletezik a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar, s úgy tűnik, a kísérlet hasznos és keresett gyakorlattá válik. A koncertek kiemelkedő erénye most az öt énekes szólista személye volt: Vá- radi Marianna, Székelyhídi Hajnal, Lengyel Gábor, Szé- esi István, Kővári Csaba. Mindannyian a Zeneművé­szeti Főiskola hallgatói, akik amellett, hagy ígéretes tehet, ségek, még a műnek kijáró művészi alázattal és a kö­zönség szimpátiáját igénylő komolysággal is rendelkez­tek. Felkészültségük és az iskolás közönség iránti tisz­teletük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a salgótarjáni gyerekek az évad egyik ki­emelkedő hangversenyét él­vezhették. Ezért ajánljuk fi­gyelmükbe a Varázsfuvola március 6-j felnőtteknek szó­ló esti előadását. A salgótarjáni zeneiskola hangversenytermében feb­ténet korának megfelelő, jel­legzetes és karikírozott ala­kok­Nagyon lassan és nagyon nehezen (egy része talán egy­általán nem is) oldódott fel a nézősereg, amiből arra kö­vetkeztetek, hogy nem efféle előadásra számítottak, no meg arra, hogy a pantomim- nak nálunk (Magyarországra értem, de különösen vonat­koztatom Salgótarjánra és környékére) igazából nincs fogadó közönsége. Ezt a fel­tevésemet látszik igazolni több megnyilatkozás is, ame­lyek közös jellemzője volt, hogy számos arcjátékot, gesz­tust nem tudott értelmezni a beszélő. Így aztán az elő­adásnak sok-sok mozzanata maradt kifejezéstelen, ért­hetetlen, következésképpen élvezhetetlen. ■ Mindezekért — megvall­va tanácstalanságomat — nem tudom, kit, vagy mit marasztaljak el. Nagyra tar­tom a Köllő-együttest, tisz­telem erőfeszítéseiket, s a szóban forgó munkájukat is, mégis edzett színházjáró lé­temre, magam is úgy va­gyok a pantomimmai, hogy egész este sok belőle. Hi­báztathatnám tehát önma­gamat, csakhát magamnak sem parancsolhatom meg — hát még másnak, noha volt idő, amikor ezt tettem, mint kulturális újságíró, mert társadalmi illúzióktól vezé­relve, így kívánták tőlem, s jogosultnak is hittem maga­mat rá —, mit szeressek, mit nem. A szerelem, a sze­retet vagy jön magától, vagy Amikor a kísérlet gyakorlattá válik ☆ Az ifjúsági hangversenyek nevelő hatása ruár 23-án este azok a me­gyei együttesek adtak közös műsort, amelyeknek az el­múlt években hanglemezük jelent meg. A Balassagyar­mati Kamaraegyüttes, a sal­gótarjáni Liszt Ferenc ka­marakórus, a Bolyai János Gimnázium leány és vegyes kara, c Düvő együttes. A résztvevők felkészültsége, műsora ezen az esten is bi­zonyította, a lemezeken is fellelhető színvonalat, az est igazi értéke azonban túlmu­tatott ezen. Az a hangulat, amelyet a Düvő együttes képviselt leg­szembetűnőbben. vagyis, mennyire nagy szükség van az adottságra, a művészet érzelmekre ható tulajdonsá­gára. Műsoruk elhangzásakor az érdeklődők mellett a né­zőteret az est szereplői töl­tötték meg, s a Düvő-fiúk jókedve, szívből muzsikálása pillanatok alatt aktivizálta őket. Ezt nemcsak a szűnni nem akaró taps ielezte, ha­nem a záró daílok együttes éneklése, amelyet érdeklődő és kórustag egyformán ter­mészetesnek érzett. Hangos énekszótól és egymás em­beri művészi megbecsülésé­től volt forró a hangulat. A zene szerelmeseit feb­ruár 24-én este a Salgótarjá­néin. Illetve fel lehet éb­reszteni, ám egy bizonyos kor után már aligha, külö­nösen akikor nem, ha nem tesz érte senki (akihek fel­adata lenne-lehetne. példá­ul iskola, kultúrház) fikarc­nyit sem. A közönségnek az a része — mert, ugye, nem várható el mindenkitől, hogy ismer­je Köllő Miklós nevét, és tudja, milyen színházi mű­fajban dolgozik —, amelyik prózai produkciót várt, és végül is csalódott, az nyu­godtan hibáztathatja az elő­adás meghirdetőit. Nem tu­dom, kinek milyen propa­gandaanyag került az elő­adásról a kezébe, hozzám a februári műsorfüzet jutott el, s abban semmiféle konk­rét utalást nem láttam arra nézve, hogy a Mandragora esetében némajátékról lenne szó. A balettmester, a ko­reográfus megjelölése kevés, hiszen zenés darabokban rendszeresen foglalkoztatják őket­Végül: aki elégedetlen volt Köllő Miklós író-rendező­koreográfus, Presinger Zsu­zsa látványtervező és a mí- mesbk munkájával, az ne ezekre és a jobb sorsra ér­demes megszállottakra húz­za rá a vizeslepedőt. Magas művészi fokon művelik vá­lasztott hivatásukat, szak­májukat, s hösieß szélma­lomharcot folytatnak a szé­lesebb körű megismertetésért, megszerettetésért. Ez az elő­adás nemes eszköze har­cuknak. Sulyok László ni Kohász Művelődési Köz­pont látta vendégül a Ko­hász fúvószenekar minősítő hangversenyén. A zsűri sze­rint — akik a szakma olyan kiválóságai voltak. mint Patasics Iván zeneszerző, Eördögh János karnagy Tóth Anna zenekritikus, Ossó János kürtművész, kar­nagy — a nógrádi fúvószené­szeket már „jegyzik” az or­szágban, ennek m.a este is okát adták. Boros Sándor karnagy ve­zénylésével az együttes Ki­emelt Arany Diploma minő­sítést kapott, ami az amatőr zenekarok minősítési rend­szerében a legmagasabb fo­kozat. így Nógrád megyé­ben már 3 fúvószenekar ren­delkezik ezzel a minősítéssel, ami ismereteim szerint az országos összehasonlításban is ritka dolog. Mindkét rendezvény — a zeneiskolai és ez — esetében hozzá kell tennem azonban, hogy úgy a műsorok, mint az együttesek elért eredményei nagyobb közönségfigyelmet érdemelnének. Biztos va­gyok abban ugyanis. hogy ezeknek az esteknek a han­gulata Pár órára feloldaná égető gondjaink feszültsége­it és muníciót, szellemi töl­tést, erkölcsi hatást adna következő napjainkra. Ezért is tartom nagy jelentőségű­nek a cikk elején említett ifjúsági hangversenyek ne­velő hatását. Szombaton délelőtt a sal­gótarjáni zeneiskola zeneóvo­dásai — akik meséken, né­pi játékokon keresztül is­merkednek a zene birodalmá­val — „zenevár-farsangot” rendeztek, s valódi szalma- bábu-égetéssel űzték el a telet, farsangi fánk és mál­naszörp mellett (a szülők­kel együtt) hangos énekszó­val hívták a tavaszt. Jóked­vük, zsibongásuk egész dél­előtt hatással volt az isko­la környékére. Bencze Lajosné Forró hangulatú koncertek Zenei krónika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents