Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XLV. ÉVF., 71. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Letörték a lepnyika sarkát (4. oldal) Én nem ilyen KISZ-t akarok! (5. oldal) Országos döntőre készülnek (7. oldal) Befejezte munkáját az Országgyűlés Grósz Károly Moszkvába érkezett Dr. Borszéki Erzsébet, Vastag Ottilia és dr. Szilágyi Tibor nógrádi képviselők az ülésteremben. Rcformgondolatok szállnak az ősi falak között. k óz ás át a fejlett nyugafeuró* pai országokhoz. Derzsi András, közlekedé­si, hírközlési és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, ami­kor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát, önkéntelenül adódik az ana­lógia — mondta a miniszter —. h'iszen akkor is a ma­gyar—osztrák kapcsolatok" ban rejlő jó lehetőségekét igyekeztek kihasználni. Varga Imre (országos lis­ta), szobrászművész a ren­dezvényt olyan egyszeri, megismételhetetlen lehető­ségnek nevezte, amelyet a fejlett világ egyfajta mentő­övként nyújt Magyarország­nak. Dr. Bazsó György (Borsod* Abaúj-Zemplén m.. 17. vk.). guradnai körzeti orvos el­mondotta: felhívta arra a figyelmet, hogy az ország egyes térségei évtizedek óta többszörösen hátrányos hely­zetben vannak. (Folytatás a 3. oldalon.) Budapest—Bécs világki­állítás előkészítésének hely­zetével foglalkozó kereske­delmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9‘ órakor — Szűrös Mátyás elnökletével foly­tatta , munkáját az Ország- gyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi And­rás (Budapest. 19. vk.), az építési és közlekedési bizott­ság képviseletében elmond­ta: a testület szívesen vál­lalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bi­zottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gon­dolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet ar­ra, hogy az országot bemu­tassa a világnak, milliók is­merhessék meg hazánk gaz­dasági-társadalmi fejlődé­sét, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azono­sulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvéle­mény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kap­jon a világkiállítás köiül- ményeiről és következmé­nyeiről. Sajnos, az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizott­ság nevében felhívta a fi­gyelmet, hogy a világkiállí­tás megrendezése csábító lehetőség. Mayer Bertalan (Vas m. 5. vk.), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló is­mertetve a testület állás­pontját, elmondta: nyilvá­nosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás meg­rendezése üzleti, vagy poli­tikai vállalkozás lesz-e. Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a kereskedelmi bi­zottság álláspontját ismer­tette. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának állásfog­lalását ismertetve kifejtet­te: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyaror­szág meggyorsíhatja felzár­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön munkalátoga- tásra Moszkvába utazott. Kíséretében van Major László, a Központi Bizott­ság irodájának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Kótái Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi pártkap­csolatok osztályának vezető­je és Kimmel Emil, a Köz­ponti Bizottság irodájának helyettes vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. ☆ Csütörtök este egynapos munkalátogatásra Moszk­vába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A magyar vezetőt a vnu- kovói repülőtéren Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, va­lamint más hivatalos sze­mélyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykö­vete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szál­láshelyére utazott. Hivatalos programja ma délelőtt kez­dődik, ekkor találkozik Mi­hail Gorbacsovval. Falupárti politika Szóvivői nyilatkozat Dr. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság szóvi­vője a végrehajtó bizott­ság március 21-i ülésén tár­gyalt — r. hátrányos hely­zetű térségek helyzetével foglalkozó — napirendről az alábbi tájékoztatást adta lapunknak: A megyei pártbizottság politikai tevékenységének évek óta fontos részét ké­pezi annak vizsgálata, hogy melyek az emberek na­gyobb tömegeit közvetlenül érintő megoldatlan kérdé­sek és mit lehet tenni a fe­szültségek csökkentése ér­dekében. Ezek közé tartoz­nak a halmozottan hátrá­nyos helyzetű, zömében kis­települések, fokozatos fel­zárkóztatásának feladatai is. A megyében harmincöt olyan község van, amely az átla­gosnál lényegesen gyen­gébb gazdasági bázissal rendelkezik, amelyben ke­vés a foglalkoztatási lehe­tőség, alacsony színvonalú az infrastruktúra, magas az ingázási és elvándorlási arány, és mindezek követ­keztében folyamatosan csök­ken a települések népesség- megtartó képessége. A végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén áttekintette az eddig megtett intézkedé­sek hatását, eredményeit. Elismeréssel szólt a megyei tanács részéről történő kez­deményezésekről. Ezek so­rából kiemelkedő a munka­helyteremtő központi pá­lyázatok jelentős saját pénzösszegekkel való segí­tése. A tanácsoknak komoly szerepük van a gazdálkodó szervek és a lakosság anya­gi forrásainak koordinálá­sában is. Ugyancsak sokat tettek a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséért az országgyűlési képviselők közszerepléseik során. A törekvések ellenére sem következett azonban be átütő erejű változás a kis­települések helyzetében, az ott élő emberek élet- és munkakörülményeiben. Ezért a végrehajtó bizottság szük­ségesnek látja a korábbi propramok új elemekkel való gazdagítását áfogó in­tézkedések megtételét. A hátrányos helyzetből faka­dó problémák nemcsak a kijelölt térségekben jelen­tenek további feladatokat, hanem lényegében az egész megyét érintik. Sőt, Nógrád az északmagyar régió fej­lesztési programjának része­ként részesül kormányzati támogatásban, amennyiben jól hasznosítja a felkínált ösztönzőket. A végrehajtó bizottság to­vábbra is a munkahelyte­remtő intézkedéseket látja a legsürgetőbb feladatnak. Szükségesnek véli az infra­struktúra — bolthálózat, víz­ellátás. közlekedés, idegen­forgalom stb. — fokozatos fejlesztését. Támogatja a szellemi erőforrások helyi gazdagítását is. Külön is figyelemre mél­tó a testületnek a tanácsi szerveknek tett ajánlása, amely szerint — ahol a fel­tételek adottak — célszerű az alsó fokú oktatás folya­matos visszaállítása. A har­mincöt településből ugyanis kilencben egyáltalán nincs tanítás, s az iskola kivonu­lásával a kultúra utolsó bázisai is megszűntek e községekben. Természetesen gondot okoz a pedagógus­értelmiség hiánya is. A végrehajtó bizottság fel­kéri a szakembereket, hogy vizsgálják meg kezdeménye­zésének realitását és tegye­nek konkrét lépéseket meg­valósítására. Hasonló elem­zést igényel Nyugat-Nógrád térségében ' egy középfokú oktatási intézmény létesíté­sének gondolata is. A testületi ülés e napi­rendje lényegében már kap­csolódik ahhoz a megyei pártprogramhoz, amelynek részletes kimunkálása most van folyamatban. TÉSZÖV-elnökségi ülés Á törvények és ne a közgazdasági szabályozók irányítsanak Salgótarjánban^ ülést tar­tott csütörtökön a TESZÖV elnöksége. A többi között véleményezték az MSZMP agrárpolitikájának koncep­cióját. A vitában tizen- ketten kértek szót. Egyértelműen kifogásol­ták, hogy a koncepció prog­ramnak kevés, túl általá­nos, korábban megfogal­mazott, de végre nem haj­tott feladatokat fogalmazott meg. Egyetértettek azzal, hogy az ágazatban is erő­södjön, illetve legyen piaci versenyhelyzet, ennek azon­ban a feltételei egyáltalán nincsenek meg. Egyébként minden felszólaló szóvá tet­te, hogy hiányzik az esz­köz- és feltételrendszer, nincsenek olyan garanciák, amelyek lehetőséget terem­tenek az elképzelések meg­valósításához, amennyiben a koncepció elnyeri végleges programformáját. A mezőgazdaság jövedel­mezőségének jelentős mérté­kű csökkenéséért, a finan­ciális diktatúrát, a közgaz­dasági szabályozókból faka­dó mértéktelen elvonást, a támogátás mérséklését, a bankkamatok ugrásszerű inflációját jelölték meg. El­hangzott, hogy lassan lehe­tetlenné teszi a termelést, a beláthatatlan gyorsasággal nyíló agrárolló. Többen, a helyzetértékelés kibővítését szorgalmazták, beleértve az 1988. évet is. Ugyanis az elő­ző esztendő sikert hozott a népgazdaságnak, mert 6—7 százalékkal nőtt a termelés, 800 millió dollár aktívu­mot hozott az export, ugyan­akkor a termelőszövetkeze­tek döntő része tovább sze­gényedett. A nagyüzemek közül — országos szinten — 458-ban 5 millió alatt volt a nye­reség, 360-ban, csak a 2,5 milliót érte el, 290 nagy­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents