Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
2 NOCRAD 1989. MÁRCIUS 22.. SZERDA Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Csaknem kéthetes szünet után ma délelőtt folytatja munkáját Budapesten az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A hónap elején megtartott három parlamenti munkanap után — a március 8-án jóváhagyott tárgy- sorozatnak megfelelően — öt napirendi pont megvitatása vár még a törvényhozó. testületre. Várhatóan, elsőként tárgyalják a képviselők az Országgyűlés idei programtervét. majd a törvényhozók önálló indítványainak sorsáról dönt a testület. Az előzetes elképzelések szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény tervezetének tárgyalását. A törvényjavaslatot Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészítését kísérő társadalmi viták tanúsága szerint az ország házában is élénk vita várható a tervezet felett. Erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgysorozatának vitájában felmerült : vegyék le a napirendről a sztrájk- törvénytervezetet, amely- lyel számos szakszervezet és politikai szervezet jelenlegi formájában nem ért egyet. Az akkori viták során tisztázódott, hogy a házszabályok előírásai szerint a törvénytervezetet mindenképpen vitára kell bocsátani. Ugyanakkor a tervezet úgynevezett általános vitáját követően az Országgyűlés akár úgy is dönthet, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, hanem visszaadja átdolgozásra. A sztrájktörvény vitája után a parlament Beck Tamás kereskedelmi miniszter beszámolóját hallgatja meg az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítéséről. Az Országgyűlés márciusi ülésszakát interpellációk, kérdések zárják. A TDDSZ környezetvédő csoportjának nyílt levele Németh Miklós miniszterelnökhöz 1989. március 8-án a bős —nagymarosi ügy parlamenti újratárgyalása kapcsán ön kijelentette, hogy politikai hiba lenne figyelmen kívül hagyni több mint százezer tiltakozó aláírást. On arra is ígéretet tett, hogy a május—júniusi ülésszakig, az újratárgyalásig az építkezés során visszafordíthatatlan folyamatok nem történnek. Véleményünk szerint ez egyértelműen az erőmű minr den alapozással kapcsolatos munkájának felfüggesztését jeleníti, beleértve a fakivágások és a robbantások megszüntetését is. Ugyanakkor felháborodással hallottuk, hogy Szántó Miklós az OVIBER vezér- igazgatója semmilyen munkát nem állíttatott le, sőt folytatja a robbantásokat. « Ezért a nagyobb kártétel megelőzése érdekében a robbantási és alapozási munkák azonnali felfüggesztésére . garanciát kérünk a sajtóban elhangzó nyilatkozat és az OVIBER utasítása útján. Javasoljuk, hogy a felfüggesztés ideje alatt a Öu- na-meder kiszivattyúzása után feltárt — és információnk szerint az eddig gondoltaknál sokkal veszélyesebb — törésvonalak miatt a Központi Földtani Hivatal végezzen komplex geológiai és geofizikai felmérést és adjon arról szak- véleményt. Szükségesnek tartjuk továbbá az eddig nem ismertetett szakértői vélemények nyilvánosságra hozatalát is. (A tíztagú amerikai szakértői bizottság állásfoglalása, az energiagazdálkodási intézet szakvéleménye, a Bechtel cég véleménye stb.) Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Duna, és így ivóvizünk minőségrombolásának n.em a csúcsrajáratás, hanem a duzzasztás lesz elsődleges oka. Ezt megelőzni csak a teljes — biológiai és kémiai fokozatú — szenny víztisztító hálózat működésével lehet. Ezért a Dunakiiliitinél ebben! az évben tervezett Duna-elterelést és az azt követő duzzasztást a szlovák és a magyar oldali folyók, valamint a Morva szennyvíztisztítóinak elkészültéig függesszék fel. A lakossági fogyasztás fokozódó korlátozása ellenére tovább csokikén,nek a gazdálkodók forrásai is. Egyre elkerülhetetlenebb a forint drasztikus leértékelése, ahogyan, azt a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is nyilatkozta. Ennek alapvető oka az államháztartás túlköltekezése, többek között a vízlépcső építése miatt. A nagymarosi építkezést már csak ezért is le kell állítani. (A nyílt levél megfogalmazása után két órával hallottuk, hogy bejelentették a forint leértékelését.) Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének környezetvédő csoportja Bombariadók Az elmúlt két hónapban hetente átlagosan 90—100 olyan bejelentés érkezett a rendőri szervekhez, amelynek nyomán bombariadót kellett elrendelni. Az előzetes figyelmeztetések mindegyikére érdemben reagáltak, ám egyetlen esetben sem találtak robbanószerkezetet. Ezek a fenyegetőzések persze okoztak károkat: ve- szélyeztetettségi érzést, zavart keltettek, miközben gazdasági károk is keletkeztek. Mindezekről a Belügyminisztérium sajtóosztálya által szervezett keddi beszélgetésen esett szó. Korábban is, a 80-as évek elejétől — különböző állami, vagy politikai ünnepekhez időzítetten — voltak fenyegető hívások, ám ezek elenyésző száma nem befolyásolta lényegesen a társadalmi légkört. Az utóbbi időben viszont a korábbiakhoz képest jelentősen megszaporodtak a fenyegető bejelentések, s most már nemcsak a párt-, az állami, illetve a társadalmi intézmények ellen irányultak. A robbantással való fenyegetőzés terepe áttevődött az iskolák, kórházak, iparvállalatok és más munkahelyek területére is. A Belügyminisztérium saját költségén készíttetett egy olyan berendezést, amelynek segítségével az eddiginél nagyobb az esélye a nyomozás gyors elindításának. Természetesen ez nem a tökéletes megoldás, figyelembe véve például csak azt, hogy Budapesten több mint 8 ezer nyilvános telefonállomás működik. Több milliárd, forintot igényelne, hogy hazánkban egy pótlólagos beruházással a telefonköz, pontokat felszereljék automatikus hívó- szám-visszakereső rendszerrel. Nincs más választás Az izraeli titkosszolgálatok véleménye szerint a kormánynak nincs más választása, mint a tárgyalások megkezdése a Palesztinái Felszabadíitási • Szervezettel — jelentette hétfőn az izraeli rádió. Az állásfoglalást az izraeli titkosszolgálatok — a külföldön tevékenykedő mo- szaid, a sin bét belbiztonsági szervezet és a katonai felderítés — egyetértésén alapuló, bizalmasnak minősített szokásos évi jelentés tartalmazza. A jelek szerint ezúttal szándékosan kiszivárogtatták a jelentés legfőbb megállapításait a legfontosabb izraeli lapok és tájékoztatási eszközök számára. Václav Havai fellebbviteli tárgyalása Kilenc hónapról nyolc hónapi szabadságvesztésre csökkentette és a szigorított börtönbüntetés helyett a szabadságvesztés legenyhébb kategóriájára változtatta jogerősen a prágai városi fellebbviteli bíróság a Vác- láv Havel ellen február 21.- kén első fokon hozott ítéletet. Emlékezetes, hogy az ismert drámaírót, a Charta ’77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét, felbújíás bűncselekménye, illetve amiatt ítélték el első fokon, hogy január 16.-án nem engedélyezett demonstráción vett részt a Vencel téren é,s hatósági személyt akadályozott kötelessége teljesítésében. Csapatcsökkentés Mihail Gorbacsov, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke és Tengiz Mente- sasvili, a testület titkára kedden kézjegyével látta el azt a törvényerejű rendeletet, amely intézkedik a szovjet fegyveres erők és honvédelmi kiadások csökkentéséről az 1989—1990es esztendőkben. Mint ismeretes, . az SZKP KB főtitkára december 7‘én az ENSZ-közgyű- lésen jelentette be a félmilliós csökkentést és a katonai kiadás,ók 14,2 százalékos lefaragását. A rendelet utasítja a kormányt, a szükséges intézkedések kidolgozására. Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága március 21-én, kedden ülést tartott. A testület elemezte a politikai rendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észrevételeinek figyelembevételével a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottságnak az erről kiadott állásfoglalás-tervezet módosítását. A Politikai Bizottság összefoglaló jelentést hallgatott meg az országban tartott március 15-ei ünnepségekről és ennek tapasztalatairól tájékoztatja a Központi Bizottságot. ' A továbbiakban a testület időszerű politikai kérdéseket tárgyalt. fl Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása a megüresedett képviselői helyek betöltéséről A jelenleg hatályos 1983. évi III. törvény értelmében Aipró Antal szegedi képviselő megüresedett tisztségének betöltésére a lemondásától számító 60 napon belül időközi választást kell tartani. E választáson több politikai szervezet kíván ielöltet állítani. Ilyen körülmények között különösen tűrhetetlenné vált a törvény 43. paragrafus (3) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint a jelölteknek el kell fogadniuk a Hazafias Népfront programját, és erről írásban nyilatkozniuk kell. Aki komolyan veszi a jogállamiság követelményét, annak számára elfogadhatatlan, hogy törvény csikarjon ki az egyénből hűségnyilatkozatot a politikai status quo, vagy valamely szervezet és programja mellett. Megemlíthetjük még, hogy a Hazafias Nép-, front éppen új programja kidolgozásán fáradozik, s nyilván nem lenne tanácsos ennek alapján az országgyűlési képviselőket egykori ál* lásfoglalásuk megváltoztatására kényszeríteni. Követeljük tehát a választási törvény politikai szabadságjogokat sértő kitételének azonnali törlését. Örömmel üdvözöljük, hogy több képviselő, tudomásul véve a választók akaratát, kitért a visszahívási eljárás elől és lemondott mandátumáról. Ugyanakkor a mostanában tapasztalható sűrű képviselő-változások ténye rávilágít a pótképviselői rendszer tarthatatlanságára: ez az intézmény a választásokon vereséget szenvedtéknak juttat fájd,alomdíjként mandátumot. A tiszteit ház fokozatosan a vesztesek parlamentjévé válik. Ez pedig összeegyeztethetetlen a pluralizmus szellemével. A megüresedett képviselői helyeket minden esetben időközi választások útján kell betölteni. A Szabad Demokraták Szövetségének Tanácsa Lobbyk és politikusok Testületi ellenőrzés a törvényhozásban A magyar sajtóban tőgyre gyakrabban kzerepel a törvényhozói munkával kapcsolatban egy, a hazai gyakorlatban új kifejezés, a lobby. Beszélnek ipari lob- byról, agrárlobbyról, vízügyi lobbyról, és másokról is. A befolyási csoportok hatása ellen nyilvánvalóan meg kell óvni a törvénykezés munkáját. Hogyan oldják meg, ha megoldják, ezt a súlyos problémát ott, ahonnan a lobbyzás származik, az Egyesült Államokban? Terry ISanford szenátor, aki az interparlamentáris konferencia alkalmából járt Magyarországon, alapos ismerője a kérdésnek, mert hosszú éveken át kormányzó is volt, márpedig a lobbyk az egyes államok törvényhozásában is tevékenykednek. — Kétségtelen, hogy az amerikai törvényhozásban a lobbyfcnak van befolyásuk — vélekedik a szenátor. — A befolyási csoportok jelentős összegekkel járulnak hozzá a választási alapokhoz, abban a reményben, hogy ennék fejében a törvényhozó a jövőben támogatja majd az általuk képviselt érdekeket. Ez bizonyos értelemben meg is válásul, de azért a törvényhozási eljárásban vannak bizonyos beépített fékek is. amelyek meggátolják, vagy legalábbis megnehezítik az ilyesfajta akciókat. — Az első ilyen fék az. hogy a szenátornak, képviselőnek mindenekelőtt saját választóinak az érdekeit kell képviselnie. Világos, hogy, ha arról van szó, mennyi jusson a közpénzekből. a szövetségi költségvetés előirányzataiból egy i k-tmás' k államnak, aikkor ezért foggal-körömmel harcolnak, készek alkalmi szövetségeket létrehozni .más törvényhozókkal, akik nyilván elvárják majd a vis'zontszívességet. Az ilyesfajta tevékenységet nálunk ,,h úsosfazék” akciónak szokták nevezni. (Az angol kifejezés, a „pork-banrel” a sózott disznóhúsos hordót jelenti. amelyből az veszi ki a legtöbbet, aki a legközelebb jut hozzá.) Ára az ilyen tevékenység nem minősül lobbyzásnak, ez többé-ke" vésbé természetes. — Más a helyzet az országos szervezetek lobbyzásával. Ha például a tejtermelés megadóztatásáról van szó, akikor a tejtermelők országos szervezete minden eszközzel igyekszik megakadályozni az adóemelést, és nyugodtan számíthat azoknak az államoknak a törvényhozóira. ahol a farmergazdaságok vámnak. Baj ágikor lehet ebből, ha a törvényhozó megpróbálkozna a> lobby érdekeit meg nem engedett eszközökkel érvényesíteni. A törvényhozásban testületi ellenőrzést igyekszünk megvalósítani, és nagy segítség, hogy a törvényhozási munka a legteljesebb nyilvánosság előtt folyik, a sajtó általában nagyon éberen fi" gÿel az ilyesmire. — Kialakult szokás — folytatta a szenátor -, hogy ha valóban nagyon hyjlván- való az egyéni érdekeltség, akkor a törvényhozónak illik tartózkodnia a személyes részvételtől a szavazásban. Ilyen azonban a szövetségi törvényhozásban viszonylag riitka eset, hiszen itt hivatásos törvényhozók tevékenykednek. Más a helyzet az egyes államok parlamentje'- ben, az itteni küldöttek egy része — ez államonként változik — lehet nem hivatásos képviselő is. Nyilvánvaló, hogy itt már beleszólhat a közvetlen egyéni, vagy szű* kebb csoportérdek js a szavazás alakulásába. Ezekben az államokban a legtöbb helyen a helyi törvények ikötelezővé teszik ilyen, esetekben a tartózkodást a szavazástól. — Van még egy fontos tényező, amely nehezíti a lobbyk befolyásának érvényesülését. Az amerikai törvényhozót nagyon is közvetlenül ellenőrzik választói. Visszahívás ugyan nem létezik az Egyesült Államokban, azonban például a képviselők mandátuma mindösz- sze két évre <tzól, nekik nagyon is oda kell figyelniük arra. högy a róluk alkotott képet ne befolyásolja semmi sem károsan. Emellett a kapcsolat a választókkal igen intenzív. A kongresszus tagjai jogosultak irodát fenntartani választókerületükben, ennek költségeit a kongresszusi költségvetés fedezi. Rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, akár személyesen, akár úgy, hogy írásban tájékoztatják választóikat. Saját kis tájékoztatót adnak 'ki, s ezt eljuttatják a választási körzetbe mindenüvé. A leghatásosabb eszköz a helyi televízió. Ennék egyébként mind nagyobb szerepe van a választási propagandában is, a jó televíziós hirdetés ugyanis sokkalta több választót befolyásol, mint akár a személyes találkozás. — Végül, még egy nagyon fontos tényezőt kell megemlítenem, természetesen ez csupán személyes véleményem. Sokszor és okkal mondják, hogy az amerikai alkotmány rendkívül demokratikus, s ez önmagában biztosítja a demokratizmus megmaradását. Én azt hiszem. azonban, hogy még ennél is jelentősebb tényező nálunk a történelmileg kialakult kétpár trendszer. A két párt a kongresszusban ugyanis kölcsönösen és igen alaposan ellenőrzi egymást, éberen figyel a másik tevékenységére. Ez alaposain korlátozza minden olyasfajta akció lehetőségét, amely ellentétes lenne a közérdekkel, és csak egy lobby érdekeit szolgálná.
