Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó. Másfél óra Irodalomkedvelőknek' 9.44: Sárközy István—Raies István: Reng már a föld . . . Kantáta baritonszólóra. vegyes karra és szimfonikus zenekarra 10.00: Operarészletek 10.25: Lemezmúzeum 11.00: Népdalok, néptáncok 11.36: A csatlós. Veres Péter novellafüzérének rádióváltozata 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádió-színház. Ma nem jehet meghalni. Fenákel Judit kishang- játéka (1978) 15.21: Nóták 15.40: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 16.20: Testőrségen 17.00: Védtelenül? A pedagógusok (érdek) védelmében 17.30: Régi híres énekesek műsorából 17.45: A Szabó család 19.15: Kiáltás a tavaszban. Kassák Lajos verseiből Dorogi Zsigmond rádiókompozíciója (1987) 20.15: Népszerű szimfonikusok 20.40: XX. századi magyar politikusok 21.10: Díjnyertes zeneszerzőink VI 6. rész 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) Az új Budapest vonósnégyes játszik Kb. 23.30: Szimfonikus miniatűrök PETŐFI RADIO: 8.05: Placido Domingo operettdalokat énekei 9.05: Napközben (Élő) 12.10: FúvósinduJók 12.30: Nóták 13.05 : Popzene sztereóban 14.00: Tavaszi fesztivál ’89 15.05: Csongrádi Kata énekel 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17-30: Helykereső. Esélyekről, lehetőségekről — fiataloknak 18.30: Táncházi muzsika Erdélyből 19.08: Fiataloknak! 20.30: Az indiai klasszikus zene 21.08: Heptameron. 7. rész. Jelenetek Navarrai Margit elbeszélésgyűjteményéből 21.33: Most érkezett. Könnyűzene az NDK-ból 22.00: Népdalok 22.30: „Pop-rock műhely” A Classica együttes hangversenye a 22-es stúdióban 23.15: Álmodozás . . . Könnyűzene BARTÓK RADIO: 9.08 : Zene korabeli hangszereken 10.00: Orosz operákból 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveggyűjtemény 11.00: XX. századi magyar oratóriumok. XXI/4. rész 12.05: Keith Jarrett Bachprelúdium és -fúgákat zongorázik a Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből 12.37: Bartók: Fiatalkori hegedűverseny 13.05: Találkozás a világhírrel Jevgenyij Jevtusenko 13.55: Zenekari muzsika 15.00: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak 15.15: A tavaszhoz. Zongora- muzsika gyerekeknek 15.30: Opera-művészi emezek 16.13: Zenekari muzsika 17.00: A tudákosság könyvei 17.30: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 17.50: x. Európa Cantat — Pécs, 1988. XXX/12. rész Spanyol, és olasz énekkarok énekelnek 18.30: Na maternjem jeziku A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: ln der Muttersprache A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Budapesti tavaszi fesztivál. Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot (Élő) Muszorgszkij : Salammbô Hat jelenet a befejezetlen operából Közben : 20.25: Egy pálya vonzásában 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása 21.30: Embertan — középhaladóknak Kb. 22.00: Szimfonikus táncok MISKOLCI STÜDIÖ : 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Közelkép, mikrofonnal. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.55: Útinform (országos és körzeti). 7.00: Krónika (Kossuth). 7.20: Észak- magyarországi krónika. — Körzeti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és . a másnapi műsor ismertetése. Munkatársak: Beély Katalin, Csonka László, Hubai Miklós, Jakab Mária, Kardos Katalin, Karcsai Nagy Éva, Mács Ildikó, Monos Márta, Szegedi Erzsébet, Szemes István, Tolnai Attila, G. Tóth Ferenc, Zakar János. Felelős szerkesztő : Paulovits Ágoston. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Panoráma. Világpolitika percről percre (ism.) 9.55: Gabriel Garcia Márquez A valóság mágiája Angol film (ism.) 10.50: Mozgató Tévétorna mozgáskorlátozottaknak 11.00: Képújság 15.40: Hírek 15.45: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradó műsora Dél-dunántúli hírek, információk, események 15.35: Nachrichten. Hírek német nyelven A pécsi körzeti stúdió műsora 16.00: Nasa obrazovka Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin % A szegedi körzeti stúdió műsora 16.30: Műsorajánlat 16.40: RTV-közönségszolgálat 16.45: Az amatőr természetbúvár. Angol ismeretterjesztő filmsorozat XIII/12. rész: A legfelső tízezer. Gerald Durrell és Lee Durrell sorozata (ism.) 17.10: Reklám 17.20: Számadás Gazdasági negyedóra 17.35: „Vöröskatona voltam . . .” Dokumentumfilm 18.25: A klinika NSZK-tévéfilmsorozat XII/7. rész: A felelősség kérdése (ismJ 19.10: Esti mese Mirr-Murr. Gombszemű bejelenti a tavaszt Magyar bábfilm 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: örvény Angol tévéfilmsorozat VI/6. rész: Kifelé a mélységből 21.05: Reklám 21.10: Stúdió ’89 A televízió kulturális hetilapja 21.55: Az animáció mesterei Angol dokumentumfilmsorozat Kanada II. 22.25: Híradó 3. TV 2 Sugár Ágnessel és Aigner Szilárddal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Időjárás-jelentés — Riportok — Tévétorna — Reklám — Zene Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben Rövidlátás-távollátás 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Pumukli kalandjai Magyar—NSZK rövidjátékfilm Pumukli és a húsvéti tojás 18.49: Tv 2 19.00: A fehér ruhás hölgy Szovjet film. II/l. rész (1981.) (ism.) 20.17: Tv 2 Benne: Van öt perce? Farkas Ferenc: Régi magyar táncok 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne: Időjárás-jelentés 21.30: Folyton-folyvást folytassa ! Angol filmsorozat 21.56: Tv 2 22.00: Gondolkodó A televízió tudományos folyóirata 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Zord jáj. Üj-zélandi film 21.40: Publicisztikai műsor 22.25: Zenei magazin 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A halál tánca. Francia tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től : Ismeretlen ismerős. Színes, magyar zenés film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A testek csábítása (16). Színes NSZK-beli film. — Kamara: A pokol katonái. Színes, szinkr. amerikai film. — Vi- deomozi: Erőszakos rendőrök (16). Olasz bűnügyi film. — Kohász: Matador (16). Színes, szinkr. spanyol film. — Múzeumi Mozgó: Harmadik típusú találkozások. Amerikai film. — Balassagyarmati Madách: fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: ,,X”-program. Színes, szinkr. amerikai sci-fi. — Madách Kamara: Vadon. Színes magyar kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Bányász: A birodalom védelme. Színes, szinkr. angol film. — Bátony- terenyei Petőfi: Barabás. Színes, szinkr. olasz—amerikai film. — Pásztó: fél 6-tól :t Marie. Színes, szinkr. ameri-' kai film. — Rétság: Négybalkezes. Színes, szinkr. francia bűnügyi filmvígjáték. Ellenálló * törzs Francia és egyesült államokbeli kutatók egy amerikai szúnyogfaj olyan törzsének génállomány-ösz- szetételíét vizsgálták, amely ellenáll a foszforsavészter hatóanyagú rovarölő szereknek. Az ellenálló törzs egyedeiben — a rovarölő szerekre érzékeny vad törzs egyedeihez képest — legalább kétszázötvenszer több másolatát találták annak a génnek, amely e rovarölő szereket hatástalanító esz- teráz enzimnek a termelését ' szabályozza. Az ellenálló törzs egyedei ennek megfelelően nagy mennyiségben termelik a szert méregtelenítő enzimet. Egy preparáltatni is félelmetes tarantulát igéző fiatal hölgy az Ontario államban (USA) rendezett pokes rovar-vándorkiállításon. Beszéljük meg! Az iskolatanács », ** nem „új koncepció Tisztelt vitázók! Mielőtt indokolnám a fenti kijelentés tartalmát, engedjék meg, hogy azt az alapvető kérdést vessem fel: kié taz iskola? Azt hiszem erre a kérdésre csak nagyon egyértelmű lehet a válasz. A társadalomé! Kinek a szolgálatában állanak akkor a pedagógusok? A társadalom szolgálatában! Az emberiség fejlődéstörténetében gondolkodva ezt úgy értelmezhetjük, hogy a dolgozók társadalma létrehozott egy olyan réteget, amelyre rábízta gyermekei nevelését, mondván: én megtermelem a te megélhetési javaidat, hogy mindarra megtanítsad a gyermekemet, ami ahhoz szükséges, hogy produkálni tudja önmagát, s idős koromban gondoskodni tudjon rólam, rólad, gyermekeiről, gyermekeidről. Meggyőződésem: az iskola és a pedagógus helye, szerepe nem fogható fel másként az emberi társadalomban. Ha viszont így van, a társadalom fenntarthatja — mindig is törekvése volt ez —, a jogát arra, hogy ellenőrizze az iskola, a pedagógustársadalom munkáját. A társadalomnak ezt a jogát deklarálja az oktatási törvény, az iskolatanács létrehozására vonatkozó 68. íjban foglaltakkal. Nem helyes ezt átgondoltan „új koncepciónak” nevezni. Az apparátussá vált állami irányításnak, ellenőrzésnek az eredményeként vergődnek az igazgatók, a pedagógusok, a gyermekek és a szülők is. Joga van-e hát a társadalomnak az irányítás, az ellenőrzés kontrolljára, amelyről Simon Imre úgy nyilatkozik, erről csak a népfront beszél, s hogy az a gyanúja, csak itt Nógrád- ban? Az iskolatanács kont- rollszerepét jómagam hirdetem legfőképpen, de már nem egyedül Nógrádban sem. Kell-e hát a társadalmi kontroll, amely alatt — örülök, hogy ezt elmondhatom —, nem elsősorban a közvetlen oktató-nevelő munka kontrollját értem, hanem azt, hogy a pedagógusközösségek elébe tárják a helyi társadalomnak: „tessék, ítéljétek meg, ilyen feltételek, ilyen és ilyen irányelvek mellett csinálhatjuk-e jobban?” A szülői társadalom jogos elvárása, hogy a könyv, a haza, a környezet szereteté- re, az idős ember tiszteletére, a társadalom szolgálatára való nevelés nemcsak a szülő, a szaktanár, hanem minden pedagógus feladata is. Azt is elmondhatta volna, vagy elmondhatná a dolgozók társadalma, hogy nyissák már ki az iskolák, a tornatermek ajtajait őelőt- te is. Most teszem fel a kérdést, de nemcsak az iskolaigazgatóknak, hanem a szülőknek, a tanulóknak, más társadalmi erőknek is: kell-e iskolatanács, legyenek-e iskola- tanácsok Nógrád megye iskoláiban? Ha a fentiek szerint fogjuk fel az iskolatanács kontrollszerepét, Czene Gyula igazgató úr is azt fogja mondani: kell az iskolatanács. S ha ezt mondja, akkor a népfrontnak is lesz energiája az iskolatanácsok létrehozására. Végül, hogy mennyire nem új koncepció az iskolatanács, hadd idézzem az Oktatási Minisztérium által 1848 nyarán közzétett a „nyilvános oktatás alapvonalainak tervezete” néhány sorát: „A harmadik fontos hatás, amely a tanulókat éri, azokból a társadalmi viszonyokból folyik, amelyek részben a helyi hatóság vezetésétől függnek. A községi képviselőkből alakult bizottságnak kell megteremtenie az iskolának és a községnek a nevelés ügyében való együttműködést”. Nagy László (1857—1931) pedig „A magyar közoktatás reformja” című munkájában ezt írta 1918 decemberében: „A független Magyarország az államra ruházza az iskolafenntartás jogát és kötelességét, azonban az iskolák helyi kormányzatát a község lakosaira bízza.” 1989 tavaszán éppen ideje lenne megérteni és megva1- lósítani ezeket a célkitűzéseket. A megyében megalakult 14 iskolatanács érdemi működésének nehézségeit is figyelembe véve azt mondom : kell az iskolatanács. A népfrontmozgalom kész a rátestált feladat megoldására. Csak a fogadókészségen múlhat a megalakításuk, a népfrontbizottságokon nem. Kósy Zoltán HNF mb művelődés- politikai munkatárs Tv, Vélemény Közelkép - NVERS REZSŐRŐL „Mindig tudni, mikor kell felhúzni la vitorlát, mikor vesztegelni, s mikor horgonyt vetni." (Széchenyi István) Közelmúltunk történelmében kevés politikusunk számára adatott meg az újrakezdés lehetősége. A most 66 éves Nyers Rezső államminiszter ezen kivételek egyike. Már ifjúságától kezdve — nyomdászmen tali fásának köszönhetően — a közéleti, a mozgalmi pálya felé vonzódott. A felnőttként megszerzett közgazdász- diploma jó alapot nyújtott szakmai tájékozottságához, egyben helyet biztosított neki az értelmiség széles rétegében is. E kettős „szabálytalan értelmiségi lét” és tudat érlelte reálpolitikussá. Ez a gondolkodásmód vezette őt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkáraként 1962. és 1968. között az új gazdasági reform irányelvéinek kidolgozásához. A népgazdaság működése szempontjából lényeges változásokat azonban az ország politikai mechanizmusában, valamint a kormányzatiban is alapos átalakulásnak kellett volna követnie. Ám a monopóliumokat féltékenyen őrző hatalom biztos bástyáit az erős, védekező vezérkar nem engedte megbolygatni. A gazdaságirányítás korszerűsítéséért folytatott harcban 1968. és 1974. között még aktívan részt vehetett, de 1974-ben kiszorították a ve. zetésből. Ekkor lett az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének az igazgatója. Keveset hallunk róla ezekben az esztendőkben, csak a gor- bacsovi éra küszöbén sejlik fel a jövő: ‘nálunk is elő kell, hogy jöjjenek a haladás háttérbe szorított apostolai. Nem is várat magára sokáig a fordulat. Az MSZMP májusi értekezletén 1988-ban a Politikai Bizottság tagjává választották, majd rövidesen az államminiszteri tisztséget is betöltheti. Ma a külföldi és a hazai közvélemény őt és Pozsgay 'Imrét tekinti a, rég óhajtott demokratizálódás 'és a reformpolitika legfőbb letéteményeseinek. A tévé Közelkép sorozatában vasárnap este az l'es csatornán Vitray Tamás beszélgetett el Nyers Rezsővel, s ezáltal még markánsabban megrajzolódott portréja, mert részletesen kifejtette nézeteit a reformról. A legjobb hazai riporter jeles interjúalanya korábbi nyilatkozatai mezsgyéjén indult el, azokat továbbgondolva bírta rá vallomásra. Igv olyan iránytűt kaptunk, melynek segítségével köny nyebben, eligazodhatunk korunk útvesztőiben. A politikai ambíciók fel- sorakozásának idején a múlt hibáinak a. kijavítása a legsürgetőbb teendő. A k,fundamentalista ’szárny” okoz a legnagyobb zavart, mivel glorifikálják h régi módszereket, elzárnák a vállalkozások szabadságát, 's az egy- pártrendszer bŰYÖletében élve, korlátoznák minden más társadalmi réteg tevékenységét, pedig a „népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert ,az !élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá merevedhet.” Sokan időhúzással vádolják az MSZMP-t defenzív magatartása miatt. A huzavona azonban nem tudatos előrelátásból következett be, hanem bizonytalanságból. Az idő csak tikkor 'dolgozik a kommunistáknak, ha kezde- ményezőek. 'Erre 1kedvező körülményeket teremtett a nemzetközi glasznoszty. Kiderült: a másik oldalon sem ördögök vannak, s konfrontációval nem távolítható el a politikai porondról az ellenfél. Nincs rá pénz, egyébként is patthelyzet alakult ki- Megszenvedtük 1949. és 1956. között a „Moszkvától távvezérelt" magyar politikát, de ehhez két fél szükséges: aki vezérel, s aki elfogadja azt. Nem szabad, hogy olyan vezetésünk legyen valaha is, mely hagyná magát távvezérelni! A brezsnyevi reformellenes- ség óriási károkkal járt. Szerencsére a múlté már a „reformcsend.” Reformereink okultak Széchenyi mottóul választott tanításából. Tudják: most felhúzott vitorlával kell haladnunk, mert ennek van itt laz ideje, de „közben vigyázzunk árra ,is, ihogy hajónk jól feküdjön \a vízen és jól vegye a ' kanyarokat. És minél többen legyűrik —, mert nem elég a három- négyszázezennyi értelmiségi —, akik a jót akarjuk, akik a küzdést is vállaljuk érte.” Nyers Rezső nem irtózik babonásan a nevektől. A Kádár-korszak rnyilvánosság előtti értékelésére eddig soha senki nem vállalkozott. És nemcsak szépeket mondott: nézőpontja szerint pe- riodizált. Sommás ítélkezése: egészében pozitív elmozdulás történt a sztálini modelltől, de nagyobb elszakadásra van szükség! 1957—60. között teret nyerhettek a konzervatív erők, a fundamentalisták. A reform felé csak 1972- ig meneteltünk: 1969-től már leblokkolták a politikai reformokat, aztán „befagyott” a kulturális, majd „kifulladt” a gazdasági refrm is. A reális '/szocializmus a .„szép új világ” csak ábrándkép maradt. Óvatosan manőverezett a .;kádári politika: erőitetet- ten és túlzottan védekezett a brezsnyevi befolyással szemben, s engedett a KGST-stra- tégiában. Zavarba jött a politikai vezetés, elvesztette rugalmasságát. Nem találta meg a politikai erők átcsoportosításának legjobb módját, se a párton belüli reformot. Az ellenzék kipécézte Kádárt és az 1980—87. közötti időszakban sarokba szorult. Nyers Rezső dicséretére legyen mondva: nem az „Éljen az egyik, vesszen b másik!” elvét hirdeti. Szimpatikus vonása, hogy elismeri: mindannyian felelősek vagyunk, mert nem tudtuk a párt egészét jobb irányba terelni. Csak utólag világos minden, ez a politika korlátja. A Ipolitikus olyan színész, aki megjátssza a szerepet, jóllehet, nem ismeri a darab végét, a befejezést. A vakvágányok, a kátyúk ellenére is hisz abban, hogy a reformok nem fordíthatók vissza. A nemzet szekerét ugyan nem dehet visszafordítani, de felborítani igen! Olyan terepen halad, ahol nem egyenes az út és nem is buckák nélküli, 'tehát manőverezni kell! A bakon ülők (a politikai erők) gyeplőkezelése is megváltozott. Egy hajtó esetében minden a buckákon és a lovakon múlt. Most. hogy többen ülnek fent — fontos, hogy azonosan ítéljék meg a terepet és ' a szekér haladásának gyorsaságát. Ne legyenek gyanakvók, bizalmatlanok egymásra, s fogadják el: mindnyájuknak joguk van ott ülni. Bízik abban, hogy már 1990, sem a látomások birodalma. Csak drukkolnunk azonban nem elég víziója megvalósításához ! Rajtunk is múlik, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtésével bekövetkezzen a fellendülés. Sokadik nekifutásával döntő érdemeket szerzett, hogy ne vesszen el végleg a stafétabot, melyet szeretne átadni. Csak legyen, aki át is veszi és tovább fusson! Buzafalvi Győző
