Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. MÁRCIUS 18.. SZOMBAT NOGRAD 5 v Hit akar a kulturális kamara? Térvesztett helyzetben van manapság a kultúra, a művelődés Magyarországon, a kulturális infrastruktúrának nincs érdekképviselete. Ez indokolta, hogy a Közművelődési Információs Intézet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a Magyar Kulturális Kamara létrehozását kezdeményezte. A kamara célja — ahogy ez az ' alapszabály-tervezetben olvasható — a magyar társadalom kulturális örökségének alkotó védelme, a kulturális értékek hiteles képviselete, a társadalom közösségi erőinek fejlesztése. A Magyar Kulturális Kamara — szándékai szerint — segíti a demokratikus kultúra és a kulturális demokrácia erősödését. A hívó szóra, a felkínált lehetőség ismeretében 178 igenlő válasz érkezett még az alakuló közgyűlés előtt, többek között kulturális v ál 1 al a t ok tói, egyesületektől, társulásoktól, múzeumoktól, könyvtáraktól, de a jelentkezők között találhatók gazdálkodó szervek, termelővállalatok művészeti csoportjai is. Miközben a kultúra terén az állami mecenatúra menedzselő szerepe egyre szerényebb, a politikai, gazdasági reform szükségessége mellett méltatlanul kevés szó - esik manapság arról, hogy a társadalmi fejlődésnek igenis meghatározó része a radikális kulturális reform. Ehhez viszont nélkülözhetetlen. annak tisztázása, hogy mit értünk nemzeti kulturális stratégián. Természetesen a művelődésügy reformja nem lehet pusztán a kulturális szervezőtek reformja. Ebben az esetben megfeledkeznénk a közösségek, a különféle csoportok öntevékeny, ön művelődési kezdeményezéseiről, amelyek újból — szerencsére — tartalmában és szervezetileg is megteremtik egy megújuló szabad művelődési rendszer feflitételeit, segítik az egyesültetek, a közösségi házak, az olvasókörök, a népfőiskolák zavartalan, működését. Ma már kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a gazdasági és a politikai válság elsősorban a műveletlenségből ered, ezért, különösen fontos minden a kultúrában érdekelt intézmény, szervezet összefogása. A Magyar Kulturális Kamara ma még — hisz a hivatalos létrehozás előtt áll — nem igazolhatta a kezdeményezést támogatók szándékainak igazát. Az érdekképviseleti, érdekegyeztető, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztését elősegítő feladatokat tekintve azonban úgy tűnik, hogy a kamara reálisan vállalhatja az érdekelt intézmények képviseletét. Ehhez szükséges, hogy folyamatosan tájékoztassa tagjait a távlati és az időszerű kulturális és gazdaságpolitikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, döntésekről, szabályozásokról. A kamara közreműködik a kulturális és népgazdasági tervezés fontos szakaszaiba^, tehát cselekvőén részt vehet a kultúrát érintő koncepcionális elgondolások kialakításában. A Magyar Kulturális Kamara vállalt tevékenységi körét az a közgazdasági ismeretekre épülő pénzügyi magatartás jellemzi, amely nélkül a kulturális intézmények, szervezetek feladataikat a jövőben már képtelenek lesznek következetesen megvalósítani. Ehhez szükséges a piaci magatartás etikai normáinak kidolgozása, ezek érvényesítése, amelyhez a kamara megteremti a szükséges feltételeket. A kamarának minden olyan jogi személy tagja lehet, amely valamilyen módon érdekelt a kultúrában, vagy azok a vállalatok. amelyek szabad idős kulturális alappal rendelkeznek. Magánszemélyek csak egyesülés vagy társulás létrehozása után kezdetné-, nyezhetik a kapcsolatfelvételt. Hullámhegyek egy művelődési kör körül Szép Mohora csúnyábbik arca Mohorán éveken keresztül érlelődött a lakosúkban, hogy a kultúrát fel kellene éleszteni. A változtatás igénye különösen a huszonöt-harminc évesekben fogalmazódott meg egyértelműen, ök elégelték meg leginkább a lassú vegetálást. Falugyűléseken fel-felbukkant néhány eretnek gondolat. Végül 1987 elején létrejött a Mikszáth Kálmán Művelődési Kör. Az elnök Fajcsik József, a titkár Csadó Mária, a gazdasági vezető Gálné Nagy Györgyi lett. Még 1987 márciusában együttműködési megállapodást kötöttek a Magyarnándori Községi Közös Tanáccsal, valamint a Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Házzal. A patronáló DROGUNION vállalattal, illetve a Mikszáth Téesszel jó kapcsolatot alakítottak ki. Biztos háttérrel, hatalmas lendülettel kezdtek munkálkodni. A falu vezetőivel közösen szervezték programjaikat. Volt sportrendezvény, nőnapi megemlékezés, vetélkedő, gyermeknap, kisdobosavatás, cigányfórum, szüreti bál. Társadalmi munkájuk értéke elérte a 105 ezer forintot. Ráadásul, a falu ebben az évben egy pályázaton 500 ezer forintot nyert a művelődési ház faluházzá történő átalakításához. Bár, kisebb torzsalkodások már ekkor előfordultak, a lendület a múlt év kö- zepéig-végéig nem tört meg. Menesztették a kör vezetőjét ? — Én több mint egy évig gazdasági vezetője voltam a körnek — mondja fölindultán Gálné Nagy Györgyi. — Már régtől szóbeszéd volt a faluban, hogy nem akarják öcsit (Fajcsik Józsefet) vezetőnek, mégis váratlanul ért a hír. A múlt évben az egyik ülésünkön Vighné felállt és kijelentette, nem kér Fajcsik József munkájából. Ö akkor még maradt, de most mennie kellett. Vidáminé, a tanácselnök állandóan beavatkozott a kör vezetésébe, pedig tudtommal önállóan kellene, hogy működjön. Szerintem az lehet a probléma, most márt a mohorai tanácsnak kellene hozzájárulnia a költség- vetéshez. — Fel vagyok háborodva — veszi át a szót Tóth Mihályné, a kör vezetőségi tagja. — A minap hallottam az egyik ismerősömtől az esetről. Ö mesélte, hogy ott jelentették be, a művelődési ház igazgatója Vigh Sándorné lett. Sajnos, semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunik erről. írtam is egy levelet a tanácsra hátha kiderül, rm lehet ©mögött. Mi egyértelműen öcsi mellett vagyunk, nem fogjuk hagyni, hogy így elbánjanak vele. Idézet a művelődési kör alapszabályából: „A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik la tisztségviselők, illetve a tagok Megválasztása és visszahívása.” Egy kívülálló véleménye — A kör megalakulásakor nem láttam tisztán, mi a különbség a régi klubkönyvtárjellegű mohorai művelődési ház és az új forma között — meséli Bőgős Tamás, a magyarnándori Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Ház igazgatója. — Mivel hozzám tartozott — velem kötöttek együttműködési szerződést —, sokáig töprengtem a megoldáson. Aztán az idők haladtával kiderült, mitől jobb az a formáció. Kiderült, a titkot elsősorban Fajcsik Józsefben kell keresni. Őrajta múlott az egész. Nagyon jó viszonyban voltam vele, soha semmilyen problémánk nem volt egymással. Tiszteltem, becsültem őt, mert a munkája mellett szívveHélek- kel dolgozott a közért. Tanácsokat adtam neki, segítettem őt. Ezért is ért váratlanul tavaly, amikor értesített, hogy le akarják váltani. Akkor a balassagyarmati tanács művelődési osztályának egyik előadójával tisztáztuk a körülményeket. Vighné visszalépett. Most meg kívülállóként (Mohora önálló lett) hallom, hogy mégis Vighné lett a művelődési ház vezetője. Nem értem, az új tanács miért nem vállalja a régi tanács szerződését. A művelődési ház és a művelődési kör funkciója összemosódott az évek alatt, lényegében tehát egy dologról van szó. Bárhogy is csűrjük, csavarjuk a mondatokat itt most az történt, * amit Bogos Tamás ráérzéssel megfogalmazott. Ha a köt jól működött, akkor a vezetőjének ft jól kellett dolgoznia. His.zen az élet bizonyította az előző felállás helyességét. Elbocsátás, menesztés — A művelődési kör eddig is működött, és ma is él — mondja Vidámi Józsefné, Moh óra tanácselnöke. — A művelődési ház átvételekor vetődött fel az a gondolat, hogy legyen önálló vezetője a háznak. Ezt az is indokolta, hogy az intézménynek saját költségvetése lett. Olyan vezetőt kellett találnunk, aki megfelel az elvárásoknak. Ekkor került a művelődési ház élére Vigh Sándorné. Egyébként a kör továbbra is önálló maradt, Fajcsik Józsefnek nem lett főnöke az új igazgató. Amikor az intézmény új vezetőjét kerestük, felvetődött Fajcsik József neve is. Háromórás beszélgetésünk eredményéként közölte velem, nemhogy ezt, de még a kör vezetését sem tudja vállalni. Elbocsátásról, menesztésről szó sincs az ominózus tanácsülés jegyzőkönyvében. Bonyodalmak az átadásból származtak. A múlt év végén lezajlott leltározáson Fajcsik József részt vett. Ellenben az év elején az átadásátvételen nem jelent meg, mivel munkahelye Gyöngyös, távol esik Mohorá- tól. Az ezt követően számára kézbesített levélben többek között ez áll : „Fajcsik elvtársat kérem, hogy a vagyonkezelésről {meglévő nyilvántartá- sokat hozza naprakész állapotba, illetve a berendezések, tárgyak zökkenőmentes átadás-átvételét szíveskedjen biztosítani. Fajcsik elvtársat továbbá tájékoztatom, hogy 'a klubkönyvtár átadás-átvétele a létrehozott művelődési kör működését Inem zavarja, sőt arra törekszünk, Ihogy !a szükséges tárgyi és pénzügyi lehetőségek tovább bővüljenek. Vidámi Józsefné sk. tanácselnök.” Hogy a kör vezetője miért nem jelent meg, az -a későbbiekben kiderül. Valóság volt a kijelentés — Tény, hogy tavaly márciusban az egyik 'ülésen kijelentettem, mától kezdve nem Fajcsik József a kör vezetője — mondja Vigh Sándorné, aki az óvoda vezetője, népfronttitkár és a művelődési ház új igazgatója. — Mivel a népfront keretében működő közösségről volt szó, a rengeteg acsarkodást látva szólítottam fel őt. Abban az időben még az ilyen körök hatásköre nem volt egyértelműen tisztázva. Tiszta a lelkiismeretem, inem pályáztam jelenlegi beosztásomra. Jól ismerem öcsit, mivel annak idején óvodásom volt. Nagyon agresszív a természete. Vigh Sándorné elmondása szerint a kör sohasem képviselte az egész falu művelődését. A beszámolókat megfésülték, megszépítették, mert kifelé produkálni kellett. Az ifjúsági klub már rég halott. Csak most kezd éledezni, mióta ő vette át a vezetést. Régebben a gyerekeket kitiltották a művelődési házból. A kör bezárul — Már a megalakuláskor sem engem terveztek a művelődési kör vezetőjének, mert én mindig kimondom az igazat — mondja határozottan Fajcsik József. — Szóvá tettem például, hogy sok illetéktelennek van kulcsa a művelődési házhoz. Persze, hogy. nem tetszett, akikre vonatkozott. . Felvetődött az is, hogy én nem tudok a titkárral együtt dolgozni, pedig ez nem fedte a valóságot. Egy idő utáVi az elöljáró (Vidámi Józsefné) és a népfronttitkár minden lényegesebb dologból kihagyott. 1988. október 15-én tartotta a nyugdíjastolub soros foglalkozását. Ezen részt vettem én is. Az összejövetelnek egyetien célja volt — ellenem acsarkodtak. Már akkor megfogalmazódott bennem a lemondás gondolata. Én még a hatvanas években köteleztem el magam az ifjúsági mozgalom mellett, ezért különösen fájó volt a döntés. A mohorai vezetés nem viselte, nem viseli el, hogy nem ők irányítják a kultúrát. Nekem a tanáccsal a maT napig nincs együttműködési szerződésem. És az átadási-átvételi cirkusz is megér egy misét. Messze dolgozom, nem rendelhetnek tetszés szerint magukhoz. Egyébként is mit s miért kell átadni, ha önálló a kör. Ettől függetlenül, mindent leadtam nekik. Nem fedi a valóságot a tanácselnök azon állítása, miszerint nékem felajánlotta a művelődési ház vezetését. El akartam végezni. a kétéves Népművelői szakot is, de ehhez sem kaptam semmilyen támogatást. Érzésem szerint, aki szereti a falut, az teszi a dolgát, aki meg nem igazán, az irányít. Ki beszél itt a Mikszáth , Kálmán Művelődési Körről? Pedig hát ez lenne a lényeg. Személyeskedésekkel nem jut előbbre az ügy, az eddigi eredmények is porba hullanak. Nem kicsi a tét, Mohora köziművelődése forog kockán. Fajcsik József annak idején Magyar- nándor és Mohora tanácsi szétválása ellen szavazott, elhamarkodottnak érezte azt. Meglehet, semmi összefüggés nincs a kör léte és e között. Egy dolog azonban bizonyos, önállóan is csak úgy küzdhetők le az akadályok, ha összefognak a lakosdk, és szorítják egymás kezét. Ádám Tamás A salgótarjáni szimfonikus zenekar repertoárjában igényes művészi megfogalmazásban szerepei Mozart népszerű operája, a Varázsfa vola. Deák András vezényletével többször mutatkoztak be az utóbbi hetekben a közönségnek. Képriportunk egyik előadásukon készült, amelyen az Állami Operaház énekesei és a Zeneművészeti Főiskola hallgatói is közreműködtek. — kulcsár —
