Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

1989. MÁRCIUS 18.. SZOMBAT NOGRAD 5 v Hit akar a kulturális kamara? Térvesztett helyzetben van manapság a kultúra, a mű­velődés Magyarországon, a kulturális infrastruktúrának nincs érdekképviselete. Ez indokolta, hogy a Közművelő­dési Információs Intézet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a Magyar Kulturális Kamara létre­hozását kezdeményezte. A kamara célja — ahogy ez az ' alapszabály-tervezet­ben olvasható — a magyar társadalom kulturális örök­ségének alkotó védelme, a kulturális értékek hiteles képviselete, a társadalom közösségi erőinek fejlesz­tése. A Magyar Kulturális Ka­mara — szándékai szerint — segíti a demokratikus kultúra és a kulturális de­mokrácia erősödését. A hí­vó szóra, a felkínált le­hetőség ismeretében 178 igenlő válasz érkezett még az alakuló közgyűlés előtt, többek között kulturális v ál 1 al a t ok tói, egyesületektől, társulásoktól, múzeumoktól, könyvtáraktól, de a jelent­kezők között találhatók gazdálkodó szervek, terme­lővállalatok művészeti cso­portjai is. Miközben a kultúra te­rén az állami mecenatúra menedzselő szerepe egyre szerényebb, a politikai, gaz­dasági reform szükséges­sége mellett méltatlanul kevés szó - esik manapság arról, hogy a társadalmi fejlődésnek igenis meghatá­rozó része a radikális kul­turális reform. Ehhez viszont nélkülöz­hetetlen. annak tisztázása, hogy mit értünk nemzeti kulturális stratégián. Ter­mészetesen a művelődés­ügy reformja nem lehet pusztán a kulturális szervezőtek reformja. Eb­ben az esetben megfeled­keznénk a közösségek, a különféle csoportok önte­vékeny, ön művelődési kez­deményezéseiről, amelyek újból — szerencsére — tar­talmában és szervezetileg is megteremtik egy megúju­ló szabad művelődési rend­szer feflitételeit, segítik az egyesültetek, a közösségi há­zak, az olvasókörök, a nép­főiskolák zavartalan, műkö­dését. Ma már kénytelenek va­gyunk tudomásul venni, hogy a gazdasági és a po­litikai válság elsősorban a műveletlenségből ered, ezért, különösen fontos minden a kultúrában érdekelt in­tézmény, szervezet össze­fogása. A Magyar Kulturális Ka­mara ma még — hisz a hivatalos létrehozás előtt áll — nem igazolhatta a kezdeményezést támogatók szándékainak igazát. Az ér­dekképviseleti, érdekegyez­tető, a nemzetközi kulturá­lis kapcsolatok fejlesztését elősegítő feladatokat tekint­ve azonban úgy tűnik, hogy a kamara reálisan vállal­hatja az érdekelt intézmé­nyek képviseletét. Ehhez szükséges, hogy folyamato­san tájékoztassa tagjait a távlati és az időszerű kul­turális és gazdaságpoliti­kai elgondolásokról, fejlesz­tési célokról, döntésekről, szabályozásokról. A kamara közreműködik a kulturá­lis és népgazdasági terve­zés fontos szakaszaiba^, te­hát cselekvőén részt vehet a kultúrát érintő koncep­cionális elgondolások kiala­kításában. A Magyar Kulturális Ka­mara vállalt tevékenységi körét az a közgazdasági is­meretekre épülő pénzügyi magatartás jellemzi, amely nélkül a kulturális intézmé­nyek, szervezetek feladatai­kat a jövőben már képte­lenek lesznek következete­sen megvalósítani. Ehhez szükséges a piaci magatar­tás etikai normáinak ki­dolgozása, ezek érvényesí­tése, amelyhez a kamara megteremti a szükséges fel­tételeket. A kamarának minden olyan jogi személy tagja lehet, amely valami­lyen módon érdekelt a kul­túrában, vagy azok a válla­latok. amelyek szabad idős kulturális alappal rendel­keznek. Magánszemélyek csak egyesülés vagy társulás létrehozása után kezdetné-, nyezhetik a kapcsolatfelvé­telt. Hullámhegyek egy művelődési kör körül Szép Mohora csúnyábbik arca Mohorán éveken keresztül érlelődött a lakosúkban, hogy a kultúrát fel kel­lene éleszteni. A változtatás igénye kü­lönösen a huszonöt-harminc évesekben fogalmazódott meg egyértelműen, ök elégelték meg leginkább a lassú ve­getálást. Falugyűléseken fel-felbukkant né­hány eretnek gondolat. Végül 1987 elején létrejött a Mikszáth Kálmán Művelődési Kör. Az elnök Fajcsik Jó­zsef, a titkár Csadó Mária, a gazdasági vezető Gálné Nagy Györgyi lett. Még 1987 márciusában együttműködési meg­állapodást kötöttek a Magyarnándori Községi Közös Tanáccsal, valamint a Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Házzal. A patronáló DROGUNION vál­lalattal, illetve a Mikszáth Téesszel jó kapcsolatot alakítottak ki. Biztos háttérrel, hatalmas lendület­tel kezdtek munkálkodni. A falu ve­zetőivel közösen szervezték programjai­kat. Volt sportrendezvény, nőnapi meg­emlékezés, vetélkedő, gyermeknap, kisdobosavatás, cigányfórum, szüreti bál. Társadalmi munkájuk értéke el­érte a 105 ezer forintot. Ráadásul, a falu ebben az évben egy pályázaton 500 ezer forintot nyert a művelődési ház faluházzá történő átalakításához. Bár, kisebb torzsalkodások már ekkor előfordultak, a lendület a múlt év kö- zepéig-végéig nem tört meg. Menesztették a kör vezetőjét ? — Én több mint egy évig gazdasági vezetője voltam a körnek — mondja fölindultán Gálné Nagy Györgyi. — Már régtől szóbeszéd volt a faluban, hogy nem akarják öcsit (Fajcsik Jó­zsefet) vezetőnek, mégis váratlanul ért a hír. A múlt évben az egyik ülésün­kön Vighné felállt és kijelentette, nem kér Fajcsik József munkájából. Ö ak­kor még maradt, de most mennie kel­lett. Vidáminé, a tanácselnök állandó­an beavatkozott a kör vezetésébe, pe­dig tudtommal önállóan kellene, hogy működjön. Szerintem az lehet a prob­léma, most márt a mohorai tanács­nak kellene hozzájárulnia a költség- vetéshez. — Fel vagyok háborodva — veszi át a szót Tóth Mihályné, a kör veze­tőségi tagja. — A minap hallottam az egyik ismerősömtől az esetről. Ö me­sélte, hogy ott jelentették be, a mű­velődési ház igazgatója Vigh Sándorné lett. Sajnos, semmiféle hivatalos érte­sítést nem kaptunik erről. írtam is egy levelet a tanácsra hátha kiderül, rm lehet ©mögött. Mi egyértelműen öcsi mellett vagyunk, nem fogjuk hagyni, hogy így elbánjanak vele. Idézet a művelődési kör alapszabá­lyából: „A közgyűlés kizárólagos ha­táskörébe tartozik la tisztségviselők, il­letve a tagok Megválasztása és vissza­hívása.” Egy kívülálló véleménye — A kör megalakulásakor nem lát­tam tisztán, mi a különbség a régi klubkönyvtárjellegű mohorai műve­lődési ház és az új forma között — meséli Bőgős Tamás, a magyarnándori Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Ház igazgatója. — Mivel hozzám tartozott — velem kötöttek együttműködési szerződést —, sokáig töprengtem a megoldáson. Az­tán az idők haladtával kiderült, mitől jobb az a formáció. Kiderült, a tit­kot elsősorban Fajcsik Józsefben kell keresni. Őrajta múlott az egész. Na­gyon jó viszonyban voltam vele, so­ha semmilyen problémánk nem volt egymással. Tiszteltem, becsültem őt, mert a munkája mellett szívveHélek- kel dolgozott a közért. Tanácsokat ad­tam neki, segítettem őt. Ezért is ért váratlanul tavaly, amikor értesített, hogy le akarják váltani. Akkor a ba­lassagyarmati tanács művelődési osz­tályának egyik előadójával tisztáztuk a körülményeket. Vighné visszalépett. Most meg kívülállóként (Mohora ön­álló lett) hallom, hogy mégis Vighné lett a művelődési ház vezetője. Nem értem, az új tanács miért nem vállalja a régi tanács szerződését. A művelődési ház és a művelődési kör funkciója összemosódott az évek alatt, lényegében tehát egy dologról van szó. Bárhogy is csűrjük, csavar­juk a mondatokat itt most az történt, * amit Bogos Tamás ráérzéssel megfo­galmazott. Ha a köt jól működött, ak­kor a vezetőjének ft jól kellett dolgoz­nia. His.zen az élet bizonyította az előző felállás helyességét. Elbocsátás, menesztés — A művelődési kör eddig is műkö­dött, és ma is él — mondja Vidámi Józsefné, Moh óra tanácselnöke. — A művelődési ház átvételekor vetődött fel az a gondolat, hogy legyen önálló vezetője a háznak. Ezt az is indokol­ta, hogy az intézménynek saját költ­ségvetése lett. Olyan vezetőt kellett találnunk, aki megfelel az elvárások­nak. Ekkor került a művelődési ház élére Vigh Sándorné. Egyébként a kör továbbra is önálló maradt, Fajcsik Józsefnek nem lett főnöke az új igaz­gató. Amikor az intézmény új veze­tőjét kerestük, felvetődött Fajcsik József neve is. Háromórás beszélge­tésünk eredményéként közölte velem, nemhogy ezt, de még a kör vezetését sem tudja vállalni. Elbocsátásról, menesztésről szó sincs az ominózus tanácsülés jegyző­könyvében. Bonyodalmak az átadás­ból származtak. A múlt év végén le­zajlott leltározáson Fajcsik József részt vett. Ellenben az év elején az átadás­átvételen nem jelent meg, mivel mun­kahelye Gyöngyös, távol esik Mohorá- tól. Az ezt követően számára kézbesí­tett levélben többek között ez áll : „Fajcsik elvtársat kérem, hogy a va­gyonkezelésről {meglévő nyilvántartá- sokat hozza naprakész állapotba, illetve a berendezések, tárgyak zökkenőmentes átadás-átvételét szíveskedjen biztosíta­ni. Fajcsik elvtársat továbbá tájékoz­tatom, hogy 'a klubkönyvtár átadás-át­vétele a létrehozott művelődési kör mű­ködését Inem zavarja, sőt arra törek­szünk, Ihogy !a szükséges tárgyi és pénz­ügyi lehetőségek tovább bővüljenek. Vidámi Józsefné sk. tanácselnök.” Hogy a kör vezetője miért nem jelent meg, az -a későbbiekben kiderül. Valóság volt a kijelentés — Tény, hogy tavaly márciusban az egyik 'ülésen kijelentettem, mától kezd­ve nem Fajcsik József a kör vezetője — mondja Vigh Sándorné, aki az óvo­da vezetője, népfronttitkár és a műve­lődési ház új igazgatója. — Mivel a népfront keretében működő közösség­ről volt szó, a rengeteg acsarkodást látva szólítottam fel őt. Abban az idő­ben még az ilyen körök hatásköre nem volt egyértelműen tisztázva. Tisz­ta a lelkiismeretem, inem pályáztam jelenlegi beosztásomra. Jól ismerem öcsit, mivel annak idején óvodásom volt. Nagyon agresszív a természete. Vigh Sándorné elmondása szerint a kör sohasem képviselte az egész falu művelődését. A beszámolókat megfé­sülték, megszépítették, mert kifelé pro­dukálni kellett. Az ifjúsági klub már rég halott. Csak most kezd éledezni, mióta ő vette át a vezetést. Régebben a gyerekeket kitiltották a művelődési házból. A kör bezárul — Már a megalakuláskor sem engem terveztek a művelődési kör vezetőjé­nek, mert én mindig kimondom az iga­zat — mondja határozottan Faj­csik József. — Szóvá tettem például, hogy sok illetéktelen­nek van kulcsa a művelődési házhoz. Persze, hogy. nem tetszett, akikre vo­natkozott. . Felvetődött az is, hogy én nem tudok a titkárral együtt dolgozni, pedig ez nem fedte a valóságot. Egy idő utáVi az elöljáró (Vidámi Józsefné) és a népfronttitkár minden lényegesebb dologból kihagyott. 1988. október 15-én tartotta a nyugdíjastolub soros foglal­kozását. Ezen részt vettem én is. Az összejövetelnek egyetien célja volt — ellenem acsarkodtak. Már akkor meg­fogalmazódott bennem a lemondás gon­dolata. Én még a hatvanas években köteleztem el magam az ifjúsági moz­galom mellett, ezért különösen fájó volt a döntés. A mohorai vezetés nem viselte, nem viseli el, hogy nem ők irányítják a kultúrát. Ne­kem a tanáccsal a maT napig nincs együttműködési szerződé­sem. És az átadási-átvételi cirkusz is megér egy misét. Messze dolgozom, nem rendelhetnek tetszés szerint ma­gukhoz. Egyébként is mit s miért kell átadni, ha önálló a kör. Ettől függetle­nül, mindent leadtam nekik. Nem fedi a valóságot a tanácselnök azon állítása, miszerint nékem felajánlotta a műve­lődési ház vezetését. El akartam vé­gezni. a kétéves Népművelői szakot is, de ehhez sem kaptam semmilyen tá­mogatást. Érzésem szerint, aki szereti a falut, az teszi a dolgát, aki meg nem igazán, az irányít. Ki beszél itt a Mikszáth , Kálmán Művelődési Körről? Pedig hát ez len­ne a lényeg. Személyeskedésekkel nem jut előbbre az ügy, az eddigi eredmé­nyek is porba hullanak. Nem kicsi a tét, Mohora köziművelődése forog koc­kán. Fajcsik József annak idején Magyar- nándor és Mohora tanácsi szétválása ellen szavazott, elhamarkodottnak érez­te azt. Meglehet, semmi összefüggés nincs a kör léte és e között. Egy do­log azonban bizonyos, önállóan is csak úgy küzdhetők le az akadályok, ha összefognak a lakosdk, és szorítják egy­más kezét. Ádám Tamás A salgótarjáni szimfonikus zenekar repertoárjában igényes művészi megfogalmazásban szerepei Mozart népszerű operája, a Varázsfa vola. Deák András vezényletével többször mu­tatkoztak be az utóbbi hetekben a közönségnek. Képriportunk egyik előadásukon készült, amelyen az Állami Operaház énekesei és a Zeneművészeti Főiskola hallgatói is közremű­ködtek. — kulcsár —

Next

/
Thumbnails
Contents