Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. Terméketlen eszmecsere Nyílt levél u. NÓGRAD szerkesztőségének! A Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezete,bármikor kész, érdemi,nyílt,a város lakosságát is bevonó»nyilvános vitában állás­pontját kifejteni. Az MDF helyi csoportja,bármely állami és társadalmi szervezet fele­lős képviselőivel szívesen folytat tisztázó eszmecserét. Szervezetünk a NÓGRÁD-szerkesztőség balassagyarmati csoportja által kezdeményezett "kerekasztal-beszélgetést" nem tartóttá nyilvánosnak Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezete Balessagyarmat,1989.március 1. 9 Kérjük,hogy a fenti szövegű levelet változtatás nélkül közöljek. Közléséhez csak így járulunk hozzá! Kedves olvasóink! A fenti sorok, amelyek nélkülözik a kötelező sze­mélyes jelleget és így a sze­mélyes felelősségvállalást is, azt követően érkeztek szer­kesztőségünkbe, hogy mi az MDF balassagyarmati szer­vezetének és a város húsz­ezer lakójának nevében a Reformban nyilatkozó — várost, megyét, lapot — egy­oldalúan kritizáló Pénzes Gézát és Bilecz Endrét hiá­ba vártuk, másokkal együtt, kerekasztal-beszélgetésre ba­lassagyarmati szerkesztősé­günkbe. Az előzetes szóbeli megállapodást az MDF em­lített tagjai külön értesítés mellőzésével, a minimális udvariasság figyelmen kí­vül hagyásával', nem tartot­ták magukra nézve kötele­zőnek. Ez az ő dolguk. Mi a példa nélküli esetet la­punkban tényszerű leírásban szóvá tettük, ami nem csak a mi dolgunk (az olvasóké, a* nyilvánosságé is). A kerekasztal-beszélgetést önmagában! mi sem tartot­tuk soha „nyilvánosnak". Ez Megelőzni a balesetet az evidencia a kerékaszta­lok méreteiből is követke­zik. De talán az újság, az olvasó... Ha ugyanis az MDF túl­hajtott. s tisztán magyaráz­kodásnak tűnő álláspontját komolyan vesszük, a nyilvá­nosságról —, akkor olvasó­inkat ki kell ábrándítanunk régi téves és közös hitünk­ből, miszerint örök (velünk együtt) a nyilvánosság, -de legalábbis annak tekintélyes része. Az MDF balassagyarmati „szervezete", de talán nem valamennyi tagja, önöket, minket egyszerűen szólva, zártkörű „rendezvénynek” tekint. Ennek a.z amatőr né­zetnek a megítélése most már kizárólag az önök fel­adata. Mi a magunk részé­ről, már bokros teendőnk: a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása miatt befeje­zettnek tekintjük a termév ketlen „eszmecserét”. A NÖGRÄD balassagyarmati csoportja nevében: T. Pataki László Nyitott kandeláberek A Beszterce étterem mel­lett már régóta látom, hogy a patak oldalánál levő kan­deláber ajtaját, égy odakö­tözött kartonpapír helyette­síti. A napokban ismét ar­ra mentem; s szemügyre vettem a zöld kandelábere­ket. Háromnál teljesen nyi­tott volt a szerelőablak, nincs rajtuk ajtó. Elgondol­kodtam, van-e ezeknek egy­általán gazdájuk, mikor tör­ténik ezeknek a biztonsági ellenőrzésük? ' Két eshetőségre gondolok. Lehet, hogy időnként van biztonsági ellenőrzés, s talán fel is jegyzik a hibát, de an­nak helyreállítása éppúgy elmarad, mint nagyon sok gazdálkodó szervnél a biz­tonsági szemléken jegyző­könyvezett hibák rendezése. A másik feltételezésem, hogy talán a magyar szab­vány nem is írja elő a kan­deláberek ajtajának lezárá­sát, s így az illetékesek nyu­godt lelkiismerettel elmen­nek mellette. Utam később a Kossuth utca felé vitt, ahol szintén ilyen kandeláberek vannak. Csodák csodája, itt mind­egyiken van zárt ajtó. Tehát mégis van szabvány és sza­bály is, és a veszélyes bal­esetet meg lehet előzni. Jó lenne, ha az illetékesek nemcsak a forgalmas helye­ken. ügyelnének az elektro­mos berendezések bizton­ságára, hanem a periférikus helyéken is, egyszóval, min­denütt, mert a, felelősség minden területre kiterjed. Dudás Pál Salgótarján Hi van a dobozban? Januárban tudomásul kel­lett vennünk, hogy a tej és tejtermékek ára 40 száza­lékkal emelkedett. Bizony, mi, nyugdíjasok szerény jö­vedelemmel rendelkezünk, ezért leginkább bennünket érint az árváltozás. Több műtét után, orvosi javaslat­ra naponta háromszor búza­korpát kell fogyasztanom, amit csak kefirrel lehet. De mi van a kefíres poharak­ban? Vizes tej és még há­lásak lehetünk, ha néha te­le is találjuk 24 forintért. Eddig megszoktuk, hogy ez a tejtermék sűrű, jól kana­lazható. Haszonszerzésről lenne szó? Mert ez js egyfé­le árdrágítást jelent. Kérde­zem a-z illetékeséktől, kefir lesz-e újra a kefir? Dombi Zoltánné Salgótarján, Pécskő út 9. It tdjëkoztatda kötelessége Hi foglalkoztatja a képviselőt? Ma találkozik választóival Devcsics Miklós, Salgótarján. I. választókerületének — a megyeszékhely északi ré­szének — országgyűlési kép­viselője, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. — Ügy tűnik, fontosnak tartja a rendszeres találko­zást, tanácskozást választói- val... — Mindenképpen. Vélemé­nyem szerint ma a képviselői beszámolók jelentőségét az adja, hogy a megyében, és itt a városban is megnőtt az érdeklődés a politika, a kép­viselők munkája iránt. Az emberek érthető módon ki­váncsiak arra. Hogyan dol­goznak, mit tesznek érde­kükben a képviselők. Mi­lyen kérdések vetődnek fel a Parlamentben, s közülük a legfontosabbakból — a viták, véleménycserék során — mit vállalnak fel, mit támogat­nak és mit vetnék el a kép­viselők. Azt gondolom, kö­telességünk, hogy mindemről rendszeresen tájékoztassuk választóinkat. — Milyen kérdések fog­lalkoztatják ma a felelősen gondolkodó képviselőt? — Mindenekelőtt az, ho­gy on lehet változtatni az or­szág helyzetén, megállítani a gazdasági pangást, gyor­sabbá, erőteljesebbé tenni a gazdasági (kibontakozást. Mindez természetesen együtt kell, hogy járjon egy antiin­flációs politikával, a nehéz körülmények között élő nép­rétegek, elsősorban az ala­csony nyugdíjasok helyzeté­nek rendezéséivel'. — Mit vállalt, mit vállal fel ennek érdekében vá­lasztókerületében? — Mindent, amit csak megtehetők! Azt gondolom, a lakosság alapellátásának folyamatos javításán kell fá­radoznunk. Ezt tettük ed­dig is, természetesen olyan mértékben, ahogyan anyagi lehetőségeink engedték. Vá­lasztókerületemben iskola épült, utak készülitek. kor­szerűsödtek. A tanács laká­sokat értékesítétt. Azt gon­dolom, a lakosság jövedelem­viszonyainak, ily módon élet­körülményeinek ■ javítását szolgálja a város üzemeinek folyamatos fejlesztése. Több figyelem fordul az utóbbi időben az egészséges kör­nyezetre is... — A képviselőhöz sokféle kérdés, tanács eljut. Tud-e mindenben segíteni? Van-e köztük olyan, amelyre nemet mondott? — Minden képviselő sok­féle közérdekű és egyéni kéréssel, tanáccsal találko­zik. Vannak köztük olyanok, amelyek megoldásában a legnagyobb igyekezete, a leg­jobb szándéka ellenére sem .tud segíteni, s olyanok is, amelyekre tudni kell nemet mondani. Miért 'lenne ez velem másképpen? Nem tu­dok közbejárni bírósági ügyekben, felmentő ítéletek­ben. Ez ugyanis nem az én dolgom ! Aztán vannak olyan jogos kérésék, amelyekben szívem szerint szívesen se­gítenék, de nincs rá lehető­ségem... Ilyennek tartom azok kérését, akik szenénv nyugdíjuk javításáért szól­nak. S a tisztesség azt kíván­ja. ezt is' mond juk el az em­bereknek. Hogy ebben, de sok más kérdésben is szót értsünk egymással. —v-g— Tizenöten vannak Egy héten belül bejegyzik az új céget Mai, vállalkozásokra ösz­tönző napjainkban egy rég­ről elfelejtett intézmény, egyre inkább életünk kö­zéppontjába kerül. Ez pe­dig a cégbíróság. Regisztra- tiv, nyilvántartó szerepe mellett azon is őrködnie kell, hogy a jogszabályokban előírt módon tevékenyked­jenek az újfajta szervezetek. Persze ahhoz meg is kell alakulniuk. Ahhoz pedig vállalkozói készség s kedv kell.. — Érezhető-e a megyében, hogy a vállalkozások korát éljük? — kérdeztem először dr. Horváth János cégbíró­tól Balassagyarmaton, a megyei bíróságon. — Igazi gazdasági pezsgés még nem indult meg. Pedig * a januárban életbe lépett társulási törvény, vélemé­nyem szerint, most az or­szág egyik legjobb törvé­nye, habár apróbb módosítá­sokra majd szükség lesz. Jó alapot nyújt a gazdasági szerveződésekre, mind a bel­földi, mind a külföldi tőke mozgására. — Itt a cégbíróságon ja­nuártól mostanáig, március első harmadáig, hány új, gazdasági szervezet kérte bejegyzését? — Tizenöt új céget je­gyeztünk be. S ez nem mu­tat számottevő eltérést aa előző évekhez viszonyítva. Az viszont igaz, hogy az új bejegyzések jelentősebb vál­lalkozásokra utalnak, főleg részvénytársaságok és kor­látolt felelősségű társaságok alakulnak. Az egy-két rész­vénytársaság mellett hat kft-t jegyeztünk be, a töb­bi gazdasági munkaközös­ség. — Ez utóbbiról pedig az a hír járja, hogy haldoklik a gmk... — A vállalati gazdasági munkaközösségek valóban sorra szűnnek meg. Eddig hetvenöt törlés iránti ké­relmet iktattunk, aminek a zöme vgmk-ra vonatko­zott, Valószínűleg a meg­szűnés a nagymértékű elvo­nással hozható összefüggés­be, ugyanis már 4 tavaly megkezdődött a vállalati gaz­dasági munkaközösségek feloszlása. Mostanában csak önálló gmk-k alakultak. — Rendben van-e minden formailag, tartalmilag a be­jegyzés iránti kérelmekben? — Valamilyen hiba, hiá­nyosság miatt huszonegy ké­relmet adtunk vissza. Ezek között persze volt olyan is, ami nem új cég létrehozá­sát kérte, hanem valamilyen módosítást tervezett műkö­désében... — Sok a módosítás? — Leginkább a tagok szá­mának változása vagy mó­dosított tevékenységi kör miatt kérik ezt. De egy íz­ben például a névváltozás volt a módosítási kérelem indoka. — Visszatérve a vissza­adott ügyekre. Mik a leg­gyakrabban előforduló hiá­nyosságok? — . A társasági szerződés tartalma nem felel meg a törvény rendelkezéseinek^ vagy az aláírási címpéldány nem volt szakszerű. Előfor­dult, hogy az előírtnál ke­vesebb illetéket róttak le, s a kft.-nál gyakari hiba, hogy a kérelemhez nem' csatolják a pénzintézet igazolását a törzsbetét befizetéséről. — Általában, hány na­pon belül jegyzi be a cég­bíróság az új szervezetet? — Egy héten belül meg­van a bejegyzés, ha minden rendben a kérelem körül. Ha pedig valami hiányzik, miután azt pótolták, két- három nap alatt kész a cég- bejegyzés. Zsély András Szakcsoport fogja össze a bogyósgyümölcs-termesztő- ket a karancslapujtői terme­lőszövetkezetben. Kicsiny Pál ötszáz négyszögölön, fe­kete ribizlivel foglalkozik, a tavaszi munkák között első­ként lemosó permetezéssel kezdi a teendőket. TAVASZODIK Tavaszra készülnek a Salgótarjáni Városgazdálkodási tizem kertészetében is. A város parkjaiban mintegy negyven­ezer szál egynyári palántát ültetnek el az elkövetkezendő hetekben. Lévai Imréné és Tóth Sándor cserepezi a .dísznö­vényeket. Előkészületek a népszámlálásra Megkezdődtek a jövő évi népszámlálás előkészítő mun­kálatai. Közülük a kiemel­kedő fontosságú az úgyne­vezett területi feltérképezés, ami az utca-, házszám-, la­kásjegyzékek összeállítását jelenti. Egy ilyen pontos nyilvántartás a teljes körű népszámlálás alapfeltétele. A címadatokat — az állam­polgárok lakcímbejelentései alapján — az Állami Népes­ségnyilvántartó Hivataltól számítógépes listán kapják meg a tanácsok. Az elkövet­kező hónapókban ellenőrzik, szükség esetén pontosítják, kiegészítik ezeket a listá­kat. A munka során szük­ségessé válhat a címek hely­színi ellenőrzése, alkal­manként az állampolgárok személyes megkeresése is. A KSH kéri az állampolgáro­kat, ne tekintsék ezt zakla­tásnak, lehetőség szerint se­gítsék, támogassák a taná­csi dolgozók munkáját. A mostani népszámlálás hazánkban a 13. lesz. Az összeírás arról ad számot, hogy az elmúlt 10 évben.tár­sadalmi foglalkoztatási szem­pontból hogyan változott a népesség összetétele. A né­pesség-nyilvántartási rend­szer és a népszámlálás egy­mással szerves kapcsolatban állnak, a népszámlálás rá­épül a népesség-nyilvántar­tásra. A népszámláláskor telu jeskörűen, mindenkire ki­terjedően csak az alapvető­en. fontos információkat fog­ják összeírni; elsősorban a demográfiai. — kor, nem, család st'b. — a foglalkozta­tási és iskolázottsági adato­kat. Emellett a kérdőíveken választ várnáik a lakáskörül­ményekkel kapcsolatos kér­désekre is: mikor épült a lakás, milyen a felszereltsé­ge, mennyi a helyiségek szá­ma, kinek a tulajdonában van. A korábbi népszámlálá­sok tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot a foglal­kozási, iskolázottsági, szak- képzettségi kérdések helyes megválaszolása jelenti. Ezért a népszámlálás szervezői e téren a munkáltatók segít-* ségét is kérik. A tervek sze­rint a munkáltatók a dol­gozók rendelkezésére bocsá­tanak egy kérdőívet, amely a munkaügyi nyilvántartá­sok alapján tartalmazza a foglalkozási, iskolázottsági adatokat. Ezt a dolgozók át­adják az őket felikereső számlálóbiztosoknak, s így lényegesen gyorsabbá válik a népszámlálással kapcso­latos adatfelmérés. A teljes körű népszámlá­lást kiegészíti a népesség 20 százalékára kiterjedő repre­zentatív felmérés, amely­nek a részletesebb informá- ciógyűjtás a feladata. Ennek során olyan adatok utóp is érdeklődnek a számlálóbiz­tosok, mint aiz állampolgá­rok főfoglalkozás melletti munkavégzése, utazási szo­kásaik —, vagyis hogyan jutnak el munkahelyükre, mennyi időt töltenek el Uta­zással. A népszámlálást 1990. januárjában kezdik meg, s egy hónap alatt befejezik. Séta a téren Kulcsár J.

Next

/
Thumbnails
Contents