Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

.1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 tisvnepi meiemlêkezések mârcsitis l£»-ën Vf" ' * f ' • _ • '■ ■ . ; ' Rélsög : II társadalmi megegyezés szándékával Az általános iskolások színvonalas műsorral köszöntötték nemzeti ünnepünket. Rétságon Kossuth-nóták­kal, indulókkal ébresztették a város lakosait. Fél tíz után kezdték gyülekezni a dolgo­zóik, az iskolások, a műve­lődési központ melletti té­ren. Tíz órakor a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, majd Benkő Péter színmű­vész elszavalta Petőfi Sánr dor A XIX. század költői című versét. Molnár Zoltán, a városi KISZ-bizottság tit­kára ünnepi beszédében utalt arra, hogy 1848. már­cius 15. örök émlékzetű nap, egy új korszak nyitánya a magyar történelemben. Nem szabad arról sem megfeled­kezni, hogy a szabadságharc folyamán szájnos, nevezetes esemény fűződik Hátsághoz. A legjelentősebbre 1849. jú­liusában került sor, melyet a történészek a rétsági csa­taként említenek. Az ütkö­zetben fő szerepet játszottak ketten, a későbbi aradi vér­tanúk közül. A rétsági helyt­állásnak volt köszönhető, hogy a fősereg veszteség nélkül megérkezhetett Ba­lassagyarmatra. A szónok a máról szólva kifejtette, hogy új szellemet valósít meg az MSZMP. A gyökeres változás szükséges­ségét felismerve, a társadal­mi megegyezés szándékától is ösztönözve, nyílta^ kri­tikusan. szembenéz a múlttal. E megújulásokat egységesen fogadta, a rétsági KISZ_bi- zottság március 1(H küldött­értekezlete is. A beszédet követően, a helyi általános iskola tanu­lói — jelmezes ruhákba öl­tözve — ünnepi műsort ad­tak. Áprily Géza előadómű­vész, gitáros-énekes vidám dalokat adott elő. A kokárdákat viselő tö­meg ezután átvonult az Asz­talos János Művelődési Köz­pont elé, ahol Benlkő Péter előadásában egy Petőfirvers x Szëcsëny; Emléktáblát avattak Érsekvadkerten is. hangzott el. Gresina István tanácselnök rövid, miéüitaitó szavai után a rétsági ütkö­zet emlékére készült emlék­táblát leplezték le. Délután két órákor vetí­tették az 1848-hoz kapcsoló­dó Élve, vagy halva című filmet. Tizenhét órakor a művelődési központban, tánc­ház kezdődött a Zalka. tánc- együttes táncosainak közre­működésével. Érsekvadkerten fél tízkor a könyvtárban Lakatos László ákvarelljeiből, olaj- képeiből nyílt kiállítás. A tárlatot Fahkas András fes­tőművész nyitottal meg. Tíz óraikor a Himnusz és a Nem­zeti dal elhangzása után Nógrádi László tanácselnök méltatta az eseményekét: 1848. szeptember 11-én, a dicsőséges szabadságharc ide­jén Vadkerten került sor a nógrádi nemzeti őrség zászlószenit elő eseményére. Ezen esemény előtt tiszteleg­ve, leplezte le az emléktáb­lát. Ünnep: beszédet mondott a helyszínen Pálinkás Jó­zsef tanár, majd elhelyezték koszorúikat a falu pánt-, tár­sadalmi szervezeteinek kép­viselői, köztük az MDF he­lyi csoportja is. A kultúrházban az álta­lános iskolások és a fiata­lok irodalmi műsort adtak elő. Fellépett az érsekvad­kerti fétfikórus is. Délután az ifjúsági házban videofil­meket láthattak az érdeklő­dők. Történelmi emlékeztető Csendes, tavaszi reggel, nemzeti színű zászlókkal dí­szített utcák, köszöntötték Szécsény lakóit március ló­én. Az ünnepi hangulatot nem csupán a fellobogózott közterületek jelezték. A dél­előtti órákban a városi han­goshíradóban egy verses­zenés történelmi emlékmű­sor hangjai csendültek fel. Közben a település és von­záskörzetének KISZ-es aktí­vái gyalogosan járták a vá­rost. Nemzeti ünnepünkön jelent meg a helyi fiatalok sajtóorgánuma, a Tájoló, melyeket az alkalomnak megfelelően egy ajándékko­kárdával együtt kínáltak a „rikkancsok”. Fogyott is bő­ven belőle ! Délután negyvennyolcas huszárruhába öltözött fiata­lok hintóztak keresztül-’kasul Szécsényen és hangos szó­val hirdették a városi ün­nepség programját. Az esti rendezvényre invitálták q lakókat, miközben a han­goshíradóban újra elhang­zott a történelmi emlékmű- sor. Este hatkor az egykori Forgáoh-kastély, ma Kubi- nyi Ferenc Múzeum parkjá­ban korabeli zene hangjai csalogatták a központi ün­nepségre a résztvevőket. A hagyományoktól eltérően Szécsényben nem rendeztek ünnepi nagygyűlést. A „Tör­ténelmi emlékeztető” című zenés, irodalmi összeállítás — melyet Csikász István rendezett — felelevenítette az 1848—49-es szabadság- harcot. A Düvő népzenei együttes, valamint a helyi általános iskolai tánccso­port és amatőr színjátszó csoport fáklyafénynél, kora­beli zenei .kísérettel, korhű jelmezekben adta elő műso­rát. A Németh László Pe­tőfi Mezőberényben című történelmi drámájának utol­só része köré épülő irodal­mi-zenés megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Márciusi vetélkedő Bótonyterenyén, a Bányász Művelődési Házban, Nemzeti ünnnep '89 címmel vetélkedőt rendezett tegnap a helyi és a szénbányák KlSZ-bizottsá- ga. A történelmi témájú ve­télkedőn hét csapat vett részt, melyből végül is szo­ros küzdelemmel a ménkesi KISZ-alapszervezet került ki győztesen. Nemzeti ünnepünkön Szé- csény-Benczúrfalván csalá­dias hangulatú megemléke­zésre került sor. A falu köz­pontjában, a mozgalmi ház előtt délután ötkor kezdő­dött rendezvényen avatták fel a Március 15-e teret, melyet a lakók az elmúlt he­tekben jelentős értékű tár­sadalmi munkával varázsol­tak újjá. Az ünnepségen Czeleczki Jánosné, az Országos Béke- tanács tagja köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Ve- rebélyi Gábor, a Szécsényi Városi Tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. A rendezvényt az általános is­kolás diákok szavalatai szí­nesítették. A Kubinyi Ferenc Múzeum udvarából jelmezesek indultak, s járták Szécsény utcáit. Balassagyarmat : Koszorúzás, műsor a „Pilvax kávéháziján Az Ipoly szálló Pilvax kávéházzá változott tegnap, ahol egyebek mellett korabeli ruhákból tartottak bemutatót. Balassagyarmaton már 14- én elkezdődtek az ünnepsé­gek. Ekkor került sor a Petőfi Sándor Általános Is­kolában arra a megemléke­zésre, melyen az intézmény névadója előtt tisztelegtek. A népzenével, néptánccal színesített műsort megtekin­tették a város általános is­koláinak képviselői is. Ek­kor rendezte meg a Mik­száth Kálmán Művelődési Központ a Bottyán János Honvédkollégium díszter­mében ünnepi ráhangoló­ként rocktáncház-rendez- vényét. Tegnap sportrendezvé­nyekkel kezdődtek az ese­mények. A Nádor úti sport­telepen kilenc órakor indult a kispályás labdarúgó-baj­nokság. A sportcsarnokban a tömegsportrendezvényeken, minden négyzetmétert ki­használtak a lelkes fiatalok. Kosárlabdáztak, asztaliteni­szeztek, tollaslabdáztak az amatőrök. Tízkor kezdődött a Nyírjesben a tájékozódási futóverseny. Nem voltköny- nyű a választás, mert eb­ben áz időben több esemény zaljott egyszerre. Megkezdődött a Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskolában a Nógrád megyei zeneisko­lások hegedűversenye. Meg­nyitót mondott Bencze La- josné, a Kóta Nógrád me­gyei szervezetének társelnö­ke. A 32 ifjú hegedűvirtuóz lázas versengésbe kezdett. Tíz órakor alakult át az Ipoly étterem Pilvax kávé­házzá. Korhű jelmezekben, szolgálták ki a felszolgálók a betérőket. Ugyancsak ek­kor tartotta ünnepségét a Petőfi-emléktáblánál, a Ma­gyar Demokrata Fórum ba­lassagyarmati szervezete. Ri­gó Zoltán, a helyi vezetőség tagja által mondott beszé­det mintegy háromszázan hallgatták meg. A rendez­vény után a fórum képvise­lői a kegyelet jeléül virá­got helyeztek el a temető­ben az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharcban részt vett katonák sírjánál. Délután a város középis­kolásai adtak műsort a „Pil­vax kávéházban”. A zsúfo­lásig megtelt étteremben el­sőként korabeli jelmezek­ben “divatbemutatót látha­tott a közönség. A műsor­ban humoros jelenetek mel­lett elhangzottak népzenei összeállítások, dalok is. Nem feledkeztek meg a versek­ről sem — Berda József, Ady Endre, Petőfi Sándor, József Attila műveiből vá­logattak a fiatalok. Fél négykor kezdődött a zeneiskolában a díjkiosztás­sal egybekötött gálahang­verseny, melyen a győzte­sek vettek részt. Kiemelt első helyezést ért el Perge János (Balassagyarmat, ta­nára. Pemeczkyné Bara- nyi Klára), Fodor Judit, (Salgótarján, tanára: Fodor Sándor), Kmetty Viktória (Salgótarján, tanára: Cse- kei László). A zsűri ki­emelt dicséretben részesí­tette Perneczkyné Baranyi Klára és Fodor Sándor ta­nárokat. Délután nyitotta meg Ka* nyó Tibor tanár a 217. Ipa* ri Szakmunkásképző Intézet* ben Csemniczlky Zoltán En­vironment kiállítását. Ebben az időpontban vetítették a moziban az István a király című filmet. Este negyed hétkor hatal­mas tömeg gyűlt össze a Pa* lóc üget bejáratánál. A Him­nusz elhangzás® után a Pe- tőfi-szobornál helyezték el koszorúikat a város intézmé­nyeinek, szervezeteinek, az MDF helyi szervezetének képviselői. A Szózat elhang­zása után1 a tömeg a vasút­állomás előtt lévő térre vo* műt. Fél hót után sötétbe borult a Bajcsy utca kör* nyéke, megkezdődött a fák­lyás felvonulás.' Gyönyörű látvány volt. Amikor a Közr társaság térre érkeztek az emberek, kigyulladtak a fé­nyek. Megszólalt a Rákóczi- itndüló, közben felvonták a zászlót. Ezután dr. Bartailné dr. Borszéki Erzsébet, or­szággyűlési képviselő mon­dott ünnepi, beszédet. Mél­tatta a szabadságharc és for­radalom — március 15-e je­lentőségét, majd ünnepi mű­sor következett. Batsányi, Berzsenyi, Wesselényi Mik­lós, Bessenyei György, Vö­rösmarty Mihály művei szó­laltak meg. Befejezésül Fa- takiné Kerner Edit adita elő a Himnuszt. Majd a mű ze­nei hangjai lebegték be a teret és környékét. Tudósítottak: Adóm Tamás. Balás Róbert, belemen Gábor, Vaskor István, Zsély András,-o ó: Bábel László cs %igé Tiber. A rádiót hallgatva... ... úrrá 'lesz rajtam a kíváncsiság: ,mi az igazi hír, némelyek 'mit szeretnének mondani és hallani. Este háromnegyed hét van, amikor .a Magyar Rádió tudósí­tója hírt ad a salgótarjáni ünnepségről. 'Már a felve­zető mondat meglep, a leszóló hangsúlyról nem is beszélve: mindössze háromszáz(?) \ember volt kíván­csi ÍNógrád megyeszékhelyén az emléktábla-avatásra. Illetve, erről , egy hang se, a tudósító > inkább a pletykáknak fszentel figyelmet. Hogy megkurtítják az előre egyeztetett műsort; hogy a megyeikét településén fegyveres akcióra készültek. Mindebből egy szó sem igaz, ja tudósításban őtt a cáfolat is. Ennek ellenére „jól hangzik”, iLegalábbis azoknak, akik a nyugodt tények helyett 'kellő i buzgalommal előnyben részesítik fantáziájukat. A fogás, rpersze, han­gulatkeltésnek nem rossz, tovább ís [fejleszthető. Pél­dának okáért lehet kérdezni Robbantásról, emberrab­lásról, meg egész sor más rémségről. Aztán közre­adható a cáfolattal együtt — nagyvonalúan feledve a „szolid” valóságot. —k—

Next

/
Thumbnails
Contents