Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUAR 8., SZERDA Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a korábbi megállapodásnak megfelelően március második felében Moszkvában megbeszélést folytat Mihail GorbacsovVal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. (MTI) lUlunkősgyiiles a llllülf Északi Járműjavító Üzemében Paraguay—USA A Fehér Ház nem foglal állást Andrés Rodriguez tábornok, Paraguay államcsíny útján hatalomra jutott új ve. zetője, hétfőn sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Közölte, hogy nem tartja diktátornak a menesztett Strcessnert, hiszen „demokratikus szavazáson választották volt meg az ország elnökévé”. Ismételt rákérdezésre is „demokratikusnak'' minősítette a Stroess- ner-rezsim alatt tartott választásokat. — A paraguayi egyház „óvatos bizakodással” szemléli az országban végbemenő változásokat — mondta Is. mael Rolon. Asuncion érseke. A püspök méltatta az új ideiglenes elnök szerepét az állam és az egvház viszonyának javításában, s azt mondta: nem Rodriguez múltja a lényeges. hanem Paraguay jövője. Ez feltehetően arra vonatkozik, hoev Charles Redman. a Fehér Ház szóvivője hétfőn nem foglalt nyíltan állást abban a kérdésben, hogy Andrés Rodriguez foglalkozott-e a kábítószer-kereskedelemmel. Területrendezés — helyi szinten Romániában a területrendezés a néptanácsok — a helyi államhatalmi szervek — szintjén hivatalosan is napirendre került. Ez derül ki azokból a megyei sajtójelentésekből, amelyek szerint a megyei néptanácsok megtartották az idei első tanácskozásukat s ezeken a területrendezés napirendi pontként szerepelt. ’ (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) élénkítésére, ezáltal is lehetővé teszi a gazdasági növekedést. Kezdeményezik, hogy az adóreform és az ártámogatások leépítése után napirendre kerüljön a bérreform és a szociálpolitika átfogó megújítása is. Az emberek nagy többsége dolgozni akar — és nagyon is sokat dolgozik — hangsúlyozta a továbbiakban. Nagyobb erőfeszítéseik ellenére azonban a népgazdaság stagnál. Ezért közös erővel olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jól szervezett munkahelyeken, becsületes munkával tisztességes megélhetést lehessen mindenkinek biztosítani. A főtitkár a továbbiakban arról beszélt, hogy sokáig a politikai intézményrendszer reformjától várták a gazdaság helyzetének javítását. Be kellett azonban látni, hogy ez rövid távon illúzió. Az átgondolt, a közmegegyezé_ sen alapuló célokhoz igazodó politikai reform helyett a folyamatok most egyes pontokon elszabadulni látszanak. Egyre több a rögtönzés, az egymásnak ellentmondó szó és tett. A gazdaság gondjainak megoldása háttérbe szorult, s fennáll annak a veszélye, hogy a politikai reformdemagógia elnyomja azoknak a hangját, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek. A szakszervezeteket komoly aggodalommal tölti el az js, hogy válságjelenségek tapasztalhatók a vezetésben, nincs egység a reformkoncepció értelmezésében, a szükséges lépések meghatározásában, kiéleződtek az ellentétek a hatalom megosztásának, gyakorlásának kérdéseiben, és az ország történelmi közelmúltjának megítélésében leegyszerűsítő, szélsőséges vélemények kerülnek egymással szembe. A szakszervezetek nem ellenzik a tisztázó vitákat, de féltik a kibontakozott demokráciát a szélsőségektől, a káosztól, illetve a visszarendeződéstől. A politikai vezetés problémái rontják a gazdasági kibontakozás esélyeit. A főtitkár a továbbiakban szólt a szakszervezeti mozgalom megújulásáról, feladatairól, az egység fenntartásának szükségességéről. El_ ítélően beszélt arról a politikai demagógiáról, amely kihasználva a tagság türelmetlenségét és kiábrándultságát, a SZOT.hoz tartozó szakszervezetek szétverése, szétszedése révén ígér jobbat, többet a szövetségben elérhetőnél. Ez nagyon veszélyes játék — figyelmeztetett. A kormány vagy a munkáltatók képviselői aligha tárgyalnának több száz szakszervezettel, a szétforgácsolt érdekvédelmi szervezetek pedig nem lennének képesek komoly megállapodásokra jutni. Az érdekvédelem nemcsak a SZOT és az ágazati szak- szervezetek feladata, hanem a munkahelyi alapszervezeteké i$. A konfliktusokat minden szinten vállalni kell. A szakszervezeti mozgalom csak akkor fog erőre kapni, ha a munkahelyeken is vállalják a rossz döntések nyílt bírálatát, illetve ha a dolgozók maguk is hozzájárulnak javaslataikkal, segítőkész támogatásukkal a gazdálkodás javításához — mondta végezetül a SZOT főtitkára. A különféle szakmák képviseletében az ország minden tájáról összegyűlt dolgozók végezetül felhívást fogadtak el az ország gazdasági és politikai vezetőihez. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a fiatalok és a munkában megfáradt idős emberek, a gyermekeket nevelő családok megélhetési gondokkal küzdenek, a szegénység egyre szélesedő rétegek számára n3pi valóság. Ugyanakkor kifejezik azt, hogy igazi demokráciára, nem pedig álvitákra, demagógiára van szükség. így kerülhető el a széthúzás, a szétesés, az anarchia, s biztosítható a legalapvetőbb nemzeti érdekeken és össze, fogáson alapuló cselekvés. Ezt támogatják, s ebben kívánnak részt venni a szak- szervezetek, a szervezett dolgozók milliói. A munkásgvűlés kezdetének időpontjában megszólalt valamennyi úton lévő mozdony sípja, annak jeléül, hogy a szolgálatuk miatt távol levő mozdonyvezetek szolidárisak dolgozó társaikkal. (MTI) Magyar—osztrák kapcsolatok „Különleges”, ,,modellértékű”. „nemzetközi jelentőségű” — a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar—osztrák viszony jellemzésére. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s az együttműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gázdasági és a társadalmi- humanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolat- rendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyedéve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői — az akkor még miniszterelnöki tisztében Becsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója Franz Vranitzky kancellár — az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbönéi] az újabb magas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar— osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodo*t meg a protokolláris kötő rgektől mentes, intenzív, árgy- szerű eszmecserék lebonyolítására. Ennek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén — a reformkor nagyjának, Széchenyi Istvánnak a szellemét idéző Nagycenken és a magyar vonatkozásáról is ismert, festői burgenlandi kisvárosban, Rusztban — a két kormányfő szűk körű kísérettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar— osztrák megbeszélések hosz- szú sorának, a maga nemében egyben az első is, hiszen Németh Miklós kormányfőként most első ízben látogat külföldre. A találkozó munkajellegéből adódóan, várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar, mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontakfusók alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gazdasági viszony- rendszerében. A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyes vállalatok számát tekintve hazánk tőkéspartnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17,7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18,2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11,4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeretet; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő im- porttákarékosság, de világpiaci árváltozásoknak — így például a kőolaj leértékelődésének — is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet „konjunktúraérzékenységére” utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkész termékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékek teszik ki. Ugyanakkor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok : a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az általános vámpreferencia-rendszer — GSP — Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom' 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállalkozás feltételeinek javításával, a működőtöké fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. Ehhez várhatóan új impulzust ad az év elején életbe lépett magyar társasági törvény. A magyar—osztrák kapcsolatok jövőbeli alakulásának egyik meghatározó kérdése Ausztria közeledése a teljes belső integráció felé haladó Európai Gazdasági Közösséghez. így előreláthatóan ezt a problémáért is érintik a határ menti munkatalálkozón. Magyarország megértéssel tekint az ilyen jellegű osztrák törekvésekre, álláspontja szerint azonban ez nem hátráltathatja példás kapcsolatrendszerünk továbbfejlesztését. Szakértők szerint egyébként Ausztria csatlakozása az európai közösségekhez jóval túlnyúlhat a 90-es évek közepén, egyes becslések szerint a határidő akár az ezredfordulóig is kitolódhat. Az NSZK sajtója Magyarországról Magyarország a Varsói Szerződés első olyan állama, amely készségesen számokat hozott nyilvánosságra honvédelmi iparáról. A keleti katonai szövetségben az ország nem tartozott a jelentékeny fegyverszállítók közé. — Ezt hangsúlyozza keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap. , Az újság gazdasági rovatában megjelent budapesti keltezésű tudósítás emlékeztet rá: a honvédelmi adatok közzététele olyan időpontra /esik, amikor Magyar- ország számára fontos nyugati hitelezőinek jóindulata. A kormány reméli, hogy az iparszerkezeti átalakításhoz kölcsönt kaphat a Világbanktól. — Ezzel összefüggésben a lap ismerteti azokat a nehézségeket, amelyekkel a Varsói Szerződés országainak — közöttük kisebb mértékben Magyarországnak is — szembe kell nézniük a leszerelési intézkedések végrehajtása során. E problémákat elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung bemutatja a székes- fehérvári Videotont, nemkülönben a Gödöllői és a Diósgyőri Gépgyárat, s felhívja a figyelmet a szükségessé váló munkaerő-leépítésekre. A Videoton esetében megemlíti, hogy átalakulóban van önálló vállalatokká, amelyek számára külföldi vevőket vagy társakat keresnek. A nagyvállalat már közös vállalkozást alakított ki a francia „Thomson” és a holland „Lakó” céggel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — az utóbbi napok budapesti beszámolóihoz hasonlóan — kedden is részletesen taglalja azt a társadalmi-tudományos tevékenységet, amely Magyarország belső politikai megújulásával párhuzamosan halad a felszabadulás óta eltelt időszak és a közelmúlt történelmi eseményeinek értékelésében. így beszámol arról az ismertetésről, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke, az 1956-os események tudományosan megalapozott elemzésére hivatott illetékes bizottság vezetője a Magyar Televízióban adott a bizottság eddigi munkájáról, a nyilvánosságra hozandó jelentés jellegéről. A lap Berend T. Iván közléséből kidomborítja a jelentésben előforduló népfelkelés meghatározás árnyalt, eltérő véleményeket áthidaló értelmezéséről elhangzottakat, illetőleg azt, hogy mindent nem lehet egy szóban sűríteni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a történelmi elemzés, illetőleg a történelmi igazság szempontjából fontosnak tartja, hogy az Akadémia elnöke szerint a bizottság figyelembe vett új tényanyagot, ezek között például Nyikita Hruscsov volt szovjet párt- és állami vezetőnek a Szovjetunióban is immár hiteles forrásként elfogadott emlékiratait. — Megfelelő kórismére van szükségünk, hogy hatásos gyógymódot találjunk — idézi a tekintélyes újság Berend T. Ivánnak a magyar- országi történeti kutatás céljáról a tévében elhangzott szavait. Az NSZK sajtója kedden egyidejűleg beszámolt arról is, hogy a Magyar Televízió A hét című műsorában interjú hangzott el Nagy-Vészi Erzsébettel, Nagy Imre volt miniszterelnök leányával. A vele folytatott tévé- beszélgetésről részletes beszámolót közöl a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és szintén tájékoztat róla a Die Welt, a Süddeutsche Zeitung, valamint a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau. A Rheinischer Merkur- Christ und Welt című tekintélyes nyugatnémet hetilap beszélgetést közöl Be- recz Jánossal, az MSZMP KB titkárával időszerű belpolitikai kérdésekről. Vanik a szovjet kereskedelemről Szükségesek a normális feltételek Charles Vanik volt képviselő javasolta, hogy függesszék fel a javaslatára 1974-ben hozott törvényt, amely a kivándorlás korlátozása miatt kereskedelmi megkülönböztetésekkel sújtja a Szovjetuniót. A The Washington Post keddi jelentése szerint Vanik a rendszabály egyelőre legalább 18 hónapról szóló felfüggesztését javasolta amerikai zsidó szervezeteknek. Az amerikai zsidó kongresszus egyetért a javaslattal. Az úgynevezett Jackson— Vanik törvénymódosítás értelmében a Szovjetunió és más szocialista országok nem kaphatják meg a legnagyobb kedvezményes eljárást (azaz a normális kereskedelmi feltételeket), ha az amerikai törvényhozás úgy ítéli meg, hogy korlátozzák állampolgáraik kivándorlását. Hazánk 1978- ban megkapta ezt az elbírálást, de azt változatlanul évente hosszabbítják meg. Románia a kedvezményt tavaly elvesztette — formailag önként mondott le róla, miután úgysem kapta volna meg. James Baker amerikai külügyminiszter e heti nyilatkozatában azt mondotta, hogy további szovjet engedményekre van szükség, mielőtt az afganisztáni vonatkozású korlátozásokat feloldják. (MTI) Leszerelési konferencia Genfben Genfben, a Nemzetek Palotájában kedden megkezdődött a leszerelési konferencia ez évi ülésszaka. A 40 állam képviselőit tömörítő tanácskozás idei legfontosabb feladata a vegyi fegyverek átfogó betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozása — hangoztatta a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a vegyi fegyver eltiltásáról januárban tartott párizsi konferencián a 149 részt vevő ország egyöntetűen kifejezésre juttatta véleményét, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni az egyezményt. Az 1962 óta ülésező genfi leszerelési értekezlet napirendjén 13 éve szerepel a vegyi fegyverek betiltását elrendelő egyezmény, a valódi előrelépéshez azonban csak két éve nyílt meg az út, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön- külön előterjesztette a szerződés tervezetét. (MTI)
