Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
V % 1989. FEBRUÁR 13.. HÉTFŐ NOGRAD A szódászsákekkal veit a baj Kifizetett milliók ■ környezetszennyezésért Nagyot változott a világ: az iparvidék már nem olyan vonzó az aprófalvak lakóinak szemében, mint volt nem is olyan régen. Persze az utat végigjártuk: a hetVenes évek-" ben sokan költöztek be a városokba a könnyebb megélhetés reményében. Majd szép lassan megfordult a folyamat, s elkezdődött a visszaköltözés, amit az életszínvonal (romlása is siettetett. Legtöbben a szennyezeti, rossz levegő, a zaj, ’’a zsúfoltság miatt fordítottak hátat a „kényelemnek”. Sokan megteszik ezt ma is, s még többen vannak, akik nem tehetik, bár nehezen viselik a környezeti ártalmakat. Elmondhatnák ezt azok a Salgótarjánjaik is, akiknek éjszakai nyugalmát pár éve erősebb zaj zavarta meg. Mint a vizsgálatok kiderítették, az öblös- üveggyár túlterhelt gázfogadó állomása volt ebben a ludas. Az ügy nem volt éppen bagatéll, hiszen egymillió forint bírságot kellett kifizetni végül az Országos Környezet-' és Természetvédelmi Hivatalnak. 1986-ban a Tarján-patafc óla j szennyezet i.s égére derült fény, ami az öblös- üveggyárnak 500 ezer forintjába került. Legutóbb pedig veszélyes hulladék nem megfelelő kezelése miatt 2.5 millió forint bírsággal sújtották. Mi történt az öblösüveggyárban? Miért kellet; ezt a nem csekély összeget tavaly év végén kifizetnie? A részleteket Lantos Lóránt, a műszaki-beruházási osztály vezetője 'mondja el: ; — 1986. évi tevékenységünket vizsgálta tavalyelőtt a Miskolci Környezetvédelmi Intézet, amely rendszeresen végez ellenőrzéseket. A szódászsákekkal volt a baj azokban kapjuk ugyanis az üveggyártás egyik alapanyagát. Az üreseket veszélyes hulladéknak minősít et'e az intézet, mi pedig ezeket a városi szeméttelepre- vittük. A szabálytalanság feltárása, a bírság kiszabása után a gyár fellebbezést nyújtott be a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztériumba, amit elutasítottak. Az üres papírzsákokat ezután már az üzem baglyas- aljai tárolójába szállították, égetésig, s itt az újabb bökkenő: — Azóta sem sikerült olyan eéget találnunk, amely szabályos úton megszabadítana bennünket — elégetné — a veszélyes anyagtól, akikkel beszéltünk, többnyire kapacitáshiányra hivatkozva elutasítottak. — tudom meg Géczi Józseftől, aki környezetvédelmi előadó az öblösüveggyárban. — Idén azért megelódi-k ez a problémánk, mivel új, zárt tároló épül a gyár területén, ahol az előírásoknak megfelelően az ömlesztett szódát elhelyezhetjük. Addig pedig tovább gyűjtjük a zsákokat. Hogy a fokozott zaj miatt se legyen több felelősségre vonás, a műszaki-beruházás! osztály már korábban javaslatot tett a gázfogadó kapacitásának növelésére, illetve egy új építésére- Az olaj- szennyezés kiküszöbölése érdekében pedig célszerűnek tartották egy olajfogó műtárgy létesítését, a csapadékelvezető csatornahálózatra. 1988. végén üzembe helyezték az új gázfogadót, s ugyanakkor megkezdődött az olajfogó próbaüzemelése is. — Hétmilliót kaptunk mindezekre pályázat útján, 14 milliót pedig mi gazdálkodtunk ki, — menata Lantos Lóránt. — A mégim-aradt pénzt a levegőszennyezés mértékének csökkentésére használtuk fel. Festőüzemeink ugyanis ólom alapanyagú festékekkel dolgoznak, s, hogy a veszélyes anyag ne szennyezze a levegőt, két festőműhely elszívóberendezését úgy alakítottuk ki, hogy az ólom ne kerüljön a környezetbe. Megszüntettünk egy korszerűtlen festőüzemet, helyette egy újat létesítettünk, ahol szintén ezt a megoldást alkalmazzuk. A szódászsákok ügye (s még egy ser sokakat érintő probléma) tehát megoldódik. Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy volt felelősségre vonás, bírságolás. Vannak, akik a veszélyes hulladékkal kapcsolatosan, azt mondják: ez az a helyzet, amikor mindkét félnek igaza van. Az intézetnek mert büntetett, a gyárnak pedig —- mivel eddig senki sem vizsgálta, mi lesz a zsákokkal, s valahová elkel lett tenni — azokat — azért, mert feleslegesen nem akart pénzt kiadni hulladékégetőre. S még az sem biztos, hogy megkapta volna az engedélyt az égetéshezVagyis az intézet szigorúan bírságolt, s megtalálta a •vétkest — ami ez esetben egv egész gyár... Mi pedig sajnáljuk a milliókat, mert azokat végül is» mi fizetjük meg.. Mihaiik Júlia Szezon előtt a méhészetről Nemcsak termel forgalmaz is a méhészek egyesülete a tagdíjra, noha esetlen méhcsalád ettől nagyobb bevételt hoz, azok a jövőben nem részesednek az egyesületi 'árpolitika hasznából. A méhészet a mezőgazdaság egyetlen ágazata,’ mely teljes egészében magántulajdonban van. Ennél fogva a méhészet a minisztérium megí télése szerint is a mezőgazdaság perifériáján tevékenykedik: nincs mezőgazdasági nagyüzem, amely takarná nnyaJj, íenyészanyag - . gial, technológiával, állat- gyógyászattal, kutatási eredményekkel segítené s jelezné a gondokart a feletteseknek. Import és működési földterület nélkül termeli a méhészet évi 15—17 millió dollárt. Az élelmiiszerexpprthan jelentős hányadot képvisel az apró cikkek sora, ahová a mézet is sorolják. Múlt év tavaszán az 1987. évi atkakárok kapcsán 'meg- Sizámolták — ebben az évszázadban először — a méhészkedéssel foglalkozókat és a méhcsaládokat. Az eredmény : Magyarországon 22 ezren’ méh ©szikednek és 460 ezer a méhcsaládok száma. Az elmúlt év végére a méhcsaládok száma 600 ezerre nőtt a karok részleges helyreállítása után. Nógrád megyében az atka- károk miatt a méhcsaládok 19 százaléka pusztult el és jelentős volt a megmaradtak legyengülése is. A „mini” családok akácon nem mézeltek, sok méhész nem is vándorolt az akácosokra. . A megyében 893-an foglalkoznak méhészettel, felerészben húsz családnál kevesebbel. Tavaly mintegy 60 vagonra való mézet termelték a több miiint 27 ezier 300 méhcsaláddal. Nemrégiben a hazai méz- felvásárlókkal, kereskedőkkel, exportőrökkel találikoz- tak a Magyar Méhészeti Egyesület vezetői. Az együttműködés tapasztalatai — eltekintve néhány kivételitől — elkeserítőek. Akadt exportőr, aki tonnánként 2600 márkáért adta bizománybán a mézet, a hozzáértőek ugyanakkor 3500 márkás árait is el tudtak érni. Kiderült, hogy a ■ tiszta napraiforgiómézet dupla áron, fajtaméziként is el lehetett volna adni, kár volt elkótyavetyélni. A Magyar Méhészek Egyesülete most megkapta a kereskedelmi jogot, a méznek ezután nemcsak előállítói, hanem forgalmazói is lesznek a méhészek — akár külföldi tőke bevonásával is. Az ezzel kiiktatott felvásárlási, értékesítési csatornák nem apasztják tehát az árrést, a haszonból több marad annak, aki megdolgozott érte. Az egyesület rangja, tekintélye ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy jó árat tudjon elérni külfölön a termékért. A magyar akácméz bioértéke magas, vegyszerrel nem fertőzött, s az egyesület a fajta mézeket elkülönítve, minőségi áruként hozza majd forgalomba. Na®' gondot fordít az egyesület az árpolitikára. A nyugati piacokon az eddigieknél jobb kondíciókat akarnák elérni, ehhez persze kifogás-tálén áru is kell. Óvatos becslés szerint is, 20—30 százalékkal- feljavuló árakkal számolnak. A kedvezőbb árviszonyok előnyeit természetesen csak az egyesület tagjai élvezhetik. Akik sajnálják a pénzt Idén 30 éves a salgótarjáni múzeum Múzeumok a változó világban Dr. Horváth István a tudományos és közművelődési munkáról A közelmúltban zajlott le a Salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban az a tanácskozás, ahol a résztvevők megvitatták a Nógrád megyei múzeumi szervezet múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót, illetve megbeszélték az idei munkatervet. Az egyébként hagyományos tanácskozás most azért is külön figyelmet érdemel, mert hiszen a gazdaság és a társadalom jelen gondjai természetesen ezt a megyénk tudományos, köz- művelődési életében jelentős intézményhálózatot sem kerülték el. _ Annál megnyugtatóbb, hogy a szervezet 1988-at az eredményes esztendők közé sorolhatja. A múzeumi szervezet a munkaterv lényeges céljait elérte, sőt, újabb feladatokat is ellátott.’ Vonatkozik ez a többi között a gyűjteménygyarapítási és -nyilvántartási munkára, az állagvédelmi tevékenységre, az intézményi hálózat korszerűsítésére, a sikeres új kiállításokra, a tudományos feldolgozó, publikáló és szervező feladatok ellátására, a regionális, vagy országos szervezésű kutatásokban való részvételre, és így tovább. A további eredmények közé tartozik, hogy már folyamatos természettudományos mu- zeológiai munka is folyt, e szakágban volt a legnagyobb lemaradás. Tovább bővültek a szakmai kapcsolatok. A szervezet munkáját tavaly is hatékonyan segítették a szé- csényi, a balassagyarmati és a salgótarjáni múzeumbaráti körök. A múzeumi szervezet eredményes tudomány- szervező szerepet is betöltött. Mi várható ebben az évben? Erről tájékoztatott bennünket dr. Horváth István, a megyei múzeumok igazgatója. ☆ _ — Mik a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet idei munkatervének legfontosabb céljai, illetve jellemzői? — Természetesen, nincsen mód arra, hogy a teljes munkatervet részletesen kifejtsük. Csupán néhány fontosabb célról beszélhetek e terjedelmi korlátok között. Mindenesetre, folytatjuk a múzeumokban kialakult tudományos és közművelődési gyakorlatot a változó körülményekhez és követelményekhez igazodva. Előtérbe állítjuk a belső szakmai munkát. Szeretnénk előbbre lépni a gyűjtemények feldolgozása és nyilvántartása folyamatossá tételében. Emelni kívánjuk a tudományos tevékenység színvonalát. Tovább ápoljuk a nemzetközi és hazai múzeumi tudományos kapcsolatainkat. Korszerűsítjük a múzeumi szervezet raktárait, biztonsági berendezéseit. A tudományos egységek feladatkörének pontosabb meghatározását tervezzük. Az év kiemelkedő eseménye lesz az 1989-ben, alapításának 30. évfordulójára emlékező Nógrádi Sándor Múzeum rendezvénysorozata. Szisztematíkusabban törekszünk a muzeológiai/szak- mái munka leglényegesebb feladatainak folyamatos végzésére, a, belső szakmai tevékenység igényességének növelésére. — Reális anyagi forrásokra épül-e ez a nagyszabású terv? — Múzeumaink nettó költségvetése ebben az évben 22 millió forint. Ez az árnövekedés ütemét természetesen nem fedezi. Ezért úgy gondoltuk; hogy a feladatok irányát nem módosítjuk, de azok elvégzésének ütemét lassítani kell. Ugyanakkor igyekszünk megszerezni, illetve megtartani azon támogatókat, akik munkánkat segíthetik. Így- például, idei kiadványaink közül „A reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században” című kötetünket a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a síküvegyár, az öblösüveggyár, a Karancs Mgtsz és a Nógrád Megyei Tanács, a „Salgótarján utcanevei” című könyv kiadását a Salgótarjáni Városi Tanács külön tá'mogatja. Idén minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy „pénzkereső” műhelyeink nagyobb haszonnal működjenek, köztük a dekorációs-, a fotós-, a videó- és a restaurátorműhely. Ezek külső megbízás alapján is vállalhatnak munkát, mind az intézmények, mind a lakosság számára, megfelelő keretek között. — Milyen jelentősebb múzeumi eseményekre számíthat idén a nagyközönség? — Már említettük, hogy 30 évvel ezelőtt, 1959. októberében alapították a salgótarjáni múzeumot, a mai Nógrádi Sándor Múzeum elődjét. Ezt hosszabb eseménysorozattal kívánjuk a közönség számára is élmény- nyé tenni. Például a hónap műtárgyai kiállítássorozatunkban e múzeum gyűjteményeinek legszebb darabjait állítjuk ki februártól. A szakmai konferenciákat (irodalmi, történelmi, néprajzi stb.) nyitottabbá tesszük, az érdeklődők a vitákba is bekapcsolódhatnak. Ügy tetszik, hogy októberben egy rendkívül jelepíős tudományos tanácskozás megrendezésére is lehetőséget kap a múzeum, amelynek témája a legújabb kori magyar történetírás időszerű kérdéseinek megvitatása lesz. Itt most nemcsak módszertani, hanem elsősorban tartalmi kérdésekre helyeződik majd a hangsúly. A bevezető előadásra Balogh Sándor professzor vállalkozott. Az eseménysorozat további kiemelkedő rendezvénye lesz a „Salgótarján művészete a két világháború között” című kiállítás megnyitása, amely jóval több lesz egy képzőművészeti tárlatnál, ezúttal a város kulturális tükörképét is szeretnénk megfogalmazni. Természetesen, a múzeumi világnap, a csesztvei . irodalmi nap, a honismereti tábor és valamennyi itt nem említett, ám hagyományos múzeumi rendezvény idén is várja az érdeklődő közönséget. — Ha már túlléptünk Salgótarjánon, illetve az évforduló eseményein, említsünk még néhány fontosabb idei feladatot is a tervben megfogalmazottak közül. —t Folyik a balassagyarmati Palóc Múzeum felújítása. Idén elkészülnek az új, állandó kiállítások programjai és forgatókönyvei. Ezek 1991-ben nyílnak, amikor is százéves lesz ez az intézmény. Folytatódik az 1988- ban kezdődött német nemzetiségi kutatás. Szécsény- ben folytatják az 1987-ben indult értelmiségtörténeti kutatást, s folytatni kívánják, ugyancsak itt a félig föltárt középkori templom kutatását, amely á megyetörténet számára is új eredményeket jelent. A csesztvei neolittelep föltárása szintén folytatódik. Pásztor, a természettudományos kutatás központja valósult meg, különböző lelőhelykutatások és gyűjtések várhatók ebben az évben is. A különböző társadalmi rétegek, az egyletek és egyéb szervezetek tudományos vizsgálata napjaink számára is aktualitással bír. Ez több helyen is zajlik. — Nemzetközi kapcsolatok ezek tudományos és szakmai jelentőségükön túl, a nagy- közönség számára is érdeklődésre tarthatnak számot napjainkban. Ezek milyen jeleivel találkozhatunk ebben az évben? — Nemzetközi kapcsolatainkban külön figyelmet fordítunk a Közép-Szlovákiával való együttműködésre. A Nógrádi Sándor Múzeum idén Besztercebányán rendez kiállítást a salgótarjáni (mát- raalmási) nemzetközi művésztelep válogatott anyagából. Rimaszombatban Mik- szát-kiállítást nyitunk, viszonzásaként a gömöri fazekasságot bemutató tavalyi, salgótarjáni tárlatnak. Részt veszünk Szlovákiában a magyar kulturális napok rendezvényein. A Nógrádi Sándor Múzeum fogadja a szlovák nemzeti felkelést bemutató besztercebányai kiállítást. Salgótarján várja a losonci Bácskái Béla emlékkiállítását. nyáron a hannoveri múzeum néprajzi tárlatát, eredeti Rubens-rajzokat a szülőváros múzeumának anyagából, ősszel a Magyar grafika külföldön című tárlatot és finn népviseleti kiállítást is, hogy ismét csak néhányat említsek az érdekesnek ígérkező bemutatók közül.- (te) Szombat délelőtt volt aki itthon kereste a telet, mások a szomszédos országban próbálkoztak, volt aki a tavaszt érezte és nyírta & sövényt, s volt aki a trópusok üzenetét hordta szét. Bencze Péter képriportja
