Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
4 NOGRAD 1989. FEBRUAR 11., SZOMBAT Visszaadott Mandátum Hagyományőrzők Kazáron Olyan szépek a naptáron is Magánügy, de nekem hiányozni fog Király Vilmos. HevüTékeny természetéből eredő, parázsló véleménye nélkül talán szürkébb lesz a pásztói tanács ülése, persze nem az önmagáért való vitáért lelkesedem. Az ifjú ember izzó, mégis megfontolt szava érzésem szerint mindig közelebb vitt a valósághoz közelítő döntéshez. Korábbi ismerőseimet nem számítva, őt és dr. Kövesi Lázlónet ismertem meg legelőbb a -tanács munkáját nyomon követve. Nemigen akadt tanácskozás, amikor nem hallottam volna alapos felkészültségről tanúskodó hozzászólásukat, érvelésüket, kérdésüket, és vitájukat. Legutóbb, a város ez év> tervének és költségvetésének vitájában már volt valami baljós jel. Király Vilmos, aki a számvizsgáló bizottság elnöki tisztét is betöltötte, a testület nevében keményen lecsökkentettnck minősítette a fejlesztési lehetőségeket, s ezzel összefüggésben takarékos, célirányos gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. A bizottság pártoló véleményének tolmácsolása után pedig így fejezte be mondandóját : — Saját nevemben, választókerületem tanácstagjaként a tervet elfogadni nem tudom, ellene szavazok. Az indok akár egyetlen mondatban is összefoglalható: Király Vilmost és társait a városi tanácsba delegáló matrakeresztesi városrésznek ..nem jut egy fillér sem.'’ Sokan ekkor még nem gyaníthatták, hogy ezen a napon Király Vilmos fő- sz.ereplő lesz. „Egyebek” — általában így szerepel a napirendben a nem várt esemény. Tolnay Béla osztály- vezető. a testület irányításával is megbízott társadalmi tanácselnökhelyettes közölte a meglepő bejelentést: a méltán népszerű és közismert tanácstag — Király Vilmos — lemond a mandátumáról. S, hogy miért? — Tanácstag 1980-tól vagyok. Választóim jogos feladatokkal bíznak meg, s ennek sorozatosan nem tudok eleget tenni. Nem érzem ehhez a tanácsi vezetés pozitív hozzáállását sem. Sokatmondó csend, aztán halk morajlás. Elsőként az ugyancsak gyakori közszerep- iést vállaló tanácstagtárs, Balogh Tibor állt fel: — Ha így állunk, hogy akarunk embereket hozni esetleg az újabb testületbe? Király Vilmos hajthatatlan : — Az eldöntött terv és költségvetés ugyancsak a lemondásra késztet. Ki vállalja. hogy kiáll az emberek elé tanácstagi beszámolóra, ha nekünk nem jut semmi? A városrész, Mátrakeresztes, fejlődése lelassult, s a lakosság' ezért a tanácstagokat tezi felelősséA szakszervezetet meghívottként képviselő Juhász Sándor is szándékának meg- másítására kérte a tanácstagot, s határozott a véleménye: a testület a lemondást ne fogadja el! — Ha így döntenek, akkor sem jövök legközelebb! — Számolt-e azzal, hogy ezzel a lépéssel használni nem fog? — ez a kérdés már az okosan érvelő, szenvedélyes dr. Kövesi Lászlónéé. A tanács tagjai közül Füssv József folytatta a vitát, ha úgy tetszik, a meggyőzést : — Személy szerint az érvelést nem fogadom el, s ezt kérem a testülettől is. Mátrakeresztes éi'dekében igenis történtek lépések ! Éppen ezért a tanács a lemondást vegye tudomásul, az indoklást azonban ne fogadja el! A hozzászólás végén ott a megmásíthatatlan igazság is: a tanácstagi munka manapság harc a javából, nem csekély terhet vesz magára, aki ezt a közszolgálatot vállalja. Ha . más alapállásból is, de ugyanezt mondja dr. Nagy Lajos apát, tanácstag: — Sajnálnám, ha kicsit is elmarasztalnánk Király Vilmost. Tudom, minek van kitéve Mátrakeresztesen, ebben a nagyonis zárt közösségben a tanácstag. A hiányt érző emberek neki mennekA kérés mégis így hangzott: a közös munkában megszokott társ maradjon a testületben, álljon ki! Dr. Hódy K'ára. is szenvedélyes hangon szólt, mondataiban felsejlett jó néhány nincs- ben, pénzszűkében gyökerező kudarc is: — Sokszor azt mondják az embernek a választói : nekünk nem hozol semmit? De mi legyen? Maradjunk akkor ot’ho’i mindannyian? Harc és vállalás dolga a mi munkánk. .. E harcba, a fillérekért való — gyakran kilátástalan — küzdelembe belefáradt Király Vilmos. Kötéllel fogni nem lehet, így érthető a döntés: két tartózkodással tudomásul veszi a testület a tanácstagságról való lemondást az elhatározás indoklását azonban nem fogadják el. A filmesek nyelvén: eny- nyi. Azzal együtt, hogy a választókerület nem marad gazda nélkül, a bejelentéstől számított nyolc napon belül Holtner Vince póttanácstagnak átadják a tanácstagi megbízólevelet. Mi vár rá? A történetben ott van közéletünk minden gondja és baja: az egyre kevesebb pénz miatt nehezedő tehertételtől kezdve, s befejezve a közszolgálat bátortalanabb vállalásával. Hogyan is mondta dr. Hódv Klára? „Harc és vállalás a mi munkánk-.A próbatétel néha megálljt mondat az emberrel. A kitérés, a „megfutamodás” azonban a legkevésbé hozhat eredményt. Kelemen Gábor Milyen lesz az adómorál? Hol tartunk az alagútban? Válaszol dr. Kupa Mihály az adóreform atyja Legutóbb a költségvetés reformjáról tartott előadást Salgótarjánban, de neve az adóreform kapcsán vált ismertté. Akkor az adóreformtitkárság vezetője volt dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, most a költségvetési reformbizottság első embere. A megyeszékhelyen jártakor kaptuk őt ceruzavégre. — önt a magyar adóreform atyjának tekintik. Biiszke-e a kisdedre? — Ha hiszi, ha nem, igen. Fel fog nőni! Persze kiegyensúlyozott nevelésre van szüksége. Ehhez az is hozzátartozik, hogy áttekintsük: a számtalan érvényesített kivétel közül mi az, ami valóban jogos, és mi nem. Ez az adórendszer ennyiféle kivételezést nem bír el. A adóreform egyik érdemének tartom azt is, hogy a bevezetést megelőző társadalmi vita volt az első, ami kinyitotta a demokratikus szelepeket. — Pont ezekben a vitákban vetődött fel roppant erőteljesen teljesitmény-visz- szatartó hatása. Önök azt állították, ettől nem kell tartani, az élet azonban mintha nem egészen ezt igazolná. Az idei évtől érvényes módosítás elegendő-e a teljesítmények „beindulásához”? — A teljesítmény-visszatartó következménnyel helyből vitatkozom. Tavaly a gazdaság teljesítménye adórendszerrel együtt volt valamivel jobb, mint az azt megelőző évben nélküle. A mostani korrigálás is javít rajta, de nem hiszem, hogy ettől lendülnek majd föl a teljesítmények. Ahhoz ugyanis egy sor más feltétel is kell. A teljesítményarányos bér például, valamint struktúrális változások. Inkább utóbbiakban keresendő az oka annak, hogy 1991-ig aligha számíthatunk számottevő gazdasági növekedésre. — A magyar ember nincs hozzászokva jövedelme adóztatásához. Az adócsalást nem annyira bűnnek, mint inkább vagányságnak tekinti,. ön milyen adómorálra számít? — Az adómorál meglepően jó lesz! Többi közt azért is, mert a rendszer által nyújtott lehetőségekkel éltek az emberek, gondolok például a kis összegű kifizetésekre. Más kérdés, hogy az adminisztráción tényleg egyszerűsíteni kellene. Hiába, most fizetjük a tanulópénzt. — Gazdaságunk állapotát előszeretettel illusztráljuk az aiagúthasonlattal. Valahol benne járunk, s nem tudni, hogy dereng-e már a fény, s ha dereng, elölről, vagy hátulról, s ne adj isten, talán a szembejövő vonat lámpái világítanak, ön szerint hol tartunk most az alagútban? S ha látjuk, melyik végét látjuk? — Szerintem a kellős közepén járunk.' Most kell gyötrelmesen átértékelni, hogy melyik végén akarunk kijutni belőle. A végén feltétlenül a korszerű Európának kell lennie, oda kelt kijutnunk. Persze archaikus társadalomképpel modern gazdaság felé menetelni nem lehet. A pénzzel való bánást már kezdjük megtanulni, ez is valami, de roppant sok még a tanulniválónk. — Televízióbeli szereplései alapján úgy tűnik, megőrizte egészséges humorérzékét. Szabad tudni, miből táplálkozik tréfálkozó kedve? — Abból, hogy szeretek élni. S ahhoz, hogy élni tudjak, megkeresem;, s meg is találom a dolgok humoros oldalát. Humor alatt persze nem idétlen viccelődést értek, sokkal többre tartom az öniróniát. Szendi Márta Bozsik László nő és társai a tájház előtt. Fonoházi játék Díszes viseletben » színpadon. A hagyományok ápolása, őrzése iránt senki sem lehet közömbös. Mostanság azonban sok helyen nem érzik ennek a jelentőségét. A hatvanas-hetvenes évek figyel, me. mintha az utóbbi években lankadni látszanék. Ta. Ián a gondjaink, bajaink miatt háttérbp szorulnak az ilyen jellegű tevékenységek. Gondolataink elterelődnek erről a területről. Természetesen megyénkben is vannak kivételek ez alól — mégsem látom a mozgalom, ban az erőt, az összefogást. A kazári hagyományőrző együttes már hosszú ideje bizonvítja létjogosultságát, lelkesen, tisztességes színvonalon dolgozik. 1980-tól a helyi Senior Művelődési Házhoz tartoznak. A tanács és a váci kötöttárugyár között a támogatásukra vonatkozó első megállapodás 1983-ban jött létre. Fenntartásukban, működtetésükben a tanács mellett jelentős szerepet játszik a textilipari dolgozók szakszervezete és a helyi té- esz. — Jelenleg a megbízott vezető Bozsik Lászlóné, de ő soha nem volt kazári. és nem szakember — mondja Balogh Imréné, az együttes tagja. — Tessék, itt az eredmény — legutóbb már nem nyertünk Hollókőn sem ! A vezető kitalálta, hogy aki háromszor nem vesz részt a próbákon, az nem szerepelhet. Értem én, rendnek kell lennie, de az öregeknek nem mindig van idejük eljönni a próbákra. Tudnak ők úgyis táncolni, a vérükben van. Nem szabadna ilyen mereven ragaszkodni az előírásokhoz. Ennek lett az eredménye, hogy az egyik asszony megsértődött, és hosszú ideig nem jött közénk. Pedig a „Giza ángyo” nagyon tudott táncolni. Öregek nélkül nincs hagyományőrzés. Szerencsére a kultúrhéz-igazgató meg a Bozsikné most visszaadta neki és másik három asz. szonynak is a ruhákat. Az idősek mellett szerepet vállalnak a fiatalok is. Nagv gond, hogy az idős férfiak nem kaphatók a szereplésre. Hiába csalogatják őket, nem mennek — megszólják őket. A legidősebb férfi mindössze huszonhat éves. Viszont, örvendetes az iskolások lelkesedése. Rájuk lehet építeni. — A ruhákat a kultúrház vásárolja meg — veszi át a szót Berzák Sándorné, aki szintén lelkes tag. — Nagyon drágák a szép ruhák. Ma már ritka az a ház, ahol saját ruha van. Azonban a vasalást, a mosást, az ápolást mi végezzük. Sok egyéb munkánk ellenére örömmel vállaljuk, hiszen olyan szép, amikor felöltözünk. Kikapcsolódás ez nekünk, szórakozás. Ha nem járnánk ide, akkor ki sem jutnánk a faluból, így viszont bejárjuk az országot. Sőt eljutunk külföldre is. Legutóbb Lengyelországban voltunk. — összetartunk jóban, rosszban egyaránt. Van egy érdekes szokásunk, amelyet mindig megtartunk, ha -le. hetőség kínálkozik rá. Ha valamelyikünk ismerőse, rokona megnősül, vagy férjhez megy, akkor mi a lakodalom idejére cigányruhába bújunk — így köszöntjük a fiatalokat. Leülünk a földre, adnak enni, inni, szóval jól érezzük magunkat. A csoport együtt állítja össze a műsort. Az ötlettől a megvalósításig sok idő- telik el. Ilyenkor mindennap próbálnak, dolgoznak, érlelődik a műsor. Három összeállításuk már kész. Azokat folyamatosan játsszák. Első bemutatójuk a fonójáték volt, majd ezt követte az ágyvetés és a lakodalom. Az asszony kóru.s együtt él ezekkel a darabokkal. Már eddig is nagyon szép sikereket értek el e műsorokkal. Üjabban a Leánytánc című játék összeállításán fáradoznak. Az időseknek ebben is döntő szerepük van. hiszen ők ismerik legjobban a régi szokásokat. Kazáron szép a hagyománya a ré&í szokások átmen- tésének. Az együttes a kisebb gondok ellenére is lelkesen dolgozik. Szurkolunk nekik, hogy még sok népi motívumot fedezzenek fel — őrizzék a kincseket. Az egyik falusi asszony mondja távozóban: Olyan szépek az új palóc naptáron is... így van! Adám Tamás Láthatóvá feli ujjlenyomat A mostanáig ismeretes eljárásokkal bizonyos felületeken, például az élénk színű olajfestékeken nagyon nehéz láthatóvá tenni a halvány- ujjlenyomatokat. Ezért hív. ták segítségül Nagy-London rendőrségének kutatói a biotechnikát. A bőrlakó baktériumoknak csaknem hatszáz törzsét próbálták ki, mire laboratóriumuk egyik alkalmi látogatójának a homlokáról vett mintában megtalálták a megfelelőt, az Acine- tobacter calciacatienst. Az új eljárás szerint a fel- ismerhetetlenül halvány ujjlenyomatra rákenik azt a kocsonyás tápközeget, amely magába foglaljia a kiválasztott baktériumot, majd a vizsgálandó tárgyat 24 órára megfelelő hőmérsékletű inkubátorba helyezik. Ahol a tárgyat megérintették a tenyérnek yagv a/ ujjaknak bőrlécekkel fedett területei, ott mikroszkopikus mennyiségű faggyú maradt vissza. A baktérium ezeken a helyeken jobban elszaporodik. Ezért amikor másnap megfestik a tenyészet baktériumait, az ujjlenyomat világosan kirajzolódik. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ujjlenyomatot „előhívó” mikroorganizmus az emberre veszély, télén, betegséget nem okoz.
