Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 36. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. FEBRUAR 11., SZOMBAT OKÉ után, kongresszus elátt (9. oldal) Beszelő tárgyak (6. oldal) Téli verseny nyáridőben (11. oldal) eifnieiiiïïiriwinlmartiiinTiir'TiiiiiiiiiaiiiiiiiwiWiï u ramrimiiii t *»nrwmwiin (immihi-iim Ülésezik az WISZIUIP Központi Bizottsága Hozzászólásokkal folytatódik a tanácskozás Számvetés a rétsági termelőszövetkezetben Több mint tízmilliós nyereség A tsz elnöke kedvező eredményekről adott 6zámot. Fotó: — bp — Pénteken megkezdte ülését a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozá­son Grósz Károly, az MSZMP főtitkára idősze­rű belpolitikai kérdések­ről tartott előadást. Az előterjesztés vitája ma folytatódik. ☆ Az első napi tanácsko­zást követően Kimmel Emil, a KB-iroda helyet­tes vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. Hang­súlyozta : a Központi Bi­zottság tisztában van az­zal, hogy feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom. En­nek megfelelően, történel­mi felelősségének teljes A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága különböző fórumain (így például Diós- jenő, Tar falugyűlésén) ja­vaslatok hangzottak el falu­szövetség létrehozására, mint a megye településhálózata többségét kitevő kisfalvak érdekképviseleti szervére. Mivel a megyében lévő községek helyzetének ala­kulása a népfrontmozgalom tevékenységében is alapvető fontosságú kérdés, ezért a megyei népfrontbizottság kezdeményezi és támogatja a kistelepülések érdekeit képviselő faluszövetség lét­rehozását. Hadd tegyük hozzá, hogy a javaslat országos szinten is támogatásra talált, a HNF országos titkársága a hozzá eljuttatott községi megkere­séseket figyelembe véve szorgalmazza a magyar fa- luszövetség megalakulását. Lesz-e, kell-e faluszövetség Nógrádban? Erre a kérdésre keresték a választ a HNF megyei bizottságának szer­vezésében Salgótarjánban megtartott tanácskozásukon a községi elöljárók. Letovai Ildikó, a HNF megyei bizottságának titkára bevezetőjében elmondta, hogy a ksfalvaknak, a társ­községeknek, de még a szék­helyközségeknek sem volt eddig lehetőségiük arra, hogy például együttesen lépjenek fel a területüket érintő olyan törvénytervezetek, határozatok ellen, amelye­ket nem tartottak megfele­lőnek. Ugyancsak hiányzik az egymás közötti tapasz­talatszerzés, az alkotó esz­mecsere egy-egy helyi ér­dekéket érintő kérdés meg­oldásában. Nem beszélve tudatában kezdte meg ta­nácskozását. Belpolitikai életünk szinte valamennyi — a közvéleményt is erő­teljesen foglalkoztató — kérdése felszínre került a pénteki vitában, amely sokrétű, higgadt, egységte­remtő, tisztázó jellegű volt. A Grósz Károly főtitkár előadói beszédét követő, eddigi 16 hozzászólás a politikai intézményrend­szer fejlesztésének olyan fontos állomásával is fog­lalkozott, mint a szocialis­ta pluralizmus megterem­tése, s ennek kapcsán az egypártrendszerről a több­pártrendszerre történő át­menet kérdése. Fontos igényként vetődött fel a párt politikai és szerveze­ti egységének megszilárdí­azokról a döntésekről, ame­lyek a kisfalvakat hátrányos helyzetbe hozhatják, s így feszültségeket szülnek. Ami a faluszövetség szer­vezeti oldalát illeti: minden község maga döntheti el, hogy csatlakozik-e ahhoz, hogy kit delegál a megyei, illetve az országos szövet­ségbe- A tagsági viszony anyagi hozzájárulást kíván, ellenében pedig különféle szolgáltatásokat kaphatnak a csatlakozó falvak. összefoglalva tehát, a fa­luszövetség lényege: olyan érdekvédelmi szervezet lét­rehozása. amely a lakosság közvetlen képviseletén ke­resztül hozzásegíti a falva­kat meggyengült jogi és gazdasági helyzetének hely­reállításához, egyúttal lehe­tővé teszi a falvak sajátos érdekeinek megjelenítését és védelmét mind az álla­mi, mind pedig a politikai döntések előkészítésében. A véleményt nyilvánító elöljárók többsége megerő­sítette, hogy valóban szük­ség van a helyi önállóság, öntevékenység szélesítésére, az érdekképviseletre, többen vitáztak azon, ki lehet kép­viselő a szövetségben, szük­séges-e az elöljáró, vagy a tanácselnök személyéhez me­reven ragaszkodni? De el­hangzottak olyan megjegy­zések is. minek az újabb szövetség, a már meglévő szervezeteknek kellene in­kább megújulni az átalaku­lás szellemében. A vita végül is azzal zá­rult, hogy faluszövetségre szükség van, az ideiglenes szervezeti szabályzatot a kö­zeli hónapokban vitatják meg az érintett területeken. tása, a párttagság önbizal­mának visszaállítása. Differenciált megközelí­tésben került szóba törté­nelmi múltunk megítélé­sének több vitatott kérdé­se. különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok belpolitikai vitáit kiváltották. A napirend kapcsán a testület foglalkozik az Üj Márciusi Front közelmúlt­beli felhívására adandó válasszal is. A vitában további 19 hozzászólásra lehet szá­mítani, ezért a tanácsko­zás ma folytatódik. A Központi Bizottság ülé­sén várhatóan dokumen­tumokat fogadnak el, amelyeket nyilvánosságra hoznak. (MTI) Új tanácselnök a fővárosban Bielek Józsefet, a Főváro­si Tanács általános elnökhe­lyettesét választotta Buda­pest polgármesterévé a Fő­városi Tanács testületé pén­teki ülésén. A 150 tanácstag­ból 124-en voltak jelen, kö­zülük 109-en szavaztak Bi­elek Józsefre. A választást mintegy kétórás vita előzte meg, mert Bielek Józsefet, aki az egyetlen jelölt volt, egy hamis aláírással ellátott levélben megrágalmazták. A tanácstagok ezzel kapcsolat­ban több kérdést tettek fel. ezekre az ügyrendi bizottság elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a bejelentésben foglal­tak megalapozatlan, téves il­letve valótlan információn alapultak s a bizottság megíté­lése szerint a levél arra irá­nyult, hogy a Fővárosi Ta­nács ülésén zavart keltsen a testület soraiban, bizonyta­lanná tegye a tanácstagok állásfoglalását és az elnökvá­lasztás kimenetelét. Bejelen­tette azt is, hogy ismeret­len tettes ellen a tanács a Fővárosi Főügyészségnél nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt vizsgálatot kért. A Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­ben pénteken, a helybeli Asztalos János Művelődési Házban tartották az 1988. év| zárszámadó és az 1989. évi tervtárgyaló közgyűlést. Turcsányi Tibor, az ipari fő­ágazat vezetője, levezető el­nök köszöntötte a tsz tagja- it és a meghívott vendége­ket. Külön is üdvözölte töb­bek között az elnökségben helyet foglaló dr. Varga Jó. zsefet, a rétsági pártbizott­ság első titkárát, dr. Glózik Andrást, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét és Bodonyi Jánost, a szlovákiai testvér­kollektíva, az ipolybalogi termelőszövetkezet elnökét. Az alapszabály módosítását dr. Varga Tibor jogtanácsos terjesztette elő, majd Pong, rácz József elnök vonta meg a múlt esztendő mérlegét és szólt az idei legfontosabb feladatokról. Elmondta: ked­vező eredményeket értek el, túlteljesítették a terveket. Az árbevétel több mint 178 millió forint, csaknem 23 millióval haladja meg az elő­irányzottat. A 10,5 milliót megközelítő nyereség .1,2 mil­lió forinttal szárnyalja túl a célul tűzöttet. \ növénvtermesztés árbe- vétele és jövedelmezősége el­marad a várttól. Ennek oka : részben szakértelmi fogyaté­kosságok, részben csapadék- hiány miatt a cukorrépa, a tavaszi árpa és a napraforgó Az élelmiszer-gazdaság jö­vedelmi helyzetének stabili­zálására hozott kormányzati intézkedések részleteiről tá­jékoztatták az újságírókat pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban. Rednágel Jenő miniszter- helyettes elmondotta: az élel­miszer-gazdaság vállalatainál, üzemeiben az elmúlt időszak­ban romlott az érdekeltség. A tavaly novemberben ismer­tetett, s 1989-re vonatkozó feltételek időközben sok te­kintetben előnytelenül módo­sultak. Mindez előrevetítette annak veszélyét, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek az idei gazdálkodási évet jelen­tős gondokkal tudják csak indítani. Az év elejétől terméshozama nem érte el a tervezettet. Ugyanakkor az ál­lattenyésztés növelte a bá­zisidőszakhoz viszonyított árbevételét. Az alapon kívü­li tevékenység különösen látványosan fejlődött, $ az ebből származó bevétel több mint két és félszeresére nö­vekedett egy esztendő alatt. Az idei tervezett, nettó ár­bevétel 164 millió forint, s ezen belül tavalyhoz viszo­nyítva a növénytermesztés és az ipari termelés részesedé­se emelkedik, míg az állat­tenyésztésé csökken. Az elő" ugyanis csökkent az üzemek támogatása, s tovább nőtt az ipari eredetű eszközök, anya­gok ára. ___ A z élelmiszer-termelés esetleges visszaesése gondo­kat okozna a hazai ellátás­ban, valamint az exportban, ezért a gazdaságokat és a feldolgozóipart érintő elvoná­sokat a kormányzat igyek­szik ellensúlyozni. Nincs sző azonban arról, hogy az ága­zat jövedelmezőségét ezek az újabb intézkedések javíta­nák, azt azonban várható­an elérik, hogy az idén nem kell az élelmiszerek fogyasz­tói árát emelni. A MÉM-ben ugyanakkor a termelési kedv bizonyos élénkülésével szá­molnak. A kormány most hozott in­irányzott nyereség 9 millió 150 ezer forint. Mind az el­nök, mind a felszólalók úgy foglaltak állást, hogy a terv számok teljesíthetők. Ezután a tagság Laczó Andrást, az elnök szakta­nácsadóját a döntőbizottság, ifjabb Lomén Pál árkalkulá. tort az ellenőrző bizottság elnökévé választotta. Kiemel­kedő munkája elismeréseként tízen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, s nyugdíjba vo­nulása alkalmából ugyan­csak tízen emlékplakettet vettek át. tézkedései közül az egyik legfontosabb, hogy a gabo­natermelés érdekeltségének javítására az idei termésű kalászos gabona és a kuko­rica hatósági árát 5 százalék­kal felemelték; egyidejűleg a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövő évi terv készítésekor további mintegy 15—20 százalé­kos felvásárlásiár-eme­léssel számolhatnak az érintettek. Mivel az elmúlt Időszakban jelentősen emel­kedett a termelési hitelek kamata — a jövedelmezőség pedig ebben az ágazatban to­vábbra is rendkívül alacsony — a gazdálkodók rövid lejá­ratú hitelek után 3 százalé­kos kamattérítést kapnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Elöljárók megyei tanácskozása Lesz-e faluszövetség Nógrádban ? Intézkedések az élelmiszer-gazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására

Next

/
Thumbnails
Contents