Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 36. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. FEBRUAR 11., SZOMBAT OKÉ után, kongresszus elátt (9. oldal) Beszelő tárgyak (6. oldal) Téli verseny nyáridőben (11. oldal) eifnieiiiïïiriwinlmartiiinTiir'TiiiiiiiiiaiiiiiiiwiWiï u ramrimiiii t *»nrwmwiin (immihi-iim Ülésezik az WISZIUIP Központi Bizottsága Hozzászólásokkal folytatódik a tanácskozás Számvetés a rétsági termelőszövetkezetben Több mint tízmilliós nyereség A tsz elnöke kedvező eredményekről adott 6zámot. Fotó: — bp — Pénteken megkezdte ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára időszerű belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Az előterjesztés vitája ma folytatódik. ☆ Az első napi tanácskozást követően Kimmel Emil, a KB-iroda helyettes vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. Hangsúlyozta : a Központi Bizottság tisztában van azzal, hogy feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom. Ennek megfelelően, történelmi felelősségének teljes A Hazafias Népfront megyei bizottsága különböző fórumain (így például Diós- jenő, Tar falugyűlésén) javaslatok hangzottak el faluszövetség létrehozására, mint a megye településhálózata többségét kitevő kisfalvak érdekképviseleti szervére. Mivel a megyében lévő községek helyzetének alakulása a népfrontmozgalom tevékenységében is alapvető fontosságú kérdés, ezért a megyei népfrontbizottság kezdeményezi és támogatja a kistelepülések érdekeit képviselő faluszövetség létrehozását. Hadd tegyük hozzá, hogy a javaslat országos szinten is támogatásra talált, a HNF országos titkársága a hozzá eljuttatott községi megkereséseket figyelembe véve szorgalmazza a magyar fa- luszövetség megalakulását. Lesz-e, kell-e faluszövetség Nógrádban? Erre a kérdésre keresték a választ a HNF megyei bizottságának szervezésében Salgótarjánban megtartott tanácskozásukon a községi elöljárók. Letovai Ildikó, a HNF megyei bizottságának titkára bevezetőjében elmondta, hogy a ksfalvaknak, a társközségeknek, de még a székhelyközségeknek sem volt eddig lehetőségiük arra, hogy például együttesen lépjenek fel a területüket érintő olyan törvénytervezetek, határozatok ellen, amelyeket nem tartottak megfelelőnek. Ugyancsak hiányzik az egymás közötti tapasztalatszerzés, az alkotó eszmecsere egy-egy helyi érdekéket érintő kérdés megoldásában. Nem beszélve tudatában kezdte meg tanácskozását. Belpolitikai életünk szinte valamennyi — a közvéleményt is erőteljesen foglalkoztató — kérdése felszínre került a pénteki vitában, amely sokrétű, higgadt, egységteremtő, tisztázó jellegű volt. A Grósz Károly főtitkár előadói beszédét követő, eddigi 16 hozzászólás a politikai intézményrendszer fejlesztésének olyan fontos állomásával is foglalkozott, mint a szocialista pluralizmus megteremtése, s ennek kapcsán az egypártrendszerről a többpártrendszerre történő átmenet kérdése. Fontos igényként vetődött fel a párt politikai és szervezeti egységének megszilárdíazokról a döntésekről, amelyek a kisfalvakat hátrányos helyzetbe hozhatják, s így feszültségeket szülnek. Ami a faluszövetség szervezeti oldalát illeti: minden község maga döntheti el, hogy csatlakozik-e ahhoz, hogy kit delegál a megyei, illetve az országos szövetségbe- A tagsági viszony anyagi hozzájárulást kíván, ellenében pedig különféle szolgáltatásokat kaphatnak a csatlakozó falvak. összefoglalva tehát, a faluszövetség lényege: olyan érdekvédelmi szervezet létrehozása. amely a lakosság közvetlen képviseletén keresztül hozzásegíti a falvakat meggyengült jogi és gazdasági helyzetének helyreállításához, egyúttal lehetővé teszi a falvak sajátos érdekeinek megjelenítését és védelmét mind az állami, mind pedig a politikai döntések előkészítésében. A véleményt nyilvánító elöljárók többsége megerősítette, hogy valóban szükség van a helyi önállóság, öntevékenység szélesítésére, az érdekképviseletre, többen vitáztak azon, ki lehet képviselő a szövetségben, szükséges-e az elöljáró, vagy a tanácselnök személyéhez mereven ragaszkodni? De elhangzottak olyan megjegyzések is. minek az újabb szövetség, a már meglévő szervezeteknek kellene inkább megújulni az átalakulás szellemében. A vita végül is azzal zárult, hogy faluszövetségre szükség van, az ideiglenes szervezeti szabályzatot a közeli hónapokban vitatják meg az érintett területeken. tása, a párttagság önbizalmának visszaállítása. Differenciált megközelítésben került szóba történelmi múltunk megítélésének több vitatott kérdése. különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok belpolitikai vitáit kiváltották. A napirend kapcsán a testület foglalkozik az Üj Márciusi Front közelmúltbeli felhívására adandó válasszal is. A vitában további 19 hozzászólásra lehet számítani, ezért a tanácskozás ma folytatódik. A Központi Bizottság ülésén várhatóan dokumentumokat fogadnak el, amelyeket nyilvánosságra hoznak. (MTI) Új tanácselnök a fővárosban Bielek Józsefet, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét választotta Budapest polgármesterévé a Fővárosi Tanács testületé pénteki ülésén. A 150 tanácstagból 124-en voltak jelen, közülük 109-en szavaztak Bielek Józsefre. A választást mintegy kétórás vita előzte meg, mert Bielek Józsefet, aki az egyetlen jelölt volt, egy hamis aláírással ellátott levélben megrágalmazták. A tanácstagok ezzel kapcsolatban több kérdést tettek fel. ezekre az ügyrendi bizottság elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a bejelentésben foglaltak megalapozatlan, téves illetve valótlan információn alapultak s a bizottság megítélése szerint a levél arra irányult, hogy a Fővárosi Tanács ülésén zavart keltsen a testület soraiban, bizonytalanná tegye a tanácstagok állásfoglalását és az elnökválasztás kimenetelét. Bejelentette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen a tanács a Fővárosi Főügyészségnél nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt vizsgálatot kért. A Rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben pénteken, a helybeli Asztalos János Művelődési Házban tartották az 1988. év| zárszámadó és az 1989. évi tervtárgyaló közgyűlést. Turcsányi Tibor, az ipari főágazat vezetője, levezető elnök köszöntötte a tsz tagja- it és a meghívott vendégeket. Külön is üdvözölte többek között az elnökségben helyet foglaló dr. Varga Jó. zsefet, a rétsági pártbizottság első titkárát, dr. Glózik Andrást, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét és Bodonyi Jánost, a szlovákiai testvérkollektíva, az ipolybalogi termelőszövetkezet elnökét. Az alapszabály módosítását dr. Varga Tibor jogtanácsos terjesztette elő, majd Pong, rácz József elnök vonta meg a múlt esztendő mérlegét és szólt az idei legfontosabb feladatokról. Elmondta: kedvező eredményeket értek el, túlteljesítették a terveket. Az árbevétel több mint 178 millió forint, csaknem 23 millióval haladja meg az előirányzottat. A 10,5 milliót megközelítő nyereség .1,2 millió forinttal szárnyalja túl a célul tűzöttet. \ növénvtermesztés árbe- vétele és jövedelmezősége elmarad a várttól. Ennek oka : részben szakértelmi fogyatékosságok, részben csapadék- hiány miatt a cukorrépa, a tavaszi árpa és a napraforgó Az élelmiszer-gazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására hozott kormányzati intézkedések részleteiről tájékoztatták az újságírókat pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Rednágel Jenő miniszter- helyettes elmondotta: az élelmiszer-gazdaság vállalatainál, üzemeiben az elmúlt időszakban romlott az érdekeltség. A tavaly novemberben ismertetett, s 1989-re vonatkozó feltételek időközben sok tekintetben előnytelenül módosultak. Mindez előrevetítette annak veszélyét, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az idei gazdálkodási évet jelentős gondokkal tudják csak indítani. Az év elejétől terméshozama nem érte el a tervezettet. Ugyanakkor az állattenyésztés növelte a bázisidőszakhoz viszonyított árbevételét. Az alapon kívüli tevékenység különösen látványosan fejlődött, $ az ebből származó bevétel több mint két és félszeresére növekedett egy esztendő alatt. Az idei tervezett, nettó árbevétel 164 millió forint, s ezen belül tavalyhoz viszonyítva a növénytermesztés és az ipari termelés részesedése emelkedik, míg az állattenyésztésé csökken. Az elő" ugyanis csökkent az üzemek támogatása, s tovább nőtt az ipari eredetű eszközök, anyagok ára. ___ A z élelmiszer-termelés esetleges visszaesése gondokat okozna a hazai ellátásban, valamint az exportban, ezért a gazdaságokat és a feldolgozóipart érintő elvonásokat a kormányzat igyekszik ellensúlyozni. Nincs sző azonban arról, hogy az ágazat jövedelmezőségét ezek az újabb intézkedések javítanák, azt azonban várhatóan elérik, hogy az idén nem kell az élelmiszerek fogyasztói árát emelni. A MÉM-ben ugyanakkor a termelési kedv bizonyos élénkülésével számolnak. A kormány most hozott inirányzott nyereség 9 millió 150 ezer forint. Mind az elnök, mind a felszólalók úgy foglaltak állást, hogy a terv számok teljesíthetők. Ezután a tagság Laczó Andrást, az elnök szaktanácsadóját a döntőbizottság, ifjabb Lomén Pál árkalkulá. tort az ellenőrző bizottság elnökévé választotta. Kiemelkedő munkája elismeréseként tízen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, s nyugdíjba vonulása alkalmából ugyancsak tízen emlékplakettet vettek át. tézkedései közül az egyik legfontosabb, hogy a gabonatermelés érdekeltségének javítására az idei termésű kalászos gabona és a kukorica hatósági árát 5 százalékkal felemelték; egyidejűleg a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövő évi terv készítésekor további mintegy 15—20 százalékos felvásárlásiár-emeléssel számolhatnak az érintettek. Mivel az elmúlt Időszakban jelentősen emelkedett a termelési hitelek kamata — a jövedelmezőség pedig ebben az ágazatban továbbra is rendkívül alacsony — a gazdálkodók rövid lejáratú hitelek után 3 százalékos kamattérítést kapnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Elöljárók megyei tanácskozása Lesz-e faluszövetség Nógrádban ? Intézkedések az élelmiszer-gazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására