Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Előtérben : 40 órás munkahét fl minimális hérek emelése — Napidíj Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése Perbeszédek a korrupcióval vádolt volt rendőrtisztek ügyében A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Med- gyessy Péter miniszterelnök, helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a reálbérek az idén várhatóan áttervezettnél kisebb mértékben — 6 százalék helyett 4—5 százalékkal — csökkennek. A bérpolitikai és a szociálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növekvő keresetek következtében a lakosság fogyasztása — az eredeti szándékoktól eltérően — nem csökken, hanem szinten marad. Az árak alakulása szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy •« SZOT kezdeményezte a megállapodások újratárgyalását, mert az árak emelkedése eléri a 13,6 —13,7 százalékot, 1 százalékkal meghaladva a korábbi tárgyalásokon alapul vett árszintet. Nagyiokú elégedetlenség Nágv Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott, hogy eéy másik körülmény is indokolttá teszi a korábbi megállapodások felmondását és újratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi áremelések olyan súlyosan érintették, hogy nagyfokú elégedetlenség tapasztalható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták: a szak- szervezetek a reálbérek tervezeti 6 százalékos mérséklését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az álláspontjuk, hogy az életszínvonal tavalyi jelentős visz- szaesése után a reálbérek nem csökkenhetnek 3 százaléknál nagyobb mértékben. A felek a tárgyalásra javasolt konkrét kérdések közül elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak. Arra a megállapodásra jutottak, hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni; vagy a gazdálkodó szervezeteknél vagy a középszintű egyeztetések sorín kell a döntést meghozni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kére_ teket szab meg, A heti munkaidő rövidítése azonban nem mehet- a lakossági szolgáltatások. az ellátás rovására. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-en korábban elfogadott július 1- je helyett már március 1-jé- vel felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer fo-- rintra való, felemelését szorgalmazta. Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont Szerdán hazaérkezett az a magyar delegáció, amely Derzsj András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter vezetésével Moszkvában folytatott megbeszéléseket. A magyar küldöttség tárgyalt a Szovjetunió több minisztériumának v-rze,tőivel, továbbá a Szov unió állami építésügyi b, .ttsá- ga, az állami idegenforgalmi hivatal és más intézmények képviselőivel. csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higgye azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékű teljesítményt sem nyújt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban, a vállalati gazdálkodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti iavaslat az volt. hogy minden dolgozó bérét leg. alább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egvezett volna azzal, hogy csak bizonyos költség, vetési területeknek — mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OÉT-ülésen elfogadott területeken — az agrárszektor és az élelmiszer-kiskereskedelem — mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István álelnök a minimális béremelés fixössze. gű meghatározásává] nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben lévő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobbon nőnének a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivei az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az ÓÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére még ésszerűtlen létszámleépítésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban úgy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak aján- lásjelleggel is, de szükség van. legalább 3 százalékkal Az idei minimális béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, misaerimit a dolA tanácskozások során áttekintették az együttműködés lehetőségeit; szó volt például a szovjet fél bevonásáról a budapesti metróépítésbe. Megegyeztek az átrakás nélkül belvízi hajózás feltételeinek megteremtéséről és a szovjetunióbeli szállodák, illetve egyéb létesítmények építésében való magyalr részvételről. Tanácskoztak a légügyi kapgozók bérét legalább 3 százalékkal, s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem kötelező —, s természetesen megfelelő többletteljesítményekkel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A tanács ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy legyen érzékelhető mértékű az alacsony jövedelmű, különösen a személyi jövedelemadót nem fizető dolgozók béremelése. Ezzel kapcsolatban a SZOT képviselője bejelentette: a szakszervezetek a kollektív szerződések megkötésekor, a bértárgyalások során 250—300 forintot tekint elfogadható mértékű emelésnek a legalacsonyabb jövedelműek számára. S bár a tanács az adómentes bér- fejlesztésekről sem a szak- szervezetek, sem pedig, a kamara javaslatát nem fogadta el, végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy az agrárszektor, valamint az éleLmiszer-kiskeres- kede'em mellett adómentesen, 3 százalékkal emelhetik a béreket azok a vállalatok, ahol a közszolgáltató tevékenységből származó árbevétel eléri az összes árbevételnek legalább a felét. Ugyanezt a kedvezményt kapta meg a MÁV is. Az ÓÉT egyetért azzal, hogy azoknak a nehéz helyzetbe került gazdálkodó szervezeteknek az ügyét, amelyek még a megállapodásokból, ajánlásokból adódó minimális feladatokat sem tudják végrehajtani, a szokásos államigazgatási rend keretében indokolt felülvizsgálni. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok — mint .például a föld alatti,' a veszélyességi és a készenléti pótlékok — résiz es ü 1 jeniek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre. A kamara kezdeményezésére az ÓÉT egy olyan aján-' last fogadott el, hogy a gaz-' diá'lkodó szervezetek eredményüktől függően — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. havi bért fizessenek dolgozóiknak. Vállalati hatáskörben A tanács foglalkozott a napidíjakkail is. A kormány javaslata az volt, hogy napid íj ként az étikezés számlával igazolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meghatározott mértékig, vagy pedig számla nélkül napi, legfeljebb 60 forintig fizessenek étkezésiköltség-térítést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értetitek egyet, mások azit javasolták, hogy minden megkötés nélkül bízzák a munkáltatókra, mennyit fizetnek napidéiként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javas! atoikat megvizsgálja, s a napidíjak kérdésére az ÓÉT ülésén visszatérnek majd. (MTI) csolato'k továbbfejlesztésének kérdéseiről, valamint a vasúti forgalomban tapasztalható nehézségek áthidalásáról. Derzsi András partnereivel megállapodott szovjet és magyar vállalatok* közötti kapcsolatok korszerűsítésé, ről. továbbá megbeszéléseket folytatott a KGST kereteiben végzett tevékenységék megújításáról. (MTI) A KB ülése elült (Folytatás az 1. oldalról.) újonnan formálódó szerveződés fogalmazta meg álláspontját a magyar belpolitika fejleményeiről. Nyílt levelet juttatott el szerdán a Központi Bizottság tagjaihoz az MSZMP- tagok Csongrád megyei reformkoré. A kör legutóbbi vitafórumának résztvevői a reform esélyeivel és a párt jelenlegi helyzetével kapcsolatban szorgalmazták, hogy a napirenden szereplő kérdésekben a Központi Bi. zottság mindkét ülésén — február 10-én és 20-án egyaránt — a reformokat határozottan erősítő döntéseket hozzanak. A fontos stratégiai kérdésekben — mint oéldául az új politikai szervezetekhez való viszony, a párt re. formja, az MSZMP tevékenysége a többpártrendszer keretei között — alakítsanak ki politikai alternatívákat, és ezeket rövid időn belül bocsássák pártvitára. Állásfoglalást juttattak el a sajtóorgánumokhoz a főváros I. kerületében működő társadalomtudományi intézetek MSZMP-alapszerve- zetei is. Ebben az elmúlt négv évtized — köztük az 1956-os események — elfogulatlan, tárgyilagos elem. zésének szükségességét han. goztatják. Az indulatok légkörében ugyanis nincs mód a konszenzus kialakítására, ami pedig súlyos politikai problémáink megoldásának mellőzhetetlen. előfeltétele. Leszögezték: az 1945 utáni magyar történelem nemcsak a párt belső ügye, hanem az egész magyar nép sorskérdése. amelyet éppen ezért a megújítandó közmegegyezésből sem lehet kivonni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pártbizottsága az MTI-hez eljuttatott értékelésében szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a válsághelyzetből kivezető üt egyedül a szocializmus új, demokratikus modelljének létrehozására, kiépítésére irányuló, a társadalom politikai, gazdasági, valamint szellemi, érkötési szférájára egyaránt kiterjedő átfogó reformpolitika következetes megvalósítása lehet. Az egyre szélesedő pluralizmus feltételei között az ELTE párt- bizottsága halaszthatatlan feladatnak tekinti az MSZMP elvi-polîtikai platformjának világos és egyértelmű meghatározását. Ennek alappillérei közé sorolta a szocialista jogállamiságban kiteljesedő népihatalmat, a gazdaságilag hatékony közösségi tulajdon dominanciájára és a szociális biztonság garantálására épülő szocialista piacgazdaságot, az összcivi- lizációs értékekre és a haladó nemzeti hagyományokra támaszkodó progresszív szocialista eszmerendszert, valamint à nemzetközi kötelezettségek szigorú tiszteletben tartását. A pártbizottság szükségesnek ítéli, hogy a párton belül kialakult nézetkülönbségekről, platformokról a párttagság egésze értesüljön, és országos pártvita keretében, a platform- szabadsàg elve alapján nyilváníthasson véleményt. A Központi Bizottság csak párt- vita alapján foglaljon állást, és tegye meg a párttagság által igényelt szükséges politikai intézkedéseket. A viták során több szervezet is kifejtette óhaját : kapjon széles körű nyilvánosságot a Központi Bizottság tanácskozása. Ezt fogalmazza meg a többi között a Magyar Újságírók Orszá* gs Szövetsége elnökségének nyilatkozata, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hezAz Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági szervezet nyílt levelében a többi között hazánk történelmi múltjának folyamatos és reális értékelése mellett száll síkra, ami nélkül elképzelhetetlen a bizalmatlanság csökkentése. (MTI) Végrehajtandó szabadság- vesztés kiszabását Indítványozta vád'beszédében szerdán dr. Vitéz Miklós rendőr őrnagy, katonai ügyész a vesztegetéssel vádolt volt rendőrtisztekkel szemben. Tóth Ferenc volt rendőr alezredest, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének egykori vezetőjét és dr. Pudleiner Gyula volt rendőr ezVedest, a Belügyminisztérium főügyeletének egykori vezetőjét vesztegetés bűntettével, Tóth Ferencet ezenkívül orgazdaság bűntettével is vádolta a katonai ügyész. Az ügy harmadik szereplőjét, Huszti Zsigmondot, az IN- NOSZOLG Építőipari Kisszövetkezet volt elnökét —, aki korábban egy víz-, gáz- és csatornaépítő gmk vezetőjeként tevékenykedett — hivatali vesztegetés, valamint hűtlen kezelés miatt vonják felelősségre. Miként a sajtó beszámolt róla, egy másik — Huszti Zsigmond és társai ellen folytatott — eljárás sonán merült fel, hogy Tóth Ferenc és Pudleiner Gyula beosztásával összeférhetetlen kapcsolatot tartott a gyanúsítottakkal. A belügyminiszter a két rendőrtiszt ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. amely megállapította, hogy hivatali hatalmukkal mindketten visszaéltekEzért beosztásukból felmentette, rendfokozatuktól megfosztotta és a belügyi állományból elbocsátotta őket. A vádirat szerint Huszti Zsigmond igyekezett megismerkedni magas beosztású belügyi dolgozókkal, azért, hogy vagyon elleni különböző bűncselekményeinek leleplezését, illetve a felelősségre vonást elkerülje. Tóth Ferenccel 1985-ben ismerkedett meg. A vádpontok között szerepel, hogy a rendőr alezredes —, illetve később annak leánya — telkén úgy végeztek különböző munkákat Huszti gmk- jának dolgozói, hogy azok ellenértékét Tóth nem fizette meg. A gazdasági rendészet vezetőjét és hat családtagját 1985—1986 fordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) készíti a pályázati anyagot a központi bírálóbizottságnak. A bizottság asztalán a tavaly elkészített nógrádi pályázatok közül még hat van, ezek kedvező elbírálása újabb 400 munkahely megteremtését teszi tehetővé. Köztük például a Karancshús szárazanyagsor telepítésére vonatkozó pályamunkája is döntésre vár. (Folytatás az 1. oldalról.) latokkal, illetve tájékoztatókkal kapcsolatban. Ezt követően az újságírók kérdést tettek fel. Az MTI munkatársa az Országgyűlés elnökének véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy több független demokratikus szervezet levelet juttatott el szerdán az MTI-hez, amelyben azt szorgalmazzák : lehessen demonstrációt tartani a Kossuth téren is. Stadinger István, válaszában kifejtette: eddig nem volt gyakorlat, hogy március 15-én a Kossuth téren tömeggyűlést tartsanak. A gyülekezési jogról szóló törvény — amelyet a közelmúltban fogadott el az Országgyűlés — nem teszi lehetővé demonstráció szervezését a Kossuth térre. Ebben a kérdésben semmiféle áthidaló megoldás nem képzelhető el, a jelenlegi Huszti Zsigmond egy hétre vendégül látta a soproni Lővér Szállóban. Mivel mindkét férfi vadászott, Huszti egy több mint 27 ezer forint értékű golyós vadászpuskát ajándékozott Tóthnak. A fegyvert azon a napon vásárolta, amikor a gazdasági rendészet vezetője kézhez vett egy panaszos levelet, amely szerint Huszti több milliós pénzügyi szabálytalanságot követett el. Tóth Ferenc —, bár kötelessége lett volna intézkedni — semmit sem tett, a levelet eltüntette. Dr. Pudle'iner Gyula terhére rótta-a katonai ügyész, hogy személyes közbenjárására engedélyezték Husztinak egy olyan céllövő fegyver vásárlását, amelynek birtdk- lását szigorú szabályok korlátozzák. Cserébe” a rendőr ezredes telkén, valamint édesanyja lakásában dolgoztak a gmk szakemberei. A munkáért járó összeget Pudleiner nem fizette ki. Huszti kérésére személyesen tájékozódott a főügyelet vezetője a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon afelől, hogy Huszti egyik ismerőse miért került előzetes letartóztatásbaA katonai ügyész vádbeszédében felhívta dr- Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes büntetőtanácsának figyelmét a korrupciós bűncselekmények számának emelkedésére. Mint mondotta, a társadalom érdeke, hogy a rendőrség tisztaságához ne férjen kétség. A Budapesti Katonai Bíróság súlyosbító körülményként értékelje — mondotta, —, hogy a két rendőrtiszt cse-. lekményével ártott a rendőrség tekintélyének. Mindhárom vádlott védője — részben bizonyítottság, részben bűncselekmény hiányában — felmentést’ indítványozott. A tárgyalássorozat pénteken az utolsó szó jogán elhangzó nyilatkozatokkal folytatódik, ezt követően várható kihirdetik a Budapesti Katonai Bíróság első fokú ítéletét. (MTI) Már az idei évre vonatkozóan is küldtek be pályázatot. A Kallói Építőipari Kisszövetkezeté az egyik, új terméket szeretne gyártani ia vállalkozó szelleméről, bátor kockázatvállalási készségéről ismert káliói gárda. A két beérkezett pályázaton kívül további három érkezését már létezték a megye vállalatai, szövetkezetei. — sz. m. — szabályozás -megváltoztatása csak törvénymódosítással lehetséges. A parlament elnöke további kérdésekre felelve szólt az Országgyűlés irodája munkájának korszerűsítéséről; elmondta: létrehoznak egy titkárságot, amely a bizottságok munkáját segíti majd. Az Ország- gyűlés belső rendjének szabályozása során az újságírók munkafeltételeinek megteremtésére is gondolnak, de figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az ülésteremben 35 sajtóhely van összesen. Az alkotmány tervezete várhatóan két olvasásban kerül az Ország- gyűlés elé, s ha a törvényhozó testület elfogadja a javaslatot, szavazással erősítik meg a „törvények törvényét”. Azoknak a képviselőknek a helyére, akiket választóik visszahívnak, a pótképviselő lép. (MTI) Moszkvában tárgyalt Derzsi András Munkahelyteremtő beruházások Napirenden az alkotmány korszerűsítése
