Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 33. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. FEBRUAR 8.. SZERDA Hiért apadnak az újítások? (3. oldal) Hangszóró mellett (4. oldal) Gyógyszer(óremelés) — mellékhatásokkal (5. oldal) MSZOSZ választmányI ülés ■ I * Állampolgári jog: vállalni a nemzetiséget Egyfelől folytatódik a hazai szlovákok asszimilá­ciója, másfelől erősödik a nemzetiségi tudat. Felnövek­vőben van egv értelmiségi nemzedék, amely meg akar­ja őrizni gyökereit, anya­nyelvét, kultúráját. Elen­gedhetetlenül szükséges leg­alább egy szlovák nyelvű iskola kialakítása — hangsú­lyozták a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választ­mányának keddi ülésén, amelyet a Munkásőrség Or­szágos Parancsnokságának székhazában tartottak. Alt Gyula titkár terjesz­tette elő az elnökség állás- foglalását, amely elemezte a szervezet decemberi kong­resszusának tapasztalatait. Egyebek között e!mo*ndta. a kormányhoz eljuttatott petí­ciójukban is megfogalmaz­ták: 20 év óta húzódik a tervezett budapesti 12 osz­tályos iskola létesítése. Az ilyen elmaradás — hangoz­tatta — a nemzetiség szá­mára pótolhatatlan vesztesé' get okozhat. Az ülésen Jakab Róbertné, a szövetség főtitkára az ez évi munkatervhez fűzött szóbeli kiegészítőjében fel­hívta a figyelmet: a szö­vetség arra ösztönzi a szlo­vák lakosságot, hogy vállal­ja nemzetiségét, hiszen ez állampolgári joguk. A ké­szülő új alkotmány és a nemzetiségi törvény szava­tolja majd, hogy senki ne féljen nemzetiséginek valla­ni magát, emiatt senki nem szenvedhet semmilyen meg­különböztetést vagy hátrányt. A kongresszusi küldöttek — mint mondta — kézhez kapták a nemzetiségi törvény koncepciójának irányelveit. Szükséges, hogy ezt eljuttas­sák mindegyik szlovákok lakta településre és az ott lakók elmondhassák véle­ményüket. A szövetségnek kötelessége kialakítani erre vonatkozó állásfoglalását és részt venni a nemzetiségi törvény megalkotásában. A főtitkár beszámolt arról is: a kongresszus egyetér­tett azzal, hogy ki kell ala­kítani a szövetség helyi képviseleti szerveit- A szlo­vákok által is lakott tele­püléseken jelenleg fontol­gatják: ezek milyen szerve­zeti keretek között képvi­selhetnék a legeredménye­sebben a szlovákság érde­keit. A Hazafias Népfront, a tanácsok mellett régebben létesített nemzetiségi bizott­ságok ugyanis nem mindig töltötték be szerepüket. Ko­márom megyében, ahol már megalakították a szövetség megyei képviseleti szervét, úgy vélik, ajánlatos, hogy a szlovákok lakta legkisebb falvakban is legyen képvise­letük. Békéscsabán úgy ter­vezik, hogy a város három részében hoznak létre helyi szervezetet. Az országos választmány elfogadta a szövetség ez évi munkatervét. Ebben előirá­nyozták egyebek között, hogy előkészítik a hazai szlovák­ságot az 1990-es népszámlá­lásra. A hagyományos kul­turális körutakon nem csu­pán a néptánc-, hanem színjátszó csoportjaik, kórusa­ik is szerepelnének. Ezekkel a rendezvényekkel is anya­nyelvűket kívánjak ápolni. Az idén is szerveznek nép- rajzgyűjtő-tábort, várhatóan Pilisszentkereszt, vagy Pi­lisszentlélek községben. Ter­vezik azt is, hogy megújít­ják az évkönyvük ar­culatát. Elképzeléseik sze­rint ebben jobbára a szlo­vák lakosság életét mutat­ják be, az irodalmat új fo­lyóiratukban közük majd. Szlovák nemzetiségi külső munkatársakat ajánlanak a Magyar Televíziónak, amely kilátásba helyezte, hogy az eddigieknél hosszabb ideig és mindig ugyanabban az időben sugároz szlovák nyel­vű műsort. A Magyar Rá­dió kérésükre vizsgálja an­nak a lehetőségét, hogy szlovák nyelven is oktassa­nak az Iskolarádióban. A vitában felszólalók kö­zül többen kérték: a szö­vetség elnöksége tájékoztas­sa a központi és a megyei lapok munkatársait a nem­zetiségek legégetőbb gond­jairól. Kifogásolták ugyanis, hogy a felszínes tájékozta­tás miatt a magyar közvé­lemény nem ismeri a hazai nemzetiségek gondjait­Egyetértettek abban, hogy kétnyelvűségről akkor lehet szó, ha szórványosan élő szlovákok gyermekei anya­nyelvi iskolákban tanulhat­nak. Szóvá tették, hogy a kongresszusukon megfogal­mazott petíciójukra a Mi­nisztertanácstól még nem érkezett válasz. Az ülésen elmondták, hogy — a kongresszuson el­hangzott javaslatnak megfe­lelően — ezentúl nem csupán az év elején, hanem leg­alább kétszer ülésezik az or­szágos választmány. így kö­vetkező ülésükön — az év- második felében — a nem­zetiségi törvény és népszám­lálás előkészítése lesz majd napirenden. (MTI) Salgótarjánban Szonda az értelmiség gondjaiba Folytatódik az a beszélgetés­sorozat, melynek segítségé­vel a salgótarjáni pártbi­zottság szondázza meg a me­gyeszékhelyen élő értelmisé­giek gondjait. Kedden az óvodákban és az általános iskolákban dolgozó pedagó­gusok kerültek sorra. Plachy Péter, a városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte a pedagógusokat, majd Füzesi István titkár adott tájékoztatást időszerű belpolitikai kérdésekről. A beszélgetés során a pedagó­gusok leszögezték: olyan miliőt kell teremteni a gyer­mekintézményekben, amely a gyerekeket a legjobban készíti fel az életre, ösztön­zi őket a tudásra, az érté­kek befogadására. Erősítés­re szorul a szülők és az is­kola kapcsolata. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a gazdasági kényszerlépések nemegy­szer iskolaellenesek: a megemelkedett térítési díj miatt sok gyerek kiszorult a napköziből, lemondta az iskolai étkezést. Saját hely­zetükről szólva elmondták a pedagógusok, hogy anya­gi helyzetük nem teszi le­hetővé az értelmiségi létet, a szellemi feltöltődési. De még arra sincs lehetőség, pl. egy pedagógusklub ke­retében, hogy kibeszéljék magukból gondjaikat. Metszenek, lejtrágyáznak, gépet javítanak Csapadékra szomjaznak az őszi kalászosok Ténymegállapító küldöttség Gál Zoltánnál Nem ítéli kényszerpauzára az enyhe tél a mezőgazdá­kat. Kedvez az idő a metszé­si munkáknak, a gyümölcsö­sökben, szőlőkben folyama­tosan haladnak a ió termést előkészítő teendővel. A Magyarnándori Állami Gazdaságban is népesek a gyümölcsösök. A 225 hektár­nyi nagyüzemi almáskertben a metszés egyötödével már végeztek, dolgoznak a mát. ramindszenti almásban is. Amilyen gondos a metszés, olyan lesz a termés, persze akkor, ha a kései fagyok közbe nem szólnak. A Pásztói Béke Mgtsz 96 ihetkáros termő szőlőjének egyötöde js megmetszve vár­ja már a tavaszt. Ez idő sze­rint is szorgos munka folyik a szőlősorokban. Most van az ideje az őszi kalászosok fejfrágyázásának. A feladatnak csaknem a fe­lével végezték már a nógrá­di gazdaságok. Hótakaró nem borítja a földeket, így nem kell attól tartani, hogy a lej­tős területeken az olvadás lemossa a kijuttatott trágyát. Mindenütt fejlrágyáznak, ahol nem nyálkás, nem csú­szik a talaj, s megtartja a földi gépeket. Valamennyi gazdaságban a téli gépjavításokkal is fog­lalatoskodnak a dolgozók. In­formációnk szerint jelentős alkatrészhiány nem hátrál­tatja a szerelést. Ami viszont igazán gon­dot okoz a mezőgazdászok­nak, az a csapadékhiány. Hó alig esett, s már az őszi eső is csak csurrant-cseppent. Tavaly októberben, novem­berben és decemberben mindössze 60—65 milliméter csapadék hullott a nógrádi földekre, szemben a sokévi átlag 120 milliméterrel. Emi­att az őszi kalászosok fele nem kelt ki, s a helyzet az­óta sem változott. Januárban alig 10 milliméternyi csapa­dék áztatta a határt. A szá­raz talajban roppant gyen­gén kikelt vetések feljavulá- sához korai kitavaszodás és bőséges csapadék kellene. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának hazánkban tartózkodó ténymegállapító bizottságát kedden fogadta Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes, a Magyarorszá­gon tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ügyeivel fog­lalkozó állami tárcaközi bi­zottság vezetője, aki tájé­koztatást adott a Romániá­ból menekültek helyzetéről, az ellátásukról, egzisztencia­teremtésük' érdekében tett állami és társadalmi intéz­kedésekről. Véleményt cseréltek arról is, hogy milyen területe­ken és keretek között ala­kítható ki együttműködés hazánk és az ENSZ mene­kültügyi szervezete között, továbbá milyen segítséget nyújthatna a menekültügyi főbiztosság a felállításra ke­rülő menekülttáborok lé­tesítéséhez és fenntartásá­hoz, a menekültek beillesz­kedésének meggyorsításához. (MTI) A Kishartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet gép­műhelyében a vetőgépeket javítják a szerelők­—Kép: Rigó— A Salgótarjáni Ruhagyár bátonyterenyei gyáregységé­ben igényes külföldi vevők részére varrják a ter­mékeket, közöttük a finom kelméből készült férfi­nadrágokat. Sallai Imréné technológus az anyagok jellegének megfelelő fazont alakítja ki, amelyből a megrendelő elfogadása után a sorozatgyártás meg­indul. A mintakészítésben a legfelkészültebb szak­munkások vesznek részt, így Szomszéd Imréné min- takészítő. —kj— Uj tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszerueietek Munkâsgyiilës a HíHU Északi Járműjavító Üzemében Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások so­rán számításba vettnél na­gyobb mértékben növeked­nek, a szakszervezetek új tárgyalásokat . kezdeményez­nek — mondta Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára ked­den a MÁV Északi Járműja­vító Üzemében megtartott mumkásgyűlés több ezer résztvevője előtt. Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szer­dán sorra kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel tárgyalóasztalhoz ülnek, ja­vasolni fogják, hogy a vál­lalatok minden dolgozó bé­rét minimálisan 3 százalék­kal emeljék adómentesen, s ez mindenki számára bé­rének legalább 300 forintos emelését eredményezze. Kez­deményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra emeljék, illet­ve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt azonnal vezessék be. Nyoma­tékkai kérik azt is, hogy ahol a lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás mun­kahétre. A szakszervezetek vezető testületé számol az­zal, hogy újabb megállapo­dásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak kompromisszumok árán juthat- Ezért felkészülték arra is, hogy ha minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítá­sára tegyenek konkrét ja­vaslatokat. Ezek között sze­repel egyebek között a vas­út, a közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes adó­zási gondjainak megoldása. A szociális juttatások ki­egészítésére is tárgyalni akarnak a kormánnyal a szakszervezetek; így kezde­ményezik a nyugdíjak to­vábbi differenciált kiegészí­tését. Szükségesnek tart­ják továbbá a már bejelen­tett, de még életbe nem lépett áremelések mértéké­nek, illetve bevezetésük időpontjának felülvizsgála­tát. A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javasla­toktól sem, amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika meg­nyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szüksé­gesek a legnehezebb hely­zetben lévők mindennapi megélhetéséhez. így például szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítsé­gével. vagy bármilyen más módon jussanak hozzá ol­csóbb kenyérhez, tejhez és más néhány alapvető fo­gyasztási cikkhez. Ha az el­következendő tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a szakszervezetek elmondhat­ják, hogy összességében si­került megközelíteniük ere­deti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése átla­gosan ne haladja meg a 3 százalékot. A főtitkár ezen a fórumon is elutasította azokat a vádakat, hogy a szakszer­vezetek bérköveteléseikkel tovább növelik az amúgy is magas inflációt, fellépé­sükkel fékezik a reformot. Az árszínvonalat sokkal in­kább a rossz beruházásök, a rosszul felhasznált hitelek, az irreálisan magas hitelka­matok, s a pazarlás növeli. Nem lehet csak a bérek, az életszínvonal és a munka- körülmények terhére meg­oldani a gondokat. Ez hosszabb távon a gazdaság­nak is kárára válik­A továbbiakban kiemelte: az emberek, a dolgozók többsége sokszor a terhek- nél is nyomasztóbbnak érzi, hogy1 nem érzékeli áldozat- vállalásának, lemondásának ered- hlyét. Ezért a szak­szeri etek olyan gazdaság- politikát támogatnak, amely jobban épít a belső piac (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents