Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
/ NÓGRÁDI TÁJAKON... (Z^t> TELEXEN ÉRKEZETT.. . titkos menetrendek... Januárban negyedéves bei“ letet szerettem volna vásárolni a Karancs utcai helyijárati végállomáson. Az árusító hölgy közölte velem, hogv negyedéves bérletet április 1-től, féléves bérletet pedig július 1-től lehet csak venni. Addig is jeggyel, vagy havi bérlettel érjem be a bu- szozást. „Miért-'-emre az.t felelte: „Kérem változnak az idők. változnak az árak és nem akarom összekeverni a régi árakat az újjal.’. Most a Volántól kérdezem, hogy amikor drágább lett a bérlet miért lehetett kapni, és most miért nem? . Úgy figyeljük mikor közlekednek a buszok, mint akik randevúzni akarnak velük. Ugyanis nem tudjuk mikor közlekednek. Nincs helyijá- rati menetrend, például a Beszterce.telepi megállóban sem, de a Tóstrandnál lévő, vagv a Somos—Salgóról érkező-induló buszmegállókban sem. A Beszterce-lakótelepen — főleg hét végeken —, mostoha állapotok uralkodnak. Régebben egy óra alatt háromszor közlekedett autóbusz, most a drágább bérlettej csak kettő. Mi lesz nyáron, amikor megnő a strandfürdő forgalma, ahová az emberek többsége busszal jár, nemcsak a városból. A Decentrum megállóban viszont jó lenne egy falatozót, büfét nyitni, mert hét végeken olyan ritka a járat, s amire csak azt mondhatom: városfejlesztést hiába fizetünk, ha faluban lakunk. Ozsgyáni György Salgótarján, Kilián krt. Nem babra megy a játék A sajtóból értesültem, hogy a napilapok árát jelentősen felemelték. Nem járok messze az igazságtól, ha megyei lapunk, a NÓGRÁD előfizetőinek csökkenését is legalább 30 százalékra taksálom. Csökkent volna az olvasásig kedv? Nem erről van szó! Csupán a szerényebb jövedelmű olvasók kénytelenek lemondani előfizetésüket. Előfordult olyan is. hogy a hiányolt újságot egyesek más levélszekrényéből vették ki. Így történt az én esetemben is, amikor a szombati számot ismeretlen személy kivette a levelesládából, amire lehetősége volt, hiszen lépcsőházunkban olyan régimódi levélszekrények vannak, hogy, bárki, bármikor belenyúlhat. Két hete például a hétfői és péntek—szombati NÖGRÁD-pél- dányokat szedték ki belőle. Most azon a" ponton vagyok, hogy én is lemondom a Népszabadság és megyei lapunk előfizetését. Miért fizessek, ha úgyis más olvassa el? Két alternatíva között próbálok választani. Naponta járok a városközpontban, és a délelőtti órákban a Palócz téri pavilonban megvásárolom a kedvelt újságjaimat, vagy nem mondom le az előfizetést és levélszekrényemre egv feliratot ragasztok: „Kedves újságolvasó! Az ellopott újságjaimat elolvasás után kérem visszatenni. Előre köszönöm. »Előfizető" !" Jó, de mi van akkor, ha az illető makulatúragyűjtő? Tehát marad az első változat, addig is, amíg az ingatlankezelő vállalat ki nem cseréli postaládánkat korszerűbbre. ami talán megvéd az újságtolvajok ellen. Mucsi Lajos Salgótarján, Salgó út Kémény van, a seprési díj emelkedik, de hol a kéményseprő? Házról házra járt, s tisztította a kéményeket 15— 20 éve a kéményseprő kotrókefével, könyvecskével, névvel, időponttal pontosan feltüntetve a végzett munkát. Ez volt a dolga, ezért kapta a fizetését. Kiskönyvét a lakókkal aláíratta, igazolva, hogy munkáját elvégezte. Uram bocsá. .., aki nem kért seprést azok is aláírták, mert szerették. Mi van most? Évről évre emelkedik sok egyébbel a seprési díj is. De hol a kéményseprő? Jön egy nyugdíjas díjbeszedő, akit mindenki szid, holott ő is csak a dolgát végzi. Igaz nem a kéményseprő helyett. Nálunk — nem túlzók — két éve nem járt a kéményseprő. Kérdezem, miért kell két kémény után 80 forint seprési díjat fizetnem? Egészségügyi dolgozó vagyok 28 éve. Ha nem megyek be a munkahelyemre, nemhogy fizetést nem kapok, de rövid időn belül visszakapom a munkakönyvem. Egyik szomszédom nem fizetett seprési díjat, mert állítja — és igaza van —, ami munkát nem végeztek el, azért nem jár fizetség. Én fizettem, de bosszúságom megmaradt. Poszpisel Györgyné Salgótarján, Vadaskerti út. 7. Felszedtünk egy kicsit Mi van a kabát alatt? A télikabát, a bunda hál’ istennek még sok mindent eltakar. De ne feledjük, „február, jön a nyárt’ Ne akkor tessék elsápadni, amikor a tükör előtt állva hiába próbálja felcibálni a csinos tavaszi kosztüm cipzárját, s bárhogy erőlteti, nem ér össze a gombolás. Télen kevesebbet mozgunk, ellenben nem sajnáljuk magunktól a tartalmas, jó falatokat. Hét végeken kiváltképp szeretünk jóllakni hússal, szénhidráttartalmú ételekkel. Imádjuk a jó meleg fehér kenyeret, ahelyett, hogy barnasütésűt, vagy korpásat ennénk. A nógrádi ember ezen felül sok száraz hüvelyest, káposztás ételt is fogyaszt. A kövérség számos betegség előszobája, s látványnak sem esztétikus. Nem is szólva a kihízott holmik pótlásának gazdásági következményeiről. . . Még nincs későn, tavaszra megszabadulhatunk néhány ránkrakódott kilótól- Néhány jó tanáccsal mi is segítünk. Kerüljük a zsíros ételeket, főzéshez inkább olajat, sütéshez margarint használjunk. A zsírban való sütés helyett részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliát, a teflont, a cserépedényt. Mellőzzük a rántást, inkább habarással sürítsünk. Kevés sóval főzzünk, utólag se sózzuk agyon ételeinket! Édességet legfeljebb hetente kétszer, akkor is az étkezés befejező fogásaként együnk, étkezések között soha! Ételeinkhe kevés cukrot tegyünk, ha édesítünk, inkább mézzel. Igyunk inkább természetes gvümölcs- és zöldségleveket. mint túl édes szörpöket, italokat. A kávéba, teába is mesterséges édesítőszert tegyünk. Naponta fogyasszunk fél liter tejet, és zsírszegény tejterméket, (sajt, túró. aludttej, kefir. joghurt). Napjában akár többször is együnk nyersen gyümölcsöt, zöldségfélét, vagy pároltam Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretnek rizs, tészta helyett inkább burgonyát, párolt zöldséget tálaljunk. Naponta négyszer, ötször étkezzünk, ne túl bőségesen, de ne is szegényesen. Nyugodtan együnk, ne kapkodjunk! Szomjúságra legjobb az ivóvíz- A szeszes italok karosak a szervezetre és energiafelesleget is jelentenek. Bőséges fogyasztásra ajánlott : gyümölcsök, zöldségfélék, zsírzs-egény tej, tejtermék, hal, barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsíros tejtermékek, zsiradékok, tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni kell: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, tömény italok, sör, bor. További kérdései megválaszolására a KÖJÁL salgótarjáni székházában minden héten csütörtökön 15 órától, felnőttek és gyerekek számára diétás szakemberek adnak tanácsot. A gabonatermesztés jövedelmezőségének javításáért A gazdaságok csak akkor kössenek szerződést a gabonaforgalmi vállalatokkal, ha azok az étkezési búzát a centrumárnál legalább 5 százalékkal, a takarmánygabonákat pedig tíz százalékkal magasabb ösz- szegért veszik át tőlük. Ezt nyilvánította ki közös állás- foglalásában a kilenc dunántúli megye tsz-szövetsé- ge, hogy megállítsák a gabonatermesztés jövedelmezőségének további romlását. Szükségesnek tartják azt is. hogy export esetén a belföldi felvásárlási ár és az exportár közötti különbséget a vállalat 50—50 százalékban ossza meg a termelővel. Erre a lépésre, s az összefogásra az késztette a területi szövetségeket, hogy a termesztők számára kedvezőtlen szabályzók, az ipari áremelkedések, a termelési feltételek romlása miatt mind több mezőgazdasági nagyüzemben vált veszteségessé a gabonaágazat. A természeti, időjárási hatások kivédhetetlen következményei a termelőket terhelik, ugyanakkor nem élvezik az időszakonként jelentkező piaci előnyöket. A szerződéses kapcsolatokban a legtöbb helyen a felvásárló vállalat „erőfölénye'’ érvényesül. A tsz-szö- vetségek éppen ezért úgy ítélik meg, ha a termelő- szövetkezetek azonosulnak az állásfoglalásban rögzítettekkel, a közös fellépéssel sokat javíthatnak pozíciójukon. — sz. m. — Felnőttek kívánatos testtömege Magasság <m) Férfi Nő átlag (kg) határok (kg) átlag (kg) határok (kg) 46 42—53 47 34—55 50 44—58 57.6 62—65 52,6 48—61 60 55—68 56 50—65 63,5 58—73 60 53—67 67 61—76 63 57—71 71 65—80 75 68—85 79 73—90 1,45 1,50 1,55 1,60 1,65 1,70 1,75 1,80 1,85 1.90 Mindig is népszerű, keresett szakmák között tartották számon a fodrászat, hajápoló- és -szépítő mesterségét. Balassagyarmaton, 1935 —1949 között 22 fodrász kisiparos működött. Közöttük Skribák István már 1912—1925 között is szerepel a lajstromozásban és az egyre fogyatkozó idősebbek emlékezetében, úgy, mint a legelitebb, legjobb „haardrescőr ". . . Balassagyarmaton, a családi házban élő lánya, dr. Kiss Gyuláné segít felidézni a rég volt időket, amikor édesapja, — a vármegye akkori székhelyén — önállósította magát, miután az I. világháborúból hazatért. — De előbb még egy másik hazatérésről kell beszélnem. Édesapám 1881- ben született Gyarmaton, és Budapesten tanulta a szakmát. A belvárosi híres Kránitz-fodrászszalonban szabadult s utána rögtön Bécsbe, Genfbe, majd Angliába ment praktizálni. Fivérével, aki pedagógus volt, itthon élt, súlyosan megbetegedett, őt jött látogatni haza édesapánk 1912- ben. Mivel nagy futballrajongó is volt, kijárt a gyarmati sportpályára. Itt ismerkedett meg Ganzler Magdolna Lenkével. A találkozásból házasság lett. . . — Hol volt a fodrászüzlet? — Teleki utcában. Megfordultak nála nemcsak helybeni hölgyek, de érkeztek Frankfurtból, Budapestről, Miskolcról, Ipolyságról, Apátújfaluból, Szécsény- ből is vendégek. Évente kétszer kiutazott Bécsbe, ott szerezte be a fodrászathoz szükséges kellékeket. Idehaza egy vegyészmérnökkel elemeztette, ellenőriztette, hogy a hajfestés, a frizura tartósítása biztonságos, szakszerű legyen. — A kezemben tartott névjegyen parókakészítőként is szerepel. Kérem, mondjon erről is valamit. — Köztudott, hogy városunkban sok zsidó élt egészen 1944-ig. Vallásuk szerint a zsidó nőknek le kellett vágatniuk saját hajukat, ők rendeltek parókákat leginkább. Mint gyereknek, különösen izgalmas, titokzatos volt mindig belépni a parókakészítő műhelybe, akárcsak édesapám irodájába, ahol nagy szekrényekben tárolta gondosan, a parasztlányok által eladott szép, hosszú copfokat. Valódi hajból készültek nála a szebbnél szebb fazonú „vendéghajak”. — Milyen szolgáltatások voltak még? — Hat-nyolc segéd végezte a hajápolást, hajfestést, tartós hullámok ondolálá- sát, kettő-három manikürös- lány a kezek ápolását. A nagy vüzlethelyiségek közepén állt a kerek asztal, rajta olvasnivalóval, a népszerű Színházi Élet is. A hét végén különösen sok vendégünk volt. Édesanyám mindig beküldte az ebédet, mert édesapám nyitástól zárásig maga is dolgozott és felügyelt minden kis és nagy „rendelésre”. Jól képzett, ügyes, udvarias segédeket, inasokat alkalmazott csak, akik a dauertól, a legrafináltabb alkalmi frizurákat is tudták produkálni a fantázia és a vendégek kívánsága szerint. Búcsúzáékor még megmutatott egy pár évvel ezelőtt Torontóból érkezett levelet Tóbiás Líviától, aki „dátumot kért” a mestertől, hofey amikor Magyar- országra visszalátogat, felkereshesse. Elérzékenyült, hiszen a mester régen nem él. Tanítványai, vendégei közül is egyre kevesebben. .. De a balassagyarmati ipartörténet őrzi a nevét. Elekes Éva Ápám a hölgyfodrász Növekszik az áralku szerepe a kereskedelemben A belkereskedelem csak úgy növelheti eredményét, ha a fogyasztók igényeinek kielégítése révén mind nagyobb forgalom elérésére törekszik, s mindent megtesz az áremelkedés mértékének csökkentéséért — szögezi le az a felhívás, amelyet a Kereskedelmi Minisztérium juttatott el. a vállalatokhoz, hogy szempontokat adjon ez évi árpolitikájuk kialakításához. A minisztérium felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy az idei fogyasztói árszintnövekedés mérséklése szempontjából jelentősen megnövekedett az áralku szerepe. Ezért a vál. lalatoknak az eddigieknél határozottabban kell fellépni azokkal a szállítókkal szemben, akik gazdálkodási problémáikat indokolatlan áremelésekkel kívánják megoldani, miközben termékeik nem igazodnak a kereslethez. Az árpolitika fontos ré. sze az is, hogy a kereskedelem kutassa fel az olcsóbb beszerzési forrásokat, bővítse szállítóinak körét, a kiskereskedelem pedig szélesít, se közvetlen termelői kapcsolatait. Célszerű mind több olyan együttműködés; formát igénybe venni, amely, nek révén az. áru útja lerövidül, s a forgalmi költségek mérséklődnek. Műanyagok Rétságról Hátságon a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet műanyagüzemében 33 millió forintos árbevételt értek el az elmúlt esztendőben. A flakonok, fröccstermé- kek és a fóliatömlő-fúvás 20 százalékos eredménykihozatallal járul hozzá a gazdaság nyereségéhez. — bp —
