Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... (^J&> TELEXEN ÉRKEZETT... Levél egy röpiratra A felhíváson az ön — Faludi Sándor — neve is szerepe', mellyel hozzánk, Pásztó illetve Nógrád megye megfélemlített polgáraihoz fordul. A társadalmi tulajdon védelmében kéri a segítségünket. Nagyon szép szándék, de én megkérdezném, hogy van-e önnek erkölcsi alapja a társadalmi tulajdon védelméről beszélni, annak, aki ellen az ügyészség éppen üzérkedés és társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért folytat vizsgálatot. Én úgy érzem, mindaddig, amíg ön yád alatt áll okosan tenné, ha ez ügyben hallgatna, mert a megye lakosságának igazságérzdtét még akkor sem tudja a maga oldalára állítani, ha a megye, illetve a, város köz- tiszteletben álló polgárait és az MSZMP több ezer tagját gvalázza. A felhívásban szereplő vádaskodása nagyfokú tájékozatlanságra vall. Javaslom, legyen szívés a tulajdonra vonatkozó jogszabályokat mélyebben tanulmányozni, mielőtt tollat fog a jövőben. Én tapasztalatból tudom, hogy olyan emberek, akik a saját felfogásuk bizonyításában az érvekből kifogytak, vagy nem is rendelkeztek vele, azok a vitapartnereiket elkezdik durván sértegetni, alpári hangnemben mocskolni. Nagyon sajnálnám a Pásztó igen szorgalmas, becsületes parasztságát, ha egy olyan pártnak kellene tagjaikká lenniük, ahol ön is a Vezetőségben foglal helyet. A város, de úgy gondolom a megye parasztsága sem úgy képzeli a demokratikus pluralizmust, hogyha engem valamiért megsértenek — joggal — azt bemocskoljuk, lejáratjuk. A parasztság, de a megye más osztályai. rétegei is a törvényes rend keretében kívánnak minden párttal, szervezettel együtt dolgozni, nehézségeken úrrá lenni. Remélem, az üzérkedés és Hűtlen kezelés bírósági ügyének lezárásával megbékél magával és környezetével egyaránt, belátja, hogy az ön tevékenysége ugyanolyan mélységesen elítélendő, mint azok a cselekmények, melyeknek éppen a megszüntetésén dolgozik minden hazáját szerető ember, persze, egészen más módon, mint azt ön teszi. Ha ön a közéletben részt kíván venni, .ágy gondolom, jobban kellett volna, mint a művelődési központ vezetőjének, emberi tisztességére ügyelni. Én az ön helyében mélységesen szégyellném magam, s szégyenemben elhúzódnék az emberek elől, és más módon, nem ilyen dicstelenül igyekeznék bizonyítani, enyhén szólva, a megtévedésemet. Nekem az' a véleményem, tisztelt álláshalmozó egyesületi titkár úr, ha önt tényleg érdekelné szeretett hazánk nemzeti felemelkedése, mint írja, akkor nem a széthúzásra. az erők tudatos megosztására gyűjtene aláírásokat, hanem segítene e nehéz gazdasági, politikai helyzetben feltárni minden olyan lehetőséget, amelyre még nem került sor, ami előbbre vinné megyénkben és városunkban a kibontakozás megvalósulását. Ha ezt tenné, én lennék az első, aki újra tollat fogna, hogy a dicséretes tevékenységéről hírt adjak. Mivel optimista vagyok, remélem lesz rá még lehetőségem. Tisztelettel : Peírík Ödön nyugdíjas Pásztó, Üttörő út, 22. Fizess i dugóért - nem lesz dugó At autóközlekedés világszerte a csőd felé közeledik, s a csőd neve: dugó. London központjában az óránkénti átlagsebesség 17,7 kilométer, Athénban 8 kilométer — lassúbb, mint lóháton. Több a kocsi és többet utaznak az emberek. Nyu- gat-Európában 1976-ban minden száz lakosra 26 kocsi jutott, ma 35. Az Egyesült Államokban kevésbé növekedett az arány, de már eleve is „túlnépesedett” volt a kocsipark: 100 lakosra 51 személyautó jutott 1976-ban, most 56. Japánban 14-ről 24-re nőtt az arány. Az Egyesült Államokban 1976-ban egy ember naponta átlagosan 43 kilométert utazott kocsival, ma 51 kilométert tesz meg. Az NSZK-ban 19- ről 23-ra nőtt az átlagosan megtett kilométerek száma, Nagv-Britanniában pedig 15 kilométerről 21 kilométerre. Az NSZK-ban már a hetvenes évek közepén megkezdték a kocsik kitiltását a városközpontokból. Ez a környezetvédelem szempontjából jó, de a csúcsforgalmat csak áttereli máshová. Ráadásul sehol sincs elég parkolóhely: Párizsban úgy becsülik, hogy 700 ezerrel kevesebb parkolóhely van. mint amennyi a naponta belépő 1,3 millió kocsinak kellene. A megoldás? Nem biztos, hogy jó, de az egyetlen helyen, ahol eddig bevezették, csökkentette a forgalmat. Szingapúrban 1975 óta csak olyan autó hajthat be a belvárosba, kevesebb mint négv utassal, amelyen kiragaszT tott jegy tanúsítja, hogy vezetője lefizetett 2,60 amerikai dollárnak megfelelő ösz- szeget. Háromnegyedével csökkent a csúcsidőszaki forgalom és Szingapúrban még ma is jól lehet közlekedni. Valószínűleg Stockholm lesz az első európai főváros,, ahol hasonlót bevezetnek. A városi hatóság 25 koronás (3.90 dollár) belvárosi belépőjegyet tervez. Ügy vélik, hogy ha a befolyó összeget a tömeg- közlekedés olcsóbbítására fordítják, akkor 35 százalékkal is visszaeshet az összforgalom. .. Vélemény egy véleménynyilvánításról Demokratizálódó és egyre szabadabbá, nyíltabbá váló közéletünk hatására sokasodnak a különböző felfogást tükröző elemzések, javaslatok, kérések a közösségi összejöveteleken, a sajtóban, egyéb írásos publikációkban. A viták segítik a nézetek tisztázódását, a közös álláspont kialakítását, cselekvésre ösztönöznek a a társadalmi megújulás érdekében. Szükségességük tehát vitathatatlan, de jobbító hatásuk csak bizonyos tartalmi, formai és etikai követelmények megtartása mellett remélhető. A közelmúltban egy Pász- tón fogalmazott, valahol impresszum nélkül kinyomtató« (a jó nyomdász tudja, hogy enélkül még egy esküvői meghívót sem leHet kiadni!), és Budapesttől Salgótarjánig terjesztett röplap keltette fel a figyelmet. Tartalmában politikai indíték, patetikus magyarkodás, közönséges vádaskodás, naiv követelődzés keveredett. Érthető tehát, hogy megyei lapunk kemény, de tényszerű és tárgyszerű vezércikkben „válaszolt” a szerzőnek, illetve vélt, vagy valós táborának. Ezzel a dolog érdemben el is rendeződött a közvélemény előtt, Véleményem szerint. Egyetlen tényező késztet e néhány sor megírására, mégis az azóta visszaverődő visszhangok, illetve hasonló jelenségek miatt. Annak idején az én postaládámba is bekerült az „írás”, a Népszabadság, meg a többi napi posta mellé. Tartalmával és hangvételével nem azonosultam, bár a keletkezést a szerzőben ilyen módon befolyásoló körülményeket magam is ismerem. Ez idáig az én szempontomból is magánügy. Faludi Sándor azonban a Csohány Baráti Kör tikáraként is aláírta a szórólapot, aminek én is tagja vagyok. Más tagokkal beszélgetve merem állítani, hogy a leírtakkal kapcsolatban a kör tagjait nem kérdezték meg. A titkárnak sem az egyesület, sem annak vezetősége nem adott erre felhatalmazást. Ezt tartom a dologban külön is etikátlannak. Véleményem szerint mindenki mindenről nyilatkozhat magánemberként. Ha ezt valamilyen közösség, szervezet, egyesület stb. nevében teszi, minimum ki kell kérnie a tagok véleményét, sőt bírnia kell többségi döntéssel hozott megbízását, felhatalmazását, kérését. Ellenkező esetben visz- szaél a közösségi tisztségével, ami jelen esetben is történt. A jelenség ugyan egy konkrét szituációban érintett engem, és ezt teszem szóvá. Nem egyedülálló azonban környezetünkben és közéleti gyakorlatunkban. Többször tapasztalhatjuk, hogy valaki a lakosság, a párttagság, a tanács, a pártbizottság „nevében” nyilatkozik, miközben egyéni véleményét vagy egy kis csoport álláspontját hirdeti. Napjainkban ezt tartom megengedhetetlennek. Legyen neve és hitele minden nyilatkozónak, de tűnjön ki egyértelműen a vitában, hogy egyéni vagy közösségi véleményt képvisel. Különösen, ha politikai erőként kíván fellépni vagy ilyen minőségben megmaradni. Molnár Béla Pásztó, Lenin u. 12. Régóta lappangó igény a helyi közlekedés megszervezése Szécsényben. A tanács és a Nógrád Volán vezetői korábban is jogosnak tartották a lakosság ez irányú kérését és akkor úgy vélték, hogy a helyközi járatok megállóhelyeinek sűrítésével, ha nem is véglegesen, de megoldódik a kérdés. A hat irányba közlekedő buszok a város peremrészein is megállnak, de az új lakótelepeket elkerülik. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a mozgalmi élet feladataiból is egyre nagyobb részt vállaló művelődési központ vezetősége február közepén lakossági fórumot hívott össze a helyi közlekedés bevezetésének megvitatására. A negyven meghívottból huszonhármán jelentek meg. A művelődési ház klubtermében a szervezőkön kívül ott voltak a helyi gazdasági egységek, a Volán, a városi tanács, a városi szakszervezetek vezetői, az MDF helyi szervezetének képviselői és több választókerület tanácstagja. Balogh Ferenc, a művelődési központ igazgatója szerint közüggyé nőtte ki magát ez a kezdeményezés, és úgy látja, kellő összefogással és támogatással belátható időn belül megoldható Szécsényben a helyi közlekedés. A városban új lakótelepek épültek és a település déli peremén újabb 110 telek kialakítása vágható. Sajátossága a városnak, hogy a szaküzletek, intézmények. szórakozóhelyek, kultúrális létesítmények a városközpontban vannak, ugyanakkor a nagyobb üzemek és a vasútállomás a vá- ,ros szélén találhatók. Ma már távol esnek egymástól a városrészek és innen egy- egy út sok időbe telik. A szülők reggelente aggódva engedik az iskolába gyerme; keiket a városszéli lakótelepekről. és este is sok veszély fenyegeti a haza igyekEgymástól távoli városrészek Helyi közlekedés társulásban Ha elhúzódik — drágább lesz vöket — hangzottak el a megoldást sürgető vélemények. A fórum résztvevői megfogalmazták a kérdést: yan-e a jelenlévők között olyan, aki kezdeményezője a helyi közlekedés megszervezésének. Nem volt. Éttől függetlenül a hozzászólók sajátjuknak érezték a közérdeket szolgáló ügy továbbvitelét, igényt tartva a teljesebb helyzetelemzésre, s a többoldalú gazdasági számításra. Vérségi Pál, a Volán képviselője jelezte, hogy a helyi közlekedés, amely ma 22 százalékos dotációt , kap, 1990-től tanácsi hatáskörbe kerül. A városj tanács, mint erről dr. Verebélyi Gábor vb- titkár szólt, fontos közérdekű ügyként tartja számon a helyi közlekedés továbbfejlesztését, így részese lesz a megoldás minden fázisának. Többen — így Róka Miklós, a BRG-gyáregység igazgatója és dr. Sümegi Sándor, a termelőszövetkezet elnök- helyettese — az üzleti vállalkozás lehetőségeit taglalták. Mint mondották, a helyi közlekedést társulásos alapon is meg lehet szervezni. A tanács képviselője utalt arra, hogy verseny helyzet is kialakulhat, amelyben bizonyára a Volán is részt vesz. Természetesen ezen az összejövetelen megoldás nejai született. A fórum igazi értéke az a hangvétel volt, amely a közmegegyezés útját egyengette. Egymás véleményét meghallgatva, az előre mutató gondolatokat más oldalról is megközelítve fogalmaztak meg hasznos javaslatokat. Már arról is, milyen legyen a helyi közlekedés útvonala, miként igazodjon a járat a távolsági buszok, avagy a vonatok menetrendjéhez. Felvetődött, hogy a jelenlegi buszpályaudvar tudja-e a mai tarthatatlan körülmények között a járatokat fogadni? Elhangzott olyan javaslat is, hogy legyen bevásárlóbusz, és igazodjon a menetrend az esti művelődési, kulturális programokhoz, Keresték a fórum résztvevői a választ arra, hogy a busszal rendelkező vállalatok, intézmények miként kapcsolódhatnának be a helyi közlekedésbe. És bővít- hető-e a tanácsi költségvetési üzem tevékenységi köre ezzel a lakossági szolgáltatással ? A városi tanács titkára kiszámította, szerinte naponta 850 személy szállítása már eredményes vállalkozássá teheti a helyi közlekedést Szécsényben. Velenczei Ferenc tanácstag úgy vélekedett. minél tovább húzódik a megoldás, annnál drágább lesz. Gyors megoldást javasolt Kelemen Béla. a szak- szervezetek városi bizottságának titkára, amikor azt mondta, minél előbb meg kell alakítani egy szervező-, előkészítő bizottságot. Abban állapodtak meg, hogy az elkövetkezendő hetekben a szécsényiek ezreit kérik személyes állás- foglalásra abban, igénylik-e vagy sem a helyi közlekedés megszervezését. S ha zöldutat kap ez a kezdeményezés és sikerül megszervezni a helyi járatokat, új vérkeringés indulHat a városban, Rácz András ( h Laborlátogatás Pásztori, a városi kórház laboratóriumában a 8 asz- szisztcns és egy vegyészmérnök ötvenféle vizsgálatot csinál naponta. Az év végétől a citológiai (nőgyógyászati rákszűrés) rendelést is helyben végzik. — bp — Lesz-e helyi járat Szécsényben?
