Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

7 NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Tudósítás az adósok börtönéből Csókoltatom a hivatalt ,,Ezúton tudatom, I kettős a tudatom. I Ezt persze értem: / kettős a létem. / Ide teszem, 'oda teszem, / megszüntetve megőrizem. / És ezúton tudatom: j alig van már tudatom. } Persze ezt is értem: / alig van már létem.’’ Georg von Scribelius: Idiotika Hideg van itt, és szürkék a falak. Nem ötcsillagos ez a cella, annyi szent. Azért ne gondoljon senki Monte Cristo várbörtönére. Unal­mamban a lószőr pokrócot si­mogatom kedvesem helyett. Pedig ő is közrejátszott, hogy idejutottam. Először a régi munkahe­lyemről kaptam egy hivata­los papírt. Ekkor még nem gondoltam semmi rosszra. Röviden, tényszerűen tudat- táik velem, hogy: „pályázat! 1500 forint.” Így egyszerűen! Fel is kerestem a személy­zeti vezetőt — ugyan adják már ide azt a pénzt, jól jön a családomnak, ö rögvest felvilágosított, nem úgy van az. A papír az adóbevallás­hoz kell, valamilyen irodal­mi pályázaton nyertem az elmúlt évben ezt a hatalmas összeget. Aztán az Állami Biztosító értesített örömmel : „Jelen igazolás jövedelem­adó-kedvezmény igénybevé­telére jogosít fel.” És jöt­tek a hivatalos okiratok egy­más után. Szaporodó levele­zésemet látva a postás gya­núsan méregetni kezdett. Jelenlegi munkahelyem sem akart lemaradni. Kéz­besítette számomra a Jöve­delemadó-igazolás az 1988. évre és az Adatlap című nyomtatványt. Ezekből meg" tudtam a személyi számom­tól kezdve a társadalmi mun­kám összegéig mindent. Utóbbi ezer forintot ért. Csak tudnám hol, és miért? Mondták. ne csüggedjek, Adó úrtól kapok még egy­ségcsomagot is. Bevallom, egységcsomagot utoljára is­kolás koromban kaptam. Iz­gatottan vártam a külde­ményt. Remegő kézzel bon­tottam fel. Volt benne zöld adatlap, sárga csekk és zöl­des-fehér útmutató. A minap egy elegáns úr elmagyarázta a televízióban, hogy akinek nincs mellékál­lása, annak a munkahely in­tézi az adóbevallást. Most vagy ő értelmezte rosszul vagy én. Azt is mondták a televízióban, vannak zseniá­lis programok — egy gomb­nyomás és kész a bevallás. Sajnos nincs számítógépem. Egyre idegesebb lettém. Ha az útlevélkérő lapon egy ro­vatot kellett kitölteni, a rosz- szullét kerülgetett eddig is. Mit tegyek, alkalmatlan va­gyok rá. Egyik este ültem a nappa­liban. Kezemben csörgött, zizegett a rengeteg nyomtat­vány. A feleségem ült az ágyon, égett a villany, nézte a televíziót, közben kötött, és olvasott. Ránéztem, elöntötte az agyamat az indulat. Hir­telen felkaptam a csomagot, és hozzávágtam. Felüvöltöt- tem: töltsd ki, úgyis te köl­tötted el a pénzt! Aztán elvittek az idegosz­tályra. majd az adósok bör­tönébe. Pedig alázatos, jó adófizető polgár szerettem volna lenni. Ádám Tamás Tavaszváró kisgépek A kereskedők már felkészültek a tavaszra. Mező- gazdasági kisgépekből, vetőmagvakból, vegyszerekből az előző évihez hasonlóan jó a választék. A Nógrád- ker salgótarjáni vasáruházában közel 1 millió forint értékű árut kínálnak a vásárlóknak. Német nemzetiségi programok Német nemzetiségi programok egész sora zajlik május és ok­tóber között. A német nemzeti­ségi fúvósverseny elődöntőjét májusban Vaskúton és Tatabá­nyán, döntőjét szeptemberben Budapesten tartják. A német nemzetiségi néptáncverseny elő­döntője júniusban Pilisvörösvá- ron, döntője októberben Pé­csett lesz. A néprajzi és honis­mereti tábor májusban, a kép­zőművészeti alkotó tábor augusztus végén, szeptember ejején a német néptánctanfolyam és az irodalmi szeminárium pe­dig júniusban fogadja a részt­vevőket. A hazai német nemzetiségi fiatalok július 3. és 13-a között együtt táboroznak NDK-beli, NSZK-beli és ausztriai társaik­kal a Tolna megyei Gyönkön. Július 15. és 25-e között pedig Baján, a Bács-Kiskun megyei délszláv és szlovák fiatalokkal együtt ismerik meg a nemzeti­ségek történetét, szokását, ha­gyományait. A német nemzeti­ségi fiatalok országos táborát az idén augusztusban rendezik meg. ősszel kezdődik a II. ma­gyarországi német ifjúsági ve­télkedő, amelyen egyének és csoportok néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti pályaművekkel vehetnek részt. Csökkent a levegő szennyezettsége Szippants egy jó mélyet a friss levegőből, s mindjárt jobban érzed magad — a biztatás, ha el is hangzik ma­napság, nem mindig véljük helytállónak. Egyrészt, mert ez ajánlott módszer közér­zetjavító hatását sokan meg­kérdőjelezik, másrészt arról a bizonyos szippantásról’ a levegő szennyezettsége jut eszébe még a kevésbé gya­nakvó természetű embernek is. Pedig az utóbbi időben — ha hihetetlennek tűnik is — általában javult a helyzet. Megyénk öt településén vizsgálják a levegő szeny- nyezettségét a megyei KÖ­JÁL szakemberei. Salgótar­jánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben és Bá- tonyterenyén automata min­tavevő edényekben gyűjtik az ülepedő port, s rendsze­resen ellenőrzik annak ólom- és kadmiumtartalmát. Mérik a korom, a szennyező gázok közül pedig a kéndioxid és a különböző nitrogén-oxidok mennyiségét is. A levegő szennyezettsége általában kedvezően alakult a>z utóbbi néhány évben, mint az azt megelőző idő­szakban. Csökkent az ólom­szennyezés mértéke, 1981-ben harminc nap alatt 4,92 mil­ligramm ólompor hullott egy négyzetméternyi terü­letre, 83-ban pedig 6,61 mil­ligramm. (Romhányban ugyanebben az évben 31 milligrammot mértek, jelen­leg pedig 3,7-et). A követke­ző években fokozatosan ki- sebbedtek az értékek, s ta­valy például már nem volt határérték-túllépés. Mindez annak köszönhető, hogy az üzemek nagyobb gondot fordítanak a környe­zetvédelemre, és a közleke­désben használatos benzin­ben is kevesebb az ólom, mint - régebben. Az ülepedő porban levő kadmiumot csak Salgótar­jánban ellenőrzik, máshol ugyanis jelentéktelen meny- nyiségben található meg ez az anyga, amely szintén ipa. ri eredetű szennyeződés. Az utóbbi öt évben, mintegy 30 százalékkal csökkent a le­vegő kéndioxidtartalma — bár nem a környezetvédő in­tézkedéseknek köszönhető­en. A tüzelőolajról a gázfű­tésre való áttérés hozta ezt az eredményt, s még mást is: kismértékben megemelke­dett ugyanis a nitrogén- oxidok mennyisége, de a mérések adatai messze van­nak a határértéktől. A levegő szálló porát Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton 3 éve vizsgálják, s a kapott eredmények jóval rosszabbak, mint az ülepedő por esetében. A lebegő por­szemekhez kötött ólom meny- nyiségét ellenőrizve például, 1986-ban 91 százalék, 1987- ben 80 százalék, 1988-ban már ennél lényegesen keve­sebb, 50 százalék volt a ha­tárérték-túllépések aránya. S ezzel sajnos még ko­rántsem teljes a kép. Vizs­gálóeszköz híján nem mérik a széndioxid mennyiségét, amelynek eredményei lehet, aggodalomra adnának okot. A lényegesen veszélyesebb szálló por kevesebb lennie, ha az utcákat jobban tisztí­tanák, a homokos területe­ket pedig megkötnék, fával, növényekkel. Az építkezé­seknél is okosabb lenne előre megcsinálni az utakat. A közlekedés is sok minden­ben ludas, az óSommentes benzin használata pedig ugyancsak távolinak tűnik. f------------------------------------------------- V i írj várható anCI eseményei Hétfőn Salgótarjánban munkatervtárgyaló megbe. szélést tartanak a Nógrád Megyei Moziüzemi Válla­latnál, az idei programok előkészítésére. Kedden a Magyar Gazdasági Kamara Észak-ma­gyarországi bizottsága Salgótarjánban tartja ülését 10 órától a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban. A megbeszélésen a májusban Kijevben megren­dezésre kerülő vásárral kapcsolatos tennivalókat vi­tatják meg a szakemberek. Ugyanezen a napon a tervek szerint — Balassagyarmaton is megkezdődik az új oktatási-nevelési központ műszaki átadása. Az új időpontot — mint arról már beszámoltunk — a legutóbbi átadáskor felmerült 700 hiba miatt állapí­tották meg. Pénteken a Hazafias Népfront balassagyarmati vá­rosi bizottságának ülésén megalakítják a közjogi munkabizottságot. Ugyancsak Balassagyarmaton, s szintén még pénteken ülésezik a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozata a Nevelési Ta- ! nácsadó Intézetben. II gazdasági gondok súlyosabbak a politikaiaknál \ A legnagyobb veszély a reformkurzus elsietett ütemű megvalósítása íz otthonteremtés lehetősége Újra KISZ-lakások Balassa­gyarmaton Köztudomású, hogy ma hazánkban a fiatalok egyik legnagyobb gondja az első lakáshoz jutás lehetőségei­nek szűkössége. Éppen ezért a helyi KlSZ-bizott- ságok, és a tanácsok egyre több településen keresnek új formákat arra, hogy a fiatalok gondján segítsenek. Megállapodtak Olyan kezdeményezés, amellyel, most a Balassa­gyarmati Városi Tanács és a KISZ városi bizottsága áll elő, legutóbb a hatvanas évek közepén volt. A tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi soros ülésén együtt­működési megállapodást kö­tött a KISZ városi bizott­ságával, s ennek keretében még az idén 12 modern, te­lepszerű társas családi ház épül a városban. A tanács kezdeményezé­sét az ifjúsági szervezet gondolta tovább, így jutot­tak el a megállapodás meg­kötéséhez. Ennek értelmé­ben a tanács az Ady Endre és az Engels Frigyes út sarkán lévő telken ingyenes területet alakít ki, amely alkalmas a 12 sorház építé­sére. Ugyanakkor a végre­hajtó bizottság kamatmen­tes építési támogatást nyújt a fiataloknak, valamint se­gítséget ad a kivitelező megszervezésében, és az építkezés műszaki ellenőri feladatait is ellátja. Ennek fejében a városi KISZ-bizottság a propa­gandamunkát vállalta, va. lamint azt, hogy megszerve­zi a munkáltatói és egyéb támogatásokat. Szabályoz­za a kivitelezés jogi kere­teit, s javaslatot tesz az építkezők kijelölésére, s végül a lakásügyi társadal­mi bizottság és a tanács vá­rosfejlesztési és gazdálkodá­si osztálya jelöli majd • ki az építkezni akaró fiatalo­kat. Az odaítéléskor feltétel, hogy a fiatal házaspár leg­alább egyik tagja három éve balassagyarmati állan­dó lakos legyen, vagy ugyanennyi ideje dolgozzon a városban. Az elbíráláskor elsőbbséget élveznek azok, akik önálló lakással még nem rendelkeznek. Igaz, azok sincsenek kizárva, akik csereként vállalnák az építkezést, de ők csak akkor kerülnek szóba, ha a la­kásnélküliek közül nincs 12 jelentkező. Megosztva Az elképzelések szerint közös kivitelezésben az épü­letek főbb részei készülné­nek el, majd a végleges be­fejezést — kinek-kinek sa­ját üteme szerint — egyé­nileg végeznék a tulajdono­sok. Ha az első lépés sikeres lesz, s úgy látszik majd, hogy továbbiakra is van igény, a íanács hajlandó a város más részein is ha­sonló feltételekkel segíteni a KISZ-lakások építését. Most készülnek a tanulmányter­vek, s várhatóan elkészül­tük után, de mindenképpen a nyár elején, megkezdőd­het az első tizenkét KISZ- lakás építése Balassagyar­maton. (-hr-) Pénteken Hamburgban alá­írták a Magyar Hitelbank, a Springer-kiadó és a Feren- czy-kiadó részvételével lét­rejött nemzetközi vegyes vál­lalat társulás; szerződését. Ebből az alkalomból a Ber­liner Morgenpost munkatár­sa beszélgetést folytatott a Hanza-városban Demján Sándorral, a Magyar Hitel­bank elnökével. A lap által „szokatlanul nyíltnak” minősített inter­júban Demján leszögezte: Magyarország számára most a legnagyobb veszélyt a re­formkurzus elsietett ütemű megvalósítása jelenti. Az or­szág gazdasági gondjai sú­lyosabbak a politikainál, az eddig érvényes, nagyrészt ál­lami irányítás alatt működő gazdasági rendszernek nincs jövője — és nemcsak Ma­gyarországon. .. Demján úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nem lehet célja a Varsói Szerző­dés szervezetéből való kilépés. „Ez beláthatatlan követkéz, ményekhez, konfliktusokhoz vezetne, és egy sikeres kurzus végét jelentené” — véleke­dett Demján Sándor. Fatális véletlen, teljes névazonosság miatt került kínos helyzetbe a Szalkai- család Salgótarjánban, a Beszterce-Iakótelepen. Feb­ruár 15-i számunkban, ugyanis arról számoltunk be, hogy vádeljárás alá helyez­ték Szálkái Gyulát, az ÁFOR salgótarjáni telepé­nek vezetőjét. Másnap nyílt meg a lakótelepen a „Mák­virág” nevet viselő virág­üzlet, melynek tulajdonosa egyáltalán nincs rokonság­ban a visszaéléssel gyanúsí­tott telepvezetővel. A névazonosság sajnos, Az 1956-tál kapcsolatos vi­táról szólva úgy vélte, hogy a 32 évvel ezelőtti esemé­nyek reális értékelésére még várni kell. Ha Magyarorszá­gon ezentúl már csak nép­felkelésről beszélnének, az szükségszerűen a Szovjet­unió elítélését vonná maga után. Ugyanakkor az ország­nak nem érdeke, hogy kon­frontációba keveredjen szö­vetségesével. A magyar bélpolitikai fej­leményekkel kapcsolatban a bankelnök úgy vélekedett, hogy a kilencvenes évek kö­zepén már ! több pártrend­szer lesz az országban. Sze­rinte a jelenleg egyedül kor­mányzó MSZMP „tiszta szo­ciáldemokrata programmal és profillal” rendelkező párt­tá fog alakulni. Végezetül a lap Demján következő megjegyzéseit idé­zi : „A modern kapitalizmust az egyik legnagyobb vívmá­nyának tartom, ám bizonyor san van ennél jobb rendszer is. .. Ne hagyják cserben (a nyugati országok) Magyaror­szágot. Mi nem akarunk újabb 1956-ot.” sokakban azt a gyanút éb­resztette, hogy a telepvezető virágüzletbe „mentette át” a pénzét, ami természetesen nem igaz. Az eset tragikus következményeként a vi­rágüzlet tulajdonosának apósa szívinfarktust kapott és elhunyt. A névazonosság az induló üzletre is rossz fényt vet. Reméljük e né­hány sorral hozzájárultunk a tragikus történet tisztázá­sához, s kívánjuk, hogy a „Mákvirág”-bolt zavartala­nul virágozzék, tulajdonosai és a környékbeliek örömére. (németh) Farsangi hagyományok A Heves megyei Farádsasvár utcáján farsangi ha­gyományok elevenedtek meg. Fotó: H. Szabó Sándor Tragikus „mákvirágság"

Next

/
Thumbnails
Contents