Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
1989. FEBRUAR 27., HÉTFŐ NOGRAD 3 A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet? Ma már minden hétre jut bukás, elmarasztalás, fölmentés, lemondás. Több éve történ* fékről derül ki, hogy bár törvénybe nem ütköztek. ám etikai normákat sértenek. Az ügyek egy része elszomorítóan pitiáner. Fogadtatásuk is vegyes. Hiszen a botlásokkal összemérik az érdemeket. Azt. hogy ki, milyen sokat tett a településért, a közösségért: elintézett, éjt-nappallá téve fáradozott. Az érdemek valóságosak, a helyi közvélemény megbocsátó. Olykor a leleplezők, esetenként a sajtó éllen fordul. ..Fölfújták az ügyet" — hangzik az érvelés. Más szóval: az a kisebb* nagyobb előny jár. megszolgált érte a most erkölcsében elmarasztalt. Ha az ember jól meggondolja, valóban a felszínt kapirgáljuk. Hiszen ami törvénybe nem ütközik, ami csak az erkölcsi tartástól függ. azzal a jog semmit nem tud kezdeni. Jogsértés nem történt. A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet. Az erkölcsi norma pedig igencsak képlékeny fogalom. Fölla. zul. mindenekelőtt föllazítja a szükség. Csúszópénz. nrotekció — bevett szokássá vált nálunk. Valljuk be őszintén: nem azt tekintjük-e élelmes, ügyes embernek, aki megszerzi a hiánycikket, akj valamit, valahol el tud intézni? És már-már dicsfény övezi, ha önzetlenül. ha másokért teszi. Még az is felötlik: a kisebb-nagyobb botlásokat igazságos ellenszolgáltatásként lehetne megszavaztatni. Benne volt a játékszabályban, hogy bizonyos funkciónak mi a fizetés melletti hozadéka. A játékszabályok szorulnak tehát korrigálásra! A mindmáig érvényesülő szabályok két alappillére: a hiány és az eredményesség igénye. Az utóbbival kezdjük. Akár társadalmi tisztséget, akár gazdasági pozíciót tölt be valaki, eredményt várunk tőle. Az eredményhez elvileg képességek és tisztes munka szükségeltetik. Legalábbis akkor és ott. amikor és ahol a produktum létrejöttét nem gátolják külső körülmények. Csakhogv gátolják. Gondoljunk csak példának okáért a vállalatok szerződéses fegyelmére, a szerződések megkötésére. Piaci feltételek határozzák meg? Hát persze. Hiány, esetenként mesterséges hiány jellemzi ezt a piacot — tisztelet a kivételnek —. amelyben az üzleti kapcsolat egvúttal szívességek és viszontszívességek láncolata. Az egymásra utaltak ódzkodnak bármiféle szankciótól, pereskedéstől. Jobb a békesség, a fehér asztal mellett megkötendő újabb és újabb alku. A vállalat így prosperál, a dolgozók is ettől elégedettek. Ha egy vezető mindent az előírásokat szó szerint értelmezve tett. s kudarcot vallott, megnézhette magát. Nem hiszem, hogy felmérés készült volna róla. pedig tanulságos lehetne, miként is oszlottak meg a települések fejlesztésére szánt közpénzek. Nem a nagy összegek, a központilag elhatározott fejlesztési költségek, hanem a maradványok. Sokszor esett szó dicsérőleg a sajtóban is azokról, akik igazán leleményesen álltak elő egy-egy jó ötlettel, megoldva a pénzosztás gondját. Talpraesett, jó vezetők — állítottuk róluk és nem ok nélkül. Miért ne jutna előbb új iskolához, rendelőhöz és a többihez az. aki a legjobb időben jelentkezik? Nem is a beruházás teljes összegéért, csak kisebb-nagyobb hányadáért. Magára vessen az a település, amelyik kevésbé ötletdús vezetőt választott vagy kapott. És eközben hajlamosak voltunk megfeledkezni arról, hogy ennek az elosztásnak vajmi kevés köze van a szükségletek rangsorolásához, az esélyek egyenlőségéhez. Még akkor is, ha a szerzéshez nem kellett — csakis a körülmények megismerését, a tisztánlátást szolgáló — „terepszemle". Vadászattal netán, avagy önköltséges helyi termékkel, a vendéglátás csip-csup ajándékaival kiegészítve. Ne áltassuk magunkat, mindez a szemünk láttára történt. Nem tudtunk mindenről, de sok mindenről tudtunk. Mármint mi. helyi lakosok. Közpénzből közpénz fiadzott — a mi javunkra is. Napjainkban valami megváltozott. pontosabban fogalmazva valami változóban van. A gazdasági—társadalmi radikális átalakulás ezeket a korábban megtűrt, nem egyszer szentesített módszereket nem viseli el. Következésképpen a tegnapi erkölcs legjobb esetben is elégséges osztályzatot kap A bukottakat mentegetném? Nem, éppen az erkölcsi tartásukat mindezek ellenére megőrzők tisztelete miatt sem. Csak elhelyezni próbálom a jellemző részt az egészben. M. D. Olcsó élelmiszerekből nincs elegendő DEXIONSalgó mini A lakosság ellátásának javítására egy uj termékkel a Dcxion-Salgo minivel jelent meg a piaeon a Salgótarjáni Kohászati üzemek. Az egységcsomagokból gazdaságosan alakíthatók ki a polcrendszerek. A kiskereskedelmi forgalom januárban 52,4 milliard forint volt, ami fogyasztói áron 28,2 százalékkal több, összehasonlítható áron azonban csaknem 9 százalékkal kevesebb, mint tavaly az év első hónapjában, A terv csak 0,2 százalékos csökkenést írt elő, így lényegesen kevesebbet vásároltunk, mint amire a kereskedelem számított — állapítja meg a Kereskedelmi Minisztérium jelentése. Az élelmiszer-forgalom januárban folyó áron 25.1 százalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a lakosság áremelés előtti felvásárlásának. Az áremelést követő időszakban nagymértékben visszaesett a kereslet. Ruházati cikkekből 46,1 százalékos volt a forgalomnövekedés az egy évvel korábbihoz képest, s ez elsősorban a sikeres téli vásárral magyarázható. A vegyes iparcikkek forgalma 32,9 százalékkal nőtt, ám mivel ez folyó áron értendő, nagyrészt az áremelkedések következménye. Januárban romlott az egyensúly az élelmiszer-ipari termékek kínálata és kereslete között. A vevők elsősorban a viszonylag olcsóbb húsárukat és húskészítményeket, tejtermékeket keresték. Ezekből azonban nem tudott elegendőt kínálni a kereskedelem. Visszaesett a sütőipari termékek vásárlása, keresettebbek lettek viszont a hosszabb ideig eltartható, kissé drágább kenyérfélék. Számottevően kevesebb fogyott konzervekből és különböző tartósítóipari termékekből mirelitárukból. Az év első hónapjában burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a szezonnak megfelelő, választékos kínálatot biztosított a kereskedelem. A budapesti szabadpiacokra januárban 0,5 százalékkal nagyobb meny- nyiség került, s az árak 4,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a múlt év azonos hónapjában. Javult a kereskedelem kínálata a ruházati termékekből, konfekciócikkekből sok helyütt töhb volt a kelleténél, ám néhány termékből, például férfiöltönyökből, egyes alsóruházati cikkekből és rövidárukból továbbra sem kielégítő a választék. összességében megállapítható, hogy januárban a togyasztásicilík-. kereskedelem kínálata kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. Az év eleji készlet biztonságos hátteret nyújtott a kereslet kielégítéséhez. Tapasztalható azonban, hogy a lakossági kereslet tovább differenciálódik, s ezért helyenként értékesítési gondra kell számítani. Tőkés társat kereső iparvállalatok Nem a vállalatok kiárusításáról van szó. hanem a külföldi, nyugati működő tőkét szeretnék minél szélesebb körűen bevonni az ipari szerkezetátalakítási és fejlesztési törekvések megvalósításába. Röviden így fogalmazható meg az /Ipari Minisztérium álláspontja az. zal az erősödő vitával kapcsolatban, amely az eladó vállalatokról, illetve azok listájáról alakult ki. Ezen a listán több mint 50 gyár szerepel. de a kör szűkíthető, illetve bővítető még. A vállalatok ugyanis maguk dönthetik el, igénylík-e, hogy külföldi partnert keressenek számukra. Számos olyan iparvállalat van, amelyik jó részt belföldre gyárt és szállít, és csak ritkán kerül /külföldi cégekkel üzleti kapcsolatba. A területi érdek képviselete kötelesség Beszélgetés ér. Bartalné ér. Borszéki Erzsébet országgyűlési képviselővel A napokban a balassagyarmati népfrontbizottság kibővített ülésén a bizottság elnöke, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet országgyűlési képviselő adott számot a parlamentben végzett .munkáról, a törvényhozási mechanizmus működéséről, a megújulási folyamat ottani tapasztalatairól. Megyénk hatos számú választó- kerülete, amelyet a balassagyarmati kórház gyermekgyógyász doktornője képvisel a „tisztelt házban”, egyben a legnagyobb kerület, maga Balassagyarmat és 10 környező község tartozik hozzá. A beszámolót követően az ott elhangzottakról kértük beszélgetésre a képviselőnőt. — ön a beszámolójában beszélt a képviselői munkában tapasztalható változásokról, az azt segítő, illetve hátráltató jelenségekről. — A jelenlegi munkában egyértelműen kettős elvárás érvényesül. Egyrészt, mivel az országos listán megválasztottak kivételével, „területi” képviselők vagyunk, egyre nagyobb helyi igényekkel kell szembenéznünk. Ugyanakkor ebben a ciklusban' a legfontosabb — a konkrét törvényhozási munkában való aktívabb részvétel. Ez a parlament utóbbi másfél évében erősödött fel jobban. Ehhez a továbbiakban mindenképpen jobb, korrektebb felkészülésre van szükség. Ügy látom, hogy a törvényhozói munkában jobban akarunk szerepelni, több felkészülési időre van szükség, hiszen többségünk nem jogi szakember. Ma már a szakembergárda segítségét is igénybe kell venni, amire mostanában már helyben is nagyobb a lehetőség, önként ajánlkozók is vannak. Ez, azt hiszem, összefügg azzal, hogy a közvélemény egyre komolyabban veszi parlamenti munkánkat, s ez arra ösztönzi, hogy segítséget is adjon hozzá. — A szakértőkkel kapcsolatban: a szavazások előtt ismertetik-e önökkel, hogy a döntésnek milyen kiszámítható, várható következménye lesz-lehet? — Akiket megkérdezünk, erre választ adnak. No, de a döntés-előkészítési periódus tulajdonképpen egészen a szavazásig tart, a plenáris ülésen is folytatódik. Ott viszont számos módosítás kerül a javaslat mellé. Így visszük szavazásra. A parlamentben jelenleg nem működik olyan tanácsadói testület, amelyet megkérdezhetnénk, hogy ezek menynyire torzíthatják el elképzeléseinket. Éppen, ezért lényegesnek tartom. a több olvasatban történő tárgyalásos módszert. Szerencsére, a következő üléstől kezdve, mi magunk határozhatjuk meg munkatempónkat... — A területi érdekek érvényesüléséről a várospolitika aktuális kérdéseiről is szólt a már említett beszámolón? — A területi érdekek érvényesítését minden képviselő kötelességének tartja. Ugyanakkor az érdekek akár a bizottsági, akár a plenáris üléseken olyan élesen ütköznek, hogy szinte egymás véleményét oltjuk ki azzal, hogy panaszkodunk. A képviselőnek szerintem olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy képes legyen a szűkebb érdekeken túl, a megye, sőt a nemzet érdekeit is figyelembe venni. A város gondjai közül azokat emelem ki, amelyekről a beszámoló ülésen is szóltam, így legfontosabbnak az infrastruktúra fejlesztése, a kórház további rekonstrukciója, amely tulajdonképpen nem is városi érdek csupán, hiszen a vonzáskörzettel együtt csaknem 100 ezer embert érintő kérdés, és a vízgondok. Ügy látszott korábban, hogy ez Balassagyarmat és Nyugat-Nógrád gondja, de keleten sincs több víz. Nóg- rád vízszegény terület. A megoldás nem csupárti Balassagyarmat ügye, hanem kormányzati érdek is. — Saját tevékenységében az említett három városi probléma milyen rangsorban áll? — Amit a kezdet kezdetén, még jelölésemkor felvállaltam — a telefon és a kórház ügye volt. Ezea túl, a szaktudásomnak megfelelően a legfontosabbnak az egészségpolitika helybeli érdek- képviseletét tartom, valamint a kórház ellátási területének szakmai színvonalemelését. — Az egészségpolitikán kívül milyen városi kérdésekkel találkozott még a képviselői beszámolón? — A döntéshozatal előkészítéséről érdeklődtek, nyíltan, vagy burkoltan sokan éppen arról, hogy „kikény- szeritenek-e” döntéseket tőlünk. Erre egyértelműen nemmel válaszoltam. Ugyancsak szóba került még a párttag képviselők aránya. — Ezen a fórumon is felvetődött a Reformban megjelent várospolitikai cikk, amelyre akkor, ott dr. Győri Sándor tanácselnök válaszolt. Hogyan értékeli válaszát? — Személyes véleményem szerint az elnök szóbeli válasza korrekt volt, ez volt a helyes, és semmiképpen sem —, ahogyan azt egy felszólaló is sürgette — egy viszontválasz, vagy sajtóper... — A képviselői munkát segítő elemek közt említést tett egy városi lapról, ennek lehetőségéről. Mit tud a szervezésről, s ön mit tett az érdekében? — A városi lap minden-/ képpen és sokoldalúan nagy segítséget jelenthetne, mert például a gyors törvényhozói munkában a választókká! való találkozásokra kevesebb lehetőség nyílik, mint kellene. Egy helyi lap nagy segítséget jelentene, persze, nem helyettesítené a személyes találkozást. Segítene... Ügy tudom, hogy a hosszú ideje meglevő erős olvasói igényre a pártbizottság kezdeményezte a tanácsnál a lapalapítás társadalmi lehetőségeinek vizsgálatát. HIavay Richard A jövője tisztázatlan Kapuzárás a Bányászban? Már csak a korábban megszervezett rendezvényeknek ad otthont a salgótarjáni Bá_ nyász Művelődési Ház. Miután a Nógrádi Szénbányák kinyilvánította értékesítési szándékát — nehéz gazdasá. gi helyzetére hivatkozva — szerette volna funkciójának megfelelően eladni az épületet. Komoly érdeklődés híján — elképzelésüket egyez, letve a tanácsi szervekkel — úgy döntöttek, hogy más irányú hasznosításra dolgoznak ki elképzeléseket. Felvétő, dött például termelési célú átalakítás is. A „futó” rendezvények gyakorlatilag márciusban véget érnek, s ekkortól a létesítmény megszűnik, mint a művelődés egyik legrégebbi bástyája. A szakszervezeti bizottság ennek ellenére nem zárkózik el attól, hogy az áprilisi MOGÜRT-Sa/lgó Rallye idejére bérbe adja a helyiségeket versenyiroda céljára. Megyénk negyvenöt településén javítanak különféle híradástechnikai készülékeket a Salgótarjáni Javító és Karbantartó Vállalat műszerészei. A garanciális és garancián túli berendezéseket tizenkét szakember „gyógyítja”. Képünkön: Fábián István és Susan László magnetofont szerel.- RT -
