Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. FEBRUAR 27., HÉTFŐ NOGRAD 3 A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet? Ma már minden hétre jut bukás, elmarasz­talás, fölmentés, lemondás. Több éve történ* fékről derül ki, hogy bár törvénybe nem üt­köztek. ám etikai normákat sértenek. Az ügyek egy része elszomorítóan pitiáner. Fo­gadtatásuk is vegyes. Hiszen a botlásokkal összemérik az érdemeket. Azt. hogy ki, mi­lyen sokat tett a településért, a közösségért: elintézett, éjt-nappallá téve fáradozott. Az ér­demek valóságosak, a helyi közvélemény megbocsátó. Olykor a leleplezők, esetenként a sajtó éllen fordul. ..Fölfújták az ügyet" — hangzik az érvelés. Más szóval: az a kisebb* nagyobb előny jár. megszolgált érte a most erkölcsében elmarasztalt. Ha az ember jól meggondolja, valóban a felszínt kapirgáljuk. Hiszen ami törvénybe nem ütközik, ami csak az erkölcsi tartástól függ. azzal a jog semmit nem tud kezdeni. Jogsértés nem történt. A jog kiskapuin bárki szabadon közlekedhet. Az erkölcsi nor­ma pedig igencsak képlékeny fogalom. Fölla. zul. mindenekelőtt föllazítja a szükség. Csú­szópénz. nrotekció — bevett szokássá vált nálunk. Valljuk be őszintén: nem azt tekint­jük-e élelmes, ügyes embernek, aki megszerzi a hiánycikket, akj valamit, valahol el tud intézni? És már-már dicsfény övezi, ha ön­zetlenül. ha másokért teszi. Még az is felöt­lik: a kisebb-nagyobb botlásokat igazságos ellenszolgáltatásként lehetne megszavaztatni. Benne volt a játékszabályban, hogy bizonyos funkciónak mi a fizetés melletti hozadéka. A játékszabályok szorulnak tehát korrigálásra! A mindmáig érvényesülő szabályok két alappillére: a hiány és az eredményesség igé­nye. Az utóbbival kezdjük. Akár társadalmi tisztséget, akár gazdasági pozíciót tölt be va­laki, eredményt várunk tőle. Az eredmény­hez elvileg képességek és tisztes munka szük­ségeltetik. Legalábbis akkor és ott. amikor és ahol a produktum létrejöttét nem gátolják külső körülmények. Csakhogv gátolják. Gon­doljunk csak példának okáért a vállalatok szerződéses fegyelmére, a szerződések megkö­tésére. Piaci feltételek határozzák meg? Hát persze. Hiány, esetenként mesterséges hiány jellemzi ezt a piacot — tisztelet a kivétel­nek —. amelyben az üzleti kapcsolat egvúttal szívességek és viszontszívességek láncolata. Az egymásra utaltak ódzkodnak bármiféle szankciótól, pereskedéstől. Jobb a békesség, a fehér asztal mellett megkötendő újabb és újabb alku. A vállalat így prosperál, a dolgo­zók is ettől elégedettek. Ha egy vezető min­dent az előírásokat szó szerint értelmezve tett. s kudarcot vallott, megnézhette magát. Nem hiszem, hogy felmérés készült volna róla. pedig tanulságos lehetne, miként is osz­lottak meg a települések fejlesztésére szánt közpénzek. Nem a nagy összegek, a közpon­tilag elhatározott fejlesztési költségek, hanem a maradványok. Sokszor esett szó dicsérőleg a sajtóban is azokról, akik igazán lelemé­nyesen álltak elő egy-egy jó ötlettel, meg­oldva a pénzosztás gondját. Talpraesett, jó vezetők — állítottuk róluk és nem ok nélkül. Miért ne jutna előbb új iskolához, rende­lőhöz és a többihez az. aki a legjobb időben jelentkezik? Nem is a beruházás teljes össze­géért, csak kisebb-nagyobb hányadáért. Ma­gára vessen az a település, amelyik kevésbé ötletdús vezetőt választott vagy kapott. És eközben hajlamosak voltunk megfeledkezni arról, hogy ennek az elosztásnak vajmi kevés köze van a szükségletek rangsorolásához, az esélyek egyenlőségéhez. Még akkor is, ha a szerzéshez nem kellett — csakis a körül­mények megismerését, a tisztánlátást szolgáló — „terepszemle". Vadászattal netán, avagy önköltséges helyi termékkel, a vendéglátás csip-csup ajándékaival kiegészítve. Ne áltassuk magunkat, mindez a szemünk láttára történt. Nem tudtunk mindenről, de sok mindenről tudtunk. Mármint mi. helyi lakosok. Közpénzből közpénz fiadzott — a mi javunkra is. Napjainkban valami megvál­tozott. pontosabban fogalmazva valami vál­tozóban van. A gazdasági—társadalmi radiká­lis átalakulás ezeket a korábban megtűrt, nem egyszer szentesített módszereket nem viseli el. Következésképpen a tegnapi erkölcs legjobb esetben is elégséges osztályzatot kap A bukottakat mentegetném? Nem, éppen az erkölcsi tartásukat mindezek ellenére megőr­zők tisztelete miatt sem. Csak elhelyezni pró­bálom a jellemző részt az egészben. M. D. Olcsó élelmiszerekből nincs elegendő DEXION­Salgó mini A lakosság ellátásának javítására egy uj ter­mékkel a Dcxion-Salgo minivel jelent meg a piaeon a Salgótarjáni Kohászati üzemek. Az egységcsomagokból gaz­daságosan alakíthatók ki a polcrendszerek. A kiskereskedelmi forga­lom januárban 52,4 milli­ard forint volt, ami fogyasz­tói áron 28,2 százalékkal több, összehasonlítható áron azonban csaknem 9 száza­lékkal kevesebb, mint ta­valy az év első hónapjában, A terv csak 0,2 százalékos csökkenést írt elő, így lé­nyegesen kevesebbet vásá­roltunk, mint amire a ke­reskedelem számított — ál­lapítja meg a Kereskedelmi Minisztérium jelentése. Az élelmiszer-forgalom ja­nuárban folyó áron 25.1 szá­zalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a lakos­ság áremelés előtti felvásár­lásának. Az áremelést köve­tő időszakban nagymérték­ben visszaesett a kereslet. Ruházati cikkekből 46,1 szá­zalékos volt a forgalomnö­vekedés az egy évvel ko­rábbihoz képest, s ez első­sorban a sikeres téli vásár­ral magyarázható. A vegyes iparcikkek forgalma 32,9 százalékkal nőtt, ám mivel ez folyó áron értendő, nagy­részt az áremelkedések kö­vetkezménye. Januárban romlott az egyensúly az élelmiszer-ipari termékek kínálata és ke­reslete között. A vevők el­sősorban a viszonylag ol­csóbb húsárukat és húské­szítményeket, tejterméke­ket keresték. Ezekből azon­ban nem tudott elegendőt kínálni a kereskedelem. Visszaesett a sütőipari ter­mékek vásárlása, kereset­tebbek lettek viszont a hosszabb ideig eltartható, kissé drágább kenyérfélék. Számottevően kevesebb fo­gyott konzervekből és kü­lönböző tartósítóipari ter­mékekből mirelitárukból. Az év első hónapjában bur­gonyából, zöldségből és gyümölcsből a szezonnak megfelelő, választékos kí­nálatot biztosított a keres­kedelem. A budapesti sza­badpiacokra januárban 0,5 százalékkal nagyobb meny- nyiség került, s az árak 4,1 százalékkal voltak alacso­nyabbak, mint a múlt év azonos hónapjában. Javult a kereskedelem kínálata a ruházati termé­kekből, konfekciócikkekből sok helyütt töhb volt a kel­leténél, ám néhány ter­mékből, például férfiöltö­nyökből, egyes alsóruházati cikkekből és rövidárukból továbbra sem kielégítő a választék. összességében megálla­pítható, hogy januárban a togyasztásicilík-. kereskede­lem kínálata kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. Az év eleji készlet bizton­ságos hátteret nyújtott a kereslet kielégítéséhez. Ta­pasztalható azonban, hogy a lakossági kereslet tovább differenciálódik, s ezért he­lyenként értékesítési gond­ra kell számítani. Tőkés társat kereső iparvállalatok Nem a vállalatok kiárusí­tásáról van szó. hanem a külföldi, nyugati működő tő­két szeretnék minél széle­sebb körűen bevonni az ipa­ri szerkezetátalakítási és fejlesztési törekvések meg­valósításába. Röviden így fogalmazható meg az /Ipari Minisztérium álláspontja az. zal az erősödő vitával kap­csolatban, amely az eladó vállalatokról, illetve azok listájáról alakult ki. Ezen a listán több mint 50 gyár sze­repel. de a kör szűkíthető, illetve bővítető még. A vál­lalatok ugyanis maguk dönt­hetik el, igénylík-e, hogy külföldi partnert keressenek számukra. Számos olyan iparvállalat van, amelyik jó részt belföldre gyárt és szál­lít, és csak ritkán kerül /külföldi cégekkel üzleti kapcsolatba. A területi érdek képviselete kötelesség Beszélgetés ér. Bartalné ér. Borszéki Erzsébet országgyűlési képviselővel A napokban a balassagyarmati népfrontbizottság kibővített ülésén a bizottság elnöke, dr. Bartalné dr. Bor­széki Erzsébet országgyűlési képviselő adott számot a parlamentben végzett .munkáról, a törvényhozási mechanizmus működéséről, a megújulási folyamat ot­tani tapasztalatairól. Megyénk hatos számú választó- kerülete, amelyet a balassagyarmati kórház gyer­mekgyógyász doktornője képvisel a „tisztelt házban”, egyben a legnagyobb kerület, maga Balassagyarmat és 10 környező község tartozik hozzá. A beszámolót követően az ott elhangzottakról kértük beszélgetésre a képviselőnőt. — ön a beszámolójában beszélt a képviselői munká­ban tapasztalható változá­sokról, az azt segítő, illetve hátráltató jelenségekről. — A jelenlegi munkában egyértelműen kettős elvárás érvényesül. Egyrészt, mivel az országos listán megvá­lasztottak kivételével, „terü­leti” képviselők vagyunk, egyre nagyobb helyi igé­nyekkel kell szembenéznünk. Ugyanakkor ebben a ciklus­ban' a legfontosabb — a konkrét törvényhozási mun­kában való aktívabb rész­vétel. Ez a parlament utób­bi másfél évében erősödött fel jobban. Ehhez a továb­biakban mindenképpen jobb, korrektebb felkészülésre van szükség. Ügy látom, hogy a törvényhozói munkában job­ban akarunk szerepelni, több felkészülési időre van szük­ség, hiszen többségünk nem jogi szakember. Ma már a szakembergárda segítségét is igénybe kell venni, amire mostanában már helyben is nagyobb a lehetőség, önként ajánlkozók is vannak. Ez, azt hiszem, összefügg azzal, hogy a közvélemény egyre komolyabban veszi parla­menti munkánkat, s ez arra ösztönzi, hogy segítséget is adjon hozzá. — A szakértőkkel kapcso­latban: a szavazások előtt ismertetik-e önökkel, hogy a döntésnek milyen kiszá­mítható, várható következ­ménye lesz-lehet? — Akiket megkérdezünk, erre választ adnak. No, de a döntés-előkészítési perió­dus tulajdonképpen egészen a szavazásig tart, a plenáris ülésen is folytatódik. Ott viszont számos módosítás kerül a javaslat mellé. Így visszük szavazásra. A par­lamentben jelenleg nem mű­ködik olyan tanácsadói tes­tület, amelyet megkérdez­hetnénk, hogy ezek meny­nyire torzíthatják el elkép­zeléseinket. Éppen, ezért lé­nyegesnek tartom. a több olvasatban történő tárgyalá­sos módszert. Szerencsére, a következő üléstől kezdve, mi magunk határozhatjuk meg munkatempónkat... — A területi érdekek ér­vényesüléséről a várospoliti­ka aktuális kérdéseiről is szólt a már említett beszá­molón? — A területi érdekek ér­vényesítését minden képvise­lő kötelességének tartja. Ugyanakkor az érdekek akár a bizottsági, akár a plená­ris üléseken olyan élesen ütköznek, hogy szinte egy­más véleményét oltjuk ki azzal, hogy panaszkodunk. A képviselőnek szerintem olyan tulajdonságokkal kell rendel­keznie, hogy képes legyen a szűkebb érdekeken túl, a megye, sőt a nemzet érde­keit is figyelembe venni. A város gondjai közül azokat emelem ki, amelyekről a be­számoló ülésen is szóltam, így legfontosabbnak az inf­rastruktúra fejlesztése, a kór­ház további rekonstrukciója, amely tulajdonképpen nem is városi érdek csupán, hi­szen a vonzáskörzettel együtt csaknem 100 ezer embert érintő kérdés, és a vízgon­dok. Ügy látszott korábban, hogy ez Balassagyarmat és Nyugat-Nógrád gondja, de keleten sincs több víz. Nóg- rád vízszegény terület. A megoldás nem csupárti Balas­sagyarmat ügye, hanem kor­mányzati érdek is. — Saját tevékenységében az említett három városi probléma milyen rangsor­ban áll? — Amit a kezdet kezdetén, még jelölésemkor felvállal­tam — a telefon és a kór­ház ügye volt. Ezea túl, a szaktudásomnak megfelelően a legfontosabbnak az egész­ségpolitika helybeli érdek- képviseletét tartom, valamint a kórház ellátási területének szakmai színvonalemelését. — Az egészségpolitikán kívül milyen városi kérdé­sekkel találkozott még a képviselői beszámolón? — A döntéshozatal előké­szítéséről érdeklődtek, nyíl­tan, vagy burkoltan sokan éppen arról, hogy „kikény- szeritenek-e” döntéseket tő­lünk. Erre egyértelműen nemmel válaszoltam. Ugyan­csak szóba került még a párttag képviselők aránya. — Ezen a fórumon is fel­vetődött a Reformban meg­jelent várospolitikai cikk, amelyre akkor, ott dr. Győ­ri Sándor tanácselnök vála­szolt. Hogyan értékeli vála­szát? — Személyes véleményem szerint az elnök szóbeli vá­lasza korrekt volt, ez volt a helyes, és semmiképpen sem —, ahogyan azt egy felszó­laló is sürgette — egy vi­szontválasz, vagy sajtóper... — A képviselői munkát segítő elemek közt említést tett egy városi lapról, ennek lehetőségéről. Mit tud a szer­vezésről, s ön mit tett az ér­dekében? — A városi lap minden-/ képpen és sokoldalúan nagy segítséget jelenthetne, mert például a gyors törvényhozói munkában a választókká! való találkozásokra kevesebb le­hetőség nyílik, mint kellene. Egy helyi lap nagy segítséget jelentene, persze, nem helyettesítené a szemé­lyes találkozást. Segítene... Ügy tudom, hogy a hosszú ideje meglevő erős olvasói igényre a pártbizottság kez­deményezte a tanácsnál a lapalapítás társadalmi lehe­tőségeinek vizsgálatát. HIavay Richard A jövője tisztázatlan Kapuzárás a Bányászban? Már csak a korábban meg­szervezett rendezvényeknek ad otthont a salgótarjáni Bá_ nyász Művelődési Ház. Mi­után a Nógrádi Szénbányák kinyilvánította értékesítési szándékát — nehéz gazdasá. gi helyzetére hivatkozva — szerette volna funkciójának megfelelően eladni az épü­letet. Komoly érdeklődés hí­ján — elképzelésüket egyez, letve a tanácsi szervekkel — úgy döntöttek, hogy más irá­nyú hasznosításra dolgoznak ki elképzeléseket. Felvétő, dött például termelési célú átalakítás is. A „futó” rendezvények gyakorlatilag márciusban véget érnek, s ekkortól a lé­tesítmény megszűnik, mint a művelődés egyik legrégebbi bástyája. A szakszervezeti bizottság ennek ellenére nem zárkózik el attól, hogy az áprilisi MOGÜRT-Sa/lgó Rallye idejére bérbe adja a helyiségeket versenyiroda céljára. Megyénk negyvenöt településén javítanak különfé­le híradástechnikai készülékeket a Salgótarjáni Ja­vító és Karbantartó Vállalat műszerészei. A garan­ciális és garancián túli berendezéseket tizenkét szak­ember „gyógyítja”. Képünkön: Fábián István és Su­san László magnetofont szerel.- RT -

Next

/
Thumbnails
Contents