Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 49. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. FEBRUAR 27.. HÉTFŐ Grósz Károly munkaiátogatása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő* titkára hétfőn Jugoszláviába, határmenti baráti mun- kalátogatás keretében megbeszélést folytat Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökével. Az MSZMP főtitkárának kí­séretében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és több szakértő. (MTI) LJ A párt képes megőrizni vezető szerepét Grósz Károly interjúja a TBNJUG hírügynökségnek Az alábbiakban közöljük annak a TANJUG által ké­szített interjúnak teljes 'szö­vegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a jugoszláv hír- ügynökségnek. — A többpártrendszer be­vezetése Magyarországon új­szerű vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű ese­mény. — emelte ’ki GróS2 Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkaláto­gatása előtt lüdott interjúban. A magyar vezető a TAN­JUG hírügynökség vezérigaz­gatóját, Mihailo Saranovicot, valamint Srdjan Basicot. a hírügynökség budapesti tudó­sítóját, a Központi Bizottság­ban lévő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélge­tésen Grósz Károly minden kérdésre válaszolt, jegyzete­ket nem használt. — A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában bizto­sítékot arra, hogy ne fordul­janak elő a társadalom szá­mára súlyos következmé­nyekkel járó hibák, — foly­tatta Grósz Károly. De a tény, hogv a hibák megis­métlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok verseny­helyzetben ellenőrzik, egy­mást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a vi­lágon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem — tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet- Európában, sem Nyugat-Eu- rópában nem oldották meg. Ám néhány biztosíték be­építhető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a tör­vényesség tiszteletben tartá. sa. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabá­lyozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tud­ja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tu­datában van az állam is. A másik garanciát a társadal­mi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tud­tán kívül. A -harmaduk: a vezetők kiválasztódása. Ko­rábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kap­csolatokra épült. E] kell ér­nünk azt, hogy a vezetők politikai versenyben a társa­dalom nyilvánossága előtt választódjanak ki. Ily mó­don növekszik az irántuk táplált bizalom, s társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős biztosítékok, amelyek per­sze nem tökéletesek, meri ilyenek nincsenek — de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell mindezeket vállalnunk. — Soha egyetlen párt sem mondhat le a vezető szere­péről — jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott vála­szában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdemé­nyezésével tudatosan átenge­di-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kér­dés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése és remélem a párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának mo­nopóliumát, hanem — vezető szerepének megőrzése mel­lett — hatalmi rendszerbe másokat is be kíván vonni. Erre már van példa: az El­nöki Tanács elnöke, a műve­lődési miniszter, valamint a tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régeb­ben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásá­nak megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az ál­talunk kívánt mértékben. Az ország új alaptörvényé­nek bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról — mondotta Grósz —, ám szoci­alista törekvéseink inkább az alkotmány egészének szelle­mébő’ fognak következteti., mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunk­ra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. (Folytatás a 2. oldalon.) Először Balassagyarmaton Honvédkollégiumok kulturális fesztiválja Zsúfolásig megtelt szom­baton délelőtt Balassagyar­maton a Bottyán János Hon­védkollégium díszterme, ahol a kollégium énekkarát kö­vetően, Holló József alezre­des megnyitotta a 10. kollé­giumi kulturális napokat, amelynek első alkatommal adhatott otthont a gyarmati volt vármegyeháza patinás falai között. Az ország tíz városában működő kollégiumok ver­senyét a gyarmati együttes nyitotta. Műsoruk összeállítá­sakor a komolyabb műfajok­hoz közelítettek, igaz, a réz- fúvósegyüttes és az asz- szonykórus mellett, helyet kapott Karinthy Frigyes Sportok című humoreszkje is. A délelőtti programban másodikként az egri Lenkey János Kollégium lépett a „deszkákra”, akiknek mű­sorában szintén a szó volt az erősebb. Egy kacagtató pa­ródiával kezdtek, majd har- monikaszóval kísért katona­dalok közepette, egy Petőfi-, majd egy Villon-vers hang­zott el. A tataiak színrelépését a tavaly Komárom megye leg­jobb énekkarának választott kórus nyitotta meg. Nem vé­letlen tehát, hogy a kétna­pos rendezvénysorozat első vastapsa itt csattant fel. A kórus után Horváth Gábor kisfiús arcú növendék Jani* kovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek ? című írását tolmá­csolta. Innen ugorjunk a pé­csiek szatmári táncaihoz, s ah­hoz a Spirit Band nevű amatőr jazzegyütteshez, amely a szombati nap programjában először mutatta meg, milyen az örömmel-szívvel játszani valamit. Nem véletlen, hogy őket is visszatapsolía a csaknem félezer diáknéző. Ezt követően sajnos felso­rolásszerűen haladhatunk az időben, mert egyszer-kátszer ugyan megvillantak az ere­deti ötletek, ám igazán szív­derítő diákprodukciót csak kutatva fedezett fel a néző­hallgató. Miközben a díszteremben a bemutatók zajlottak, oda­kint a százéves falak között a vendégek a képzőművésze­ti verseny díjnyertes alkotá­sait tekinthették meg. Akadt köztük fafaragás, kerámia, fotók és festmények is, sőt, repülőgépmodellek is függtek a folyosó légterében. A helyi zsűri közülük öt kategóriában ítélte oda a dí­jakat. Így képzőművészeti csoportban Géczi Sándor ta­tai diák, kerámiában a szol­noki honvédkollégisták cso­portja, népi fafaragásban a székesfehérváriak vitték el a „pálmát”. A fotósok között csak második díjat adott ki a zsűri, ezt a nyíregyházi Szalvay Mihály Honvédkol­légium szakköre nyerte. Ugyanakkor a Balasagyar- mafi Honismereti Körtőllkü- löndíjat kapott Nagy Árpád- né akvarelljéért, valamint a hagyományőrző kiállításért a kollégium dolgozói. De térjünk vissza a dísz­terembe, ahol időközben már délután elsőként a győriek léptek a közönség elé. Ten- gercsepp című komplex mű­sorukat nagy érdeklődéssel vártuk, hiszen mottójuk ez volt: „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk vala­miben és, hogy ezt a valamit bármi áron ej kell érnünk”. Nos, a Marie Curie-idézet rájuk — éppen úgy, mint ahogyan a többi versenyzőre igaz volt. Ök két napon ke­resztül elhitték, hogy tehet­ségesek. S úgy tűnt, figyel­ve produkcióikat, tehetségük abban rejlik, hogy szívvel- örömmel csinálnak mindent. A győriek műsorában táncban, prózában, dalban egy fő gondolat volt: a ba­rátság. Az, hogy nekem és neked is szükséged van a másik emberre, barátságára. Ezért megérte a két nap, amelynek végén, már vasár­nap délelőtt a négytagú zsű­ri ítéletei alapján a díjki­osztásra került sor. Az eredmények tükrében a nyíregyháziak taroltak. Vers- és prózamondó kategó­riában a szabolcsi Balázs Ferenc lett az első. Az iro­dalmi színpadok között csak a második helyet adták ki, ezt a székesfehérváriak ér­demelték ki. A zenei és éne­kes szólisták között az első helyet megosztották a sze­gedi Eke Judit és a gyar­mati Nagy Árpádné között. Néptánc kategóriában Szé­kesfehérváré az dlsőbbség, komolyzenében pedig a nyíregyházi citerásoké. Kön.y- nyűzenében az Elmex együt. tes győzött, az énekegyütte­sek közt pedig a tatai kórus. Az egyéb kategóriában a nyíregyházi Eletric Bugi duó. Befejezte tanácskozását a tsz-ek rendkívüli konferenciája A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújításáról tanácskozott az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propagan­da- és művelődési központjában a tsz-ek rendkívü­li konferenciája. A tanácskozás második napján meg­jelent Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT el­nöke. A konferencián Eleki János, a TOT főtitkára arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek milyen Agrárpo­litikát látnának szívesen, milyen feltételek között tud­nának kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy az utóbbi időben végérvényesen „megfáradt” agrárpolitüka „terméke” az is, hogy 150—200 tsz manap­ság a gazdasági ellehetetle­nülés helyzetében van. Aka­dozik a vertikális integráció is: annak ellenére, hogy a Fehér Lajos nevéhez fűződő agrárpolitika már két évti­zede létrehozta az élelmiszer- gazdaság egységes irányítását. A vitában1 felszólalt Ván­csa Jenő. Bevezetőben szólt arról, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „hú­zóágazatnak” számított a me­zőgazdaság, ám az üzemi jö­vedelem már ekkor sem volt megfelelő \ Pondok az el­múlt két-három évben1 erő­södtek föl, ám hangsúlyozá­sukat — a tömegkommuni­káció részéről is — túlzott­nak tartotta. Tavaly más nép- gazdasági ágazatoknál job­ban, négy százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az agrártermelők jóvoltá­ból 1,6 milliárd dollár érté­kű áru került exportra, több, mint 900 millió dolláros ak­tívum mellett. Ezek — mon­dotta a miniszter — jó tel­jesítmények, amelyek alap­ján valóban jobban el kell ismerni az agrártermelést. Utalt egy korábbi beszédé­nek fogadtatására, amiben a tavalyi mezőgazdasági telje­sítményeket értékelte a nye­reség, illetve az üzemi jöve­delem oldaláról. Adatait — akkor — a TOT megkérdő­jelezte azzal: a számítottnál kisebb lesz a nyereség, a jö­vedelem. A miniszter most azt mondta : a pénzügyi ered­mény tavaly 24 milliárd fo­rintot tett ki a mezőgazda­ságban és ez a prognoszti­zálttal összhangban van. Mivel a konferencián töb­ben is kifogásolták, hogy nemcsak a TOT, de az ága­zati vezetés sem tett eleget érdekvédelmi kötelezettsé­gének, az ágazati kötődés követelményeinek, Váncsa Jenő sorolta, hogy milyen kormányzati intézkedéseket kezdeményezett a MÉM, részben a TOT-tal közösen. Zöldhitelt folyósítanak a gazdaságoknak, a kereskedel­mi bankok felvásárlási hitel­keretét — soron kívül — 3— 4 milliárd forinttal növelik, s az élelmiszeripar felvásár­lási lehetőségeit kedvezmé­nyes hitelekkel is segítik. A kormány 3 százalékos kamat- preferenciát határozott el, és például a gabona úgynevezett centrum árát 5 százalékkal emelik. A törekvés az, hogy 1990-re 15—20 százalékkal növeljék a gabona felvásárlá­si árát. Végezetül kifejezte meg­győződését : a szövetkezeti mozgalom a magyar megúj­hodás, a reform szerves ré­sze. A mezőgazdasági üze­mek képesek arra, hogy a jövőben is a reformfolyama­tok élén haladjanak — mondta Váncsa Jenő. A vitában általános igény­ként fogalmazódott meg: kerüljön közelebb egymás­hoz az alapanyag-termelés és a feldolgozás. Többen java­solták, hogy a szövetkezetek hasznosítsák a kereskedelem kihasználatlan raktárait, hű-' tőházait. Így nagyobb ha­szon maradna a termelőknél. Sokan kifogásolták, hogy a feldolgozó és a kereskedel­mi vállalatok aránytalanul nagy hasznot fölöznek le, míg mások arra hívták fel a figyelmet: a termelés gaz­daságosságát a műszaki szín­vonal fejlesztésével lehet ja­vítani. Ellentmondás, hogy a szövetkezeteknek alig van pénzük beruházásokra és esetenként drágábban jutnak Dr. Radván Mihály, a Karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke bevezetőjében elmondta, hogy megyénk mezőgazdasá­gi adottságai alapján a leg­hozzá a hazai gépekhez, mint az importszerkezetekhez. Sür­gették, hogy tegyék szaba­dabbá a külföldi technológi­ák beszerzését. A konferencia második napján is élesen vetődtek fel az érdekvédelem kérdései. A TOT hibája — mondták töb­ben —, hogy a testület a mezőgazdaságra hátrányos intézkedések meghozatala előtt nyilvánosan nem hal­latta a hangját. Olyan érdek- képviseletre van szükség, amely méltó partnere a po­litikai és gazdasági szervek­nek. Javasolták, hogy a TOT tevékenységének megújítá­sára dolgozzon ki progra­mot, azt vitassa meg a tag­sággal, utána pedig gondos­kodjék a végrehajtás folya­matosságáról. Szabó István zárszavában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkezetek fej­lődésének lendülete, ám tel­jesítményük még így is fi­gyelemre méltó. Ahhoz, hogy ismét az élénkülés következ­zék be, az agrárpolitika meg­újítására is szükség van. Ezután Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese ter­jesztette elő a konferencia ál­lásfoglalását. Ebben kifeje­zésre jutott, hogy a magyar szövetkezed mozgalom a szö­vetkezeti parasztság a meg­újulás, a következetesen vég­rehajtott reformok elkötele­zett híve. Az állásfoglalás kimondja egyebek között, hogy meg kell állítani a paraszti mun­ka leértékelődésének folya­matát és azonos feltételeket kell teremteni a piaci ver­senyben. Üj földtörvény ki­dolgozására van szükség. A szövetkezetpolitika megúju­lásával kapcsolatos feládato- kát is sorolja a határozat. A szövetkezetek érdek- képviseleti rendszerének to­vábbfejlesztését elodázha- tatlannak tartja az állásfog­lalás, amely hangsúlyozza : a jogállamiság fejlődése nyújt­hat garanciát a szövetkezeti és tagi érdekek képviseleté­re és védelmére. A konfe­rencia az állásfoglalást — módosításokkal — elfogadta. A vitában két nógrádi tsz-elnök is részt vett. rosszabbak közé tartozik, a 36 nagyüzem közül 32 ked­vezőtlen adottságú. Később azzal folytatta, hogy egy­ségnyi tiszta jövedelem el- (Folytatás a 2. oldalon.) Nem támogatás, hanem megfelelő árképzés kell Amatőr képző- és iparművészek alkotá­saiból nyílt kiállítás szombaton délelőtt Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Köz­pontban. A hagyomá­nyos, minden évben megrendezésre kerülő tárlatra a megyénkben élő és alkotó amatőrök hozták el legújabb mű­veiket. A kiállításon festmények, tűzzomán­cok, akvarellek, szobrok, rézkarcok, kerámiák, raj­zok és grafikák sokasá­gát tekinthetik meg a látogatók március végé­ig. Lapunk 4. oldalán a kiállított művekből adunk ízelítőt.

Next

/
Thumbnails
Contents