Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
Tisztelet Szalay Lajosnak Nyolcvanéves a több évtizedes külhoni bolyongás után tavaly Miskolcra hazatért Szalay Lajos, a modern 'magyar grafika világhírű mestere. Csak a szerencse hiányzott ahhoz, hogy nevét ma kontinensek visszhangozzák, mint kegyesebb csillagzat alatt született kortársaiét, Picassóét Daliét. Szalay Lajos szárnyalását azonban megszabta indíttatása, az állandó harc a sorsszabta hatalmas erők ellen. Elhagyta a hazát fiatalon, tehetsége teljében, de a külhoni állapotokba beleilleszkedni nem tudott. A sehol se otthon keserű érzése, az állandó készenlét az erőszak elleni tiltakozásra, az együttérzés, a szolidaritás 'az éhezőkkel, a meggyö- törtekkel, az üldözöttekkel, mely már itthoni műveiben is jelentkezett, évtizedek során az expressziv parokszizmusig fokozódott, világhirűvé tette grafikáit. 1909. február 26“án született a Zemplén megyei Űrmezőn. 1927-től 1935‘iq a budapesti képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait. 1941-ben kiállítása nyílt a Nemzeti Szalonban. Ekkor jelentkezett nagy hatású könyvillusztrációval, amelyek egy csapásra ismertté tették nevét egyebek közt a Villon-kötet, Cervantes Don Quihote, Dosztojevszkij Karamazov testvérek című alkotása. A fiatal titán forradalmasította a magyar grafikát, munkái oly elemi hatással voltak kortársaira, mint Kondor Béláéi a hatvanas években. Örök témája az ember volt, az ember küzdelme a sors ellen, önmaga ellen. A fekete-fehér grafikára specializálta magát, annak egész eszköztárát mesterfokon műveli. Kifejezőeszköze a toll és a tus. Monumentális kompozícióira legjellemzőbbek a szélsőséges, bravúros rövidülésekben ábrázolt expesszív figurák, amelyek már helyzetükkel is kifejezik a mondanivaló drámaiságát, ritkán szemérmes líráját. Egész életében szigorú etikával csak olyan feladatot vól: i f : í: , Részlet a művész Dózsa-sorozotából Iáit, mellyel azonosítani tudta magát, csak szabad grafikát készít, ami lehetőségeit nagymértékben behatárolta mindenütt. A nélkülözés és küzdelem fiatal kora óta sorstársa lett. A hír, a külhoni dicsőség Szalay Lajos portréja sem boldogította, ő mindig haza tekintett, bármerre járt. A II. világháború után Párizsban találjuk, majd viszontagságokban bővelkedő útja Argentínába vezetett, ahol 1949-től a tucumani művészeti akadémia, 1958-tól pedig a Buenos Aires-i képzőművészeti főiskola tanára volt. 1960- ban New Yorkba költözött. Stílusa már a negyvenes években kialakult, az elmúlt évtizedekben csak mondanivalója mélyült el, a kifejezésmód lényegesen nem változott. Pi- cassón kívül más művész nem is hatott rá, ha csak Goyát nem érezzük hasonlónak hozzá a mondanivaló mélységeiben, a rajzokból kiáradó indulatok szenvedélyességében. Ő kortársainak, leginkább pedig a magyaroknak akart fáklyája lenni. Budapesten csak 1972-ben nyílt fergeteges sikerű gyűjteményes rajzkiállí- tósa a Magyar Nemzeti Galériában. Ezt követően adta ki a Magyar Helikon Kiadó 1976- ban New Yorkban megjelent főművét, a Genezist. Brestyánszky Ilona Hírünk a világban Drégely emlékezete „Szép helyen áll. Jobbra az'egvmást sűrűn váltogató hegv-völgy képezte hullámok fölött látni a Nógrád csúcsát, a Dunára dűlő hegyeket, Naszály széles bérceit, a környék menkőfogóját. Szandát, a bujáki magaslatokat s a sötét Mátrát. Innen balra kéklenek a besztercei hegyek, melyek félkörben kanyarodnak le a csábrági hegycsoport délkeleti sarkáig." A hangulatos,, szép leírás Drégely várára vonat kozik. Szerzője, a vidék igazi, avatott ismerője — Mikszáth Kálmán. Drégely Árpád-korabeli település, várát már a XIV. században említi egv oklevél. Az erősség a XVI. század közepén kap staratégiai fontosságot: a három részre szakadt ország végvárrendszerének kicsiny, de fontos láncszeme. Kapitánya Szondi György, aki 1552-ben halált- megvető bátorsággal néz szembe az elsöprő túlerőben lévő, török támadó haderővel. Maroknyi serege élén, utolsó leheletéig védi a rábízott erődítményt. Helytállásának Arany János állította a legszebb emléket, Szondi két apródja című költeményével, s — a kortárs — Tinódi Lantos Sebestyén mellett — megénekelte tettét Kölcsey Ferenc és Czuczor Gergely is. De nemcsak az irodalom nagyjai helyezték el képzeletbeli koszorúikat a drégelyi hős emlékezete előtt. .. Budapesten 1912-ben, a Teréz körúton nyílt meg a Britannia (ma Béke) Szálló. Alagsorában a harmincas évek elején alakították ki a hangulatos Szondi Sörözőt, amelyet Haranghy Jenő színes üvegablakai és történelmi tárgyú festményei díszítették. Amikor 1985-ben teljes felújítás mellett, részben át is építették a hotelt, új helyre került az étterem. Az emeletre került vendéglő falát két nagyméretű Haranghv-festmény díszíti. A kisebbiken Szondi búcsúzik vitézeitől a kitörés előtt, míg a másik az oroszi pap és a várkapitány Arany János által megénekelt találkozását örökíti meg. De nemcsak festmények ékesítették a szállót. Az épület sarkán 1939-ben szoborfülkét alakítottak ki, és ebbe Bory Jenő Szondit s két apródját ábrázoló szobor- csoportját helyezték. Bizony, nem volt valami sikerült alkotás: inkább kéf, szomorú gyerektől kísért, fáradt, öreg apókát ábrázolt, mintsem haláltmegvető bátorságú hadvezért. .. A II. világháború apokalipszise Budapestet sem kímélte. Mire elült a fegyver- dörgés; romokban hevert a főváros. Megannyi művészeti emlékkel együtt, odaveszett Bory munkája is. Ám Drégely emléke nem merült feledésbe. Az elpusztult szoborcsoport helyére, gyönyörű, színes mozaikot tervezett a szálloda „házi művésze”, Haranghy Jenő. A ház sarkán, Szondi életrfagyságú alakja, mellette a vár ostromát őrző jelenetek és Arany János verssorai idézik a tántoríthatatlan helytállás példáját. A kapitány páncélos alakja alatt, a következő sorokat olvashatjuk: Szondy György 1552'ben életét áldozta ja hazáért. Drégely várát védte az ostromló török ellen. Csodálatra méltó hősiessége visszaadta a nemzetnek hitét önmagában. mI Az ő hősi emlékének állítottunk e helyen 1939- ben szobrot, amely 1945 ben, az ostrom 1 idején elpusztult. Isten óvja ez emlék müvet és e fiázat. Britannia Szálló és Szondy Söröző. 1947. A szép mozaik — amely ma is teljes szépségében pom pázik a Béke Szálló falán Rácz Márton építész kivitelezésében készült. Szondi emlékét kutatva, a Kodály körönd felé visz az ütünk. Egy hatalmas platán fa árnyékában, három más hadvezér társaságában, itt állították fel Marton László bronzszobrát. „Kemény kiállásában, felvetett fejében tekintetében pátosz van mely / ugyanúgy következik az alak emberi karakteréből, mint formálásából” — írja az 1958-ból készült alkotásról Heitler László művészettörténész. A bátorság, a helytállás sohasem hiábavaló. Drégely ez a kicsiny, nógrádi vár örökre beírta nevét a ma gyár történelem dicsőségkönyvébe. Ne feledkezzünk meg róla ma sem. Prohászka László SZENTM1HÁLYJ SZABÓ PÉTER: ESTE Este van, tudom. Este {van, érzem. A világ estéje, és toz enyém. Tudom, máshol nappal van éppen, de most \én ülök a csend fenekén. A kép majdnem idilli: könyvek sora p polcon, lábamnál a {kutyám, egész nap ragozhattam a birtokos személyragotf gyermekem, feleségem, házam, a hazám. Hálás Vagyok érte. Csak a sorsnak, hogy engedélyez néha szünetet: évente lecsendesedik a világ, amikor 0 egyszer megszületett. De Imost szenet kell rakni a tűzre, nem összkomfortos még ez a csend, robbantgatják a jövőbe vezető utakat, szabotálják a rendet idebent. Am <ez az este meghatároz. Érzem. Más leszek tőle megint. Lenézek a Város fényeire. Országos iköd készül odakint. \ KISS BENEDEK: DISZNÓÖLÉS A tél torkából iszakad a hó, köhögés rázza: fagyos légáramlatok sivitanak, mintha elaggott, beteg itüdöből tör )föl a végzet köszörűjén fent vérpárás sipákolás, mintha ledöntött, lábával eget karmolászó hatalmas ártány fúj bugyborgó vérhabot,' mikor már hurkás Itokája táját meglyuggatta a kés. Déli meg nyugati ciklonok kése leszúrja mihamar az agyaras tél-kantl Érzem már: nagy pörkölésre készül március: ^mandulák öngyújtói tüzet csempésznek majd minden fára', kigyúlnak rétek, lar bozótok, csonkolt gyümölcsösök, s az ég hasát nyaldosó virágtűz-lobog&i leperzsel napjainkról minden jégszilánk-serté:. CSANÄDY JANOS: KORRÓZIÓ 1980 Tágrameredten figyeli: hogy irtják belőle a természetet. Savas esők marta, kivörösült fenyőfának érzi magát egy léten- inneni Icsodálatos parkban. Ki látott ilyet — ilyet ki látott? Almában valahol a szigligeti kastély belső homlokzatával szembenéző roppant vörösfenyö leszáradt árnya < kísérti... Ki érti? Ki érti? Ki érti? ETES1 DEÁK LASZLO: ESTÉZÉS Téli estéken, amikor leszállt a nap, az asszonyok tengerit morzsoltak, s a férfiak bort iszogattak, és pipázgattak. Az asszonyok körülülték a csikókályhát, a férfiak elfoglalták az asztal mellett a lócát. Amit a férfiak meséltek, már sokszor elmondták. Minden télen újra kitalálták. Kanadát megjárt öregek elmondták, milyen a honvágy. Tőlük hallottam először tengerről, hajókról, kalandról. Az asszonyok pusmogtak rontásról, gyógyításról.
