Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
1989. FEBRÜAR 22.. SZERDA NOGRAD 3 Eltűnt-e a bér Balassagyarmaton ? Megkerült az „elveszettnek” mondott építésvezető Lapunk január közepén riportot közölt az épülő balassagyarmati oktatási-nevelési központ kazánházának kivitelezésén dolgozók bérgondjairól. Történetesen arról, [hogy az őket alkalmi munkásként foglalkoztató téeszszakcsoporttól /nem kapták meg a fizetésüket. Nem kis összegekről volt szó. ,Négytől kilencvenhatézer forintig szóltak a követelések. A Kisnémedi Aranykalász Mgtsz budapesti székhelyű .szolgáltatóipari szakcsoportjának elnöke, Gyurika József és az akkori építésvezető, Csikós Tibor szólalt meg januári írásunkban. Ök mondták el véleményüket az általuk vallott igazságról.' A visszatartás oka — mondták —, hogy a Csikós előtti építésvezető, Kiss János nem igazolta az általa foglalkoztatott alkalmi munkások teljesítményét. Azt is elmondták, magyarázatképpen, hogy Kiss „hatalmas felesleges létszámot halmozott fel, de teljesítményt nem tudott produkálni”. Ugyanakkor hozzátették; hogy a szakcsoport már többször felszólította Kisst: pótolja az elmulasztott igazolást, ám ez a riport . készítésének idejéig nem történt meg. „Hiába keresik Kisst. ..” A cikk megjelenése után először telefonon, majd a napokban személyesen is felkereste lapunk balassagyarmati szerkesztőségét Kiss János azokkal a munkatársaival, akiknek bérkövetelése van a Gyurika József vezette szakcsoporttal szemben ! Elmondták, hogy Kissel 15—16 ember dolgozott, s jelenleg 9—10 azoknak a száma, akiknek követelése van. Hozzátette Kiss János ehhez, hogy ő az emberek napjait és teljesítményét is igazolta, s azt leadta Gyurika Józsefnek. Egy idő elteltével, mivel nem fizettek, személyesen kereste fel a szakcsoportot, s a másodpéldányt is odaadta, mert Gyurika elkérte azzal, hogy az első példány elveszett, s hogy majd a második alapján fizetnek. Ez a mai napig nem történt meg ! Az emberek azonban Kiss felvilágosítása alapján, időközben a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely január 20- án kelt határozatában megítélte a követelt bérhátralék- kiegyenlítést. Az érintettek ennek ellenére, a mai napig nem kaptak egy fillért sem ... ☆ Szerkesztőségünknek nem lehet feladata, hogy igazságot tegyen, vagy hogy érvényt szerezzen a munkaügyi döntőbizottság határozatának. Az esetenként a bíróság feladata. Egy tény, s ezt el kell fogadni: ha egy szakcsoport a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti,, s ha bebizonyosodik, hogy a követelés jogos, azt a gesztornak, jelen esetben a Kisnémedi Aranykalász Mgtsz- nek kell átvállalnia. Mi az etika kívánalmai szerint közreadtuk az időközben „megkerült” Kiss János álláspontját is. A többi a két fél között dől el. Bár a korábbi nyilatkozók tárgyilagossága némi hiányosságot állandósít az ügyben. A tanulságot nem nekünk kell levonni. (hlavay) Kölni tapasztalatok — tűzhelygyár! szemmel A románok távol maradtak Domotechnika 89 elnevezéssel ismét megrendezték Kölnben, február 14. és 17. között a tüzeléstechnikai berendezések és háztartási gépek legjelentősebb vásárát. A mintegy 3500 kiállító között találhatták az érdeklődők a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár termékeit is Az alkalmat megragadva mind a műszaki, mind a kereskedelmi vonal képviseltette magát a seregszemlén, s a négyfős küldöttség jelentős tárgyalásokat folytatott külföldi partnerekkel. Mint azt Teplán Károlytól, az SVT kereskedelmi főosztályának vezetőjétől megtudtuk, elsődleges cél volt a hagyományos kapcsolatok elmélyítése, új partnerek keresése. A vállalat az első önálló külkereskedelmi ügyletét az NSZK-beli ZÜRN céggel együttműködve kezdte meg, egy hónapja. A mostani tárgyalások a további kooperáció lehetőségét segítették. A meglévő üzleti kapcsolatokról értekeztek az ugyancsak NSZK-beli Wams- ler képviselőivel, illetve sikerült új megállapodást is kötniük. Felmerült egy esetleges gyártási együttműködés is a két fél között, melyben a németek szerszámokat adnának a termelés kibővítése érdekében. Svájc egyelőre „szűz” területnek minősül az SVT számára. A tárgyalások — svájci üzletemberekkel — a piacépítés lehetőségét szolgálták, többek között egy olyan partnerrel, akit elsősorban az elektromos tűzhelyek érdekeltek. Hagyományos megrendelőik sorában előkelő helyen szerepel az osztrák Theimer cég. A kiállítás ideje alatt folytatott eszmecseréjükön szót váltottak a meglévő kapcsolatokról. s körvonalazódott néhány újabb termék mintapéldányának tavaszi kiszállítása is. A gyár műszaki vezetőinek tárgyalásai a termékek minőségi szempontból törtérő további csiszolását szolgálták. A főosztályvezető tapasztalata szerint az SVT- nek „helye volt” a kölni vásáron, bár az egyes kategóriák között jelentős szó- lódást figyeltek meg. Számukra a legnagyobb konkurenciát továbbrá is az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország jelenti. Ezúttal hiányoztak a kiállítók közül a románok, akik elsősorban alacsony áraikkal veszélyeztették a hazai vállalat külföldi piacát. A konkurenciaharc, a vásárlókért folytatott küzdelem különösen a hagyományos tüzelésű berendezések bemutatóján érződött. A tárgyalások tapasztalatai azt mutatták, hogy az SVT pozíciói a múlt évihez képest erősödtek, különösen, az osztrák és NSZK-együttműködése- ket, megállapodásokat tekintve. Ez annál is inkább örvendetes, hiszen a gyár idei gazdasági elképzeléseit megerősítette a vásár, a kiállításon szerzett tapasztalat. A Házi Jogtanácsadó az adóbevallásról Jogászok segítsége o képviselőknek A személyi jövedelemadó bevallásához kíván segítséget nyújtani a Házi Jogtanácsadó februári száma. Mivel a bevallás határideje március 20-a, bizonyára vannak, akik még nem kezdtek hozzá a nyomtatvány kitöltéséhez. Az ő számukra lehet hasznos a szinte az „utolsó pillanatban” megjelent kiadvány, amelyből — egyebek között — megtudhatják az olvasók, mi számít bevételnek, melyek a kedvezmények, s az összjövedelmet csökkentő tételek. a szakemberek írtak arról is. milyen tevékenység sorolható a mezőgazdasági kistermelés körébe. Az érintették közül valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan kell adózniuk azoknak, akik 1988-ban mentek nyugdíjba. A jogtanácsadó közli a jövedelemigazoló nyomtatványt is, s eligazít annak- kitöltésében. (MTI) Intézményes formában kíván segítséget nyújtani az országgyűlési képviselők jogalkotási munkájához a Magyar Jogász Szövetség — tájékoztatta dr. Nagy László főtitkár, az MTI munkatársát. — Az Országgyűlés szerepe és feladatköre az elmúlt t v ben fokozatosan növekedett. s úgy tűnik, a ciklus végéig az eddiginél is nagyobb feladat hárul a képviselőkre — mutatott rá. — A politikai és az állami élet demokratizálódása és korszerűsítése megköveteli a parlament törvényalkotó szerepének erősödését. Az elkövetkező időszakban a tervek szerint mintegy 35— 40 törvény, illetve törvény- módosítás kerül az Országgyűlés elé. — Minthogy a parlamenti képviselők — néhány kivétellel — természetesen nem jogászok, ahhoz, hogy felelősséggel közreműködjenek a legmagasabb szintű jogalkotói munkában, szakmai segítségre van szükségük. Ezt felismerve a jogászság felajánlja segítségét a törvényhozóknak. A jogászszövetség megyei szervezetei ezért rövidesen különbizottságokat alakítanak, amelyekben valamennyi jogte-. rület képviselője helyet kap. E testületek megalakulásukról tájékoztatják majd az adott terület országgyűlési képviselőit, s ismertetik mindazokat a témákat, amelyekben a konzultációt lehetővé tudják tenni. (MTI) Vitazáró Korszerűsítjük a pártmunkát megyénkben ■ I Több mint négy héten át folyt a véle* P ményesere a T4ÖGRÁD hasábjain arról :ho- 1 sván korszerűsítsük a 'pártmunkát me- j gyénkben? A vitaindító, Tanka László, a I megyei pártbizottság osztályvezető-he- I lyettese tollából azzal a szándékkal ké* szült, hogy egyrészt tájékoztassuk a szélesebb közvéleményt azokról a műhelyvitákról, amelyék a párt berkeiben folynak, 1 másrészt pedig, hogy véleménynyilváni- I tásra, továbbgondolásra ’serkentsük I a megyében tevékenykedő párttagjainkat. Újszerű kezdeményezése volt ez a helyi I pártéletnek, hiszen a döntés-előkészítés I folyamatába avatta be a nyilvánosságot, I olyan elképzeléseket, kezdeményezéseket tárt a közvélemény elé, amelyek még ki- érleletlenék, nem kellően tisztázottak. Épp az e hét csütörtökén ülésező megyei párt- bizottság feladata lesz, hogy néhány ezzel kapcsolatos részkérdésben döntést hozzon. Nem titkolt célunk volt hát, hogy a testületi döntés-előkészítést is ily módon tegyük alaposabbá, nyilvánosabbá. Milyen segítséget adhatott munkánkban I e négyrészes cikksorozat, a hozzászólások? I Arra nem vállaikozhatom, hogy értékel* I jem, minősítsem az elmondottakat, hiszen P a pártmunka korszerűsítése egy folyamat, I amelynek ugyancsak az elején vagyunk. 1 Lezárni, összegezni így hát kora; lenne. Csupán arra vállalkozom, hogy a vita kapcsán felvetődött néhány kérdéshez magam is reflexiókat fűzzék. Az egyik ilyen felvetés úgy hangzik fejj lénk, hogy miért foglalkozunk annyit a p szervezeti kérdésekkel? Miért „nyúlunk” a P struktúrához, amikor ma a tömegpolitikai I munkára kellene összpontosítanunk? I Elismerem, valóban sok energiát szen- jj telünk a párt belső életének, működésének I jobbítására. Ugyanakkor, azt is látni kell, É hogy a megmerevedett, hagyományos á szervezeti felállással, struktúrával nem le- I hét ilényeges tartalmi változást elérni. I A párt vezető szerepének megtartása egy I stílusában korszerű, dialektikusán értel- ! mezett tartalmi-formai megújulást igényel! Tehát, itt nem valamiféle öncélú át- ’ szervezési „bűvészkedésekről”, szervezeti I átalakításokról van szó, hanem, s ezt I szeretném kihangsúlyozni: egy politizáló I tömegpárt racionális működési (feltételének 8 a kialakításáról! A hozzászólások zöme világosan megfogalmazta: kulcskérdés az alapszervezeti munka színvonalának emelése. De mint ahogy utaltak rá többen, Varga József, Gáspár lAntalné, iKiss Gyula, Gajdár Géza, ez a folyamat problémákkal, gondokkal teli, s nem kevés azok száma sem, akik ellenzik a most zajló politikai változásokat. I Sőt, ez nemcsak szándé^. hanem képesség dolga is, miként ezt a varsányi pártalap- szervezet titkára, Laczkó Bertalan írta hozzászólásában. * Valóban, ma átgondolt, felelősségteljes helyi politizálásra van szükség a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt. A mai politikai helyzetben, különösen a többpártrendszerre átállás folyamatában fölértékelődik la lakóhelyeken végzett közéleti tevékenység. Hiszen, ha csak arra utalok, hogy — lévén más pártok, szer- I vezetek kizárólag a területi elv alapján | jönnék létre — lakóterületen zajlanak I majd a politikai, a választási küzdelmek, p nyilvánvaló, hogy itt jelenlegi felkészült- j ségünk nem elegendő. De, mint ahogyan a hozzászólók is szorgalmazták, a lakóterületet nem a munkahelyi alapszervezetek rovására kell felerősíteni, hanem o kettő erejét együtt, koordinatív módon kell koncentrálni. Helyi példákkal is jól illusztrálta ezt a ceredi Varga László írásában. Egy másik lényeges kérdéskör: az irányítási mechanizmus. Helyesen értékeli Bodor József cikkében, hogy ebbeni törekvésünket az önállóság növelése, az alapszervezeti munka jobbítása ösztönözte. Országosan újszerű kísérlet megyénkben a kétszintű irányítás alkalmazása, melynek révén most már összesen 31 pártszervezet — köztük a város; pártbizottságoktól kezdve a községi alapszervezetekig — tartozik közvetlen megyei irányítás alá. Jóllehet sokat küszködünk a kapcsolattartás módjának, rendjének kialakításán, de már világosan látható, hogy a fölösleges döntési, információs szintek kiiktatása elevenebb helyi politizálásra serkenti az alapszervezeteket. Örömmel vettük Kiss Gyula ezzel kapcsolatos írását, amelyben ugyanakkor fölhívja a figyelmet néhánv végiggondolandó problémakörre is. Az apparátus helye, szerepe, funkciója, felépítése nem szerepelt a hozzászólók írásaiban, noha manapság gyakran reflektorfénybe kerül: mennyien vannak, mivel foglalkoznak? Ma a megyében a húszezer párttaghoz alig valamivel több mint száz apparátusi politika; munkatárs tartozik, ebből mintegy harmincán dolgoznak a megyei pártbizottságon. Sok ez vagy kevés? Azt hiszem, e kérdést nem statisz- | tikai, hanem tartalmi szempontból kell 1 megközelíteni. Az e heti pártbizottsági | ülés elé kerülő határozat; javaslat egyél- I telműen leszögezi, hogy az apparátus a f testületi munkának van alárendelve, azok | megbízásából és irányításával végzik te- j vékenységüket. Hogy ez konkrétan miként | alakul. ennek eldöntésére az említett | pártbizottsági ülés hivatott. Egyébként, er- § ről az ülést követően részletes tájékozta- 1 tást adunk. Végezetül két dolgot említenék. Az | egyik, hogy köszönjük a hozzászólók ész- | revételeit, kritikáit, javaslatait, amelye- | két döntéseink során figyelembe veszünk, | hasznosítjuk. A másik megjegyzés pedig. j hogy szeretnénk a jövőben rendszeres | gyakorlattá tenni az efféle eszmecserét a j nyilvánosság előtt. Határozott szándékunk, j hogy egy-egy fontosabb döntés elckészíté- | se során a pártsajtó fórumát is fölhasz- | náljuk a nézetek, vélemények megismeré- j sére, ütköztetésére, a kollektív bölcsesség f hasznosítására. Vitára, véleménynyilvánításra hívunk hát mindenkit, áki felelős- | séget érez sorsunk, jövőnk alakítása iránt. Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság titkára Az elmúlt esztendőben hetvenmillió forintos termelési értéket ért el a KOSZIG pásztói perlitfeldoLgo- zó gyára, melyből hétmillió forint a nyereséget képezi, ami öt százalékkal több a tervezettől. Termékeik gyártása során rugalmasan alkalmazkodtak a piaci kereslethez, így a különféle szigetelőanyagokból a maganés állami építőket is hiánytalanul ki tudták elégíteni. Az itt dolgozó kollektíva tavaly hetvenezer m:! perlitet, százezer folyóméter csőhéj- szigetelőt, harmincegyezer rrú hőszigetelő matracot és A duzzasztott perlitből kilenc százalékkal gyártottak többet ezer tonna falazóhabarcsot a tervezettnél állított elő. Sütő Gáborné és Alapi Istvánná a csőhéj- Napi száz matracot szerel össze Tass fe- szigetelőt készíti rencné. — Fotó: Rigó Tibor —
