Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. FEBRÜAR 22.. SZERDA NOGRAD 3 Eltűnt-e a bér Balassagyarmaton ? Megkerült az „elveszettnek” mondott építésvezető Lapunk január közepén riportot közölt az épülő balassa­gyarmati oktatási-nevelési központ kazánházának kivitele­zésén dolgozók bérgondjairól. Történetesen arról, [hogy az őket alkalmi munkásként fog­lalkoztató téeszszakcsoporttól /nem kapták meg a fizetésü­ket. Nem kis összegekről volt szó. ,Négytől kilencvenhatézer forintig szóltak a követelések. A Kisnémedi Aranykalász Mgtsz budapesti székhelyű .szolgáltatóipari szakcsoportjának elnöke, Gyurika József és az akkori építésvezető, Csikós Ti­bor szólalt meg januári írásunkban. Ök mondták el véle­ményüket az általuk vallott igazságról.' A visszatartás oka — mondták —, hogy a Csikós előtti építésvezető, Kiss Já­nos nem igazolta az általa foglalkoztatott alkalmi mun­kások teljesítményét. Azt is elmondták, magyarázatkép­pen, hogy Kiss „hatalmas felesleges létszámot halmo­zott fel, de teljesítményt nem tudott produkálni”. Ugyan­akkor hozzátették; hogy a szakcsoport már többször felszólította Kisst: pótolja az elmulasztott igazolást, ám ez a riport . készítésének idejéig nem történt meg. „Hiába keresik Kisst. ..” A cikk megjelenése után először telefonon, majd a napokban személyesen is felkereste lapunk balassa­gyarmati szerkesztőségét Kiss János azokkal a mun­katársaival, akiknek bérkö­vetelése van a Gyurika Jó­zsef vezette szakcsoporttal szemben ! Elmondták, hogy Kissel 15—16 ember dolgozott, s je­lenleg 9—10 azoknak a szá­ma, akiknek követelése van. Hozzátette Kiss János ehhez, hogy ő az emberek napjait és teljesítményét is igazol­ta, s azt leadta Gyurika Jó­zsefnek. Egy idő elteltével, mivel nem fizettek, szemé­lyesen kereste fel a szakcso­portot, s a másodpéldányt is odaadta, mert Gyurika el­kérte azzal, hogy az első példány elveszett, s hogy majd a második alapján fi­zetnek. Ez a mai napig nem tör­tént meg ! Az emberek azon­ban Kiss felvilágosítása alapján, időközben a mun­kaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely január 20- án kelt határozatában meg­ítélte a követelt bérhátralék- kiegyenlítést. Az érintettek ennek ellenére, a mai napig nem kaptak egy fillért sem ... ☆ Szerkesztőségünknek nem lehet feladata, hogy igazsá­got tegyen, vagy hogy ér­vényt szerezzen a munka­ügyi döntőbizottság határo­zatának. Az esetenként a bíróság feladata. Egy tény, s ezt el kell fogadni: ha egy szakcsoport a fizetési köte­lezettségeit nem teljesíti,, s ha bebizonyosodik, hogy a követelés jogos, azt a gesz­tornak, jelen esetben a Kis­némedi Aranykalász Mgtsz- nek kell átvállalnia. Mi az etika kívánalmai szerint köz­readtuk az időközben „meg­került” Kiss János állás­pontját is. A többi a két fél között dől el. Bár a koráb­bi nyilatkozók tárgyilagos­sága némi hiányosságot ál­landósít az ügyben. A ta­nulságot nem nekünk kell levonni. (hlavay) Kölni tapasztalatok — tűzhelygyár! szemmel A románok távol maradtak Domotechnika 89 elneve­zéssel ismét megrendezték Kölnben, február 14. és 17. között a tüzeléstechnikai be­rendezések és háztartási gé­pek legjelentősebb vásárát. A mintegy 3500 kiállító kö­zött találhatták az érdeklő­dők a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár termékeit is Az alkalmat megragadva mind a műszaki, mind a kereskedelmi vonal képvisel­tette magát a seregszemlén, s a négyfős küldöttség jelen­tős tárgyalásokat folytatott külföldi partnerekkel. Mint azt Teplán Károlytól, az SVT kereskedelmi fő­osztályának vezetőjétől meg­tudtuk, elsődleges cél volt a hagyományos kapcsolatok el­mélyítése, új partnerek ke­resése. A vállalat az első önálló külkereskedelmi ügy­letét az NSZK-beli ZÜRN céggel együttműködve kezd­te meg, egy hónapja. A mos­tani tárgyalások a további kooperáció lehetőségét segí­tették. A meglévő üzleti kap­csolatokról értekeztek az ugyancsak NSZK-beli Wams- ler képviselőivel, illetve si­került új megállapodást is kötniük. Felmerült egy eset­leges gyártási együttműködés is a két fél között, melyben a németek szerszámokat ad­nának a termelés kibővítése érdekében. Svájc egyelőre „szűz” te­rületnek minősül az SVT számára. A tárgyalások — svájci üzletemberekkel — a piacépítés lehetőségét szol­gálták, többek között egy olyan partnerrel, akit első­sorban az elektromos tűzhe­lyek érdekeltek. Hagyomá­nyos megrendelőik sorában előkelő helyen szerepel az osztrák Theimer cég. A kiál­lítás ideje alatt folytatott eszmecseréjükön szót váltot­tak a meglévő kapcsolatok­ról. s körvonalazódott né­hány újabb termék minta­példányának tavaszi kiszál­lítása is. A gyár műszaki vezetői­nek tárgyalásai a termékek minőségi szempontból törté­rő további csiszolását szol­gálták. A főosztályvezető tapasztalata szerint az SVT- nek „helye volt” a kölni vásáron, bár az egyes ka­tegóriák között jelentős szó- lódást figyeltek meg. Szá­mukra a legnagyobb kon­kurenciát továbbrá is az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország jelenti. Ezúttal hiányoztak a kiállítók közül a románok, akik elsősorban alacsony áraikkal veszélyez­tették a hazai vállalat kül­földi piacát. A konkurenciaharc, a vá­sárlókért folytatott küzdelem különösen a hagyományos tüzelésű berendezések bemu­tatóján érződött. A tárgyalá­sok tapasztalatai azt mutat­ták, hogy az SVT pozíciói a múlt évihez képest erősöd­tek, különösen, az osztrák és NSZK-együttműködése- ket, megállapodásokat tekint­ve. Ez annál is inkább ör­vendetes, hiszen a gyár idei gazdasági elképzeléseit meg­erősítette a vásár, a kiállí­táson szerzett tapasztalat. A Házi Jogtanácsadó az adóbevallásról Jogászok segítsége o képviselőknek A személyi jövedelemadó bevallásához kíván segítsé­get nyújtani a Házi Jogta­nácsadó februári száma. Mi­vel a bevallás határideje március 20-a, bizonyára van­nak, akik még nem kezdtek hozzá a nyomtatvány kitöl­téséhez. Az ő számukra le­het hasznos a szinte az „utolsó pillanatban” megje­lent kiadvány, amelyből — egyebek között — megtud­hatják az olvasók, mi szá­mít bevételnek, melyek a kedvezmények, s az összjö­vedelmet csökkentő tételek. a szakemberek írtak arról is. milyen tevékenység sorol­ható a mezőgazdasági kis­termelés körébe. Az érin­tették közül valószínűleg sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan kell adózniuk azoknak, akik 1988-ban men­tek nyugdíjba. A jogtanácsadó közli a jö­vedelemigazoló nyomtat­ványt is, s eligazít annak- kitöltésében. (MTI) Intézményes formában kí­ván segítséget nyújtani az országgyűlési képviselők jogalkotási munkájához a Magyar Jogász Szövetség — tájékoztatta dr. Nagy László főtitkár, az MTI munkatár­sát. — Az Országgyűlés szere­pe és feladatköre az elmúlt t v ben fokozatosan növeke­dett. s úgy tűnik, a ciklus végéig az eddiginél is na­gyobb feladat hárul a kép­viselőkre — mutatott rá. — A politikai és az állami élet demokratizálódása és korszerűsítése megköveteli a parlament törvényalkotó szerepének erősödését. Az elkövetkező időszakban a tervek szerint mintegy 35— 40 törvény, illetve törvény- módosítás kerül az Ország­gyűlés elé. — Minthogy a parlamenti képviselők — néhány kivé­tellel — természetesen nem jogászok, ahhoz, hogy fele­lősséggel közreműködjenek a legmagasabb szintű jogal­kotói munkában, szakmai segítségre van szükségük. Ezt felismerve a jogászság fel­ajánlja segítségét a tör­vényhozóknak. A jogászszö­vetség megyei szervezetei ezért rövidesen különbi­zottságokat alakítanak, ame­lyekben valamennyi jogte-. rület képviselője helyet kap. E testületek megalakulá­sukról tájékoztatják majd az adott terület országgyű­lési képviselőit, s ismerte­tik mindazokat a témákat, amelyekben a konzultációt lehetővé tudják tenni. (MTI) Vitazáró Korszerűsítjük a pártmunkát megyénkben ■ I Több mint négy héten át folyt a véle* P ményesere a T4ÖGRÁD hasábjain arról :ho- 1 sván korszerűsítsük a 'pártmunkát me- j gyénkben? A vitaindító, Tanka László, a I megyei pártbizottság osztályvezető-he- I lyettese tollából azzal a szándékkal ké* szült, hogy egyrészt tájékoztassuk a széle­sebb közvéleményt azokról a műhelyvi­tákról, amelyék a párt berkeiben folynak, 1 másrészt pedig, hogy véleménynyilváni- I tásra, továbbgondolásra ’serkentsük I a megyében tevékenykedő párttagjainkat. Újszerű kezdeményezése volt ez a helyi I pártéletnek, hiszen a döntés-előkészítés I folyamatába avatta be a nyilvánosságot, I olyan elképzeléseket, kezdeményezéseket tárt a közvélemény elé, amelyek még ki- érleletlenék, nem kellően tisztázottak. Épp az e hét csütörtökén ülésező megyei párt- bizottság feladata lesz, hogy néhány ezzel kapcsolatos részkérdésben döntést hozzon. Nem titkolt célunk volt hát, hogy a tes­tületi döntés-előkészítést is ily módon te­gyük alaposabbá, nyilvánosabbá. Milyen segítséget adhatott munkánkban I e négyrészes cikksorozat, a hozzászólások? I Arra nem vállaikozhatom, hogy értékel* I jem, minősítsem az elmondottakat, hiszen P a pártmunka korszerűsítése egy folyamat, I amelynek ugyancsak az elején vagyunk. 1 Lezárni, összegezni így hát kora; lenne. Csupán arra vállalkozom, hogy a vita kap­csán felvetődött néhány kérdéshez magam is reflexiókat fűzzék. Az egyik ilyen felvetés úgy hangzik fe­jj lénk, hogy miért foglalkozunk annyit a p szervezeti kérdésekkel? Miért „nyúlunk” a P struktúrához, amikor ma a tömegpolitikai I munkára kellene összpontosítanunk? I Elismerem, valóban sok energiát szen- jj telünk a párt belső életének, működésének I jobbítására. Ugyanakkor, azt is látni kell, É hogy a megmerevedett, hagyományos á szervezeti felállással, struktúrával nem le- I hét ilényeges tartalmi változást elérni. I A párt vezető szerepének megtartása egy I stílusában korszerű, dialektikusán értel- ! mezett tartalmi-formai megújulást igé­nyel! Tehát, itt nem valamiféle öncélú át- ’ szervezési „bűvészkedésekről”, szervezeti I átalakításokról van szó, hanem, s ezt I szeretném kihangsúlyozni: egy politizáló I tömegpárt racionális működési (feltételének 8 a kialakításáról! A hozzászólások zöme világosan megfo­galmazta: kulcskérdés az alapszervezeti munka színvonalának emelése. De mint ahogy utaltak rá többen, Varga József, Gáspár lAntalné, iKiss Gyula, Gajdár Géza, ez a folyamat problémákkal, gondokkal te­li, s nem kevés azok száma sem, akik el­lenzik a most zajló politikai változásokat. I Sőt, ez nemcsak szándé^. hanem képesség dolga is, miként ezt a varsányi pártalap- szervezet titkára, Laczkó Bertalan írta hozzászólásában. * Valóban, ma átgondolt, felelősségteljes helyi politizálásra van szükség a munka­helyeken és a lakóterületeken egyaránt. A mai politikai helyzetben, különösen a többpártrendszerre átállás folyamatában fölértékelődik la lakóhelyeken végzett köz­életi tevékenység. Hiszen, ha csak arra utalok, hogy — lévén más pártok, szer- I vezetek kizárólag a területi elv alapján | jönnék létre — lakóterületen zajlanak I majd a politikai, a választási küzdelmek, p nyilvánvaló, hogy itt jelenlegi felkészült- j ségünk nem elegendő. De, mint ahogyan a hozzászólók is szorgalmazták, a lakóte­rületet nem a munkahelyi alapszerveze­tek rovására kell felerősíteni, hanem o kettő erejét együtt, koordinatív módon kell koncentrálni. Helyi példákkal is jól illusztrálta ezt a ceredi Varga László írá­sában. Egy másik lényeges kérdéskör: az irá­nyítási mechanizmus. Helyesen értékeli Bodor József cikkében, hogy ebbeni tö­rekvésünket az önállóság növelése, az alapszervezeti munka jobbítása ösztönözte. Országosan újszerű kísérlet megyénkben a kétszintű irányítás alkalmazása, mely­nek révén most már összesen 31 pártszer­vezet — köztük a város; pártbizottságok­tól kezdve a községi alapszervezetekig — tartozik közvetlen megyei irányítás alá. Jóllehet sokat küszködünk a kapcsolattar­tás módjának, rendjének kialakításán, de már világosan látható, hogy a fölösleges döntési, információs szintek kiiktatása elevenebb helyi politizálásra serkenti az alapszervezeteket. Örömmel vettük Kiss Gyula ezzel kapcsolatos írását, amelyben ugyanakkor fölhívja a figyelmet néhánv végiggondolandó problémakörre is. Az apparátus helye, szerepe, funkciója, felépítése nem szerepelt a hozzászólók írásaiban, noha manapság gyakran ref­lektorfénybe kerül: mennyien vannak, mi­vel foglalkoznak? Ma a megyében a húsz­ezer párttaghoz alig valamivel több mint száz apparátusi politika; munkatárs tar­tozik, ebből mintegy harmincán dolgoznak a megyei pártbizottságon. Sok ez vagy ke­vés? Azt hiszem, e kérdést nem statisz- | tikai, hanem tartalmi szempontból kell 1 megközelíteni. Az e heti pártbizottsági | ülés elé kerülő határozat; javaslat egyél- I telműen leszögezi, hogy az apparátus a f testületi munkának van alárendelve, azok | megbízásából és irányításával végzik te- j vékenységüket. Hogy ez konkrétan miként | alakul. ennek eldöntésére az említett | pártbizottsági ülés hivatott. Egyébként, er- § ről az ülést követően részletes tájékozta- 1 tást adunk. Végezetül két dolgot említenék. Az | egyik, hogy köszönjük a hozzászólók ész- | revételeit, kritikáit, javaslatait, amelye- | két döntéseink során figyelembe veszünk, | hasznosítjuk. A másik megjegyzés pedig. j hogy szeretnénk a jövőben rendszeres | gyakorlattá tenni az efféle eszmecserét a j nyilvánosság előtt. Határozott szándékunk, j hogy egy-egy fontosabb döntés elckészíté- | se során a pártsajtó fórumát is fölhasz- | náljuk a nézetek, vélemények megismeré- j sére, ütköztetésére, a kollektív bölcsesség f hasznosítására. Vitára, véleménynyilvání­tásra hívunk hát mindenkit, áki felelős- | séget érez sorsunk, jövőnk alakítása iránt. Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság titkára Az elmúlt esztendőben hetvenmillió forintos ter­melési értéket ért el a KO­SZIG pásztói perlitfeldoLgo- zó gyára, melyből hétmillió forint a nyereséget képezi, ami öt százalékkal több a tervezettől. Termékeik gyár­tása során rugalmasan al­kalmazkodtak a piaci keres­lethez, így a különféle szi­getelőanyagokból a magan­és állami építőket is hiányta­lanul ki tudták elégíteni. Az itt dolgozó kollektíva tavaly hetvenezer m:! perlitet, száz­ezer folyóméter csőhéj- szigetelőt, harmincegyezer rrú hőszigetelő matracot és A duzzasztott perlitből kilenc százalékkal gyártottak többet ezer tonna falazóhabarcsot a tervezettnél állított elő. Sütő Gáborné és Alapi Istvánná a csőhéj- Napi száz matracot szerel össze Tass fe- szigetelőt készíti rencné. — Fotó: Rigó Tibor —

Next

/
Thumbnails
Contents