Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON.. TELEXEN ÉRKEZETT. KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó. Másfél óra Irodalomkedvelőknek 9.44: Citeraszó 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. Túri gépészek 10.25: Fiatalok muzsikálnak 10.35: Operettparádé 11.33: Egy címíró emlékiratai, Barabás Tibor regénye folytatásokban 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben. Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát (Élő) A Mandel kvartett játszik 14.00: ..Képírók” 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház. Szerelem. Vathy Zsuzsa hangjátéka 15.18: Hamarosan halljuk őket. Alekszej Ljubov csembalóművész 15.40: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 16.05: Éneklő ifjúság 16.20: Testőrségen. Egészséges életmódról gyerekeknek 17.00: Védtelenül? A pedagógusok (érdek) védelmében 17.30: Verdi: Don Carlos. Erzsébet áriája a IV. felvonásból 17.45: A Szabó család 19.15: A chilei földrengés. Heinrich von Kleist novellája 19.57: Táncházi muzsika. Mezőkölpényi és széki táncok 20.30: Sokszemközt az egészségről. Család — narko- mánia 21.00: Diszkotéka. A lemezbarátok órája 22.00: Hírvilág 22.30: Egy igazgató névjegye 22.50: Madrigálok 23.00: Zenekari muzsika PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Táncok fúvósokra 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: „Operaalbum”. Az Akár Hi-Fi, akár nem c. műsor különkiadása 15.05: Hajdú Erzsébet népdalokat énekei 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Hely kereső 18.30: Gramofonsztárok. A Ramblers tánczenekar lemezeiből 19.08: Fiataloknak! 20.30: Az indiai klasszikus zene 21.05: Heptameron. Jelenetek Navarrai Margit elbeszélésgyűjteményéből 21.30: Sikerlemezek CD-n 22.05: Egy énekes — több szerep. Orosz Júlia felvételeiből 23.15: A mai dzsessz. Carmen McRae felvételeiből 23.55: Virágénekek BARTOK RADIO: 9.08: Szimfonikus zene 10.30: Törd a fejed! 10.45: Hangos szöveggyűjtemény. Móra Ferenc: Kuckódiák és társai 11.00: Zenetörténeti értéktár 12.04: Donizetti: Betly. Egy- felvonásos vígopera 13.05: Találkozás a világhírre!. Tadeusz Rozewicz 13.51: Századunk zenéjéből 14.48: Gregor Pjatigorszkij gordonkázik. Solomon, Ivor Newton és Lukas Foss zongorázik 15.30: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak 15.45: Karnevál. Muzsika gyerekeknek 16.00: Zenekari muzsika 17.00: A tudákosság könyvei. Gazda István előadása 17.20: Professzor úr, meséljen . . . 17.30: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 17.50: X. Európa Cantat. Pécs 1988., XXX 8. rész. Finn énekkarok énekelnek 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: in der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (Élő). Szenthelyi Miklós hegedűestje 20.20: Egy pálya vonzásában (ism.) Kb. 21.40: Embertan. Középhaladóknak. A közösségekről Kb. 22.10: Spirituálék 22.39: Rádiószínház. Halló, ott vagy még? Káló Flórián hangjátéka (1988) MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Pódium. Zenés riportműsor. — Döntött a bíróság. Dr. Timár László jegyzete. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. Szerkesztő: Beély Katalin. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Színház az egész világ. Személyes színháztörténet. Ronald Harwood műsora. XIII/12. rész: Szemkápráztatás és valósághűség. Angol filmsorozat (ism.) 10.05: Panoráma. Világpolitika percről percre (ism.) 10.50: Mozgató. Tévétorna mozgáskorlátozottaknak 11.00: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, információk, események * 16.55: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.00: Nasa obrazovka. A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi magazinja 17.30: Északisí-világbajnokság. 5 km női sífutás. Közvetítés Lahtiból (Finnország), felvételről 18.00: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.15: Műsorajánlat 18.25: RTV-közönségszolgálat 18.30: Reklám 18.35: A klinika. NSZK-tévé- filmsorozat. XII3. rész: A világjáró (ism.) 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: örvény. Angol tévéfilmsorozat. VI/2. rész: Árnyak 21.05: Reklám 21.10: Stúdió ’8Ç. A televízió kulturális hetilapja 21.55: Az animáció története. Angol dokumentumfilmsorozat. Egyesült Államok 22.25: Híradó 3. Tv 2 Kudlik Júliával és Aigner Szilárddal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne : Riportok — Időjárás — Tévétorna — Reklám — Zene Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben A ráktól való félelemszindróma 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2 18.30: Gyerekeknek! Pumukli kalandjai Pumukli és a rejtélyes kutya 18.54: Tv 2 19.00: Háborúban nőttem fel. Japán film (1982.) 20.36: Tv 2 Benne : Van öt perce? Bartók Béla : Három burleszk. Op. 8/c 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 21.30: A tárlat Szöveg nélküli csehszlovák tévékomédia 22.00: Gondolkodó A televízió tudományos folyóirata 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték (ism.) 10.20: Sportvisszhangok (ism.) 11.20: Vetélkedő (ism.) 12.05: Tévébörze 16.05: Objektív (magazin) 16.35: ipari tanulóknak 17.05: A nap percei 17.15: A természetvédelemről 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok (magazin) 19.30: Híradó 20.00: Figurák. Cseh film 21.40: Publicisztikai műsor 22.15: Musica viva (magazin) 2. MŰSOR: 15.05: Tom Sawyer kalandjai. Szovjet tévéfilm, 1. rész 16.35: Megyei magazinok 16.55: Asztalitenisz-mérkőzések közvetítése 17.55: Fiatalok zenés műsora 18.30: Sífutó-vb — felvételről 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Mielőtt eljön a nap. t Szovjet tévéfilm, 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szörnyecskék (Gremlins). Színes, szinkr. amerikai fantasztikus horrorparódia. — Kamara: A tűz háborúja (16). Színes kanadai kalandfilm. — Kohász: Marie. Színes, szinkr. amerikai film. — Múzeumi Mozgó: Brandó kapitány. Spanyol film. — Balassagyarmati Madách: fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: ördögűző (18). Színes amerikai horrorfilm. — Madách Kamara: Végső megoldás. Színes, szinkr. amerikai film. — Bátonyterenyei Bányász: Eldorádó. Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Hegylakó (16). Színes, angol fantasztikus kalandfilm. — Pásztó: fél 6-tól: Eldorádó. Színes magyar film. — Rétság: Tuti dolog. Színes. szinkr. amerikai filmvígjáték. Letttezújdonságok A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat újdonságaként ke" rül a napokban a boltokba a Kodály Zoltán életművét bemutató lemezsorozat hatodik darabja, amelyik a zeneszerző karművészetével ismerteti meg a hallgatót. A magyar népdal", és olasz rnadri- gálíedolgozásokat a győri leánykar adja elő. Gyerekeknek szóló új lemez a Laknak-e nálatok állatok? című, amely a Kaláka együttes előadásában Weöres Sándor, Tandori Dezső és Kányádi Sándor verseinek feldolgozását tartalmazza. Az oktatási célt szolgáló Kulcs a muzsikához sorozat két kiadvánnyal gazdagodik: az egyházzenével ismertet meg, illetve két korongon a művészeti korok zenei stílusait foglalja ösz- sze. Könnyűzenei újdonság a Wolf Péter dalaiból szerkesztett válogatás, a Hofi Géza és Szenes Iván által irt dalokból összeállított csokor, a Bonnie Tyler, a Pet Shop Boys és a Rod Stewart muzsikájával szórakoztató hanglemez. A Magyar Nemzeti Múzeum — az ország legnagyobb múzeuma — restaurátormúhe- Iyeiben igen sokrétű munka folyik. Az ókori és középkori fegyverek javítása, római kori üvegtárgyak helyreállítása és a Dunakanyar középkori leleteinek összeállítása mellett számos újkori érték megóvásán is dolgoznak. Felvételünk a restaurátor munkájába enged bepillantást. Beszéljük meg! Iskolatanáccsal, vagy nélküle? A Nógrád Megyei Tanács melléklete, a Nógrádi Tükör január 18‘i számában Sulyok László tollából összeállítás jelent meg Társadalmi összefogás a felnövekvő nemzedék nevelésében címmel. Az Iskolatanács Pásztón című részben Vincze Ferenc, a pásztói Tittel Pál kollégium igazgatója mondta cl véleményét az iskolatanácsok szerepéről és pozitív hatásairól. Szót emelt az iskolatanácsok feltétlen megalakítása mellt tt, és konzervativizmusnak nevezte a megalakulásukat, működésüket akadályozó magatartást. A cikkre Simon Imre. a pásztói Dózsa György Általános Iskola igazgatója reagált. Feltételezzük, hogy a témában sokaknak van véleménye, ami nem feltétlen egyezik meg az eredeti nyilatkozó, illetve a most közzétett Írás szerzőjének álláspontjával. Tisztában vagyunk a témakör horderejével, s úgy gondoljuk, éidemes vitára bocsátanunk az iskolatanácsok megalakításának. társadalmi, pedagógiai és egyéb szerepének tapasztalatait, lehetséges hatásait. Várjuk — nemcsak pedagógus — olvasóink észrevételeit, megjegyzéseit. Címünk: Beszéljük meg! NrtGRAD-szerkesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 1. 3100. Iskola — tanács — iskolatanács A Nógrádi Tükör 1989. január 18-i számában szenvedélyes hangú cikk jelent meg Iskolatanács Pásztón címmel. Ez indította el bennem az iskolatanácsok megalakításának, vagy meg nem alakításának újragondolását. Mindig íelkiismeret-furda- lást érzek, ha valamit nem csinálok meg, és rámpirítanak. Nem tehetek róla. Biztos, rendelkezem mindazokkal a rossz tulajdonságokkal, amiket mondanak, de borzongok már azoktól a bizottságoktól, amelyeknek a létét és szükségességét csak a fejemre olvasott hibáimmal tudnak megmagyarázni, de megértetni, elfogadtatni nem. Abban a vitában, hogy kell-e iskolatanács, vagy sem, ingem nem győz meg az idézett cikk azon kitétele, hogy: ,,Az szmk-k bázisa más, csak a szülőkre épül, míg az iskolatanács a település társadalmának az egé- -z.it képes magába foglalni.” Nem értem a „csak" -zülőkre épül, és a társadalom egészét „csak" az iskolatanács képviselheti megfogalmazást. Melyik iskolatanács az, amelyik más iskola szülőit próbálja bevonni a tanácsba? Ha van esetleg 1—2 olyan tagja az iskolatanácsnak, aki nem szülő, az is az iskolához tartozik, például az iskola volt tanára, igazgatója. Akkor mitől lesz „társadalmi" az iskolatanács, vagy mitől nem „társadalmi” az szmk? A másik a társadalmi ellenőrzés kérdése. Véleményem szerint nem azért „süllyedt” társadalmunk olyan alacsony szintre, mert nem ellenőrzött, hiszen olyan apparátusok álltak rendelkezésre az ellenőrzés megvalósításához, hogy a társadalom „süllyedése” esetleg éppen attól is volt, és talán még van is. Az ellenőrzés rendszere nem segítette, hanem gátolta a pedagógiai önállóságot, a kreatív pedagógiai munka kibontakozását, és idő kell ahhoz, hogy az ellenőrzés és retorzió görcse oldódjon a pedagógusok tudatában. Különben erről a „társadalmi kontroll”-ról eddig csak a népfront beszélt és i beszél egyfolytában, az oktatási törvény nem, és nekem az a gyanúm, hogy itt Nóg- rádban ez nagyobb hangot kapott, mint az ország más területein. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor talán én ellene vagyok az iskolatanácsoknak? Nem. Inkább az a meglátásom, hogy nem dolgozták ki egyáltalán az iskolatanácsok szerepét és feladatait, és hangzatos szólamokkal próbálják meg erkölcsileg kényszeríteni az iskolákat a „felülről vezérelt” akció megvalósítására. Ha azt mondják erre a magatartásra, hogy ez „tömény konzervatizmus”, akkor nekem azt kellene felelnem, hogy amaz meg „tömény demagógia”, de hát ilyet én nem teszek. Szeretném, ha azokon a helyeken, ahol van iskola- tanács, és jól működik, azt propagálják, terjesszék, esetleg újra vitassuk meg a kérdést, de ne „minősítsék” azokat az iskolákat, akik esetleg másképp ítélik meg az iskolatanácsok szerepét. Mert gondolom, hogy az iskolák egyike sem kíván a környezete nélkül dolgozni, (mert társadalmi környezete eleve adott), és nem bűnös azért, hogy társadalmi hátterét nem az iskolatanácson keresztül kívánja érvényesíteni. Hadd kérdezem még meg a cikkben szereplő igazgatót: csak az általános iskolának kell a társadalmi kontroll, a középiskolának, vagy a kollégiumnak nem? Vagy ez az oktatási forma elválasztható a környezetétől? Simon Imre igazgató Dózsa György Általános Iskola, Pásztó Kétségtelen, hogy Mester Ákos nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor egy éjszakai szóváltás keretében Lad- vánszky Károly altábornagyot, az országos rendőrfőkapitányt és belügyminiszter-helyettest ültette a vallatószékébe. Számolnia kellett azzal, hogy az ínyencebb falatok — az ügyeket kísérő hivatalos titoktartás miatt — nem kerülhetnek terítékre, az ilyenekre irányuló határozott kérdések megválaszolatlanok is maradtak. Pedig Mester Ákos oknyomozókötekedő riporter. Most egy olyan higgadt, tartózkodó beszélgetőpartnerre akadt, akit a legravaszabb fogásokkal sem tudott zavarba hozni. Mindazonáltal moldovai szenzációkkal, leleplezésekkel nem, de egy gazdag életűiből adódó néhány bölcs megállapítással tapasztaltabbak lettünk. Ladvánszky Károly — aki az idén áprilisban tölti be 61. életévét, szolgálati szempontból pedig a negyvenötödiket — kora fiatalságától a rendőrség kötelékében dolgozott. Bár kezdetben nem nagyon akart rendőr lenni, hiszen kellemetlen gyermekkori emlékei eléggé elriasztották őt az egyenruhától. A kommunista édesapa miatt ugyanis a harmincas években gyakoriak voltak az éjszakai házkutatások, zaklatások. A sors azonban Szeged felszabadulása után a rendőrség soraiba viszi őt. Az újjáépítés, az új rend Vélemény jr Mester Ákos és Ladvánszkif Károly éjszakai szóváltása védelme, az a fanatikus hit, szent meggyőződés, hogy amit végrehajtanak, amit csinálnak az helyes, akkor a végletekig lelkesítette az embereket. A rendőri testület tagjai nem válogathatták meg munkájukat. A történelem diktálta a tennivalókat. A svábok kitelepítésében, az apáca- és szerzetesrend felszámolásánál. a kuláktalaní- tásnál, a hadifoglyok átvételénél tragédiák sora pengett le a szemük előtt. A korra jellemző szocialista munkaverseny sem kerülte el a rendőrséget: miné] több volt a feljelentés, a szabálysértési ügy, annál nagyobb volt az erkölcsi elismerés. Egy kornak a kórja ez, egy olyan rendszeré, amelyben még a rend őrei között is bizalmatlanság uralkodott. Senki sem bízhatott senkiben. Nekik fjedig háborgó lelkiismeretük ellenére nem volt módjuk megítélni a dolgokat. Az ötvenhatos események is óriási káoszt idéztek elő az állomány soraiban. Csak 1957 után ijedt meg — amikor alkalma nyílt belelátni a titkos káderlapokba. Az AVH (a munkásosztály, a párt vasökle) ugyanis rá is „szemet vetett”. Nem gondolt arra, hogy nyomoznak utána, bár sejtette: az ő személye körül is éber a hatóság. .Az ezt követő évek a konszolidált munka feltételei között zajlanak. Már tudja, hogy a munkája hivatás, ezt foglalkozásból nem lehet csinálni. Mindent megtett azért, hogy kellemes kép alakuljon ki a rendőrségről a köztudatban. Bár gyakorlati tapasztalata azt bizonyítja: Európában sehol sem szimpatikus a rendőr. Következik ez talán abból, hogy a rendőrségnél minden megfordul. amj a társadalomban található, de a „közeg” legtöbbször a bűnnel, a bajjal találkozik. Így mosódik egybe a gyakorlat és a hipotézis. Azt viszont hamar elfelejtjük, hogy az emberek alakítják a körülményeket, a körülmények pedig az embereket. A rend őrét változó korunk újabbnál újabb helyzet és döntéskényszer elé állította. 1973-ban a balassagyarmati túszdrámánál először kerültek szembe a terrorizmussal, napjaink demokratizálódási folyamatában pedig a tüntetőkkel kell olykor farkasszemet nézniük. Megnyugtató volt Ladvánszky Károly okos helyzetfelis- mérése, amikor a szektorsemlegességet említette. Kifejtette: a rendőrségnek nem feladata, hogy politikailag ítélje meg nz ott zajló eseményeket. A közrend biztosítását, a provokátoroktól való elhatárolását meg kell még tanulnia az új generációnak. A közmegegyezés szellemében vallja, hogy a reform és a rend nem zárja ki egymást. A leltár még nem kész, hiszen az életmű nyitott. De már sokat gondol a nyugdíjazás utáni esztendőre. Nehéz lesz a nagy formátumokban és rendszerekben történő gondolkodásmódról áttérnie a mindennapok szürke kis problémáira. És még számunkra is lenne mondanivalója. Szívesen osztoznánk élményeiben. Igazi élettere egy olyan kincsesbánya, amelynek rejtett tárnáit csak ő lenne hivatott feltárni. Reméljük, egyszer valaki előtt majd igazán sikerül kinyílnia. Buzafalvi Győző
