Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
2 NOGRAD 1989. FEBRUÁR 21., KEDD Ülésezik az lUISZWIB3 Központi Bizottsága... ....... " ....... — ■ _____________________________ ( Folytatás az 1. oldalról.) tettünk elő. Fontos eltérés az 1947-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társa, dalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társaSzabó István úgy vélekedett: az előkészítés eddigi időszakában, „a párt indokolatlanul csendes volt, kevéssé hallatta szavát törekvéseinek irányáról, in diíitéka iról’ ’. Rendkívül fontosnak tartották többen is, hogy a párt, a kormány és a kommunista képviselők munkáját hangolják össze az alkotmány- vitában. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, il: letve az alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. A vita az alkotmány szabályozási elképzelésének egyes részleteit megerősítette, ugyanakkor gazdagította is a pártnak az alaptörvénynyel kapcsolatos koncepcióját. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy e témakörben a politikai racionalitás alapján legyen kezdemé. nvező, figyelembe véve a párttagság politikai hangulatát is. Szabó István — abból kiindulva, hogy a megnevezés lényeges politikai tartalmat hordoz — leszögezte: ő maga a népköztársaság elnevezés megtartásával ért egyet. Ez volt a véleménye Tőkei Ferencnek is. A Magyarország külpolitikai alapelveivel foglalkozó alkotmányi fejezetek kapcsán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a Magyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek kapcsolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkotnak a népek között. Az országhatároknak az alkot- mánvban történő rögzítése ország-világ számára megIványi — Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándékaink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reformfolyamat része, s egy későbbi markáns gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme — mondotta bevezetőben. — A Politikai Bizottság azért javasolta az elmúlt három évtized egyik sikeres te. rülete, az agrárpolitika továbbfejlesztésének megtár- gyalását, mert egyrészt gazdálkodásunk megújítása az élelmiszer-termelésben is új követelményeket támaszt, másrészt pedig az élelmiszer- termelés fejlődése — számos belső és külső ok hatására — az utóbbi években lefékeződött és napjainkban sok mezőgazdasági és él el mi,szeripari üzem napi gazdálkodá. si gondokkal küzd. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hogy egy eddig eredményes ágazatnak változó világunkban is perspektívát, az ott dolgozóknak megélhetési biztonságot, s mindannyiunk- nak továbbra is jó élelmiszer-ellátást tudjunk biztosítani. Ehhez elengedhetetlen agrárpolitikánknak a kor követelményeihez való igazítása. dalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Két további új intézmény1 a koncepcióban: az alkotmánybíróság és az állami számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének alakulását. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az nyugtató volna abban a tekintetben is, hogy bizonyítaná : nincsenek területi követeléseink — mondta Szűrös Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag képviselőivel az alkotmánykoncepcióról folytatott vita tapasztalatait. Az állam é,s a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lé- nárd kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétkamarás parlament kérdése. Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rögzítésével, illetve a tulajdon- viszonyok alapelveivel foglalkozva többen is véleményt nyilvánítottak. Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bírósági, illetve az ügyészi szervezet felépítésével kapcsolatos részéhez megjegyzést fűzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, „de jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma”. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekimtetben, hogy a jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. — Az agrárpolitika a jövőben sem veszít társadalmi- gazdaságii jelentőségéből. A mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar változatlanul elsőrendű szerepet játszik a ha. zai lakosság ellátásában, és lényeges tényező nemzetközi gazdásági kapcsolatainkban. Nem kisebb jelentőségű az a szerepe sem, amelyet a mezőgazdaság az ipari a 1 apanyag -1 e rm el ésben, vagy a lakosság foglalkoztatásában, eltartásában betölt. A mezőgazdasági termelés szorosan összefonódik a falusi települések fejlesztésével, természeti adottságaink kihasználásával, a természeti környezet megőrzésével, ápolásával. A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is számba kell venni azokat a körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő érdekeltséget és piaci alkalmazkodóképességet, amelyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. A második tényező ,az a kihívás, amelyet a tartósan kínálati helyzetben lévő bélés külpiac, a protekcionista nemzetközi kereskedelempolitika jelent. Ismeretes továbbá, hogy a mezőgazdasáigazságszolgáltatással ; alapvető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amely- lyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen ; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titkára. A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítható volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta : a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvényben meghatározandókat a társadalomra erőltesse. A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György összegezte. Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a tárnáról a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitához, valamint, hogy a Központi Bizottság által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság mandátumát hosz- szabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmánykoncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt. A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. gi termelés sajátosságait a világon mindenütt figyelembe veszik. Ezt tettük eddig mi is, ezt fogjuk tenni lehetőségeink szerint ezután is. A belső piacon várható változások mellett újra kell értékelnünk élelmiszerexportunk mértékét, piaci lehetőségeit és ennek nyomán az összetételét. Az országnak a jövőben is szüksége lesz arra az exportra, amely az elmúlt évben kereken 1,5 milliárd dollárt és 1 milliárd rubelt hozott. Exportpozícióink azonban az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak: a hetvenes évek közepétől a világpiacon a kínálat lényegében felülmúlja a fizetőképes keresletet. Miután a piaci viszonyokban nem várható érdemleges változás a következő években. fokozott mértékben kell alkalmazkodni a különleges, magas minőségű piaci igényekhez, mert a magasabb minőség nagyobb piaci esélyt és nagyobb jövedelmezőséget jelent. Ennek különös hangsúlyt ad az 1992-ben egységessé váló nyugat-európai piac, ami azért érdemel figyelmet, mert Nyugat-Eu- rópa élelmiszertermékeink egyik legnagyobb tradicionális piaca. A másik nagy piacunkat; a KGST-országok piacát jelenleg a kínálatot meghaladó fogyasztói kereslet, a hiányos választék jellemzi. Ezen országokban azonban az élelmiszerpiac bővülésével rövid távon nem számolhatunk. Ennek ellenére úgy tűnik, a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — egyes alapellátását, választékot javító élelmiszertermékeink számára továbbra is fontos elhelyezési lehetőséget kínálnak. Az előadó ezután a termelői biztonság új, ! korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. A mezőgazdaság többszek- torúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és ezek társulásai mellett jelentős súlya van a háztáji és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az esély- egyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és köz- gazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjének meghatározói változatlapul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak. Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog játszani — az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó — háztáji és kistermelés. valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás. A nagyüzemi szervezeti keretek és autonómia korszerűsítése során ugyancsak A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról, az MTI munkatársának. Elöljáróban elmondta: — Napirend érté-, kűnek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét minden. vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsúlyozta: a Fejti György előterjesztését követő szerteágazó, sokszínű és igen hasznos vitában tizenöten mondták e] véleményüket, öten írásban adták le hozzászólásukat, ketten pedig hozzászólás értékű kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában. Közöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi kormányzat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azonban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak ítélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e meg kell haladni az eddigi lehetőségeket és gyakorlatot. A jelenlegi merev, rugalmatlan kereteket tovább kell fejleszteni, hogy alkalmasabbak legyenek a piachoz való rugalmas igazodásra és az emberi kezdeményezőkészség, vállalkozás kibontakoztatására. Az ágazati érdekképviselet korszerűsítésének szükségességét indokolva rámutatott, hogy a mai rendszerben megoldatlan az egyes termelőágazatok szakmai érdekképviselete, márpedig a piaci korlátok, az alkalmazkodás követelménye a termelők részéről ezt nagyon is szükségessé tenné. Ezek szerveződhetnének országosan, de területenként is, az érdekeltek elképzelései, igényei alapján. Indokoltnak látszik egy agrárkamara létrehozása is, amely alulról fölfelé, szigorúan az Önkéntesség alapján szerveződve keretet adhatna az élelmiszer-gazdasági érdekek országos és esetleges területi képviseletének, illetve az ágazaton belüli részérdekek megjelenítésének, egyeztetésének és feloldásának. Az agrárkamara, mint gazdasági érdekképviselet mellett, a mezőgazdasági szövetkezeti sajátosságok képviseletére, a szövetkezeti parasztság érdekvédelmére — megújuló formában — továbbra is szükség van. A mozgalom értékeit méltatva kiemelte: mezőgazda- sági termelőszövetkezeteinkre kezdettől jellemző a, szövetkezeti demokrácia érvényesítése. Ez több százezer embert tanított meg a demokrácia lényegére, a közösség szerepére, értelmére. — Nem új földosztásra és ennek alapján a mezőgazda- sági üzemeket felváltó farmergazdaságokra van tehát szükség. De szükség van a családi vállalkozások és mavitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt a társadalom egészében folytatandó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tetten érhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom módjára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végigvonultatni. hanem a preanv bulumban kell rögzíteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspektívájának megfogalmazása. Ezentúl , gz alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita mégha" tározó elemeiként szerepel a múlt, a jelen és a jövő, kezdve az ezeréves államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerű problémáinak felvetésével, egészen a szocialista perspektíva felvázolásáig. A vitából kiemelhető fontos kérdésnek ítélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmányosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben, hogy a gazdaság a nép jólétét szolgálja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcionális nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi kormányzat részéről elhangzott felszólalásokban. A mintegy hatórás vitában egy haladó államszervezet igénye rajzolódott ki. Többen javasolták: az alkotmány vegye elejét a re- kapitalizációnak, vagy — visszautalva ezze] összefüggángazdaságok szerepének növekedésére, valós hatékonysági előnyök alapján. Ennek előfeltétele egy szektor- és szervezetsemleges szabályozás. — Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a politikai-gazdasági reformfolyamattal, Csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az agrárpolitika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszer-gazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó — tézistervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai fel- használásával a végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézistervezetek vitájára — mondotta végezetül a KB titkára. Javasolta, hogy a KB járuljon ahhoz is hozzá, hogv a tézistervezetet az élelmiszer- gazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják meg, mint az érdekképviseleti szervek, az Országgyűlés illetékes bizottságai és agrárszekciója, az MTA és az MTESZ testületéi, bizottságai. Külön is fontosnak tartotta az agrárértelmiség véleményének kikérését és megismerését, tapasztalatainak hasznosítását. A Központi Bizottság ma reggel, 8 órakor az agrárpo. litika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. gésben a Központi Bizottság február 10-i ülésére —: a párt meghatározó szerepét politikai eszközökkel kívánja biztosítani, valamint annak felvetését, hogy az alkotmány tiltsa a hatalom- kizárólagosságra való törekvést. A beterjesztett anyagnál erőteljesebben kapott hangsúlyt a kétkamarás parlament létrehozásának mérlegelése. * az is, hogy az egész alkotmányozási folyamatot a teljes nyilvánosság jegyében kell végigvinni. Az esti órákban berekesz- tett ülés második napirendi pontja az agrárpolitikai koncepció volt, amelyet Iványi Pál KB-titkár terjesztett élő. Ma a tervezet feletti vitában folytatódik a tanácskozás, amelyen a szakma jeles képviselői kértek szót. Kimmel Emii véleménye szerint: — Ismerve személyiségüket, várhatóan szenvedélyes, a mezőgazdaság, illetve az ott dolgozók érdekeit markánsan figyelembe vevő vita bontakozik majd ki. Az ezt követő, harmadik napirendet Lukács János terjeszti elő: témája a megyei, városi pártértekezletek tapasztalatainak összegzése. A testület végül a különfélék között személyi kérdésekről is tájékozódik: már nyilvánosságot kapott, más fórumokon korábban eldöntött ügyeket vesz tudomásul. Az ülést kövétő nemzetközi sajtókonferencián bővebben erről is tájékoztatást adnak az illetékesek — mondotta végezetül a helyettes szóvivő. (MTI) Vita az előadói beszéd felett Pál előterjesztése Szóvivői nyilatkozat
