Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
2 NOGRAD • 1989. FEBRUAR 18., SZOMBAT A világpiaci versenyképesség a mérce Kaput nyitni Európára Németh Miklós előadása a nemzetközi bankárképző központ avatéUnnepségén Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar—francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft, várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. Az ünnepségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. (Folytatás az 1. oldalról.) szik a hazai, a szocialista és a tőkéspiac érdeklődése. A szerelő- és építőipari üzem korábbi gondjai megmarad, tak. A nógrádszaikáli mű- anyagüaçm hagyományosan jól termel, de nem mondható el ez a Ludámyihadászi ban levőről. Az öntöde és nyomda folytatta eredményes munkáját. Fejlesztésre a szokásos összeg kétszeresét, 58 millió forintot költöttek' a tsz-ben. A beruházásokkal tovább ja. vitatták a gazdálkodás lehetőségeit. Az ez évi feladatok közül egyetlen adatot említett dr. Hütter Csaba: 50 millió forint a tervezett nyereség, ennyit még sohasem irányoztak eló. Az ellenőrző bizottság jelentését Győri Sándor elnök terjesztette elő, maid az élénk vitában felszólalók az eredményes munka összetevőiről szóltak. Többen is kifejezték véleményüket, miszerint eleget lehet tenni az idei terveknek. Medgyesy Péter miniszterelnök-helyettes a kormány nevében fejezte ki elismerését a tsz múlt évi kitűnő eredményeiért. Hangsúlyozta : elsősorban a gyors alkalmazkodóképességnek, a céltudatos fejlesztésnek, az okos gazdálkodásnak, a jó szakember-ellátottságnak köszönheti sikereit a többet és job(Folytatás az 1. oldalról.) szén a tervezett 12,8-cal szemben 13.9 millió forint árbevételt könyvelhettek el, a 335 ezer forintos nyereség viszont mutatja, hogy van még tartalék ezen a téren. Az állattenyésztés történelmi pillanatokat él — mondotta —, hiszen megkezdődött és a végéhez közeledik a szarvasmarhatelepi rekonstrukció. Kedvező tapasztalatok már mutatkoznak a tej minőségét tekintve, ám az önköltség, még mindig magasabb a kelleténél. A juhágazat eredmenyessége tovább javult 1988-ban; bár még félmillió veszteséget hozott. Sorozatosan évente 4 millió nyereséget termelt a sertéságazat, tavaly azonban megtorpanás volt a tenyésztésben. Cél a tápköltségek csökkentése, a kistermelői formáció újraélesztése. A több lábon állás az évek során számos kiegészítő tevékenység meghonosítását eredményezte. Ezek egy része együttműködés a környék ipari üzemeivel, az SVT-vel. a BRG-vel. Fennállása óta a legeredményesebb évét zárta az építőipari ágazat. Ám az alapon kívüli tevékenységben is szelektálni kell, hiszen például az ipolytarnóci téglagyárban beindított anyag- és kerámiahat akaró kollektíva. A megye mezőgazdasági üzemei múlt évi nyereségének egyötödét könyvelhették el a szécsényiek, s ez önmagáért beszél. Az agrárágaztról szólva, rámutatott : nemzetközi mércével mérve is fejlett a mezőgazdaságunk. Érdemei: hozzájárul a fizetőképesség javulásához, a faivak fejlődéséhez, modellértékű. Gyengeségéi: egytípusú tsz-ek alakultak ki, az összevonások olykor lerontották az eredményeket, a termékek feldolgozása elmarad a termeléstől. A továbbiakban npeg kell tartni a szféra értékes elemeit, s oélirányosan kell megújítani. A mezőgazdasággal szembeni követelmények: biztosítania kell a belső ellátást, szükséges hozzájárulnia a devizaszerzéshez, elő kell segítenie a falvak népességének megtartását. A nemzetközi színvonal, a világpiaci versenyképesség a mérce. Esélyegyenlőséget, a tőke szabad áramlását, a tulajdonformák kooperációját, a típusféleségek egymásba való átmenetét egyaránt muszáj biztosítani. Rugalmas árrendszerre, megfelelő érdekeltségre van szükség és szembe kell nézni a támogatás csökkenésével. A küldöttgyűlés befejezéseként kitüntetéseket adtak át a legjobb dolgozóknak. (kolaj) tevékenység veszteségesnek bizonyult, így felszámolták. Ugyanerre a sorsra jutott a varroda, illetve két budapesti részleg is. Az elnök végezetül megköszönte a tagság munkáját, amely 4 és fél millió nyereséget hozott 1988-ban, majd a vita során kért szót Szálai László. Utalt a minapi KB-ülésre, majd megjegyezte: „A múltat nem lehet egyszerűen rossz útválasztásnak tekinteni. A szépen fejlődő magyar falvak — így Litke is — bizonyítják, hogy életükben számos kedvező változás állt be.” Hangoztatta, hogy az MSZMP akcióprogramot kíván közreadni a lakosság mozgósítására, figyelembe véve a közelgő képviselő-választást, a többpártrendszerű környezetet. Pásztor Laci bácsi a közösért fejtette ki aggodalmát, hívta fel a lépten-nyo- mon található gondokra a figyelmet. A pénzügyminiszter-helyettes az országos „zárszámadásra” való készülődésről szólt, majd1 a kormányprogram végrehajtásához fűzött gondolatokat. A litkei zárszámadás végén dr. Miklós Zoltán válaszolt a felvetődött kérdésekre, majd kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át a dolgozóknak. (németh—bábéi) Bevezetőiben szólt arról : bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bizonytalanságot tülkröző, néha viharosan kavargó közéletünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós értékek érvényesítését és vállalását is jelképezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével1 járulnák hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya' helyreigazításálhoz. Olyan pálya kialakításához, amely visszavezet a' szerves fejlődés útjára, és kaiput nyit Európára. Összefogni erőinket Sokan gondolják úgy, hogy a fejlődés fő irányától Kelet- Európa a második világháborút követően kanyarodott el. Aki azonban a történelmet és különösen a gazdaságitörténetet tanulmányozza, bizonyosságot nyer arról, hogy ez miár sokkal korábban rpegkezdődött. A világtól való elzárkózásunk és elzárásunk csak súlyosabbá tette a következményeket. Ez olÿan (tény, ami nem könnyíti, hanem nehezíti a visszakanyarodás történelmi léptékű feladatának megoldását. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsoljuk, hanem összefogjuk; és összefogjunk mindazokkal, akik ebben, az összeurópai fejlődési folyamat sikerében érdekeltek. Vissza akarunk kerülni a főútra, és keressük az odavezető ösvényeket. Amihez el szeretnénk jutni, az a modern jogállam, a plurális politikai intéz- ményrendiszer keretében jól működő demokrácia, a hatékony, vegyestulajdonon alapuló piacgazdaság. Ez utóbbi irányába már régebben is tettünk — némileg tétova — lépéseket. Már a 60-as évek közepén megszületett az a felismerés, hogy a naturális, meny. nyisiégi célokon és utasításokon alapuló központi tervezés nem képes pótolni a piac szerepét. De ebben az időszakban a piacfelfogás még leszűkült az árupiacra. Hosszú út vezetett ahhoz — a világnak e táján eredetinek ható — felismeréshez, hogy a gazdásági folyamatok összehangolásának és a társadalmi kontroll érvényesítésének a piacnál nincs jobb színtere és a pénznél nincs jobb eszköze. De végül ez nyitotta meg az utat ahhoz, hogy aktíva» hozzálássunk a pénz- és tőkepiac intézményi, szervezeti és működési feltételeinek kialakításához. Ezután utalt arra, hogy a modern ipari világban a gazdaságok szerkezete, az azokban betöltött funkciók átalakulóban vannak. Ahhoz hasonlítható fordulat megy végbe, mint amikor a termelés kikerült a család köréből és szervezett társadalmi folyamattá vált. • így folytatta: nálunk évtizedeken keresztül ismételgetett tétel volt: „Az anyagi termelés a nemzeti jövedelem növelése révén teremti meg a pénzeszközöket az oktatás, a kultúra, a művelődés, a tudomány, az eeészségüev támogatásához. Először tehát a gazdasági ter. meló szférát kell rendbe tenni, s majd utána foglalkozhatunk a nem termelő területekkel.” Ezzel a tétellel nemcsak az a baj, hogy téves, hanem az is, hogy olyan szocialista gyakorlat forrásává vált, amelyet ha tovább folytatunk, akkor a modern ipari világ ellenpontja leszünk. A felzárkózás szándékával nekünk is követnünk kell a modern ipari világ fejlődési irányát; növelni kell a szolgáltatások súlyát, alkalmazottainak szá. mát, és ösztönözni kell az értéktermelési folyamatok eltolódását a fizikai munkától a szellemi munka felé. A bankszakma helyének és presztízsének felértékelődése ebből a történelmi látószög- hői' is elkerülhetetlen szükségesség. A modernizáció pénzügyi intézményi feltételeinek megteremtésében az elmúlt néhány évben három kiemelkedően fontos lépést tettünk. A 80-as évék elején, mintegy négy évtizedes szünet után ismét lehetővé vált értékpapírok kibocsátása és forgalmazása. Ennek — a tőkeáramlás felgyorsításán kívül — kiemelkedő szerepe volt abban, hogy ráirányította a figyelmet a megtakarításoknak a pénzügyi egyensúly alakításában játszott fontos szerepére. A pénzügyi intézményi rendszer modernizálásának következő állomása a kétszintű bankrendszer létrehozása volt. Megkezdődhetett a mai kor követelményeinek megfelelő monetáris politika és eszköztár kiépítése. Megteremtődött a lehetőség az üzleti banki tevékenységnek az államigazgatásról való leválasztására. A vállalatok a korábbi egyoldalú államigazgatási függés helyett egyenrangú üzleti kapcsolatba léphetnek a pénzintézetekkel. A pénz- és tőkepiac fejlődése szempontjából korszakos jelentőségű az idén hatályba lépett társasági törvény. Ennek alapján olyan szervezeti, tulajdoni formák alakulnak ki, amelyek nélkülözhetetlenek egy fejlett tőkepiac működéséhez. Lehetővé teszik a pénzügyi megtakarítások közvetlen bevonását a gazdálkodásba. Mindez az eddiginél sokkal nyíltabb, demokratikusabb és ezáltal eredményesebb társadalmi ellenőrzést tesz lehetővé a tőkék befektetése és áramoltatása felett. A pénzügyi intézményrendszer megújulásával, a tőkepiac internacionalizálásával, majd a valuta-konvertibilitás fokozatos kialakításával szervesen összekapcsolódnak a bel- és külföldi folyamatok, s ezen keresztül a gazdasági élet szereplői nap mint nap szembesülnek a nemzetközi pénzvilág értékítéletével. Mivel a múltban ezeket a jelzéseket a gazdaság szereplői gyakran megszűrve és késleltetetten észlelhették, nem alakultak ki sem makro-, sem mikroszin- ten a gazdaság világpiaci alkalmazkodásának elégséges feltételei. I realitások kölcsönös figyelembevétele A nemzetközi pénzvilágról szólva, a miniszterelnök kitért arra: számunkra kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Nemzetiközi Valutaalappal és a Világbankkal fenntartott kapcsolatainknak. Ezek olyan időszakban épültek ki, amikor nemzetközi fizetési helyzetünk, több, egyrészt tőlünk független tényező hatására kritikussá vált. S ennek a kritikus helyzetnek az áthidalásában akkor semmi mással nem pótolható segítséget jelentett, hogy csatlakozhattunk ezekhez az intézményekhez és élvezhettük támogatásukat. Kapcsolatunk azóta is intenzív és korrekt. Remélem, ezt a minősítést ők is osztják. Nem tagadjuk, számítunk arra, hogy a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság feltételeinek megteremtéséhez saját erőfeszítéseink mellett támaszkodhatunk a nemzetközi környezet, s különösen a Valutaalap és a Világbank támogatására. Tudatában vagyunk: egy ilyen együttműködés csak a könyörtelen realitások kölcsönös figyelembevételével folytatható. Számítson erénynek a vállalkozás Bármelyik oldalt, vagy tényezőt hagyjuk figyelmen kívül kudarcra ítéljük legjobb törekvéseinket. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk: gazdaságunk rr nem igazi piacgazdaság. Ráadásul birkózik azzal a nem könnyű feladattal, hogy belső piacán összekapcsolja a gyökeresen más értékrendet hordozó nyugati és keleti piacokat. Egy ilyen közegben természetesnek kell tekinteni, hogy egy „szabályos” piac- gazdaságban jól kiszámítható hatással járó eszközök — például kamatlábemelés, valutaleértékelés, adókulcs-módosítás — nálunk alkalmazva nem ugyanázokat a reagálásokat és következményeket váltják ki. Ha erre nem vagyunk tekintettel, keserű csalódások érhetnek bennünket, A működési sajátosságok figyelembevételénél csak egy fontosabb: hogy jobbító törekvéseink magát a működést nehogy lehetetlenné tegyék. Ez a veszély akkor áll fenn, ha a gazdasági racionalitás szempontjai elfedik előlünk az óhatatlanul keletkező társadalmi feszültségek kritikus értékét. Ezután kifejtette: tudnunk kell, hogy a pénzügyi intézményrendszer piacgazdaságokból jól ismert eszlköz- és szervezeti rendszerének kiépítése önmagában nem garantálja a gazdaság hatékony működését, A bankszakma presztízsének növeléséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult, és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Arról van szó, hogy a válalkozás ne tartozzon többé az erkölcsileg gyanús kategóriába, ellenkezőleg: a vállalkozás számítson erénynek. Rögtön hozzátenném, hogy nem a mai, kissé még zsibvásárra hasonlító formájában, hanem a holnap piaci kényszere által szabályozott alakjában. Fontos, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás társadalmi felelősségét az jelentse, hogy az emberek szükségleteit kielégítő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsősorban ezen a ponton erkölcsi kérdés, és, ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, hanem erkölcstelennek is minősül. Meg kell végre haladni azt a tételt — és ez már közvetlenül a bankszakmát érinti —, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten tilos. Az ötvenes években az állam ugyanis ennek a felfogásnak a jegyéiben óvta meg a gazdálkodókat attól, hogy a kereskedelem és a pénzkölcsönzés bűnébe essenek. Állami monopóliummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet is. Ez nemcsak a gazdasági energiák képtelen gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléletileg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést jelentett. A helyzet most már más. A kétszintű bankrendszer, a vállalkozások újfajta szabályozása már az európai kül- túrfejlődés mércéjén is mérhető szemlélet alapján történt. A régi ideológia maradványai azonban még nyomokban előfordulnak, és egy szociális demagógia fegyvertárába illesztve még veszélyessé is válhatnak. A piacgazdaság teljes intézményrendszerének egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy a modern pénzügyi rendszer korszerűen és magas színvonalon képzett' szakemberekre támaszkodjék. Egy de- verzifikált bankrendszerben mind a központi bankra, korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb felelősség hárul a pénzügyi fegyelem, a pontos és gyors pénzügyi információs rendszer kiépítése és a korszerű pénzügyi ellenőrzési módszerek meghonosítása terén. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy magas szinten és széles körben elsajátítsuk a modern pénzügyi technikát. Emiatt is alapvető fontosságú a szervezett, intézményesített bankárképzés megteremtése. Ezt a célt szolgálja a Nemzetközi Bankárképző Intézet létrehozása. A nemzetközi bankárképző központ nemcsak a magyar felsőoktatás pénzügyi szakemberképzésére támaszkodik, hanem a legjobb értelemben vett tudásimportőr: a világ élvonalába tartozó pénzpiacok tapasztalatait kívánja közvetíteni a hazai szakemberek számára. Igazodni a modern európai nemzetekhez Ehhez kiváló feltételeket teremt, hogy a bankárképző alapításában és munkájában francia szakemberek közvetlenül is részt vállalnak. Várható, hogy ez az intézmény rövid időn belül a bankárképzés egyik kelet-európai centrumává fejlődik, s remélhető, hogy — céljainak megfelelően — néhány év távlatában közép-európai központtá is válhat. Így fejezte be: Magyarországon többnyire nagyobb szimpátiát táplálnak a kiutat radikális politikai megoldásokkal kereső Kossuth, mint az Európához való felzárkózást a minőség, a magas szintű szakmai tudás és kultúra irányában kereső Széchenyi iránt. Mi most nem elszakadni — főleg nem leszakadni — akarunk, hanem integrálódni a modern európai nemzetekhez; ehhez Széchenyi szellemére kell sokkal fogékonyabbnak lennünk. KISZÖV-elnökségi ülés (Folytatás az 1. oldalról.) adják. Ennek is tulajdonítható, hogy az indulást jellemző 2 millió forint vagyonnal szemben ma már 20 milliónál tartanak. A sajátosságoknak, adottságoknak megfelelően, van ahol legfontosabb feladatnak a kapacitás lekötését tartják, másutt a lakossági szolgáltatást kívánják szélesíteni. Szerepel az elképzelésekben egyes tevékenységek társadalmi formában való elvégzése, a környezetvédelmi feladatokba való bekapcsolódás, gápjárműalkat- rész-gyártás, autóértékesítés, szervizelés, garanciális javítás. A vitában szóba került, hogy volt olyan kisszövetkezet, ahol a szakszerűtlen munka miatt bizonyos összeget vissza kellett fizetni a kiküldött számlából. Elhangzott, felhívás a szolidabb árpolitikára. Több kisszövetkezet telephelyi és elhelyezési gondokkal küzd. Megoldásukhoz segítséget kérnek a KISZÖV-től. Felvetődött, hogy a felszabaduló helyiségekben —, Salgótarjánban — keresikedőház, vagy más formában kellene megoldani az irodaelhelyezési gondokat. Az elnökség a tájékoztatókat tudomásul vette. A KISZÖV apparátusa az igényeknek megfelelően az eddiginél jobban közreműködik a kisszövetkezetek Vezetőivel a gondok megoldásában, a lehetőségek okos hasznosításában, az új együttműködési formák kialakításában. Vállalkozó típusú gazdaságok kellenek!-'4.. • • ■ .-
