Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A belpolitikai rovat műsora 8.30: Behár György szerzeményeiből 9.00: Nóták 9.30: A külpolitikai rovat műsora, ism. 10.05: Diákfélóra 10.35: Gencsy Sári és Svéd Sándor operettfelvételeiből 11.12: Kék farkasok. Király László regényének rádióváltozata. (1976) 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A Nyugat története. VI 1. rész 14.25: Sanzonpódium 15.00: Szóról szóra. 16.05: A medve töprengései. Muzsika gyerekeknek 16.20: Neked szól! 17.00: Törvénykönyv 17.30: Holnap közvetítjük 17.50: Mese-zene gyerekeknek 19.23: Fekete kolostor. Kádiómontázs Kuncz Aladár regényéből. 20.19: Hangszerkettősök 20.40: CAVTAT, egy színfolt korunk szellemi arculatán 21.10: Hallgassuk együtt. . Chopin-művek 22.00: Hírvilág 22.30: Régi híres énekesek 22.50: A belpolitikai rovat műsora 23.00: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek PETŐFI RADIO: 8.05: Tárogatómuzsika. Burka Sándor felvételeiből 8.20: A Szabó család, ism. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fúvóstáncok 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Nosztalgiahullám. A Manfred Mann együttes 14.00: Lelátó. Sportmagazin 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek, ism. 15.45: Törvénykönyv, ism. 16.00: Részletek John Kander —Fred Ebb—Bradányi Iván : Zorba, a görög című musicaljéből 17.05: Újdonságainkból. . Népzenei felvételek 17.30: Gordiusz 18.30: Slágerlista 19.05: Régi nóta, híres nóta 20.05: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Zsebrádió-színház. Első vizit. Georges Courteline bohózatának rádióváltozata 21.30: A Rádió Dalszínháza. Pompadour. Leo Fall operettjének rádióváltozata 23.15: Rockzene a Petőfi- csarnokban BARTOK RADIO: 9.08: A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye a Berlini Filharmónia hangverseny- termében 10.43: Századunk zenéjéből 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyarán szólva, ism. 11.25: A Pozsonyi Rádió szimfonikus zenekarának operafelvételeiből 12.03: Beethoven: C-dúr zongoraverseny 12.38: Kórusmuzsika 13.05: Rádiószínház Ember a semmiben. Kopanyi György hangjátéka. (1984) 14.03: Az NDK-rádió felvételeiből 14.56: Pophullám 16.00: Preklasszikus muzsika 17.00: Nyitnikék 17.30: Iphigenia Aulisban. Részletek Gluck operájából 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Állampolgár leszek 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. 21.20: Mahalia Jackson és a Golden Gate együttes felvételeiből 22.00: Zongoramuzsika 22.26: Rádiószínház. MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk. szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Reklám. Szerkesztő: Szegedi Erzsébet. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Tizenhat évesek. Litván tévéfilmsorozat Ili i. rész 10.15: Kék fény. 11.15: Szia, Mami! 11.45: Mozgató. 11.50: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Pannon krónika. 17.05: Vijesi. Hírek. szerbhorvát nyelven a pécsi körzeti stúdió műsora. 17.10: Hármas csatorna. IV, 1. rész: Vitorlással a föld körül. A Szent Jupát kalandjai, 1. 17.55: Négy nap tévéműsora 18.00: Műsorajánlat. 18.10: Házi gondozás, ápolás. VI 4. rész: A szívbetegek életmódjáról 18.20: Reklám 18.25: Arany. Olasz dokumentum- film-sorozat. V/5. rész: Az arany és a pénz 19.05: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények, műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Ismétlések a szilveszteri műsorból Házaspárbaj 21.00: Kern-klipp 21.05: A Neoton Família koncertje a^Budapest Sportcsarnokból 21.35: Reklám 21.40: Hazai tükör 23.00: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2 Endrei Judittal és Déri Jánossal 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 Benne: Riportok — Időjárásjelentés — Tévétorna — Reklám — Zene 17.46: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2 18.30: Gyerekeknek! 1. Leo és Fred — Szú-- nyogcsípés. Magyar rajzfilm, ism. 2. Doris.. Segítség a ház körül. Angol rajzfilm, ism. 3. Rumcájsz. Vissza a szivárványt. Csehszlovák rajzfilm, ism. 18.53: Tv 2 19.00: Egy öreg hölgy vállalkozása. NSZK-tévéfilm 20.39: Tv 2 Benne : Nézze meg az ember! 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2 Benne : Reklám 21.30: Remegő félelem. Csehszlovák film. (1983) 23.01 : Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: A Humberto cirkusz, tv-sorozat, ism. 10.15: Művelődési sorozat 10.45 : a szerencselovag, ism. 15.45: Orion magazin 16.25: Orvosi tanácsok 16.35: A számítógépekről 17.05: A nap percei 17.15: Művelődési műsor 1Í.45: ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története, sorozat 20.25: Publicisztikai magazin 21.05: Dalok a képernyőről 21.25: Autósok, motorosok magazinja 22.05: Liszt Ferenc, magyar tv-sorozat 2. MŰSOR: 17.00: Pa és Pi, sorozat 17.101 Nyugat-szlovákiai magazin 17.30: Orvosi tanácsok 17.40: Visszatekintések a múltba, szovjet dokumentumfilm 18.05: Szovsjet tv-film befejező része 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A végen élet van, sorozat 20.10: Rokonok, tv-játék 21.15: Dokumentumfilm 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Koncert, komoly zene MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hegylakó. (16) Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Manhattan. Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: fél 4. háromnegyed 6 és 8-tóJ : Fehér feketében. Színes, szinkronizált amerikai film. — Madách Kamara: Rock Rióban. (16) Színes, zenés brazil film. — Pásztó: Fél 6-tól: Leó és Fred. Színes magyar rajz- játékfilm. — Szécsény: 6 órától: Nászéjszaka kísértetekkel. Színes amerikai horrorparódia. — Jobbágyi: Jó reggelt Babylonia! Színes, szinkronizált olasz—francia—amerikai koprodukció. — Nagy- lóc: ördögűző. (18) Színes amerikai horrorfilm. — Rét- ság: Mesemozi: Ivanko és a varjúcár. NÓGRÁDI TÁJAKON... —l-J TELEXEN ÉRKEZETT.. FILMJEGYZET HtCVLAKÓ „Egy lány nagyobb sebet ejthet, mint a kard. A szerelmi szál azonban nem maradhat el, mégha ez felesleges energiavesztéssel is jár.” A videcríeketepiac egyik slágere most érkezett el a magyar filmvásznakra. Gyanítom, azok is jegyet váltanak rá, akik esetleg már kisebb képernyőn, házi vetítésen látták. Azon művek sorába tartozik ugyanis a Hegylakó című feliratos angol — Russel Mulcahy által rendezett — produkció, amely a moziba gyakran járók tömegízlésének megfelel. Egy olyan emelt szintű filmlektürt vett át a MOKÉP forgalmazásra, amelyre biztosan nem fizet rá. Bár „Csak 16 éven felülieknek !”-et ír a korhatárjelző, néhány véres jelenetet leszámítva nem kell tövig rágni körmeinket a.: izgalomtól. Megborzonganunk legfeljebb csak a Queen együttes varázslatos kísérőzenéjén szabad. De nemcsak egy jól felépített fantasztikus mesének lehetünk szemlélői — amelynek hősei mából a múltba, s onnan jsmét a jelenbe „időutaznak” —, hanem egy lírával, érzelemmel átszőtt szentimentális történetnek is. A kasszasikerdarab 115 percében nem szünetel az öldöklés. Az erőszak a múltban és a jelenben egyaránt jelen van. A klasszikus dramaturgiára épülő cselekménye nincs, csak az egyértelmű, hogy a Jó és a Rossz ádáz csatája dúl, amelynek végkimenetele nem lehet kétséges. Nem árulunk el azzal különösebb titkot, ha elmondjuk, legalább a filmen a Gonosz elnyeri méltó büntetését. A keret ehhez négy és fél évszázad, a hősök pedig a lovagkori Skócia ködbe burkolódzó várai és New York csillogó felhőkarcolói közt száguldoznak. Kezdésnek mindjárt egy pankrációs viadal, ahol a könyörtelenségből, a kíméletlenségből, a brutalitásból alapos űzelítőt adnak a modernkori gladiátorok, a gusztustalan húshegye'k. Ezen a porondon is csak egy győztes maradhat, akár a skót nemzetségek barbár összecsapásán. A sors úgy rendelkezett, hogy Connor Mac Leód (Christopher Lambert) és az orosz sztyeppékról idetévedt jövevény, Kurgan, a tökéletes harcos, (Clancy Brown) megküzdjön egymással. Nincs irgalom: csak egyikük maradhat életben, jóllehet mindketten halhatatlanok, ám egy szépséghiba miatt sebezhetőek. Közben ilyen magvas igazságok birtokába juthatunk: néha a legélesebb penge sem elég s semmit nem szabad túlzásba vinni. A pokol és az idiotizmus képviselője ellen pedig csak szívvel. hittel és lehetőleg tole- dói karddal van esély, remény a diadalra. S nem hiányozhat a közhelyszerű bölcsesség sem: Jobb elégni, mint elhervadni! Az js „kiderül”, hogy a legtöbb ember irtózik a haláltól, a rendíthetetlen régiségkereskedő viszont élni fél. A gigantikus párbaj küzdőfeleit csak gyengítené a szerelem, ezért eltiltatnak e szenvedést okozó érzéstől, mivel egy lány nagyobb sebet ejthet, mint a kard. A vele való törődés eltereli a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyről, így a rivális kerülne előnyösebb pozícióba, ami megengedhetetlen. Az összemelegedés tehát ártal. mas, de a teljes magány is elviselhetetlen, mert új fájdalmak forrása. A szerelmi szál azonban nem maradhat el. mégha ez ■> felesleges energiaveszteséggel is jár. A megoldás receptjéről a Queen együttes gondoskodik: „Nincs idő és tér, I nincs sehol hazánk. I Mi ez az érzés álmainkban / mely mindig tova- száll. I Ki él szívesen örök életet? I Nincs öröm, boldogság, I a sorsunkat nem tudhatjuk, I egyetlen egy édes pillanat I sem vár itt miránk. / Ki akar örökké élni? I Ki mer szeretni, / ha a szerelem meghal?” S a győzelem jutalma a halandó, ság, s az újabb varázslat: most már a derék skót szerethet, lehetnek gyermekei, s visszatérhet ősei földjére, ahonnét e°.vkor elindult. Hőseink azért érkeztek az ide méhéből, hogy könnyed mozdulattal cikázzanak az akadályokon. Groteszk apokalipszisben van részünk: a kővárak romba dőlnek, a hatalmas, vörös ' színű Silvercup-reklámoszlop csörömpölve lezuhan, szamurájkardok suhannak, lidérc" fények villannak, ám a kiválasztott halhatatlanoknak n golyószóró sem árthat, csak egv jól időzített kardvágás. Szériában találkozhattunk az utóbbi időben hasonló tárgyú, típusú filmmel. A Hegylakót mégis kiemeli a tucatfilmek dönpingjéből a két ügyeletes kedvenc: Sean Connerry (Ramirez) és Christopher Lambert lenyűgöző játéka. Buzafalvi Győző Nemzetiségi bálok A gyulai román és az ele- ki német bállal február 4- én, szombaton megkezdődik Békésben a nemzetiségi farsangi bálok sorozata. A gyulai SZOT-szállóban a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége rendezi a hagyományos országos román bált, amelyen egyebek közt méhkeréki, ele- ki, kéteg.yházi népzenészek, népdalénekesek és néptáncosok lépnek föl. Eleken a művelődési házban lesz a hagyományos sváb batyus- bál; a nyitótáncot a helyi német hagyományőrző csoport tagjai járják, s a farsangolók sramlizenére rophatják hajnalig. Az eleki németek évszázados téltemető, — húshagyó keddi — maszkajárása az idén sem marad el; február 7-én ismét gyalog- és lovasmaszkák igyekeznek majd tovaűzni a telet. Az eleki románok február 25-én rendezik batyusbáljukat, ugyanekkor lesz a békéscsabai szlovák bál. A megye többi, nemzetiségek által is lakott településén szinte mindenütt lesz a következő hetekben hasonló — szlovák, román, német, szerb — táncmulatság. 4 legolvasottabb könyvek A moszkvai Lenin könyvtár olvasásszociológiai részlege az olvasói előjegyzések alapján megvizsgálta, hogy melyek a legnépszerűbb könyvek. A hosszú sor első 12 helvét a következő művek foglalják el: Anatolij Ribakov Az Arbat gyermekei. Vlagyimir Dugyincev Fehér í uhások, Valentyin Pikul Favorit, Borisz Paszternák Zsivágó doktor, Alekszandr Bek Új megbízatás, Anatolij Prisztavkin Elszunnyadt egy arany fellegecske, Csin- giz Ajtmatov Vesztőhely, Mario Puzzo Keresztapa, Mihail Satrov Tovább, tovább, tovább, Vaszilij Grosz- mann Élet és sors, Nyiko- laj Karamzin Az orosz állam története, valamint Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című alkotásai. A szociológusok megállapították, hogy az olvasók reakciója, érdeklődése hirtelen változik, elsősorban a folvóiratokbap megjelent publikációk hatására., V é re s - e r d ö Nógrádi monda Gyermekkoromban nagyanyám nagyon sok történetet, mondát mesélt nekem. Ezeket ma is kedvelem, szívesen olvasom. Jelenkori barangolásaim közben hallottam egyet, amit még nem ismertem. Ezt a nógrádi mondát ismertetem meg most másokkal is. Réges-rég volt, amikor az osztrák Habsburg családból való I. Ferdinand került a magyar trónra. Az országban gyakoriak voltak a lázohgá" sok, mert egyes nemesek inkább Zápölyai Jánost látták volna szívesebben a trónon. A Habsburg-pártiakat labancoknak, a Zápolya'hívő- ket kurucoknák nevezték. (Valójában későbbi történelmi korban használták e megkülönböztetéseket — a szerk.) A nógrádi Kékkő várában ékkor a Balassák uralkodtak, akik szintén Ferdinand ellen fordultak. Egyik napon az őrök a vártoronyból jelezték, hogy a Kürtös-patak mentén katonaság közeledik. Balassa nem is késlekedett, megfigyelőit küldte oda, és őrségével maga is elindult utánuk. Már Újfalunál jelentették neki, hogy a labancok Balassagyarmatról, a Karikás-hegyen át, Csáb község déli mezőin vannak. Balassa jól tudta, hogy az ellenség váratlanul akar támadni. Hogy a tervüket minél előbb keresztülhúzza, gyorsan kiosztotta parancsait : — öten velem jönnek, a többi meg gyorsan visszatér a várba és felkészül az éjszakai harcra! Aztán kis csoportjával Balassa elindult a Fénylő-gödrökhöz, mgfigyelni a terepet. Fél óra múlva már a- Kapaszkodó alatt voltak. A borókaerdőben kikötötték a lovaikat, ők meg felmásztak a domb tetejére, ahonnan jól be lehetett látni a völgybe. A táborban nyugalom volt. Balassa mereven figyelt, morgott is valamit az orra alatt, majd hazavonult Kékkőre. Aztán az éj leple alatt — néhány harcosával — a legközelebbi úton megközelítette a tábori, hogy meglepje az ellenséget. Magasan járt a hold is már, amikor megálltak a völgy felett. Nagy lett ám a meglepetésük, amikor csak a kialudt tábortüzet találták ott. A labancoknak se híre, se hamva. Egy nagy tölgyfán per- -gamentet találtak az alábbi szöveggel: — Ne keressetek, mi majd megtalálunk benneteket! Balassa mérgében üvöltözött és kardjával a tölgyfát vagdosta. — Megtalállak benneteket, gazemberek! Még a pokolban is megtalállak! Az erdőben visszhangoztak az átkai. Majd hajnalban, a sok keresgélés után, fáradtan lepihentek egy kis erdőben, nem messze a Példás-hegytől. Virradt már. A nap sugarai megjelentek a szandai hegyek mögött, de a Balassák még mindig az álmok tengerében úszkáltak, nem is gondolva arra, milyen szörnyűség vár rájuk. A labancok bekerítették őket, de hadi büszkeségük nem engedte, hogy alvó ellenséget megöljenek, ezért így kiáltottak : — Talpra kurucok, itt vannak a labancok ! Balassa felugrott, „fegyverbe”-! kiáltott, de már késő volt. A rövid harc után, egy élő kuruc sem maradt. Balassát is elvitték, nem tudni hová. A nap reggeli sugarai üdvözölték a falubelieket a csata helyén. Mereven, szótlanul álltak az emberek. Közös sírba temették a halottakat, A sírhalom tetejére egy lándzsát szúrtak, arra egy kuruc sisakot helyeztek, hogy mindenki tudja, kik- pihennek itt örökre. A harcosok vérét nem tudták eltemetni. Ezért is nevezték el e helyet Véreserdőnek. Rég letűnt már a császárok és királyok kora, de a szörnyű eset azóta is megmaradt az emberek emlékezetében, és nemzedékről nemzedékre száll. A mészárlás helyét még ma is Véreserdőnek nevezik. Hemerka Gyula
