Nógrád, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

1989. FEBRUÁR 15., SZERDA NÖGRÄD 3 Tartalékos forgalmista Hoxxásxólások vitacikkünkhöz Hadd „guruljon a vasút”! „Idegeskedni, annyit je­lent, mint saját magadon bosszút állni” — olvasom a balassagyarmati MÁV kör­zeti üzemíőnökséghez tarto­zó Nógrádkövesd állomás- főnökének az asztalán egy fába vésett üzenetként. A főnökasszony jelenleg a Tátrában üdül; az árupénztá­ros felesége a napokban lett egy baleset áldozata, így a férfi sem dolgozik. Érkezé­semkor egy hetvenegy éves nyugdíjas ügyes-bajos dol­gait is Sebestyén Tamás for­galmi szolgálattevőnek kell intéznie, ráadásul aznap még tolatásvezetője sem volt. Beszélgetni alig van mód. Két tolató tehervonat is ér­kezik az állomásra, amelynek az öt fogadó- és két iparvá­gánya, valamint a „csonká­ja” is dugig tele van teher­kocsikkal. Javában termel az állomás legfontosabb szál­lítópartnere, a Közép-ma­gyarországi Kőbánya Vállalat helyi üzeme. — Az 543-as órakor eljött tolónak... A nándori üres fe­dettek... Igen... Dobsonyi lesz a tartalék... Jó, majd meg­próbáljuk — hallom a for­galmista hangját, amint ren­delkezik. Sebestyén Tamás 1951-ben született Budapesten. Édes­apja vasúti fűtőházi szertá­ri munkás volt. A család Dömsödön lakott, majd Szé- csénkére költözött. A forgal­mista ma is itt él a család­jával. Sebestyén Tamás 1970-ben Balassagyarmaton szerzett érettségi bizonyítványt, és két hét múlva már a vasútnál dolgozott. A szomszédos Nóg- rádkövesden lett forgalmi gyakornok. A segédtiszti tan­folyam elvégzése után, 1973 októberében először Galga- györkre osztották be állo­máskezelőnek, majd Galga- gutára került, ahol munkája közben megszerezte a for­galmi önállósító szakvizsgát is. így lett valódi forgalmis­ta. A MÁV-tisztképzőt 1984- ben fejezte be, s intézői rang­gal „szerelt le” az iskolából. Azóta a körzeti üzemfőnök­ség vonali tartalékosaként dolgoik. Beszélgetésünk közben sok­szor magamra hagy. Igen, a szolgálat mindennél fon­tosabb ! Régen ismerem — tudom, hogy tizenhét éves kora óta igazolt futballista, és tavaly tavasszal akasztotta szögre a cipőket... Felesége a postánál dolgozik, két kislánya van. Nemrégen költöztek új csa­ládi házba Szécsénkén. Közben megfol?,ták a két tehervonatot. Még tájékoz­tat, hogy a kőbánya havon­ta átlagosan 600 kocsit ad fel. Jelenleg a két helybeli forgalmista betegállomány­ban van, így kénytelenek 24'24 órás szolgálatot is vállalni, hogy azért „gurul­jon a vasút”. Kevés ezen az állomáson is az ember. Nehéz, kimerí­tő a vasutassors, mégsem pa­naszkodik. Végzi a munká­ját, a legjobb tudása sze­rint, s anyagilag is megta­lálja a számítását. Havonta nettó 11—12 ezer forintot te­het le a család asztalára. — Érdekesek, változato­sak a szolgálatok — vallja. E] sem tudja képzelni más­képpen az életét. Két ízben volt Kiváló dolgozó — ta­valy elvégezte a marxista- leninista esti egyetem álta­lános tagozatát. Otthon ta­lán még álmában is a kőbá­nya dübörgését hallja. hi­szen a vörös sapka alig ke­rül le a fejéről. Radnai Ketykó István Több a sertés, kevesebb a szarvasmarha Felmérés az ország állatállományáról A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, az ország szarvasmarha- és ser­tésállománya valamivel na­gyobb, a többi haszonállaté, viszont kisebb, mint egy év­vel korábban. Az előjelzé­sek szerint 1989-ben, a leg­több állatfajnál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 31-én, 1 mil­lió 690 ezer volt, az egy év­vel korábbinál 26 ezerrel nagyobb. A növekedés első­sorban abból adódott, hogy tavaly a szokásosnál keve­sebb marhát vágtak, to­vábbá lengyel növendékmar­hát importáltak. A nagyüze­mek több, a kistermelők ke­vesebb szarvasmarhát tarta­nak a korábbinál. (A kister­melők egvre több olyan szarvasmarhát gondoznak, amelyek a nagyüzemek tu­lajdonában vannak, ezek­nek a száma megközelíti sa­ját állományuk egiyharma- dát.) A tehenek száma 663 ezer; egy év alatt 10 ezerrel csökkent. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 milliót, a növekedés az elő­ző évhez képest 111 ezer. Az előző esztendőhöz képest ta­valy mind a nagyüzemek, mind a kistermelők vala­mennyivel gyarapították ál­lományukat. A sertések szá­mának ez évi alakulását — várhatóan csökkenését — jelentős mértékben befolyá­solja a tavalyi gyenge kuko­ricatermés és a szójadara világpiaci árának, emelkedé­se. A tenyésztés visszafogá­sára utat, hogy kevesebb kocát tartanak a termelők, mint korábban. Az elmúlt évben tovább tartott a juhtenyésztés visz- szaesése; az állomány az év végén 2,2 millió volt, 120 ezerrel kevesebb, minit egy évvel korábban. A jelek sze­rint, a vállalatok tovább csök­kentik az állományt. Az év végi összeszárolá- láskor 75 600 ló volt az or­szágban, az egy évvel koráb­binál 14 százalékkal keve­sebb. Átalakult a baromfite­nyésztés termelési szerkeze­te: tyúkféléből 4 millióval kevesebb — 56,4 millió — volt az év végén, a libaál- lomány azonban csaknem 30 százalékkat nőtt, a puly­kák száma pedig megkét­szereződött. A teljes ba­romfiállomány 62 milliót tett ki az év végén. A Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet 9,2 mil­lió forint nyereséggel zárta a múlt évet, aminek döntő részét az ipari tevékenység adta. A gázkonvektor-, a fémtömegcikk- és a lakat­gyártás közül az utóbbi elő­állítása futott fel látványo­san. A felvételen: a lakatok alkatrészeit készítik a nóg- rádmarcali telepükön. — bp — Kiváló ifjú szakemberek A Nógrádi Szénbányáknál tavaly módosították az FMKT-szabály za tot, s meg­hirdették a Kiváló ifjú szak­ember mozgalmat. A válla­lat vezetése ennek keretében műszaki, technológiai, szer­vezési, gazdasági feladatok megoldását,, illetve ez irá­nyú hiányosságok feltárását és megszüntetését remélte az ifjú szakemberektől A napokban, ünnepélyes keretek között adták át az FMKT-díjakat az arra ér­demeseknek. Az előző évek­hez képest kisebb számiban beérkezett pályaműveket szakdolgozat- és hobbikate­góriában értékelték, s meg­állapították: a témák kidol­gozásának színvonala ezúttal is úgyszólván kifogástalan. Kiváló Ifjú Szakember cí­met kilencen érdemelték ki. Hobbikategóriában hárman kaptak dijat. A legjobbak 1700—5000 forint közötti ju­talmat vehetek át. Tűzifa olcsóbban Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótar­jáni erdészeténél évente 2 ezer köbméter fát értékesítenek magántermeléssel. A nehezebben megközelíthető és ki­sebb területekről így olcsóbban jut a lakosság tűzifához. A felvételen: Somoskőújfalu környékén vágják az akácfát. Hogyan korszerűsítsük a pártmunkát megyénkben? Mint emlékezetes, lapunk hasábjain A pártmunka korszerűsítése Nógrádban cím­mel, január 17—20. között négyrészes cikk­sorozat jelent meg Tanka László, a me­gyei pártbizottság osztályvezető-helyettese tollából arról, hogy milyen elképzelések vannak a párttagság körében a mozgalmi, szervezeti élet megújítására. A cikk vita­iratnak készült, amelyhez eddig is több hozzászólás érkezett — ezeket a rendelke­zésre álló terjedelmekre tekintettel — fo­lyamatosan közreadjuk. A közlekedési dolgozók pártvitáin hangsúlyozták n legtágabb mozgásteret kell megadni az alapszervezeteknek Egy erjedésben lévő társa­dalom, egy átalakulóban lé­vő párt. egy válságtünetek­kel küzdő gazdaság nagyon nehéz feladatokat és hatal­mas felelősséget ró a párt­tagságra. Ezért elengedhetet­len, hogv a korábban begya. korolt, íónak gondolt, de ma már eredménytelen „politi­kai technológiát” megújítsuk. A kollektív bölcsesség kiér­lelésére; a közös akarat ér­vényesülési feltételeinek ja­vítására a pártdemokrácia erősítésére, és a politikai szemléletünk formálására jó lehetőséget teremtenek a teljes körű pártviták, aho­gyan erre Varga József is utalt hozzászóló cikkében, A Nógrád Volán párttag­sága pártcsoprtértekezleten dolgozta fel a szervezeti és választási rend vitaanyagát. A tapasztalatok összegzésé­ből — csatlakozva a NÓGRÁD hasábjain megjelent vitaso­rozathoz — azon gondolato­kat szeretném közreadni, amelyek érzékeltetik, hogy párttagságunk miben látja a lakóterületi és a nagyüzemi politizálás lehetőségeit. az együttműködési formák to­vábbfejlesztését. A pártcso­portok, a pártalapszerveze- tek döntő többségének az a véleménye, hogy kevés vala­mit elutasítani, nem befo­gadni, m,a az a helyes maga­tartás, ha tisztázzuk e dol­gokhoz, jelenségekhez, fela­datokhoz való viszonyun­kat. és kialakítjuk főbb cse­lekvési jellemzőinket! Ebből kiindulva mi úgy ítéljük meg, hogy a nagy­üzemben és a lakóterületen is valóságos politikai erővé kell alakítani a pártszerve­zeteket. A folyamatok kéz­bentartását, irányítását a szervezeti keretek korszerű­sítése mellett, hangsúlyo­zottan a közéletiségünk, po­litikai aktivitásunk fokozá­sával tartjuk lehetségesnek. A tagság egyetértésével ta­lálkozott az a megyei kezde­ményezés, hogy a pártappa­rátus és az intézmények kis létszámú alapszervezetei megszűnnek, és ezen párt­tagok a jövőben a lakóterü­leti alapszervezetéket erősí­tik. Az a vélemény szervező­dött közös állásponttá! hogy elsősorban akcióegységben, politikai egységet képezve kell é’láspontunkat. akara­tunkat érvényre juttatni. Ez ebben az értemezésben azt jelenti, hogy a szervezeti hovatartozástól függetlenül mindenkor és mindenhol ha­tározottan képviseljék a párttagok a párt érdekeit. Lehetségesnek tartjuk, hogy a nagyüzemi pártszervezet tagja a lakóterületen lásson el pártmegbízatást. Ugyan­akkor, politikai felvilágosító munkával orientálni is kí­vánjuk a párttagjaink be­épülését a népfrontba, a ta­nácsi munkába, a lakóterü­leteken szerveződő és célki­tűzéseinkkel egyetértő tár­sadalmi egyesületekbe. Ma nem tartjuk valóságos ve­szélynek, hogy olyan arányú lesz a kiáramlás, ami veszé­lyeztetné a nagyüzemi párt- munka színvonalát. Ezért is támogatjuk a kezdeménye­zett átigazolási szándékokat. A vita során egységre ju­tottunk abban is. hogy a passzív nárttagok szervezeti hovatartozása nem gyengíti a nagyüzemi és nem erősíti a lakóterületi alapszervezte* ket, de mégis fontosnak tart­juk, hogy a Párt ne veszítse el ezeket az „erőket” sem. A párttagok „legitimitását” elősegítendő jónak tartjuk a kölcsönös regisztrálást, a politikai mozgalmak koordi­nálása érdekében a lakóte­rületi politikai központok ki­alakítását, de — mint azt többen hangsúlyozták — ez ne újabb apparátus, létreho­zását jelentse. A vita során felszínre ke­rült a témához illeszkedő vélemények sokaságából to­vábbi következtetések is le­vonhatók : O Azok a szervezeti elő­írások (szervezeti for­mák) szolgálják jól a párt­munka korszerűsítését, amelyek biztosítják a párt működőképességét, de a le­hetséges legtágabb mozgás­teret biztosítják az egyes párttag és az a lapszerveze­tek számára. © A politikai munka szerves részévé kell tenni az alsóbb pártszerveze­tekben is az érdekintegráci­ót, a platformok kezelését. de ez nem nyilvánulhat meg éles szervezeti elkülönülé­sekben. O A politikai küzdőtéren folyó hatalmi harcban soros feladatuk, hogy a vá­lasztások során megtartsuk képviseletünket a tanácsok­ban, a népképviseleti szer­vekben, a parlamentben, a kormányban. Gajdár Géza, a Nógrád Volán pártbizottságának titkára Ahol korábban kezdték a szervezeti korszerűsítést Egy év távlatából visszatekintve... Pártbizottságunk az elsők között élte át azokat a szervezeti-tartalmi megúju­lási törekvéseket, amelyek napjainkban már az egész megyére jellemzőek. 1988. február 1-től közvetlen me­gyei irányítás alá tartozunk és júniustól áttérünk az egy- testületes pb-re. Egy év távlatából, annak tapaszta­latait leszűrve úgy ítélem meg, hogy helyesen csele­kedtünk. Környezetemben ugyan­akkor — köztük pártmun­kások is — szóvá tették: már megint átszervezünk és ezzel mi változik? Az egyi­ket be sem fejeztük és már jön a másik, jó ez ne­künk? Én vallom — és ebben területünkön egyetértés van —, hogy a fő hang­súlyt a tartalmi munka mi­nőségi jegyeinek erősítésére kell helyezni, de ehhez megfelelő formai keretet is kell biztosítani. Az eddigie­ket az élet túlhaladta, kény­szerítő erővel hat annak megújítása. A párttagság már korábban is hangozta­tott jogos kezdeményezé­sének teszünk eleget a „köz­beiktatott fogaskerekek” fokozatos megszüntetésével, a lakóterületi alapszerveze­tek erősitésével — az úgy­nevezett .nyugdíjas” alap­szervezetek megszüntetésé­vel, — vagy a megyei párt­bizottság és a párttagság élőbb. közvetlenebb kap­csolatteremtésével. A közvetlen megyei irá­nyítással nőtt önállóságunk, és ezzel együtt felelősségünk. Ez az önállóság nem ma- gunkrahagyatottságot je­lentett. hanem kölcsönös információt, eszmecserét, esetenként vitát. Kapcsolat- rendszerünk az elmúlt év­ben a várósi pártbizottsá­gokéval azonos volt. Nem állítom, hogy az irányító pártszervvel ki­alakított jó kapcsolat elle­nére nem voltak nehézsége­ink. Sem a pártbizottság, sem az alapszervezetek ko­rábban nem mérettettek meg, hogy mire képesek, nem voltak erre rákénysze­rülve. Most a mindennapok próbatételeit kellett kiállni, s rádöbbentünk, sok a se­bezhető pont. A fő figyelmet a szemé­lyi feltételekre és az ész­szerű szervezeti változá­sokra fordítottuk, miközben a megújulás tartalmi, mun- kamódszerbeni kérdéseit sem napolhattuk el. Kikér­tük a párttagság vélemé­nyét és így került sor két lakóterületi alapszervezet­nél az összevonásra és a ta­nácsinál a megszüntetésre, hogy ők is lakóterületük po­litikai munkáját segítsék. Megújultak az alapszerveze. ti vezetőségek. Több mint 50 száztalékuk aktív dolgozó és a párttitkárok 90 százaléka olyan, akik az elmúlt hóna­pokban kérték átigazolásukat a községi alapszervezetekbe! Szerétném megjegyezni, hogy a lakóterületen végzett politikai munkát még nem tartják az üzemivel egyen­értékűnek. Előfordul, hogy a gazdasági egységekben működő Dártalapszervezetek gyengítését látják benne. Ne. kém az a véleményem, hogy ettől nem kell félniük, de ha mégis előfordulna, ak­kor sürgősen vizsgálják meg, mert az okok másban kere­sendők. Saját tapasztalatainkra alapozva helyesnek tartom a megyei pártbizottsáe azon törekvését, hogy szélesíti az irányítása alá tartozó párt- szeTvek körét, nagyobb te­ret adva a helyi elképzelé­seknek, kezdeményezések­nek. Törekvéseiből egyértel­műen kitűnik, hogy a hang­súly az alapszervezetek mun­kaképességének fokozására, a hatékonyan politizáló kom­munista közösségek kialakí­tására tevődik és ehhez igyekszik igazítani a testüle­tek, valamint az apparátus munkáját. Bodor József, a mátraterenvei nagyközségi pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents