Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '‘i*£pTA'Hg£ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 9. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JANUAR 11., SZERDA À kultúráról és egyebekről (4. oldal) önálló tanács Hohorán (5. oldal) Labdarúgó NB III. Mátra-csoport sorsolása (7. oldal) Folytatta munkáját az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A terve, zeit napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot.. Az Ország- gyűlés megtárgyalja a ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós. a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadin- ger István házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az /átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. Kulcsár Kálmán expozéja A tél beálltával javítóműhelyekbe kerülnek mezőgazdasági üzemeink erőgépei. Az egész évi igénybevétel alapos átvizsgálást, szervizmunkát igényel. Karancsságon az Egyesült Erő Termelőszövetkezet műhelyében is 15 erőgép várja a javítását. SZMT-állásfoglalás az áremelés után Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magvar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes. - .gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? — tette fel a kérdést. A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vondlába és reintegrál a magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül ; az Országgyűlés alikotmá- nyozóbizottsága megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai —, melyek egyébként sok tekintetben összefüggnek — nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például iaz egyesülésre és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk .velük. Ez azonban »eleve azt kívánja, hogy el- imináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az alkotmány- bíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, „hézagai” döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket igényelnek. Ölj ar„ szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben, ma nincs. — Ha most az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat ia kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően — különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is — határoznia kell a tisztelt háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-ig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. Az igazságügyminiszter kitért arra is, hogy a javaslat vitájában, de benyújtása óta is vitatott a társadalmi szervezet belső életével kapcsolatos szabályozás mértéke és mélysége. Utalt arra: megjelent olyan nézet is, miszerint a javaslat eme szabályai „gyámkodó” jellegűek, mert „az ilyen típusú szabályra a polgári jogban van szükség; ha a szerződő felek megfeledkeznek valami lényeges kérdésben megállapodni, akkor a vitát a törvény rendelkezése dönti el. Egy társadalmi szervezetnek azonban nincsen szüksége ilyen mankóra!” — idézett a Magyar Hírlap, 1988. december 14-i számából. — Kétségtelen, hogy — jóllehet az egyesülési jog szabályozása, még inkább vitája során alapvetően a közjogi megközelítés dominált — nem minden társadalmi szervezet közjogi jellegű. Sőt, az egyesületek túlnyomó részében éppen a polgári jogi viszonyok a jelentősebbek. Egységes szabályozás készült, éppen azért, hogy ne „diszkrimináljunk” az egyes formák között, igyekezve megragadni azt, ami közös bennük; s úgy hiszem, (Folytatás a 2. oldalon.) A Szakszervezetek Nóg- rád Megyei Tanácsának elnöksége és az ipari-ágazati középszervek képviselői megyénk szakszervezeti tagsága és lakossága érdekében ellenérzését nyilvánította ki a kormány által bejelentett áremelések, azok szerkezete és döntően azok nagysága ellen. Az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások és gyógyszerek árának emelése — a kompenzációk ellenére —__ jelentősen csökkenti a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok életszívonalát — állapítja meg az állásfoglalás, amelyet kedden jutattak el a munkáltatókhoz, illetve a Nógrád Megyei Tanácshoz. Az áremeléssel a munkavállalók egy részénél, a nyugdíjasok döntő többségénél közeli veszéllyé válik a létminimum körüli életA szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik. A piaci alap- elvek kevés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magántulajdon részaránya lényegesen tovább emelkedhet — többek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amelyet a Nihon Kei- zai Simbunnak Japán vezető gazdaságpolitikai napilapjának adott. Grósz Károly a japán lap tudósítójának részletesen kifejtette, hogy a jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelményeihez. A főtitkár közölte, hogy Magyarország még ebben a hónapban felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Dél- Koreával. Szólt arról is, hogy Magyarország a KNDK- val magas szintű együttműködést folytat. Baráti vitel. A tervezett intézkedések megyénk dolgozóit és lakosságát különös mértékben sújtják, hiszen az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az országos átlagnál, nagyobb a nyugdíjasok aránya, alacsonyabb a nyugdíjuk az országos átlagnál — mondja ki az SZMT levele. Ezért felhívják a munkaadókat, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács által elfogadott minimális 3 százalékos béremelésre 1989. január elsejétől kerüljön sor. A július elsejétől érvényes, 3700 forintos minimális bér elérését hozzák előre. A munkaadók és a tanácsok tegyenek meg minden lehetséges szociálpolitikai intézkedést saját hatáskörükben, amelyekkel mérsékelhetők a dolgozókra és a nyugdíjasokra háruló nagyarányú terhek. alapállásunkon az sem változtat, hogy Dél-Koreával diplomáciai kapcsolatokat létesítsünk. Ezért nagyon sajnálnánk, ha ez a lépés a KNDK szemében a kapcsolatokat akadályozó tényezővé válna. Kitért Grósz Károly a magyar—japán kapcsolatokra, s rámutatott arra, hogy szeretnénk meríteni a japán vállalatvezetési és termelésszervezési tapasztalatokból. örvendetes lenne, ha Japán modern technikájából és tudományos eredményeiből is tanulhatnánk. A szigetországgal továbbra is jó pénzügyi kapcsolatokra törekszünk és várjuk a japán tőke beáramlását hazánkba. Ami a magyar belpolitikai helyzetet illeti, a főtitkár a többpártrendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy az MSZMP magától nem kívánja átadni a hatalmat. „Ha mégis elveszítenénk, az a saját hibánk lenne”. Ügy látszik, hogy Magyarországon sok új párt jön majd létre, de tényleges politikai szereppel csak néhány rendelkezik majd közülük — mondotta Grósz Károly. Tanácskozik az Országgyűlés Crósz Károly Japán interjúja
