Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkó­rusa énekel 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 10.25: Lukács Pál mélyhege­dűn játszik 11.00: Népdalkörök és citera- zenekarok 11.37: Glemba 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház 15.23: Nóták 15.40: Poggyász 16.05: Éneklő ifjúság 16.20: Kérhetek valamit? 17.00: Neked sem mindegy! 17.30: Fábián Márta cimbal- mozik 17.45: A Szabó család 19.15: Két nap az élet 19.56: Jeles napok dalaiból 20.15: Tudomány és gyakor­lat 20.45: Donizetti: Az ezred lánya 22.00: Hírvilág 23.09: Évszázadok mester­művei PETŐFI RADIÖ: 8.05: Bécsi vér 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Élő) 12.10: Filmzene 12.25: Háztáji állattenyésztők­nek 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Tea hármasban 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) 15.20: Könyvről könyvért (Élő) 15.30: Csúcsforgalom (Élő) 17.30: Helykereső 18.30: A Rock Gyermekei gálaestje 19.08: Fiataloknak! 20.30: Az indiai klasszikus zene 21.05: Almáskert. IX/9. befe­jező rész 21.25: A Beatlesek árnyéká­ban. III '2. rész 22.09: Rádiószínház. Kargala. Iskola a homokon 22.50: Az élő népdal 23.15: A dzsessz története. 80 31. rész 23.55: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Kamarazene 10.00: Anita Cerquetti opera­áriákat énekel 10.30: Diákfélóra 11.00: Két versenymű 12.08: Májusi éj 13.05: Közvetítés a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színházból. New York-i kaszinó 13.36 Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazené­jéből 14.04: Haydn-művek 14.45: Concertino Praga ’88 15.05: Labirintus 15.20: Takács Tamara és Gáti István operafelvételeiből 15.40: Pierre Monteux ve­zényel 17.00: Iskolarádió 17.30: Poggyász 17.50: X. Europa Cantat — Pécs 1988. Női karok 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Felejthetetlen hang­versenyek 20.54: Toples 21.25: William Saroyan: Halló, ki az? 21.55: Bach: Kávékantáta 22.25: Zenei panoráma 22.53: Veled vagyok. Kassák Lajos versei MISKOLCI STÜDIÔ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. 17.35: Zenedoboz. Zenés rejtvény­műsor. Telefon: 35-510. 18.00— 18.15: Észak-magyarországi kró­nika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. Szer­kesztő: Beély Katalin. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.05: Tévétorna nyugdíja­soknak 8.10: Színház az egész világ. XIII/7. rész 9.05: Panoráma 9.50: Képújság 9.55: Az Országházból jelentjük . . . Az Országgyűlés közve­títésének végleges rend­jét a napilapok közlik 16.50: Hírek 16.55: Pannon krónika 17.05: Nachrichten. Hírek né­met nyelven 17.10: Ecranul nostru 17.40: Belpolitikai műsor 17.55: RTV-közönségszolgálat 18.00: Az amatőr természet- búvár. XIII/2. rész 18.30: Műsorajánlat 18.45: Kalandozások a zene-' történetben. XVI/15. rész 19.20: Reklám 19.30: Híradó Az Országházból jelent­jük . . . 20.40: Reklám 20.45: Polip. VI/2. rész 21.45: Reklám 21.50: Stúdió ’89 22.35: Magyarok innen-onnan. III. 23.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: TV 2 Sugár Ágnessel és Déri Jánossal 17.00: Képújság TV 2 f Benne: Riportok Időjárás-jelentés Tévétorna Reklám Zene Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben A csecsemőápolásról 17.45: Torpedó. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.30: Gyerekeknek! Pumukli. Az eladott ágy — ism. 18.55: TV 2 19.00: T.I.R. Olasz—magyar kopro- dukciós tévéfilmsorozat. Robinson 20.00 : TV 2 Benne : Van öt perce? Debussy: Boldog sziget 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 Benne : Reklám 21.30: Válás. Angol tévéfilm­sorozat. VI/2. rész 22.00: Gondolkodó 22.45: TV 2. Napzárta Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.50:'Ipari tanulóknak 17.20: A nap percei 17.30: Tévéenciklopédia a művészetről 18.00: Publicisztikai műsor katonákról 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Magazin 19.30: Híradó 20.00: Wolodyjowski úr. Len­gyel film. 1. rész 21.20: Látogatás a világűrben 22.10: Zenei nokturno. Kon­cert 2. MŰSOR: 17.05: Megyei magazinok 17.30: Dokumentumfilm 17.55: A névtelen vár. 1. rész 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Veronika Voss vágya MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. fél 4-től : Feltámad a vad­nyugat. Színes, szinkr. fan­tasztikus amerikai kaland­film. Háromnegyed 6 és 8-tól: ,,K” (16). Színes magyar film. — Kamara: A légyfogó (16). Színes, szinkr. lengyel film. — Kohász: A zsaru és a szex (18). Színes, szinkr. francia krimi. — Diákfilmklub: 14.30- tól : Love Story. Amerikai film. — Múzeumi Mozgó: A hét szamuráj. Japán film. — Tarján vendéglő: Az istenek fegyvere. Színes, látványos hongkongi kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: du. fél 4-től : Rémmese. Színes, amerikai rajzjátékfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A ve­lencei nő (16). Színes, ameri­kai-olasz koprodukció. — Ma­dách Kamara: Katonazene. Színes magyar film. — Bá- tonyterenyei Bányász: '53 hi­deg nyara. Színes szovjet film. — Bátonyterenyei Petőfi: A Papa szolgálati útra ment. Jugoszláv film. — Pásztó: Most és mindörökké. Színes, szinkr. amerikai film. — Rét- ság: Bounty. Színes, látvá­nyos, szinkr. amerikai ka­landfilm. Földrajz és fizika Idegeiun/elv­szakpárosítás Pécsett A hazai felsőoktatás tör­ténetében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szak- párosítását a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem tanárképző karán. A következő tanévben kezdő­dő, egyetemi szintű, ötéves fizika—idegen nyelv, illetve földrajz—idegen nyelv képzés keretében a választott ter­mészettudományi tárgyhoz az angol, a francia, az olasz és az orosz nyelv valame­lyikéből is diplomát szerez­hetnek a hallgatók. Kozma László professzor, a JPTE tanárképző karának dékánja az MTI munkatár­sának elmondta, hogy a na­pokban megjelent felsőfokú felvételi tájékoztató köteté­ben az ősszel induló új pécsi szakpárok még nem szere­pelhettek, de a fizika—idegen nyelv és a földrajz—idegen nyelv szakokra tizenkét- tizenkét hallgatót várnak már az idén. A jelentke­zési kérelmeket a többivel azonos határidőig, március elsejéig lehet benyújtani. A felsoroltakon kívül a német és a szerbhorvát nyelvek is választhatók, ezeket a nem­zetiségi tanárképzés négy­éves stúdiuma keretében oktatják, ami főiskolai ol- levél megszerzését teszi le­hetővé. A fizika elméleti oktatását a Központi Fizi­kai Kutató Intézet, a föld­rajzét pedig a Magyar Tu­dományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központja segíti szakembereivel. Az idegen nyelvek tökéletes el­sajátítását a külföldi társ­egyetemekkel meglévő, il­letve megkötendő megálla­podás keretében fél éves kül­földi tanulmányutakkal is segíti az egyetem. A kép­zés iránt érdeklődőknek az egyetem felvételi-előkészítő tanfolyamot szervez az igé­nyekhez igazodóan. Az új szakpárok beveze­tésével egyrészt az örvende­tesen szaporodó idegen ta­nítási nyelvű középfokú tan­intézetek számára képez­nek olyan tanárokat, akik tantárgyukat nemcsak ma­gyarul, hanem a választott idegen nyelven is képesek oktatni, másrészt a humán és a reál típusú műveltség közötti szakadék áthidalá­sához járulhatnak hozzá. (MTI) Pár napja csak, hogy az új évetköszöntő éjféli haran­gok elnémultak. A műsor- szerkesztés jóvoltából a te­levízió ismét felidézte, sőt megsokszorozta azt a fel­emelő és megrendítő érzést, amelyet a harangszó belő­lünk kivált. Csengtek, kong­tak, zúgtak, jajomgtalk a ha­rangok a Templom című szovjet dokumentumfilmben, mely a pravoszláv egyház fennállásánalk 1000. évfordu­lójára készült. Így a szere­tet ünnepének környékén re­mélem természetesnek veszik a nézők és az olvasóik is, ha az emberséget, a békét és a megnyugvást sugárzó alkotá­sokkal találkoznak a képer­nyőn. A szerkesztő figyelme is ezeknél időzik el legin­kább, s amikor ír róluk, erősíteni alkarja hatásukat. Nincs ez másképpen a pén­teken késő este látott mű esetében sem. Nem vagyok vallásos ember, s nem sze­reztem jártasságot a hittu- dományok körében sem. Szá­momra vizuálisan az orosz vallást Tarkovszkij Andrej Rubljovja, Eizenstein filmjei és az ikonok jelentették. Sej­telmes titokzatosság lengte körül ezt a szférát. Kitaga­dott téma volt szinte napja­TELEXEN ÉRKEZETT. Élő múlt... Be kell vallanom, hogy magam is csak figyelmezte­tés után vettem jobban szemügyre a Balassagyarma­ti Városi Tanács kapuját, pe­dig gyakran nyomtam le nagy fémkilincsét, akárcsak a többi ügyféltársam tette és teszi naponta... Ügyes-bajos dolgainkra koncentrálva, nem nézzük meg (csak lát­ják !) az ajtót, ami pedig ugyancsak széü alkotás ! Olyan kézművesmunka, amelynek „rendeltetésszerű használatán'’ kívül, kultúra- hordozó szerepe js van. Mire gondolok ? Ha jobban megnézzük az ajtó sok kis ablakának formáját, azoknak elipszis, de levágott alakját, okvetlenül a szecesszió jut róluk az eszünkbe. Persze annak provinciális, egysze­rűbb változata az, amit lá­tunk. Az ajtó és az ablakok keretdíszítésében stilizált növényi ornamentika szerény jelenléte is ezt látszik iga­zolni. Kétségtelen, hogy készítő­je nem volt mentes a szá­zadforduló új, művészeti irányzatának, a szecesszió­nak (képző-, iparművészetre, építészetre, lakásbelsőre gya­korolt) hatásától. Alkotói ön­tudattal vállalta is ezt, mert névjegyét is elhelyezte a ki­lincs fölött. (A fotón kina­gyítva olvasható.) A Rákóczi fejedelem útja és a Madách utca sarkán álló impozáns városháza, eklektikus stílusú emeletes épülete hazánk — korabeli — leghíresebb építésze: Wäl­KAP der Gyula tervei alapján ké­szült. A szóban és kézben forgó kapu is akkor kerülhetett mai helyére hiszen ZANA LAJOS Balassagyarmaton született 1886-ban. (meghalt 1953-ban). Faipari szakisko­lába Iglón járt, édesapjánál szabadult Gyarmaton 1903- ban. Német- és Olaszországot is megjárta tanulmányúton, majd 1912-ben önállósította magát szülővárosában, a Te­leki utcában (ma Táncsics utca). Villanyerőre berende­zett műhelyéből sók szép stílbútor került ki, de épü- letasztalosi munkái : rendőr­ség, városi tanácsháza és a rétsági laktanya is az ő aranykezét dicsérik. Nem­hiába kapott munkásságáért arany oklevelet is 1925-ben a faluszövetségtől. Volt kitől tanulnia. Édes­apja, idősebb Zana Lajos a Polgári Asztalos Czéh tag­jaként 1865-ben szabadult s V akiről a tanulólevélben — többek között — ez olvasha­tó: „mesterségének megtanu­lásában különös buzgósággial viseltetett”, (lásd. 1. sz. rep­rót). A kaput készítő Zana La­josra, Krutsoh Katalin nyug­díjas zenetanár úgy emlék­szik vissza, hogy keresztapja mint műbútor- és épületasz­talos dolgozott. 1945 után pedig, mint a KIOSZ szer­vezőbizottságának elnöke 60 tanulót nevelt a szakmának. A kaput nézegetve azt gon­dolom, hogy mást is szimbo­lizál: alkotója nyitott lehe­tett nemcsak a szépségre, de a közéletre is... Krnetty Kál­mán Balassagyarmat tör­ténete című munkában olvas­ható, hogy Zana Lajost 1919- ben a munkás, katona és földműves szegények taná­csába is beválasztották. A proletárdiktatúra idején pe­dig az önálló kisiparosok ipartestületében vállalt sze­repet, mint alelnök. A me­gyei forradalmi igazságszol­gáltatásban jegyzőként tevé­kenykedett. A városi tanácson dr. Tóth János vb-titkár elmondta, hogy a tanács épületét 1976— 77-ben teljesen felújították, a becses kaput is rendbe­hozták, átfestették (lásd a nagy fotót!). Kár, hogy a kis névtáblát is átfestették ne­hezen lehet észrevenni, el­olvasni. Sajnálatos továbbá — a szemlélőnek — hogy az építők nem ügyelték a rész­letekre. A kilincs nem illik a szecessziós kapura. Ha már a keret, a kapu korhű hangulatot áraszt, a kilincs „fazonjának” is azt „illene”... Fontos része a kapunak, hi­szen azt fogja meg minden­ki. A város vezetői megbe­csülik Zana Lajos asztalos- mester nagyon szép — kapu — alkotását, csak éppeti a városlakók tudnak róla ke­veset, vagy éppen semmit. Jó lenr.a, ha nem maradna méltánytalanul elfelejtett em­ber Zana Lajos műbútor- és épületasztalos-mester, aki egyik érdekes és érdemes alakja Balassagyarmat újabb kori történetének. Elekes Éva Kép: Czele János népi táncosainknak Dijak Békéscsabán rendezték meg az elmúlt hét végén az országos szólótáncfesz­tivált népi táncosok számá­ra. A fesztiválon részt vevő száz versenyző között me­gyénk táncosai közül — a Nógrád táncegyüttes tagjai­nak sorából — négyen in­dultak. Az Ispánná Dénes Annamária és Szmolenszky Gábor páros nyerte a Lá­nyi Ágoston-alapítvány dí­ját, amelyet idén első íz­ben ítéltek oda, s amely a leghitelesebb improvizációért járt. A szólókategóriában induló Gyebnár László el­nyerte az aranysarkantyú minősítést, Nadhera Roland pedig jó szakmai kritikát kapott a fesztiválon. Vélemény TEMPLOM linkig, mivel annak idején — 1917-ben — az új hatalom az ellenforradalommal azonosí­totta az egyházat. Csak a csalás eszközét látták benne, ezért ' száműzték a társada­lom életéből, ősi templomok, imaházak, kolostorok, az orosz építőművészet gyöngy­szemei váltak a földdel egyenlővé. Ám amióta új szelek fúj- dogálnak, folyamatosan szé­pülnek meg, épülnék fel a közelmúltban még enyészet­re ítélt történelmi relikvitu- mok. Ezer éve minden jelentős eseményen jelen van a pra­voszláv egyház. Századokon át a kultúra, a művészet, a tudományok, a szellemi élet kizárólagos műhelyei voltak a kolostorok, amelyek kül­földön is nagy tekintélynek és hírnévnek örvendtek. Itt éltek s alkottak a jeles ikon­festők, akik közül Zénón, a ma élő leghíresebb is meg­szólalt a kamerák előtt. Az ikon nem csupán műtárgy, esztétikai látvány, hanem tanúságtétel, önálló műfaj, a létezés szent adománya — vallja. Az ikon — a tökéle­tes szépség megtestesítője — közös alkotás, amelyet a sze­retet tesz láthatóvá. A szerzetesek és a patri- archák megnyilatkozásai a görögkeleti vallás ember- központúságáról, a szeretet, a jóság kultuszáról tanúskod­nak. Ma a család őrzi a tra-* díoiókat. Az erkölcsi alapel­vek változatlanok maradtak. Legfeljebb azon vitázgatnak: honnan eredeztetik. Társa­dalmi fejlődés eredménye vagy isteni eredetű-e? Bepillantottunk a működő 20 kolostor egyikébe, ahol kétszáz apáca éli a vallás liturgiája szerint mindennap­jait, A lárma elől elvonult emberek innen szolgálják a világot. Az önkéntes lemon­dásban, az engedelmesség­ben, a lelki üdvösségben, a szépségben, a munka örömé­ben találták meg életük ér­telmét. És nyugalmát. Bár az egyik szent férfi szerint az egykori orosz ál­lamvallás felvirágoztatása elképzelhetetlen, a képsorok­ból én nem ezt éreztem ki. Távoli falvaik kápolnáit, a metropolisok impozáns temp­lomait mindenütt hatalmas tömegek veszik körül. A ka- ronülőtől az aggastyánig mindenki óvja, félti a lángot. A pislákoló, fellobbanó fény, az élet, a remény ott ragyog mindnyájuk szemében. S ott tornyosulnak égbe szökően a hagymakupolák, kereszttel — a halál felett aratott győ­zelem jelképével — egye­temben. A szovjetek és mi is most ismerkedhetünk a transzcendens dimenzió több­letével, mert az élet bonyo­lultabb a sablonoknál. „Földi létünknek gyors a sodra, Futása kurta, medre szűk” — idézte a narrátor Ahmatovát. örültem, hogy e sebes iramlás — ha ily for­mában is —, de felcsillantot­ta egy sötétebb korban get­tósorsra kárhoztatott és fe­ledésre kényszerített közös­ség örök erkölcsi és emberi értékeit. Buzafalvi Győző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents