Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
2 NOGRAD 19Ô9. JANUÁR 9., HÉTFŐ A Minisztertanács közleménye « az 1989. évi fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről A Minisztertanács az 1989. évj terv alapján döntött egyes központ} árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről. B. A népgazdasági tervben számított gazda- sági teljesítmények és feltételek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság áltál vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20— 22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak összefüggésben. Január 9'től az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az, egyéb szabályozó- és költség- változások következtében átlagosan 16—17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15—16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. Így például a vastaglapocka, fartő, Stefánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészítmények átlagosan 13—14 százalékkal drágulnak. Így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfiárak átlagosan 13—14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A zsiradékok árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napraforgó-étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negvedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A tej és tejtermékek ára; átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. Így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról, 11.60 forintra, az edarni sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A sütőipari termékek árai 15—16 százalékkal emelkednek. Így például a fehérkenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A finom liszt ára kilogrammonként 9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kristály- cukor ára 26,10 forintról 27,90 forintra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék és a déliigyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátó-ipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyagdrágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybe vevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díja jelentős differenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe vehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A személygépkocsi-árak az importáraik, a vevőszolgálati költségek növekedése és az import forgalmiadó-emelése miatt átlagosan mintegy 25 százalékkal növekednek. így például a Lada 1300 S típus új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Limousin 91 ezer, a Daoia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/650 ára 120 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkúr Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján — a gépkocsi teljes vételárat január 7-ével bezárólag befizette, ge a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tanfék átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék. Így például a villamosvonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a .tanuló- és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjaik 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabványlevél feladási dija belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefonalap- díj — az előfizető tulajdonában álló készülékek esetében — 148 százalékkal nő. Így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak átlagosan 10—14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3—7 forinttal, a csatornahasználat 2—5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220— 290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100—200 . forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól — a támogatás csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében — átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül .az egyes energiahordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával ig jár (gyógyszerek, gyermek- étkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre js. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjaik az eddigi százalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. január 1-jélől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelem- pótlék összege változatlan marad). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnék egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli. valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadi- gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedőik, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérsjéklésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti ősz- szege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után^ 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőiszülőhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráiig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények. térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben' a térítési díjak a,z élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a három- és többgyermekesek körében, valamint a diiák- oitthonlban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig tenjedô kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezetitek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermek után — a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak á gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Eat a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Árra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednék. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermek intézményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő pénzben! támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására- is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízisotthon) kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakember- képzés beindítására. ☆ A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás — egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek minid jobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedésiek elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezérít a kormány elvárja, kért a gazdálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatoktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (MTI) Változnak az élelmiszernyersanyagnormák és a gyermekintézmények térítési díjai A gyermekintézmények térítési díjai — miként a sajtó beszámolt róla — február 1-jétől megváltoznak. E hónapban azonban még — februári díjakként — a korábbi összeget kell befizetni, mivel az új jogszabályok csak később jelennek meg. Ezentúl a térítési díj alapja egységesen az úgynevezett mindenkori élelmezési •nyersanyagnorma lesz. Minden más szolgáltatás — nevelés, gondozás — ingyenes. Az élelmezési nyersanyagnormák január 9-től átlagosan napi 4'—5 forinttal emelkednek. (Az ebből származó többletet február 1-ig az intézményt támogató finanszírozza.) A változás miatti többletterhek ellentételezésére egyébként a családi pótlék 300 forintos emeléséből 100 forint szolgál. Ismeretes, hogy ez évtől családi pótlékban részesülnek a szakmunkástanulók is. Az új díjrendszer szociálpolitikai kedvezményeket is érvényesít. Így 50 százalékos kedvezményben részesülnek a három, és több- gyermekes családok, valamint azok az általános iskolások, akik diákotthonban laknak. A diákotthonban lakó, externátusi ellátásban részesülő tanulók közül a középfokú intézmények hallgatói, továbbá a szakközépiskolák, a szakmunkásképző intézmények, az egészségügyi és a speciális szakiskolák diákjai, valamint a fogyatékos tanulók a norma 70 százalékát fizetik. A három- és többgyermekes szülőknek e kedvezmény megállapításához nyilatkozatot állítanak ki. Ezentúl eltartott gyermeknek minősülnek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb diákok is. E kedvezményeken túl a rászorulók egyedi kedvezményt kaphatnak; az intézményvezető, az osztályfőnök és az ifjúsági felelős akár ingyenessé is teheti az ellátást. A jövőben mindössze néhány esetben lesz szükLada 1300 S 2105 Lada 1300 Combi 2104 Lada Samara (3 ajtós) 2108 Lada 1500 L 2107 Lada Niva 2121 Moszkvics 2140 Volga 2410 Volga 2412 Volga 3102 UAZ 469 BX Trabant 601 Limousin ,,S” Trabant 601 Limousin Hycomat Trabant 601 Combi ,,S” Trabant 601 Combi Hycomat Wartburg 363 W Tourist Barkas B 1000 Skoda 120 L Skoda 1203 Mikrobusz FSO 1500 (Polski Fiat) PF 126 650 FL (Polski Fiat) Dácia 1310 TX Limousin Dácia 1310 TX Combi Dácia 1310 TLX Limousin ség a jövedelmek igazolására, így a felsőfokú oktatási intézményeknél a tandíj, valamint a szociálpolitikai támogatás, s a rászorulóknál kedvezmények megállapításához. Az 1987. évi nettó havi átlagjövedelem az irányadó azoknál, akik az új térítési rendszer bevezetésekor, vagy az 1988/89-es tanév során szociális helyzetük miatt kérnek díjkedvezményt. Akik erre a tanévre már beadták a jövedelem- igazolást, újabbat nem kell benyújtaniuk. Erre vonatkozóan egyébként új jogszabály készül. 199 ooo forint 216 000 forint 221 000 forint 240 000 forint 302 000 forint 156 000 forint 289 000 forint 322 000 forint. 308 000 forint 201 000 forint 91 000 forint 96 000 forint 102 000 forint 101 000 forint 168 000 forint 318 000 forint 176 000 forint 305 000 forint 216 000 forint 120 000 forint 171 000 forint 186 000 forint 183 000 forint Személygépkocsiár> változások A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részletes tájékoztatást adott arról, hogy az Orszá gos Arhivatal mától miként módosította az új személygépkocsik fogyasztói árát. Tlpus FOGYASZTÓI AR
