Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 6.. PÉNTEK Konzultáció az ENSZ ben Líbia kéri az amerikai agresszió megállítását Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtökön nem hiva­talos konzultációkat tart a testület sürgős összehívásá­ra vonatkozó líbiai kérés­ről. Líbia azért nyújtott be panaszt a világszervezet Biztonsági Tanácsánál, mert az Egyesült Államok hadi­flottájának harci gépei szer­dán lelőttek két líbiai va­dászgépet a Földközi-tenger nemzetközi vizei felett. Ame­rikai közlés szerint a két MÍG—23 típusú líbiai va­dászgép ,,fenyegetően köze­ledett” a John F. Kennedy repülőgép-hordozóhoz. Lí­bia szerint a két gép rutin­szerű felderítést végzett és lelövésük egy előre eltervelt amerikai agresszió része. A BT elnökéhez intézett Han.s-Diet.rich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere — az Egyesült Államokkal ellen­tétben — független, nem­zetközi ellenőrzés végre­hajtását szorgalmazza a Washington által harci gá­zok gyártásával gyanúsított Líbia egyik üzemében. Kad- havi líbiai államfő erre késznek mutatkozott — je­lentette csütörtökön a bon­ni külügyi hivatalhoz közel álló General-Anzeiger cí­mű lap. Más lapjelentések szerint P nyugatnémet külügymi­niszter megbízásából Jür­gen Hellner, az NSZK lí­biai nagykövete már szer­dán felkereste Kadhafit, hogy közvetlenül is szor­galmazza a Genscher java­(Folytatás az 1. oldalról.) gélyalapbcl, amelyet az üzem további 25 ezer forint­tal egészít ki. A megkérdezett Tóth Tibor üzemi orvos elmondta: ki­mentése után hét—nyolc percig még szót válthattak a homok alól kiásott ifjú bá­nyásszal, aki ezután elvesz­tette az eszméletét. Hiába volt a mesterséges lélegez­tetés, egyre apadt a re­mény, hogy visszatér belé az élet. Nem tudni, mi okozta a halálát, ennek eldöntésére komolyabb vizsgálat szüksé­ges. Talán fáradt szíve volt képtelen elviselni a szaba­dulás boldogságát... Ebben a súlyos helyzetben feltettem a kérdést a men­tésben részt vevő 29 éves Deák Istvánnak: nem ijedt'e meg a tragédia láttán, nem gondolt-e rá, hogy szakmát változtasson? Lakonikus A bulgáriai glasznoszty- ban nagy szerepük van az olvasói leveleknek. Ezek — legalábbis eddig — az átala kítás és a nyíltság jegyében bíráltak jelenségeket, intéz­ményeket, sürgették az át­alakítást. A napokban elő­ször fordult elő, hogy — bár ugyancsak a nyíltság jegyében — a glasznoszttyal való visszaélésnek tartott megnyilvánulás ellen szóló olvasói levelek jelentek meg a Rabotnicseszko Delóban, a szerkesztőség velük egyetér­tő állásfoglalásával együtt. A kiváltó ok: a bolgár te­levízió, Nyikolaj Amoszov szívsebésszel készített inter­jút sugárzott a tévé. ám a téma nem az orvostudo­mány, hanem a politika volt. S a szovjet tudós nemcsak a jelszavakról — közöttük még a „Világ proletárjai egyesül­jetek !"-ről is — nyilatkozott negatívan, hanem sok egyéb közt azt is értésre adta, hogy egv jogállamban a tünteté­levelében az észak-afrikai arab ország ENSZ-képvise- lője a kérést azzal indokol­ta, hogy el kell érni a Líbia ellen irányuló amerikai agresszió megállítását. Az Egyesült Államok a közelmúltban egy állítólag vegyi fegyverek gyártására alkalmas vegyiüzem építé­se miatt fenyegette meg Lí­biát. Az amerikai—líbiai in­cidens ügyében eddig csiaik Izrael és Nagy-Britacnnia állt ki Washington mellett. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint a London­nak megküldött amerikai beszámoló alapján egyértel­mű, hogy az F—14*es har­ci gépek önvédelemből lőt­ték le a két líbiai vadász­solía nemzetközi ellenőr­zést. A szabaddemokrata párt (FDP) külügyi szóvivője, Hildegard Hamm-Brucher asszony csütörtökön állást foglalt amellett, hogy Nyu- gat-Európa közvetítsen az Egyesült Államok és Líbia között. Javaslatáról a Deutschlandfunk számolt be több híradásában. A nyugatnémet napila­pok ugyanakkor — minden mértéktartásuk ellenére is — csütörtökön rosszallják, hogy az amerikai sajtó megalapozott bizonyítékok előterjesztése nélkül soroza­tos vádakkal illet NSZK- beli cégeket Líbiával való állítólagos harcigázgyártás­ban való együttműködés mi­att. A Die Welt és a Gene­rövidseggel csak ennvit fe­lelt: „Bányász vagyok, az a feladatom, hogy termeljek.” Milyen csodálatos tulajdon­sága is az embernek, hogy a legnehezebb pillanatokban rögvest a jövőre gondol — jutott eszembe. Valóban, azt a tragédiákat okozó vágatot ki kell hajtani, a tervezett 26-os számú front szenét le kell fejteni! Az élet nem áll-' hat meg. .. Mint ahogyan a mentést is folytatják tovább. A bá­nyamentők, most már a vá­gat teljes szelvényében eltá­volítják az omladékot, hogy megtalálják a 48 éves László Sándort. Akit két gyermeke és felesége vágyik viszont­látni egyházasgergei ottho­nukban. Mert amíg nem következik a szívfájdító bi­zonyosság, a reményt nem szabad feladni! Kolaj László sek abszolút természetes ve­lejárói a demokráciának, s ez így normális a szocializ­musban is. A Rabotnicseszko Delóban megjelent egyik olvasói le­vél írója megdöbbenését fe­jezte ki, hogy a bolgár tö­megtájékoztatásban helyet kapott olyasmi, amelyben „tagadják a munkásosztály vezető szerepét, a szocializ­musnak a kapitalizmussal szembeni előnyeit, a jó cse­lekedeteket kizárólag a val­lás javára írják, komoly csapást mérve a kommu­nizmus emberiességére és humanizmusára.” A levél­gépet. „Az Egyesült Álla­mok joggal tekinti lezárt­nak az incidenst” — mon­dotta a szóvivő. A londoni külügyminisz­térium állást foglalt n rab- tai üzem feletti amerikai— líbiai vitában is. A brit kül­ügyminisztérium szerint, „független források is azt erősítik meg, hogy a Líbiá­ban épülő üzem rendelteté­se kétségtelenül vegyi fegyverek gyártása”. Az EGK országai konzul­tációt kezdtek egy közös álláspont kialakításáról. Irak elítélte a líbiai gé­pek lélövését, azt hangoz­tatva, hogy „az ilyen elsie­tett lépések a világbékét ve­szélyeztetik”. ral-Anzeiger egybehangzó­an NSZK-ellenes hangulat­keltést említ. Utóbbi újság egyben em­lékeztet : a vegyifegyver­gyártásban való kooperáció gyanúja túlságosan komoly dolog ahhoz, hogy bárki is érzékenykedjék, é.s valóban szükséges a tények kímélet­len feltárása. Mindamellett tény, hogy a felek Kohl kancellár egyesült államok­beli látogatásakor., tehát a gyanú első közlésekor szi­gorú titoktartásban álla­podtak meg a vizsgálat ide­jére. Az amerikai sajtó azonban — miközben az NSZK tartotta magát eh­hez a megállapodáshoz, — megengedhetetlen maga­tartást tanúsított. (MTI) Árlen Specter látogatása Magyar vezetőkkel találkozott Látogatást tett január 5“én Budapesten Arién Specter, az Egyesült Álla­mok szenátusának tagja. A republikánus párti politi­kust fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, és Né­meth Miklós, a Miniszter- tanács elnöke. A magyar vezetők és az amerikai sze­nátor véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet­ről, a fegyervezetcsöfckentés kilátásairól, az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatról. A magyar— amerikai kapcsolatokat át­tekintve egyetértettek ab­ban, hogy azok bővítésében mindkét ország érdekelt. (MTI) író szerint „a tájékoztatási eszközök azért vannak, hogy szolgálják a pártot és az ál. lamot a szocializmusért ví­vott harcában, nem pedig fordítva...” hasonló véle­ményt vall a másik levél­író, aki szerint a műsorve­zető „saját népszerűsítésé­nek céljára használja fel a televíziót” — ami megenged­hetetlen. Ez utóbbihoz kapcsolódva a Rabotnicseszko Delo szer­kesztőségi megjegyzésben ítéli el „egyes újságírók monopolizmusát és egyéni ízlésének kultuszát”. A BKP lapja egyebek között Kubai fogadás Faustino Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe alkalmából csütörtökön fogadást adott a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. A fogadáson részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára, Barcs Sándor, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja, Major László, az MSZMP KB irodájának ve­zetője, Beck Tamás keres­kedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Czibere Tibor művelődési miniszter, Ballai László, a KNEB elnöke, Földesi Jenő belügyminisztériumi állam­titkár és Őszi István kül­ügyminiszter-helyettes. Samir fogadta Váncsa Jenőt Bízom abban, hogy Izrael és Magyarország között rö­vid időn belül helyreáll a diplomáciai kapcsolat — je­lentette ki Jichak Samir izraeli kormányfő, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel foly­tatott szerdai tárgyalásai során. A megbeszélésről Avi Pazner, Samir személyi szó­vivője számolt be. Ái NSZK korlátozza a menedékjogot Az NSZK-t mindinkább elárasztják a menedékjogot kérők tömegei, akiknek több­sége valójában gazdasági okokból szeretne letelepedni az országban — állapította meg szerdán Friedrich Zim­mermann nyugatnémet bel­ügyminiszter. Mint mondta, kimerült az NSZK felvevő- képessége, s jelentősen meg­növekedtek a bevándorlók­kal kapcsolatos költségek is. Utalt arra is, hogy esetleg meg kellene változtatni a politikai menedékjogra vo­natkozó nyugatnémet törvé­nyeket, mivel azok túl tág teret biztosítanak a beván­dorlók előtt. A miniszter által közzétett statisztikai adatok szerint, 1988-ban 103 076 bevándor­lási kérvényt nyújtottak be, ami 80 százalékkal több az előző évinél, és nyolc év óta a legmagasabb szintet jelen­ti. A legtöbben Lengyelor­szágból érkeztek, szám sze­rint 29 023-an, Jugoszláviá­ból több mint húszezren, Törökországból közel tizen­ötezren kértek menedékjo­got az NSZK’ban. Mint mondta, a szocialista orszá­gokból (Jugoszlávia nélkül) összesen 35 718 személy ér­kezett — ez az 1987. évi szintnek több mint másfél- szerese. azt hangsúlyozza: „a de­mokratizálódásnak és a vé­lemények szocialista plura­lizmusának feltételei között senkinek sincs joga ahhoz, hogy a tömegtájékoztatási eszközöket kétes politikai értékek hatásos tálalására használja fel”. A lap sze­rint a műsorvezető köteles­sége elhatárolni magát a hasonló véleményektől, „bár­ki” vallja is azokat. Már a televízióadás nagy visszhangot keltett a közvé. reményben. beszédtémává vált, még inkább így van ez a Rabotnicseszkóban megje­lent írások óta. A Vszjaka Nedelja, a bolgár tévé talán legnézettebb, legnépszerűbb műsora — ezt éppen egy te- televíziós felméréssorozat bi­zonyította be néhány hó­napja —, s vezetője, az ör­mény származású Kevork Kevorkjan országosan ismert személyiség. Nagy Károly Genscher-kezdeményezés II kanyási bányaomlásról jelentjük — Bulgária: nyíltság pro és kontra Straub F. Brúnó kitüntetése Az Elnöki Tanács Straub F. Brúnó kétszeres Kossuth- dí.ias akadémükusniak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a tudo­mányos életben folytatott nagy jelentőségű munkássá­ga, valamint a szocialista nemzeti egység fejlesztése érdekében kifejtett kima­gasló közéleti tevékenysége elismeréseként, 75. születés­napja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Rubi­nokkal Ékesített Zászlórend­je kitüntetést adományozta. A kitüntetést Sarlós Ist­ván, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke és Né­meth Miklós, a Miniszter­tanács elnöke. Dél-Korea : hadgyakorlat-csökkentés DéPKorea fél hónappal megrövidíti az idei közös amerikai—koreai hadgya­korlatot, tízezer fővel csök­kenti a résztvevők számát és ugyanakkor komolyan fontolóra vette, hogy a jövő évtől beszüntessék ezeket a — Team Spirit elnevezésű — közös hadgyakorlatokat — jelentette csütörtökön a Jonhap hírügynökség. Az önmagát megnevezni nem kívánó szöuli kormányhiva" talnokra hivatkozó jelentés szerint az idei Team Spirit létszámának mintegy ötszá- zalékos csökkentését „szim­bolikus gesztusnak” szánja Dél-Korea, annak érdeké" ben, hogy eleget tegyen Phenjan kívánságának és ily módon megteremtse a feltételét a Korea-közi ma- gas szintű párbeszédnek. Mint emlékezetes, a kö­zös hadgyakorlatok megszün­tetésétől tette függővé a KNDK kormánya, hogy mi­niszterelnöki, vagy -helyet­tesi szinten tárgyalóasztal­hoz üljön a déli kormány képviselőivel. A Team Spi­rit elnevezésű dél"koreai— amerikai közös hadgyakorla­tot 1975 óta minden év­ben február elejétől április közepéig rendezik meg, 150—200 ezer katona rész­vételével. A közös hadgya­korlatok beszüntetését az éves biztonsági konzultáción kívánja megbeszélni a szöu­li kormány a Pentagon il­letékeseivel, jelentette a Jonhap. (MTI) Áz Interparlamentáris Unió konferenciája Budapesten Az Interparlamentáris Unió Budapesten rendezendő cen­tenáriumi konferenciájának alkalmából a rendezvény végrehajtó titkársága csü­törtökön tájékoztatót tartott a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek ve­zető munkatársainak a szer­vezés előkészületeiről. Hor­váth József, az IPU buda­pesti rendezvényét szervező bizottság vezetője elmon­dotta, hogy a konferenciát 1989. március 10—20. kö­zött rendezik a Budapest Kongresszusi Központban. Eddig már 28 ország elfo­gadta az IPU genfi titkár­ságának a meghívását. A plenáris ülésen a várhatóan több mint ezer résztvevő a világ fő gazdasági és társa­dalmi kérdéseit vitatja meg. A korábban egyeztetett na­pirendi pontok szerint Buda­pesten szó lesz a gyermekek jogairól, valamint a gyar­matosítás, a fajüldözés el­leni küzdelem és a nemzeti kisebbségek kérdéseiről. A konferenciával egyidejűleg nyílik meg a Műcsarnokban egy nagyszabású nemzetközi gyermekrajz-kiállítás, amely­re 28 országból küldték el a fiatalok rajzaikat, kisplasz­tikáikat. (MTI) Afgán hallgatók véres incidense Taskentben * Taskentben, az Üzbég SZSZK fővárosában to­vábbképző tanfolyamon részt vevő afgán állampolgárok garázdálkodtak január 1-jén — jelentette csütörtökön a Komszomolszkaja Pravda című lap taskenti tudósító­ja. Beszámolója szerint, az afgán hallgatók erőszakos fellépése két halálos áldo­zatot is* követelt, 16 em­bert pedig különböző súlyos- ságú sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Az incidens, a tudósító szerint piactéri alkudozásból fajult véres összetűzéssé. Egv továbbképző tanfolyam afgán hallgatói külföldi ka- catokat kínáltak méregdrá­gán a város régi piacterén. (Mint a tudósító megjegyzi, Taskentben tanuló külföldi diákok, tanfolyamhallgatók mindennapos vendégei a ba­zárnak, ahol — a tilalom el­lenére — fesztelenül keres­kednek különféle hiánycik­kekkel.) Az áron alkudozó afgán eladók és a helybeli vásárlók között szóváltás, majd dulakodás kezdődött. A helyszínre érkező rendőr­ség a kapatosságukban kö­tekedő afgán hallgatókat szállásukra vitte. Utóbbiak azonban ismét az utcára vo­nultak, bosszút állni vélt sé­relmeikért, további afgán hallgatótársaikat is felbújt- va erre. Az afgán diákok —, akik közül többen részegek vol­tak, mi több, kábítószeres bódulatban cselekedtek — szétromboltak egy útjukba került rendőrőrhelyet, meg­rongáltak tizenhat autót, to­vábbi négyet porig égettek, és békés járókelőket bán­talmaztak. A sérültek között van hét afgán állampolgár is, egyi­kük állapota súlyos. Ő ak­kor sebesült meg, amikor az úttestre fekve próbált megállásra kényszeríteni egy arra haladó gépkocsit. A Komszomolszkaja Prav­da taskenti tudósítója bí­rálja cikkében a helyi hír- ügynökséget, amiért az sem­mitmondó, rövid jelentést közölt az esetről, és ezzel — szerinte — még tápot is adott az üzbég fővárosban amúgy is keringő képtelen és hajmeresztő híresztelé­seknek. A Taskentben kiadott hír- ügynökségi jelentés egyéb­ként néhány ponton tánvsze- rűleg is eltér a központi lap tudósítójának beszámolójá­tól. (A köztársasági hírügy­nökség egy halálesetről, több afgán és kevesebb helybeli sérültről tett jelentést). A Komszomolszkaja Prav­da tudósítója önkritikát is gyakorol a lap hasábjain, amiért napokig késlekedett a szomorú eset megírásával. Mentségéül azt hozza fel, hogy hosszasan habozott, „vajon, nem a szovjet és az afgán nép ellenségeinek pro­vokációjáról”, a két nép vi­szonyának szándékos mér­gezéséről volt-e szó. Dilem­májának végeredményét nem fogalmazta meg, döntését a —. ha késve is, de leadott — tudósítás jelzi. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents