Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-30 / 25. szám
2 NOGRAD 1989. JANUAR 30., HÉTFŐ Vállalkozó társadalom A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának nyilatkozata A Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség Európában és a csatlakozó lévő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáskoz viszonyított arányáról A Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága hangsúlyozza, hogy a nemzetközi béke, biztonság és bizalom erősítése szempontjából rendkívül fontosak a Szovjetunió azon egyoldalú lépései saját — köztük az európai — fegyveres erőinek és fegy-ver ze t ének csökkentésére, amelyeket Mihail Gorbacsov, a SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. december 7-én az ENSZ-ben jelentett be. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság — à Varsói Szerződés tagállamai Politikai- Tanácskozó Testületének 198ö-ban Budapesten, 1987- ben Berlinben és 1988-ban Varsóban tartott ülésein elfogadott határozatoktól vezéreltetve és a szövetség katonai doktrínájának védelmi jellegéből kiindulva. — úgy véli: a jelenkorban a legfontosabb a háború megakadályozása, a nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetése, valamint a fokozatos leszerelésre történő1 áttérés. A VSZ és a NATO euróbái fegyveres erői olyanok legyenek, hogy — saját. védelmüket szilárdan biztosítva — a két szövetség egyikének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtámadásához és — egyáltalán — támadó hadműveletek indításához. Éppen ezt a célt kell, hogy kövessék az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó — küszöbönálló — tárgyalások résztvevői. Az ülés résztvevőinek eltökélt szándéka, hogy előmozdítják e tárgyalások mielőbbi megkezdését, valamint a bizalom, biztonság és leszerelés erősítésére irányuló intézkedéseket tárgyaló európai értekezlet munkájának felújítását. Sík- raszállnak amellett, hogy ezeken a fórumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségekben meglévő' aszimmetriák és egyensúlyhiányok kölcsönös felszámolásáról szóló megállapodáshoz, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentéséhez. Az európai kontinensen folytatott Nem csupán a katonaviselt emberek, hanem szinté kivétel nélkül mindenki tud- ja, hogy a legszigorúbban őrzött adatok egyik különlegesen fontos kategóriáját a katonai titkok képezik. Közöttük is azok, a legféltettebb információk, amelyek a hadseregek pontos létszámát, a fő fegyverfajták és a jelentősebb harci- technikai eszközök meglevő mennyiségét mutatják. Ez így van a világ minden részén. így van nálunk és a Varsói Szerződés valameny- nyi tagországában is, legalábbis így volt a mai napig. Ugyanis ma mind a hét országban —, amelyeknek hadserege a Varsói Szerződés védelmi szövetségéhez tartozik — nyilvánosságra hozták ezeket az adatokat. A mai naptól már tudhatjuk, hogy mennyi a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK, a román és a szovjet hadseregek egyenkénti és összesített létszáma, ismerhetjük, hogy milyen és mennyi fegyverzettel rendelkatonai , tevékenység korlátozásának figyelembevételével a már meglévő bizalomerősítő intézkedések fejlesztéséhez és bővítéséhez, továbbá ahhoz, hogy ezek az intézkedések a katonai légierők és a haditengerészeti erek önálló tevékenységére is kiterjedjenek. Ezzel összefüggésben egyre időszerűbbé válik az a javaslat, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai még 1988 márciusában tettek, miszerint a két katonapolitikai szövetség között meg kell valósítani a VSZ-hez és a NATO-hoz tartozó országok európai fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó számadatok hivatalos cseréjét. A NATO-országok nem adtak pozitív választ erre a javaslatra, és — egyoldalúan — tendenciózus, önkényesen kiragadott adatokat publikáltak. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság változatlanul elsőrendű fontosságot tulajdonít a VSZ-be és a NATO-ba tömörült országok Európában — az Atlanti-óceántól az Uráli g — levő fegyveres erőire és hagyományos fegyverzetére vonatkozó tényleges adatok feltárásának. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az eddiginél átfogóbb összefüggigssben adjanak összképet a két katonapolitikai szövetség Európában kialakult katonai erőviszonyairól. A fegyveres erőik egységes szer vezetet képeznek. Alkcitcelemeiik — a szárazföldi csapatok, a katonai légierő, a légvédelmi csapatok és a haditengerészeti erők — együttműködnek egymással, kiegészítik és erősítik egymást. Csupán ezek komplex, elemző vizsgálata teszi lehetővé, hogy felmérjék a felek tényleges erőviszonyát. Ebből kiindulva, a Honvédelmi Miniszteri Bizottság olyan határozatot hozott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alapvető fegy- verf aj tálnak mennyiségére vonatkozó számadatokat, valamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire utakeznek országonként és együttesen. De az is kiderül ezekből az adatokból, hogy a NATO-hoz tartozó államok fegyveres erői valójában milyen katonai potenciált képviselnek itt Európában. S, ha nyilvánosságra hozott adatokat összevetjük az is megállapítható, hogy a két katonai szervezet között milyen az erőviszony, a mi oldalunkon levő erő hogyan aránylik a másik fél katonai potenciáljához. Beigazolódik, hogy a bizonyos területeken meglevő asziime,triókkal együtt — a nyugati propagandával ellentétben — tulajdonképpen erőegyensúly van a két katonai szövetség között. Ez a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának tavaly december 17-i szófiai ülésén elfogadott és ma a legszélesebb nyilvánosság elé került nyilatkozat és a hozzá tartozó több mint félezer adat célja és jelentősége. Reális képet nyújtva, a valóságot bemutatva, a közvé" ló saját felmérését publikálni kell. A szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávetőlegesen egyenlő létszáma mellett, a NATO, a haditengerészeti erők létszámát tekintve kétszeresen felülmúlja a VSZ szervezetét. A NATO a csapásmérő frontlégierő (harcászati légierő) és a tengerészeti légierő repülőgépei, a harci helikopterek, a páncéltörő rakétakomplexumok sízáma tekintetében fölényben van a VSZ szervezetével szemben. A VSZ szervezete viszont a harckocsik, h a r cás zat i ráké ta- indítóállványok, a légvédelmi csapatok állományába tartozó elfogó harci vadász- repülőgépek, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállító harcjárművek, valamint a tüzérség terén van fölényben. A haditengerészeti erők fegyverzetét vizsgálva, a NATO jelentősen felülmúlja a VSZ-t, a haditengerészeti erők harci 'repülőgépei, a nagy felszíni hajóik száma — köztük a repülőgép-anyahajók és repülő gép-hordozó hajók — tekintetében. A VSZ szervezete bizonyos fölényt élvez a rakéta-torpedó fegyvrzet- tel ellátott tengeralattjárók vonatkozásában. Magától értetődik, a feltüntetett adatok nem arra szolgálnak, hogy — kiindulási paraméterek gyanánt — használják őket az elkövetkezendő tárgyalásokon, amelyeket a mandátumuknak megfelelően kell majd folytatni és arra sem, hogy a tárgyalások témáját helyettesítsék. Az európai katonai erők felmérésének ez a komplex megközelítése azonban végső soron azt szolgálja. hogy a figyelmet arra összpontosítsa: a tárgyalásoknak a kezdet kezdetétől realisztikus jelleget kell kölcsönözni, továbbá, hogy le kell mondani az egyoldalú előnyök elérésére irányuló kísérletekről. Az európai katonai egyensúly — valamennyi összetevőjét figyelembe véve — úgy jellemezhető, mint olyan hozzávetőleges egyensúly, amely nem ad lehetőségeket az egyik, vagy másik félnek arra, hogy döntő katonai fölényre számítson. Ugyanakkor szükséges az európai lemény számára a Varsói Szerződés és a NATO Európában, valamint a csatlakozó vízterületeken levő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányairól. Elősegíteni a NATO Varsói Szerződés iránti bizalmának növelését, s ezen keresztül további pozitív irányú változásokat elérve a katonai enyhülés, a leszerelés területén. Mindez azt is világosan igazolja, hogy a Varsói Szerződésen belül a békére, és a biztonságra való törekvés új módon történő felfogása nem csupán propaganda, hanem reális valóság. Az adatok nyilvánosságra hozatala ugyanakkor hozzájárulhat a március elején Becsben kezdődő európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kedvezőbb feltételeinek kialakulásához. Segíthet elkerülni az évekig tartó „számháborút”; a létszámadatokról folyó meddő vifegyveres erők és fegyverzetek jelenlegi magas koncentráltsági szintjének radikális csökkentése, azzal a céllal. hogy biztosítsák az észszerűen elégséges védelem elvének megfelelő stabilitását. A honvédelmi miniszteri bizottság úgy véli: az európai biztonság érdekei megkövetelik a meglevő egyensúlyhiányok és aszimetriák megszüntetésére, a legveszélyesebb támadó fegyverfajták lényeges csökkentésére irányuló, halaszthatatlan intézkedések meghozatalát, a fegyveres erők alacsonyabb szintre történő csökkentését, a két szövetség katonai struktúrájának átalakítását, azzal a céllal, hogy kifejezetten védelmi jelleget kölcsönözzenek nekik. A Varsói Szerződés tagállamai — Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió — készen állnak arra, hogy az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó erőfeszítéseket, a gyakorlati tevékenységek medrébe tereljék. Ennek szemléletes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépések, amelyeket a Szovjetunió egyoldalúan tett. Saját fegyveres erőit a következő két éven belül — a tárgyalásoktól függetlenül — 500 ezer fővel, valamint a fegyverzetek és a haditechnika mennyiségét lényegesen — 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel, 800 harci repülőgéppel — csökkenti. hat harckocsi-hadosztálynak a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából és Magyarországról történő kivonását is beleértve. A Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága kifejezésre juttatja ama reményét, hogy a NATO-országok hasonló készséget tanúsítanak a mielőbbi előrelépésre az európai stabilitás és biztonság erősítésének útján, egyebek között a saját fegyveres erőik és fegyverzetük csökkentését célzó egyoldalú intézkedések révén is. tát, s előbbre hozhatja a megegyezés időpontját. A nyilatkozat utal arra, hogy 1988-ban a NATO, figyelmen kívül hagyva a Varsói Szerződés egyidejű és kölcsönös adatcserére vonatkozó javaslatát — nyilvánvalóan propagandiszti- kus céllal, a közvélemény befolyásolására — egy sajátos felfogás szerint a valóságtól eltérő adatokat hozott nyilvánosságra. Néhány példa ezekre: szerintük saját fegyveres erőik összlétszáma 2 213 593 fő, míg a most nyilvánosságra hozott adatok szerint 3 660 200 a valós szám. A számbeli eltérés majdnem másfél millió! Saját harckocsijaik számaként 16 424 darabot jelentették be, ezzel szemben — a VSZ szerint — ezek pontos száma 30 690, közel 15 ezer a különbség. Ám alá is becsültek bizonyos adatokat; a Varsói Szerződéshez tartozó hadsereg harckocsijainak számát 51 500-ban jelölték (Folytatás az 1. oldalról.) különválasztva létezik, s újra kell gondolná az állam és a gazdaság viszonyát is. A következőkben Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság fő- szerkesztője Ítélet vagy megítélés? —■ Visszhangunk a világban címmel a magyar reform nemzetközi megítéléséről, s ennek hitelpolitikánkra gyakorolt hatásairól szólt. Ezután a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke, valamint három jól- menő kisszövetkezet elnöke mondta el, hogy érzik magukat ma a gyakorló vállalkozók? (A beszélgetésre lapunk egy későbbi számában .visszatérünk.) Vasárnap Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, a Tungsram Rt. vezérigazgatója A vállalkozó vállalati magatartás kibontakozásának környezeti feltételeiről beszéltMint mondotta, a vállalati önállóság szélesítése lényeges feladat, a gazdálkodási negatívumok ennek korlátáit jelzi-k. A vállalkozók aktivitását minden eszközzel segíteni kell, a tőke letelepedéséhez azonban mindenekelőtt nyugalom kell. Nem vagyunk sztrájkpártiak — jelentette ki—a kamara a külföldi tőke behozatala, a bürokrácia csökkentése mellé áll. Lanyha a vállalkozási kedv, a társasági törvény adta lehetőségekkel alig néhány vállalat él, vagy pedig' nem strukturális jelentőségű mozgásra használja. A vállalatok hatékonyság szerinti szelekciója a piac kiépítettségétől függ. A jól működő piac nem ismeri el az indokolatlanul magas költségeket, mégis azt tapasztalni, hogy a vállalatok az árban érvényesítik túlzott ráfordításaikat, s meg sem próbálják feltárni, hogyan termelhetnének olcsóbban. Piac alatt nemcsak nemzeti, hanem Európa felé kitárulkozó piacot is érteni kell importversennyel és a monopolhelyzetek megtörésével. A külföldi tőkével együtt terméket és annak piacát, valamint vezetési szemléletet és menedzsereket is be keli hozni Magyarországra. Tévedés azt gondolni — hangsúlyozta a kamara elnöke —, hogy nem lehet addig piacot építeni, míg ki nem dolgoztuk a szocialista piac elméleti kérdéseit. A továbbiakban a három piacról és azok egységes kezeléséről szólt, majd leszögezte: azoknak a vállalkozásoknak, _ vállalatoknak van esélyük * a fennmaradásra és a fejlődésre, akik a meg, míg ez a ma nyilvánosságra hozott adatok szerint közel 8 ezerrel több, 59 470. Ezekben az adatokban — ha őszinte a törekvés a tárgyalások eredményességére — egyik fél oldalára sem szabad tévedni. Hiszen ma már csakis úgy képzelhető el eredményre vezető létszám- és fegyverzetcsökkentési tárgyalás, ha a tárgyalóasztalra kerülő adatokat a másik fél — ha kell szigorú ellenőrzés mellett — elfogadja. Ez pedig eleve célszerűtlenné teszi valótlan adatok közlését. A nyilvánosságra hozott adatok közül bizonyára szinte mindenki elsőként a Magyar Néphadseregre vonatkozókat fogja tanulmányozni. Számúikra — mielőtt hozzájutnának az országos napilapokban közzétett valamennyi adathoz — néhány információ néphadseregünkről: létszám 106 800 fő, s többek között 113 repülőgéppel, 96 harci helikopterkörnyezetet annak minden problémájával is javulónak tekintik, és felkészülnek a piaci magatartásra. Vállalkozni kell, s nemcsak az első számú vezetőknek. Tapasztalni, hogy a vállalat vezetői bizalmatlanok, romlik a közérzet, a gazdasági helyzet, a jövőben mégis bízni kell, hiszen egy országot nem lehet szanálni, becsukni, kiárusítani, csak fejleszteni lehet, ha megtorpanásokkal is. Ha kevés a pénz, a szellemi felkészülésre kell a hangsúlyt fektetni ! Az országos konferencia záró előadását V.issi Ferenc, az Országos Árhivatal elnökhelyettese tartotta Versenyszabályozás és vállalkozás címmel- Előbb azt a modellt festette le, melyben a versenyszabályozásnak érvényesülnie kell, majd a versenyszabályozás gyakorlati kérdései közt rámutatott : "a verseny védelme a valódi versenysemlegesség biztosítása, de meg kell jelennie a piachamisítás elleni fellépésben is. Vevő és eladó nem képes az áttételes hatásokra reagálni. Hangsúlyozta, hogy a téma kapcsán alkotott jogszabályok az államigazgatásra is kötelező érvényűek legyenek, a piac korlátozása mindenki számára tilos! A gazdasági erőfölényről szóló szabályozás ma túl általános, nem definiált. Nem tisztázottak eléggé a kartell modern világbeli jellemzői sem, s az sem, mi az, ami ebben káros. Csak a káros kartellt és erőfölényt kell megtiltani. A modern világ versenyszabályozása csak az új monopolhelyzeteket kezeli. Nálunk oly mértékben monopolizált a piac, hogy a meglévők kezelésétől sem lehet eltekinteni. A monopolhelyzetben lévők életképességét azonban elsősorban az dönti el, hogyan állják a valóságos versenyhelyzetet, külön monopolfelüivizsgá- lati program eszerint szükségtelen. Ü.j versenytörvény megalkotására tesznek javaslatot, azzal, hogy lényege az alkotmányba is kerüljön be. A munka megkezdődött, több száz jogszabályt vizsgálnak felül. Az árak és a verseny kapcsolatáról szólva Vissi Ferenc leszögezte: a piacgazdaság piaci, liberalizált árakat követel, s ezek megítéléséhez csupán két dolgot kell figyelembe venni, mértéküket és tisztességességüket. A fiatal közgazdászok országos konferenciája vasárnap befejezte munkáját. Sz. >1 rel. 1435 harckocsival. 2310 gyalogsági harcjárművel és páncélozott szállító harcjár. művel. továbbá 27 harcá. szatírákét a-indítóállvánnyal rendelkezik. összességében ezek a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeit bemutató táblázatok legszerényebb adatai, ami bizonyítja, hogy néphadseregünk valóban az ország nagyság, rendjének, szükségleteinek és anyagi teherbíró képességének megfelelő méretű, ám korszerű hadsereg. Kész és képes hazánk szuverenitásának megbízható védelmére, és szövetségi kötelezettségeink teljesítésére. A szenzációs, nagy jelentőségű és az ezekhez hasonló kifejezések nem ritkák manapság egyes események, bejelentések megítélésekor. Pedig ezeket a szavakat a valóban kiemelkedően fontos alkalmakra kellene tartogatni. Például a most megjelenít nyilatkozatra és a hozzátartozó adatokra. (MTI) HÍRMAGYARÁZAT
