Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK TELEXEN ÉRKEZETT. VAKRíPÜLÉS Az Ipolytól a Körösig Szúdy Géza neve ismerősen csenghet lapunk olvasói előtt is. Azon kevesek, akik az adótanácsadókon és leleplező riportokon kívül képesek verset olvasni, talán meglepődve tapasztalhatják, hogy — nini! — nemcsak többnyire figyelmen kívül hagyható, bár szükséges tényező az ember, aki nélkül, ha ez lehetséges volna, sokkal kevesebb gondja lenne a munkahelyeknek, közhivataloknak, hanem még értelme és lóként lelke is van. Lélek. Minő pontatlan fogalom. Érzelem. Mire megyünk vele. Aztán jönnek a költők, s kiderül, tényleg csak gondot okoz magának mindenki, aki nemcsak valamilyen alany, hanem állítmány is. Állítja, hogy él és ez a létezés megismételhetetlen csodája. Tudja, hogy meghal, ezért szereti az életet. Ugye, milyen egyszerű. KOSSUTH RADIO: 8.20: Peres, poros iratok Békés megye a török hódoltság után 8.30: Fúvós versenyművek 8.50: Népdalcsokor 9.30: Hírek, érvek 10.05: Diákfélóra Dallamok nyomában 10.35: Labirintus 10.50: Magyar művészek operafel vételeiből 11.36: Glemba Csák Gyula regénye folytatásokban 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben Kamarazene 14.10: Zsákfickók Fukadzava Hicsiro novellája rádióra alkalmazva 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra Zenés irodalmi magazin 16.05: Decsénvi János: Kati dalai — európai népdalok gyermekkarra és kamarazenekarra 16.20: ..Nagy városait láttam az országoknak” 17.00: Nathan Milsteín hegedül 17.30: Csenki Imre: Szép Jutkica 17.48: Russ Conway zongorázik 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Előre látni a múltat. 20.39: A tudományok és a tudománypolitika az 50-os években 21.00: Diszkotéka Lemezbarátok órája 22.00: Hírvilág 22.30: Mindennapi dogmáink Rádai Eszter sorozata 22.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) Sólyom Nagy Sándor énekel 23.40: Szimfonikus miniatűrök • PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Andor Éva operett- és daljátékfelvételeiböl 8,20: a Szabó család — ism. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben (Éló) 12.10: Slavko Avsenik felsőkrajnai együttese Avsenik-müveket játszik 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. Szlovák népdalok 13.05: Nosztalgiabullám Lords együttes 14.00: Iránytű 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Napfényes Hajasztán 17.05: Fecsegő-Recsegő 17.30: Táskarádió 18.30: Slágerlista 19.05: Nótakedvelőknek 20.05: A Poptarisznyá dalaiból 21.05: Kabarévgdászat 22.15: Sikerlemezek CD-n 23.15: A mai dzsessz Lyie Mays felvételeiből 23.55: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Vecchi: A Parnasszus — madrigálopera 9.59: Zenekari muzsika 10.53: Aranyhid Nádasdi Éva versei 11.05: Pillanatkép 11.10: Magyarán szólva H.25: Romantikus kamaramuzsika 12.19: Undine Részletek Lortzing operájából 13.05: Ora a gerendán Bernáth László hangjátéká 14.04: Zenekari muzsika 15.00: Pophullám 15.52: A Danubius vonósnégyes hangversenye 17.00: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 17.37: Operatörténeti érdekességek IX 4. rész 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: Iskolarádió 19.35: Az operaközvetítés folytatása 20.52: Felejthetetlen hangversenyek 22.17: Barokk kamaramuzsika 22.39: Elektronikus zene 22.42: A zenei menedzselés kérdőjelei. II i. MISKOLCI STUDIO: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reggeli körkép — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és músorelő- zetes. Reklám. Szerkesztő: Jakab Mária. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévélorna nyugdíjasoknak 9.10: Lövik Károly: Feje fölött a holló. Tévéfilm (1974) — ism. 10.10: Féllestvérek Francia tévéfilmsorozat IV 4. rész — ism. 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Pannon krónika 17.00: Vijcsti — Hírek szerb- horvát nyelven 17.05: Hármas csatorna A titok -ÍV 4. rész 17.50: Négy nap tévéműsora 17.55: Műsorajánlat 18.00: Az amatőr természet- búvár. Angol ismeret- terjesztő filmsorozat XIII/4. rész: A nap fiai 18.25: Arany Olasz dokumentumfilmsorozat. V 4. rész: Az ékszer 19.05: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.30: Híradó , 20.00: Reklám 20.05: Szomszédok Teleregény — 46. fejezet 20.35: Reklám 20.40: Fórum — az adózásról 21.50: Képes nóták kívánságműsora 22.20: Üj szobrok Beszélgetés Zsigmond Attilával, a Budapest Galéria főigazgatójával 22.45: Híradó 3. Tv 2. Endréi Judittal és Héder Barnával 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Ripórtok — Időjárásjelentés — Tévétorna — Reklám — Zene 17.45: Van egy kettese? Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Tv 2. 18.30: Gyerekeknek! 1. Dörmögőék kalandjai — Farsangolók. Magyar bábjáték 2. Doris — A sílecke Angol rajzfilm — ism. 3. Rumcájsz1 — A mi'ázas bögre. Csehszlovák rajzfilm — ism. 18.57: Tv 2. ' 19.00: Kötél a nyakon NSZK-tévéfilmsorozat III 2. rész 20.30: Tv 2. Benne : Nézze meg az ember! 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Reklám 21.30: Aranyhalak Szovjet film (1984) 21.54: Tv 2. 22.00: Nézőpont. . . Kié a színház? Kerekasztal-beszélgetés 22.43: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Művelődési sorozat 9.50: A Humberto cirkusz 10.45: Vitamüsor 16.25: Orion — magazin 16.55: A nap percei 17.05: Orvosi tanácsok 17.15: A számítógépekről 17.45: Ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története —. sorozat 20.20: Publicisztikai magazin 21.00: Dalok a képernyőről 21.20: Autósok, motorosok magazinja 22.00: Liszt Ferenc — magyar tv-sorozat 2. MŰSOR: 16.55: Pa és Pi — sorozat 17.05: Kiküldött munkatársaink jelentik 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Filmsorozat 20.10: Dokumentumfilm Jan.ko Alexy festőművészről 20.30: Szokatlan élmény — NSZK-tv-sorozat 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Koncert MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Hegylakó (16). Színes, angol fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Jó reggelt Babilónia! Színes. szinkr. olasz—francia-amerikai koprodukció. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól : Négybalkezes. Színes, szinkr. francia bűnügyi filmvígjáték. — Madách Kamara: Matador (16). Színes, szinkr. spanyol film. — Pásztó: Fél 6-tól: Háborús játékok. Színes, szinkr. amerikai fantasztikus film. — Mesemozi: Csodabogyó. — Szécsény: Elszabadult indulatok (16). Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Iskola' mozi. Kinek lesz melege? — jobbágyi: A velencei nő (16). Színes, amerikai—olasz koprodukció. — Nagylóc: Kalózok. Színes, látványos, romantikus francia kalandfilm. — Rétság: Filmklub: Hátsó ablak. Mindezt természetesen el lehetne mondani bonyölul' tabban is, különösen, ha tudjuk, hogy a kültő, akinek verseiről most szó lesz, egyszersmind tanár, ráadásul a filozófia doktora, aki Békésben él, bár itt született a közvetlen nógrádi szomszédságban, Ipolyságon, 1321-ben. Már egyetemi éveiben publikálni kezd. .1041-től a Kelet Népében, a Sorsunkban. Csehszlovákiából 1948-ban települ át véglegesen, először Budapestre megy, 1958-tól pedig Békésben vállalja az újrakezdést. Versekkel, kritikákkal, egyéb írásokkal azóta is folyamatosan jelen van elsősorban a régió lapjaiban, folyóirataiban, antológiáiban, de más fórumokon is. Lapunkban korábban szintén publikált. Első önálló verseskötete Békéscsabán látott naovilágot 1982-ben, az Üj Aurora kiadásában. Szúdy Géza második kötetét múlt év végén ugyancsak Békéscsabán adták ki Vakrepülés címmel. Ügy 'tetszik. ez a kötet, amely a vidéken élés hátrányait csak a kései megjelenés tényében viseli magán, egy gazdag költői életmű gondos válogatásával örvendezteti meg az olvasót. Jóllehet alcímként nem jelzi ezt a tényt. Mindenekelőtt próbáljuk megragadni a költő léthelyzetét. ami szintén nem tanulság nélkül való. Ennek jegyében álljon itt a Városok című vers: A sok intő jel ellenére a birodalom vezetői nem érzékelték az összeomlás veszélyét. Isten akaratából uralkodtak és a népek beletörődéséből. Aztán az első világháborúval végérvényesen zátonyra jutott az Osztrák— Magyar Monarchia hajója. Hitlerrel pedig az európai civilizáció szenvedett hajótörést, mert a polgári demokratikus berendezkedésű államok csődöt mondtak: még a szimbolikus ellenállásra is képtelennek bizonyultak. Az utolsó magyar trónörökös, IV. Károly fia, azaz Habsburg Ottó már a Mein Kampj olvasása közben rádöbbent a kontinensre leselkedő rettenetre, önmagáért beszél az a tette, hogy a „királyfi” akkor hagyja el Berlint, amikor a Führer átveszi a hatalmat. A dinasztiasarj reálpolitikusként minden erejével a nácizmus elten küzdött. Honi történetírásunkban mégiscsak a legutóbbi időben, került igazi helyére ez a nagy műveltségű férfiú. Történelemkönyveinkben a reakciós jelző már hízelgőnek számított. A napi politikában, az előítéletek hálójában, ahol Titót „láncos kutyának” titulálhatták, Ferenc József unokaöccsét egyenesen a sátán cimborájának tartották, ■ha nem magának az ördögnek, akitől félteni kell a ma. gyár demokráciát. Mumusként kezelték, vele ijesztgették a szocializmus híveit. Tény, hogy a korona ha. zahozatala megakadályozásán fáradozott, de ma már nála sem a különbözőségen van a hangsúly, hanem a „Ipolyság és Békés között feszül ki pályám íve, bár nyugtalan vonalban. Kit lélek hajt. veszkődni sok kanyarban inkább hajlandó mintsem helyben ülni. Igv éltem, bár versekben elmerülni volt csak a vágyam, mindig azt - akartam. Száz felé hulltam, gyónom most zavartan, sok cél csábított mára ez derült ki. ’ Bécsben Párizzsal vágytam szembesülni, Rómában Nápoly vonzott szakadatlan. Ravennától Sienáig szaladtam. Syracusában Athén fényesült ki. Leginkább csak Firenzéhez tapadtam. S Velence sem tud ■ szilemben kihűlni.” Most ne a versből kihallat- szó, a szinte végső összegezésként ható komoly hangra figyeljünk föl, hiszen reméljük igen. gazdag termésű idő áll még a költő előtt, hanem a bárhol élő a szó legnemesebb értelmében alkotó értelmiségi ember léthelyzetére. Látnunk kell, hogy itt a történelmi kényszer éppen úgy működött, miként az a mindenkire jellemző nemes nyugtalanság, amely nem teszi lehetővé az adott helyzet szűkösségébe, korlátozottságába való belenyugvást, mert sorsközösségen. A közös európai haza eszméje lett világképének vezérlő csillaga. A Duna menti nemzetek egymásrautaltsága nem csupán szólam, politikusi fogás szá. mára. hanem realitás. Ismerheti a bismarcki mondást: ,.A politikában két dolog szükséges: tehetség, mínusz hiúság." Ez utóbbi megléte ugvanis kalandorság- hoz vezethet, mert olyan álmokat kergethet, mely eleve zsákutcába torkollik. Tudja, hogy az ellenszenv és • a szimpátia egyaránt csapda, csak a valóság felmérése kecsegtethet az egyetlen tartós életúttal. Mindenesetre sok párttitkár megirigyelhetné felkészültségét és demok- rácinismeVetét. az ember mindenféle ellenkező híresztelés ellenére cselekvésre született, tehát nem természetes állapota a cselekvésképtelenség, a vasszür- ke apátia. Régi és klasszikus kérdés a magyar irodalomban : megy-e a könyvekkel előbbre a világ? Megy-e előbbre a versekkel? A szó szabadságlehetőség, ily módon az ember önazonosságának záloga. S a történelemben valójában nem létezik olyan kényszer, amely totálisan legyőzhetné az embert, alti a szavak — s általuk is élő remény — birtokosa. Legföljebb elpusztíthatja. A világtörténelemben megszámlálhatatlanul sok a példa az ember elleni támadásra, ami mindig a szellem ellen való támadással kezdődött, de egyetlen egy esetben sem sikerült elpusztítani a szellemet, csak az embert. Ezért, aki versekben kíván elmerülni, az életet" kívánja, bejárván ki-ki a maga városait, amelyek voltaképpen csupán ürügyeket jelentenek a szellem kalandjára. miként Szúdy Géza esetében is. A költő megidézi a gyermekkor világát, Ipolyságot és kísértetutcáit. amelyek az emlékekben élnek tovább, megidézi a szerelmet, a* létezés csodáját, ezt az ámulatra méltó vakrepülést ég és föld között, midőn fényes pillanatait lobogtatja föl az ember a kihűlő időben. Az Ipolytól a Körösig című versében kimondja: „Az Ipolytól a Körösig jutottam, Ipoly, Körös végül is ugyanegy. Itt élni éppúgy lehet, ahogy ottan. Megváltás nincs, így mrnden egyre megy.” De hogy ne feledjük, egy másik versében megerősíti az olvasót: „Mikor a költő verset ír, nem tesz mást, mint hogy él..." Tehát az élet vállalására ad példát. A többi között ez a költészet dolga. T. E. Ki is hát valójában, milyen ember a Habsburg királyfi? A helyes válasz megadásában segít Bokor Péter Isten akaratából. . . című portré-dokumentum filmje, amely valójában mélyinterjú 12 tételben. A rendező 1987 nyarán felkereste pöckingi otthonában dr. Habsburg Öttót, aki okos és rokonszenves interjúalanyként beavat bennünket hét évtized földcsuszamlásaiba, kataklizmáiba. Jogosan várható el ez egy rutinos nyilatkozótól, egy majdnem kollégától, aki akár újságíróként is megállná a helyét, hiszen Franciaországban ebbe a mesterségbe is belekóstolt és jeles lapokat tudósított. De a sors rá politikusi kontra tudományos akadémia Rendkívül kemény bírálattal illette a szovjet író- szövetség vezetősége a Szovjet Tudományos Akadémia környezeti kérdésekben tanúsított magatartását. Az írói testület felhívást intézett a Lityeraturnaja Ga* zeta lefrissebb számában az akadémiához, és ebben, felszólította: hozza nyilvánosságra azon tudósok nevét, akiknek a legnagyobb a felelősségük az elmúlt évtizedek környezett katasztrófáiban. Van-e egyáltalán olyan körzete hazánknak, ahol a terméáieti környezet «állapota kedvezőnek mondható? — fogalmazódik meg a drámai kérdés a felhívásban. Az írószövetség 'vezetősége magyarázatot követel a súlyos környezeti károkkal járó tudományos balfogásokra, hibás számításokra. Szorgalmazza, hogy az akadémia adjon végre teljes és objektív képet a közvéleménynek a csernobili tragédia okozta emberi és anyagi áldozatokról, s az ország egészére vonatkozóan tegye közzé a /vizek és a levegő szennyezettségének adatait. Az írószövetség vezetői a melléfogásokon túlmenően szolgalelkűséggel, szűk hatósági érdekek kiszolgálás savai, sőt adatok meghamisításával is vádolják felhívásukban a tudományos akadémiát. Hozzáfűzik, hogy a szovjet nép bízik ugyan tudósaiban, de bizalma fogytán van, látván, hogy az akadémia még környezet- védelmi szekciót sem állított fel, nem is beszélve az érdemi munkáról. Az írószövetség vezetői leszögezik: itt annyira aggasztó össztársadalmi gondról van szó, hogy erkölcsi kötelességüknek érzik megkongatni a vészharangot. Utalnak arra, hogy az értelmiség egyetemes felelőséggel tartozik a nép jövőjéért. hibáján kívül államférfi nem lehetett. Diplomataként egész Európában megfordult. Tekintélyt szerzett magának és az európai szabad népek ügyének, mert az Európa Parlament íelső-bajorországi képviselőjeként optimistán hirdeti: a nemzeteket elválasztó hatá. rok egy szép napon eltűnnek. Hogy ez messze van még és inkább irracionális ábrándnak számít? Az idő majd ezt a kérdést is eldönti. Érdeme, hogy vérbeli politikushoz illően tudomásul vette: nevet, séges anakronizmus lenne királyi illúziókat ápolnia. Ezzel leszámolt és helyette az együttélésben gondolkozik. Habsburg Ottó az NSZK. ban él, de szíve mélyén megmaradt osztráknak és magyarnak. Ügy európai, hogy leginkább Duna menti. Ma is hibátlanul beszél magyarul, „Hogyha Magyaror. szágról beszélek, én a hazáról beszédek." Esze ágában sincs trónikövetelc'ként fellépni. Nem a Habsburg-mítosz szellemében tevékenykedik. Neveltetése, családi tradíciói dacára európai látókörű szellem. Bokor Péter forrásértékű filmpublicisztikájában intimi. tás és történelem varázslato. san fonódik egybe. Kevesen tudták eddig azt a kuriózumot, hogy Roosevelt diákkorában magyarországi biciklitúrán vett részt. Precíz filmriportot láttunk, mely arról győzött meg bennünket — akárcsak a Faludy Györgyről készített mozidarato —, hogy a haza fogalma átértékelődött, kitágult a politikai nyitottság következtében. Buzafalvi Győző pályát jelölt ki. ha már önDr. Habsburg Ottó: „a nemzeteket elválasztó határok egy szép napon eltűnnek.” FILMJEGYZET Isten akaratából...
