Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Aranykezű mesterek... Karosszérialakatos Lengyel Károly karosszérialakatos nyugdíjas kisiparos. 70 éves. Négy mestersé" - géből: lakatos, hegesztő, vízvezeték-szerelő, bádogos, ma már csak'{egyik) hobbijának, a vas művészetének hódol (a másik a rajzolás volt). Amúgy, ..öregesen ' — ahogy mondja, a család tagjait ajándékozza meg magakészítette kovácsoltvas lakásdíszítő tárgyakkal. Beszélgetésünket korabeli fotók ,,díszletei" között folytatjuk Bartók Béla utcai la- kásában. A képek legtöbbje az qtvenes évek elején készült és valamennyi motor- kerékpárokat ábrázol. Nekem. az abszolút laikusnak i,s feltűnik, hogy a BMW-k és PANNÓNIÁ-k, korukat jóval megelőző, előremutató modernségről árulkodnak. A forma és a kivitelezés összhangját említem elsőnek, amikor „hozzászólok" a látottakhoz. Szemmel láthatóan jólesik Lengyel úrnak ez a vélemény. Nem kis .büszkeséggel teszi hozzá, ha tudnám, hogy ezekhez a gyárilag előállított motorokhoz, ő, saját maga és egyedül tervezte és konstruálta az ól- dalkocsikat. — Nem voltak nekem ak" kor az ötvenes évek elején — mondja — köszörűgépeim. többféle esztergapadjaim. sajtológépem. Kizárólag, csak kéziszerszámokkal dolgoztam. Újdonságnak számított akkor még a plexid, azt is magam hajlítottam. Feleségem, aki varrónő, sokat segített a kárpitosmunkáknál (szélvédők szélét varrta például) de ő volt az anyag- beszerző és a könyvelő is egyszemélyben. — Családi vállalkozás volt tehát a karosszériaműhely a Kapás utcában (ma Móricz Zsigmond utca). — Igen. de talán országosan is újszerű vállalkozás volt az enyém, hiszen akkoriban sokkal kevesebb volt még az autó. A híres gyárak motorkerékpárokat gyártottak nagy szériában. Az oldalkocsis motorkerékpárok viszont drágák voltak, de ha az apuka két gyerekével szeretett volna kirándulni menni, vagy a feleségével akart útrakelni nem nélkülözhette az oldalkocsit. Ezért .sokan hozták hozzám motorjaikat, hogy készítsek hozzá-- juk oldalkocsit. — Egy esztendőben hány ilyen rendelésnek tudott eleget tenni? — Mivel alkalmazottam nem volt, sem gépesített műhelyem, csak 3—4 oldalkocsis motorkerékpár eördült ki évente az udvarunkból, így is elég sok Lengyel-féle konstrukció futott az utakon és még több is futhatott volna. ha 1957-ben nem kényszerülök a magas adók miatt. meg alkatrészhiány miatt megszüntetni a kisiparomat. — Mennyibe került egy ilyen ,.átalakítás”-? — 5—• 6 ezer forintba, áraim elfogadhatóak voltak, kispénzű emberekből álltak a megrendelőim. — Hogyan tervezhet valaki ilyen szép konstrukciót anélkül, hogy. iparművészeti iskolában tanulta volna? — Talán génjeimben van valami művészi hajiam, hi- szén édesapám, id. Lengyel Károly, mint vasutas, ugyancsak autodidaktaként tervezett és készített egy szobrot az akkor még emeletes vasútállomás épülete elé. Ezt látta meg Sidló Ferenc korának neves szobrászművésze, aki édesapámat meghívta az akadémiára, növendékének. Sajnos, a szegénység miatt nem képezhette magát olyan magas fokon. De a fiamból, Péterből rajztanár lett, több csoportos és önálló kiállítása is volt már. Büszke vagyok rá, akárcsak fivéremre. Lengyel Ottó festő és mázoló kisiparosra, aki, mint templomfestő .jeleskedik a megye határain kívül 'is — fejezte be a beszélgetést az idős mester. . Az „aranykezű mestereket" bemutató sorozatunkba, örömmel sorolom be Lengyel Károly tősgyökeres balassagyarmati karosszérialakatost is, a város motorosainak külön büszkeségére. Elekes Éva Fotó: Czele János Veszélyben a fuvar? Hol parkoljon, akinek nincs családi háza? A történet látszólag egyszerű, a megoldás viszont felettébb kérdéses. Mint azt már megszokhattuk, az érdekek egyeztetéséről döntenünk kell. . . Egy pásztói magánfuvarozó, Szlobodnvi László keresett meg, s elpanaszolta, hogy utcájukban a tanács kihelyeztetett egy táblát, miszerint csak teherszállítás alkalmával lehet oda behajtani. Egyéb parkolási lehetőség híján neki ez hátrány. Ráadásul annak előtte az ablakból ellenőrizni tudta járművét, most viszont kénytelen máshová állítani a jószágot, mert büntetés fenyegeti. A tanácson közölték vele, hogy forduljon a rendőrséghez, s kérjen tartózkodási engedélyt. Onnan visszaküldték azzal, hogy a tanács rakta ki a táblát, velük egyezkedjen. Fogadták,. s javasolták, nyújtson be közterület-foglalási kérelmet, amit ugyan első fokon bizonyára elutasítanak majd. de ő fellebbezhet. Most másik helyen parkol, de kérdési ha innen is „elüldözik”, visz- sza kell adnia az engedélyt? Indoklásuk szerint azért a tiltás, mert egy új rendelet értelmében a kisiparos akár tíz teherkocsit is tarthat, s akkor me'gbénít- , ja a környék közlekedését. Kérdi o: ha annyi pénze lenne, hogy tíz teherkocsit tarthatna, hát előbb nem egy családi házat venne? A pásztói' városi tanácson Sipos István, a város- fejlesztési és -gazdálkodási osztály főelőadója adott magyarázatot kérdésemre: — A környék lakói a tanácstag közvetítésével jelezték, hogy nem szerencsés, ha teherkocsi parkol a Kölcsey utcának azon a részén, mert zavarja a lakók nyugalmát, a gyermekek játékterét. Az ügyben, tudniillik, hogy táblát tegyünk ki, vb-határozat született. Hozzáteszem, hogy a tanács korábban azt fontolgatta, hogy valamennyi kisiparos teherjárművét kitiltja a város területéről, s egy megadott helyen, a strand közelében jelölne ki számuk- • ra egységes gépkocsitárolót. A jövőben megérkezik hozzánk a közlekedési törvény végrehajtási' utasítása, s ettől is függ, hogyan' alakul majd a helyzet. Lehet, hogy szigorítanunk kell, de most még Szlobodnvi László találhat helyet az utcájukban, csak nem közvetlenül a háza előtt. Megjegyzem: egy bejárás során a KIOSZ képviselője sem tiltakozott a tábla elhelyezése ellen. Tipikusan az az eset áll fenn: bármelyik ujjamat harapom fáj. Amennyiben szektorsemlegességet hirdetünk, a tilalom hátrányos sértettünk szemszögéből, mivel az utcába mégiscsak behajthat áruterítés céljából állami, vagy szövetkezeti jármű. Ha a szűk pásztói utcákra, a lakók nyugalmára gondolok, valóban jogos az egységes parkoló. Kompromisszumot jelentene, ha időhöz kötnék a parkolást, mondjuk este 6-tól reggel 6dg. Irreális feltételeket támasztani ugyanis felelőtlenség, akár a tanácstag javasolja, akái* a végrehajtási utasításból betűzik ki. Olyan ez, mintha most megtiltanánk valamennyi kisiparosnak a lakóövezetben végzett bárminemű tevékenységet — veszélyeztetve az ellátást, a szolgáltatásokat —, arra hivatkozva, hogy a dogozó- nak joga van a zavartalan pihenéshez, a gyerekeknek a veszélytelen utcai játéklehetőséghez; de nem biztosítanánk számukra a tevékenységükhöz alkalmas feltételeket. Esetünkben elhangzott ugyan egy javaslat (parkolás a strand mellett), de ha kiderÿl, hogy ez a megoldás meg gátja a tervezett gyógyturizmus fejlesztésének, ismét csak adtunk egy pofont az uborkásüvegnek. .. Az MHSZ-ben is fontos a vállalkozás Eddig kineveztek — ezután választanak A honvédelmi szövetség megújulásának lehetőségeiről beszélgettilnk Bagyinszki Ferenccel, az MHSZ salgótarjáni városi vezetőségének titkárával, akit decemberben az értekezlet megválasztott e tisztségre, s bár kinevezés útján már évek óta ő a városi MHSZ-titkár. — Kétségtelenül a demokratizmus erősítése az az MHSZ mozgalmi jellegében, hogy ezután a területi titkárokat, sőt a klubtitkárokat is választják- Salgótarjánban az aktívaértekezlet 15 tagú vezetőséget választott, s ez hozta létre tagjai közül az ötfős végrehajtó tanácsot, választotta meg a titkárt. — Hogyan volt eddig és mi az újonnan választott testületek feladata? — Eddig a kinevezed titkárt tizenegy tagú tanácsadó testület segítette munkájában, ezeket a tanácsadókat egyrészt a megyei vezetőség, másrészt az együttműködő szervek delegálták, s mindannyian társadalmi munkások voltak. Most a végrehajtó tanácsban három főállású ember van, s egv-egy üzemi, tanintézeti klubtitkár, az ő feladatuk, hogy naponta munkálkodjanak annak a tervnek a meg- valósításán, amelyet a vezetőség véleményez és hagy jóvá. — Véleményem szerint a szervezeti megújulás akkor ér valamit, ha azt tartalmi is követi. Mi jelzi a tartalmi változást? — Már előbb elkezdődött a tartalmi megújulás, amit elsősorban, az mutat, hogy a városban működő klubja Tizenegy és fél ezer MHSZ- tag képviseletében 275 aktivista tanácskozott a múlt év decemberében Nógrád megye városaiban, városi jogú nagyközségeiben. Az aktívaértekezletek célja az volt, hogy a szövetség tevékenységében erősítsék a demokratikus vonásokat és ennek megfelelő irányítási rendszert alakítsanak ki. Természetesen az aktívaértekezleteken értékelték a tavalyi esztendőt és körvonalazták idei terveiket, s most ehő ízben választották —> az eddigi kinevezések helyett — a városi és területi vezetőségek élére a titkárokat. ink különböző munkákat vállalnak bevételeik növelésére. Határnyiladékot tisztítanak, épületet bontanak, a gyárak technológiai folyamatába illeszkedő munkákat vállalnak, a búvárok pedig dolgoztak a Somlyói tónál és a mátraszelei víztározónál. — Mennyit tesz ki az e munkákkal szerzett összeg és mire használják? —1 A klubok bruttó bevétele tavaly körülbelül 15 millió forint volt. amelynek nagy része elmegy a költségekre, a munkabérre, s 15—20 százalék marad a kluboknál- Van, ahol ezt olyan beruházásra fordítják, ami pénzt hoz, de leginkább a klub fejlesztésére használják fel. Jelentős munkavállalások voltak például a salgótarjáni öblösüveggyárban, és a bevételből még arra is jutott, hogy a „kisnyugdíjasok” között karácsonyra 50 ezer forintot szétosszanak. — Mennyi a tagdíj? — Az MHSZ-klubok tagjai általában havi öt forint tagdíjat fizetnek. Egyébként abban á közgyűlésük dönt, hogy 2-től 100 forintig mennyiben határozzák meg a tagdíjat, ami teljes összegben a klubnál marad. — Ügy tűnik, ebben a szűkös anyagi helyzetben még inkább a klubok vállalkozása . teremthet csak lehetőséget a fennmaradásra... — A támogatás, amit kapunk. valóban nem sok- igaz, mindegyik klub, amelyiknek nincs üzemi patro- nálója. csekély összeget kapott a helyi tanácsoktól. De, hogy mi lesz az idén, nem tudni. Ezért fontos a vállalkozás. Az idén például a Vegyépszer MHSZ-klubja szabadidő-park építésében működne közre, a síküveggyáriak az- ISZI-vel és a BRG-vel együtt a lőteret újítják fel. A városi vezetőségnek pedig van olyan terve, hogy 1 »pavilont épít Salgótarjánban. Ha a maszek megél belőle, nekünk is jelenthet bevételt.-— Tény: a vállalkozások korát éljük, de az MHSZ- nek elsődleges feladata a honvédelmi nevelés. így van-e ez még? — Természetesen- Tovább folytatjuk a sorkötelesek táborszerű képzését, és feladatunk a tartalékosok utóképzése is. Amire kevesebb lesz ugyan a pénz. és kisebb az óraszám, de a kevesebbel jobban odafigyelve akarjuk ezeket a kötelezettségeinket megoldani. Zs. A. Hol ered a Tarján- patak? A NÓGRÁD január 12-i számában Gál Kovács Margit, a Jó napot városom című írásában többi között a Tarján-patakot is említi. A Bodzfás-kútról és a Tatár-árok forrásairól úgy szól, hogy azok patakjai érintik az acélgyárat. E megállapítás némi helyesbítésre szorul. A Bodzfás-kútnál eredő patakocska Somoskőújfalut érintve átfolyik Csehszlovákiába, ott az eresztvényi Közép-bánya alatt eredő -, patakkal egyesül, majd az Ipolyiba torkollik. Külön említést érdemel a Medves hegység keleti oldalán eredő Gort- va-patak, amely szintén átlépi a magyar határt és észak felé folyva, a Rimába ömlik, majd ; együtt a Sajó vizébe j torkollnak. A Salgó-bá- n y at e lep mellett eredő * Zagyva már,nem követ ! el „határsértésit”, dél i felé fol.vdogál. A Tatárárok forrásaiból eredő patak szintén nem érinti az acélgyárat, mivel ez a Tóstrandnál éri el a várost, ezért «valójában ez lehetne a Tar- ján-patak forrása. A szóban forgó acélgyári patak forrása a Pintér-telep elején az' úgynevezett Pólyánkét volt. Igaz, ennek ma már nyoma sincs, mivel a környező mélyfúrások miatt elapadt a vize. Varga Ferenc Befejeződött a cukorgyártás A cukorgyárakban befejeződött a tavalyi termés feldolgozása; a szezon az előző évinél valamivel tovább, 101 napig tartott. Jetter János, a Cukoripari Közös Vállalat igazgatója elmondta : a cukoripar tizenegy vállalatának 12 gyára 107 ezer hektáron termelt, 4 millió 200 ezer tonna 1 répát dolgozott fel, és ebből ösz- szesen 476 ezer tonna cdk- rot állított elő. Ez a mennyiség mintegy 14 ezer tonnával kevesebb az előző szezonban termelt cukornál, ez azonban a hazai fogyasztók ellátását és az élelmiszer- ipar gyárainak alapanyagutánpótlását nem zavarja. A MÁV elővárosi utasszállításába bekapcsolódott a második hazai gyártmányú villamos motorvonat, a Budapest— Szob vasútvonalon. A 120 km óra sebességgel közlekedő új szerelvény négy kocsiját csatolták az első motorvonathoz, s így a csúcsforgalomban alkalmazhatják a nyolc kocsiból álló gyors szállítóeszközt. A MÁV még húsz, egyenként négy kocsiból álló egységet vásárol az elkövetkező években, s ezzel korszerűsíti elővárosi vasúthálózatát. MTI-fotó: Krista Gábor (németh)