Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
i 1989. JANUAR 24., KEDD NÖGRÄD 3 Lassan Halad az értékesítés KNEB-vizsgálat az állami lakásokról A tanácsok egyelőre nem érdekeltek az állami lakások értékesítésében — állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban lezárt vizsgálata. A felmérés során a fővárosban, az öt megyei városban, valamint nyolc kisebb városban vizsgálták az állami lakások értékesítésének tapasztalatait. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy bővíteni kell az elidegenítést végző szervezetek körét, s az ingatlanközvetítésben — szakértők bevonásával — lehetővé kell tenni az ellenőrző értékbecslés lehetőségét is. Véget kell vctnj a bürokratikus ügyintézésnek, s ezáltal jelentősen rövidíteni kell az elintézés határidejét. A IKNEB szükségesnek ítéli a jövőben minden lakásgazdálkodást érintő jogszabály társadalmi vitára bocsátását. A tanácsi lakások megvásárlására csaknem 20 év óta van lehetőség, ám csak az utóbbi 2—3 évben élénkült meg a kereslet. Az 1969-es ■kormányrendelet hatályba lépésétől napjainkig az országban mindössze 10 ezer lakást vásároltak meg — ez a bérlakásállomány egy szá. zalékát teszi ki —, s ezek döntő többségét is az utóbbi évek során adták el. 1987-ben például 4480 bérlemény cserélt gazdát. Az említett minisztertanácsi rendelete az évék során többször módosították, s az új rendelkezések a bérlőknek, a vásárlóknak teremtettek előnyös feltételeket. Bár a vételi szándék fokozódott, érdemi változás nem történt. Ennek oka a tanácsok és az ingatlankezelő vállalátok érdekeltségében, leginkább ellenérdekeltségében keresendő. A vizsgálat szerint ugyanis mindaddig, amíg a tanácsok a lakások fenntartásához az állami költségvetésből pénzt kaphatnak, nem érdekeltek az értékesítésben. Az állami házingatlanok eladásának egyik alapvető célja a költségvetés tehermentesítése a fenntartási költségek alól. Ennek mind a mai napig nem sikerült érvényt szerezni, egyrészt mert az ebből származó bevételek még mindig nem számottevőek, másrészt a vásárlók jelentős törlesztési kedvezményt kaptak. Az alacsony vételár, a hosszú törlesztési idő, az értékesítés adminisztratív feladatai, annak költsége; miatt a tanácsok számára rövid tavon előnytelen vállalkozás az értékesítés, még akkor is:, ha így mentesülnek bizonyos üzemeltetési, fenntartási költségek alól. Az ingatlanok árának rohamos, inflációs jellegű emelkedése miatt a tanácsoknak kimondottan előnyösebb, ha minél később bocsátják áruba a lakásokat. A felmérés adatokat is felsorakoztat megállapításának alátámasztására. Eszerint 1982 és 1987 között Budapesten 11721 lakást kívántak megvásárolni. A tanácsok végrehajtó bizottságai ez idő alatt 10 134 lakás eladását hagyták jóvá, de mindössze 6865 esetben adtak megbízást annak előkészítésére. A vizsgált településeken a vételi szándék bejelentésétől a szerződés megkötéséig általában 8—14 hónap telt el, ám számos kirívó példa is akadt: Sopronban 36, Szegeden 22—23 hónap volt az átfutási idő. A leggyorsabban Győrött és Békéscsabán bonyolították le az eljárásokat, ott 6 hónapon belül is lehetett szerződést kötni. Kistermelők törzstenyészetei Az állattenyésztésben szakmai rangot jelentő törzstenyészetek idei névjegyzékét tette közzé a MÉM mezőgazdasági főosztálya. A listán szerepelnek mindazok a gazdaságok, tenyésztők, akik a törzstenyészetekkel szemben támasztott magas szakmai követelményeknek megfelelnek, és ily módon részt vállalhatnak a nagy genetikai képességű állatállományuk továbbszaporításában. A névjegyzékben ezúttal másodízben szerepelnek kistermelők; egyelőre sertés- törzstenyészetekkel rendelkeznek. Korábban csakis az állami és mezőgazdasági nagyüzemek és állattenyésztő vállalatok, valamint felsőoktatási intézmények tarthattak fenn ilyen telepeket, a rendelkezések csak újabban nyújtanak lehetőséget a kistermelőknek is kiváló minőségű állatállományuk jobb hasznosítására. Egyebek között Bács-Kiskun megyében két kistermelő,- Hargitai András Csátaljáról és Kollmann Péter Vaskút- ról kapta meg ezt a jogot, amellyel Hajdú-Bihar megyében a bihartordai Módos Imre is rendelkezik. Mindannyian a magyar lapály- sertés-törzstenyésztési engedélyének a birtokosai. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei szerint a törzstenyészeti engedélyek iránt némileg fokozódik az érdeklődés, mivel az elmúlt időszakban az apaállatok árában javulás mutatkozik. Várható, hogy további nagyüzemek folyamodnak majd minősítésért, és nincsen kizárva az sem, hogy a kistermelők más állatfajok magas szintű tenyésztésével is megpróbálkoznak. Erre főként a juh- és a prémesállattenyésztésben kínálkozik lehetőség számukra. A törzstenyészeti névjegyzékbe való felvételt egyébként szakértőbizottság helyszíni vizsgálata előzi meg. Ebben a bizottságban a Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei mellett a MÉM és további intézmények képviselői is ott vannak. (MTI) Sütemény finomságok Kist er eny érői Mi tagadás, kedvelem az édességet. így aztán azon- nyomban összefut a nyál a számban, amint belépünk a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat kisterenyei 75. szá. mú cukrászüzemébe. Erős a csábítás, hogy nekiüljek az ínycsiklandó finomságoknak és degeszre egyem magamat. Nem teszem, bár kétségtelenül volna imiből válogatni. Rusz József üzemvezető ér deklödésünkre elmondja: hozzávetőlegesen 80.fajta s“" teményt sütnek és közel 100 üzletbe szállítanak. A fél megyét ellátják például va. jas tésztákkal, sajtos és sós süteményekkel, linzerekkel, gyümölcsös desszertekkel és szeletekkel. Közkedveltek a csokoládéval bevont csemegéik. a krémeseik, a tortáik, s hasonlóképpen nagy a keletje az újabban készülő kókuszcsóknak. A múlt esztendőben nagy jából 6 millió forintos forgalmat bonyolított le az üzem, amely mintegy 25 szá. zalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Az adó bevezetésével megdrágultak a sütemények, s ennek egyenes következménye a vásárlási kedv mérséklődése. A cukrászok úgy próbálják elejét venni a vevői igény további csökkenésének, hogy újfajta készítményekkel rukKészülnek a közkedvelt mignonok. Fotó: Bábel kolnak elő. Újító kedvük korántsem új keletű, eddig is igyekeztek a magamfajta édesszájúak kedvébe járni. Havonta 150—180 ezer sütemény kerül ki az itt dolgozó asszonyok és lányok keze alól. Ehhez felhasználnak 35—40 mázsa lisztet, 20—25 mázsa kristálycukrot, 20 ezer tojást. 10—12 mázsa csokolá. dét, 20 mázsa margarint, közel ugyanennyi vajat. 700 liter tejet, 500 liter tejszínt és 20 kilogramm sót. A felsorolás korántsem teljes, de ezek a leglényegesebb alapanyagok. Kik készítik a süteményfinomságokat? Az üzemben 24-en keresik kenyerüket, szinte mindannyian a gyengébb nemhez tartoznak. Számuk tízzel csökkent egy év alatt, mert a fogyó kereslet megkövetelte a létszám mérséklését. A kényszerből eltávozok nehéz szívvel vettek búcsút társaiktól, bár a meg. lehetősen alacsony fizetésen nem volt mit sajnálniuk. Adót a tavalyi kereset után mindössze négyen fizettek, ami azt jelenti: a többieknek az átlagos havi keresete alatta maradt a 4 ezer forintnak. K. L. Nem figyelőállásban — a közélet terepein él a pártmunka Jm Beszélgetés Forgó Imrévelaz MSZMP balassagyarmati bizottságának első titkárával Az. elmúlt hónapban tartotta küldöttértekezletét a párt balassagyarmati bizottsága. Forgó Imrével, a városi pártbizottság első titkárával ezt követően folytattunk beszélgetést. — Milyen főbb tapasztalatokkal szolgált és elérte-e célját a városi küldöttértekezlet? — A megyében is talán Balassagyarmaton volt a küldöttértekezlet iránt a legnagyobb, érdeklődés. Az alapszervezetek külön is kérték, hogy tegyük nyilvánossá., és ennek megteremtettük a feltételeit. Az eredmény: megközelítőleg annyi volt a küldöttértekezleten részt vevő érdeklődő — pár- tonkívüliek is —, mint a küldött, több mint kétszázan vettek részt a tanácskozáson. — Egyik oka., hogy a társadalomban sok ellentmondás feszül1, s ez az emberek gondolkodását, érdeklődését is meghatározza. Az okok között van az is, hogy a szorító helyzetből való kijutás felelősségét is átérezte a párttagság. Mindebben kifejeződött a jó szándékú tenni akarás is. A harmadik ok pedig az, hogy ma olyan politikai helyzet alakult ki, amelyben nem önmagulktól érthetőek a dolgok. Egyre nehezebb az eligazodás, nincsenek evidenciák, nincs mindenre kész válasz. A válaszok eszmecserékben alakulnak. Sikerült eigy sor fontos kérdésben közös álláspontra jutni, a változás szükségességében, a megújulás irányában így összességében a küldöttértekezlet elérte célját. — Milyen szervezeti változásról döntöttek? — Egv testű let.es pártbizottság mellett döntött a politikai munka hatékonysága reményében, hiszen így egy sor párhuzarAsság elkerülhetővé válik, a munka érdemibbé tehető, megszün- tethetők a formalitások. A küldöttértekezlet létrehozott egy tanácsadó testületet és az első titkár mellett ja különböző rétegekből kialakított konzultatív szervezeteket. — A küldöttértekezlet utáni feladatokat miként lehet ösz- szefoglalni? — A feladatok kijelölését ma reális helyzetértékelésre kell alapozni, hiszen egyszerre kell az elmúlt idő-' szak felelősségeit viselnünk — egy időben kell értékvédőnek és reformernek lennünk. A küldöttértekezlet előkészítése során is egyre gyakrabban vetődött fel a kérdés, hogy a párt az előrehaladás, vagy a hátrálás helyzetében van-e. Ez a kérdés természetesen országos érvényű, ám hatása nálunk is tapasztalható. A válasz küldöttértekezletünkön is megfogalmazott, hogy, ha kiindulópontként az országos pámtértekezllet szellemiségét, a politikai intézményrendszer azóta elindított korszerűsítését tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy offenzív helyzetben van a párt. I— Mit jelent az ön által körvonalazott új stílus a pártmunkában? — Mindenekelőtt a társadalmi összefüggésekre összpontosító, azt jól- értő politikai folyamatokat közvetíteni tudó stílust. Csak rábeszéléssel nem mennek ugyanis előre a dolgok, érvek kellenek, ezek mögött érdekek és értékek fejeződhetnék ki. Cselekvő párt akarunk lenni, aminek akkor tudunk megfelelni, ha befolyással vagyunk a dolgokra. — Ezt, hogyan lehet hatékonyan elérni? — Elsősorban a párttagokon keresztül és a stílusváltás lényege is itt keresendő. A párt tagjai ott dolgoznak a küldönböző testületekben, a társadalmi szervezetekben, intézményekben, ottani tevékenységük útján kell érvényesülnie a párt mindenkori szándékának. A tömeg- kapcsolatok révén a párton- kívüliekkel folytatott eszmecsere útján javítható nem csupán a párt mozgalmisága, hanem e munka minősége is. A párt ereje tagjaiban rejlik. Nem elégséges kéthavonta megrendezni a taggyűlést, mert ezzel á párt- munka még nem jutott .igazán előbbre. Mindenütt Ott legyen a közélet terepein, azt politikai küzdőtérnek, ne pedig figyelőállásnak tekintse. Versenyhelyzetben, másféle társadalmi ellenőrzés mellett kell ma helytállnia a párttagságnak. Reálisan számolni kell az alternatív szervezetek létezésével, esetleg a több párttal és így várhatóan lesz véleménykülönbség, bizonyos esetekben szembenállás — ezt a körzetünkben, a városunkban élő mintegy kétezer-ötszáz párttagnak fel kell tudnia vállalni. — Hogyan felelnek meg a párttagok és a pártalapszer- vezetek az új stílusnak? — Nem könnyen. Az alapszervezetek egy része sajnos, erre ma még nem mindenben képes. Főként a lakóterületeken szervezetileg is meg kell teremteni a feltételét a jobb munkának és szükség van az alapszervezeti tisztségviselők, a vezetőség erősítésére is. A városi pártbizottság fő feladata^ hogy alkalmassá tegye az önálló munkára az alapszervezeteket a helyi politizálásra, s arra, hogy mielőbb területük felelős politikai gazdáivá váljanak. — Milyennek látszik a város gazdasági élete az országos tükörben és milyen új munkamódszerekkel kíséri figyelemmel a társadalmi élet szerveződését a párt? — A népgazdaság helyzete alapvetően meghatározza a mi üzemeink mozgástéréit és valamennyi lehetőségét is természetesen. Itt ugyan nincsenek úgynevezett válságágazatok, közvetlenül nem fenyegetnek a munka- nélküliség veszélyei sem. Üzemeink fejlődtek és ez a fejlődés tovább tart. Nehézségek, feszültségek itt is vannak, nehéz pénzügyi helyzetben van például a Balassagyarmati Finomkö- töttárugyár, bár a részvénytársasági formára történő áttérés remélhetőleg kivezeti. a kollektívát a szorongató helyzetből. Sürgősnek látszik a Kőporc Vál la lat ter mék- szerkezetének megfelelő változtatása, és mindenütt a termelés hatékonyságának javítása, hiszen őszintén meg kelt mondani, hogy a nyereség nem kis része a szabályozók változásából, a forint leértékeléséből, illetve áremelésből fakad. A mezőgazdaság közismerten nehéz időszakát éli, nagy ellentmondások és feszültségék hordiozói az üzemek. Többségében lényegesen csökkent a nyereség, s helyenként pénzügyi feszültségek keletkeztek, ezzel együtt említésre méltó például a szandai szövetkezet fejlődése, a Magyarnándöri Állami Gazdaság stabilizálódó gazdálkodása, s az is, hogy térségünkben nincs veszíeségies termelőszövetkezet. — A város és körzetének társadalmi élete, az itt élő emberek általános hangulata, a társadalmi élet szerveződése mindezek nyomán alakul. — lsen, aszerint, hogy mik voltak a feszítőpontok és azokat, hogy sikerült megoldani. Megítélésem szerint a közoktatás, a közművelődés tárgyi feltételeiben —, ahol nagy volt az elmaradás — sokat léptünk előre. A középiskolák elfogadható feltételek között dolgozhatnak; ez évben jobb körülmények közé kerül a szakmunkásképző intézet, a Rákóczi iskola, felújításra került a kisegítő és a Kiss Árpád iskola. De sorolhatnám, a nevelési központ megépítését, a zeneiskola korszerűsítését, s ezzel a közművelődés helyzetének lényeges javulását. Az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével Balassagyarmat egy komplett kis" várossá fejlődik. A tervidőszakonként megépülő 7—800 lakást jelentős dolognak tartom. Vannak gondjaink is, ilyen az ivóvíz. Már többször úgy gondoltuk, hogy az ivóvíz- ellátást megoldottuk. A megoldást csak a dunai rendszerre való csatlakozás jelentheti, amiben néhány héten belül Maróthi László a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel sor kerül az egyeztetésre. A társadalmi élet fejlődése a várospolitikához kapcsolódó^ a küldöttértekezleten ugyancsak sokak által érintett kérdés volt, s különösen a város értelmiségévéi, kulturális élétével foglalkoztak nagy felelősséggel. Ez érthető, hiszen Balassagyarmat a térség szellemi központja, ugyanakkor a megye egyik legjelentősebb szellemi potenciája is. A városban alkotó és a kultúrát továbbító értelmiségek, rétegek, társadalmi szervezetek dolgoznak bosszú ideje jó színvonalon, így például a pedagógiai társaság, a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság, a pedagógusklub, a honismereti kör, a népművelők egyesülete, a kamaraegyüttes, a zenészek más csoportjai. Felvetődött e szervezetek tevékenységében egy még nagyobb összefogás szüksége, a Madách-társaság újjáalakulásának gondolata. Az ilyen értelmiségre van szüksége nemcsak a pártnak, hanem a városnak is, nekik pedig olyan pártra van szükségük, amelyik segíti, támogatja munkájukat, amiként szándéka is ez, hiszen a művészetet, a kultúrát a város imagens részének tartja. A mai helyzet ad ugyan alapot vagy táptalajt bizonyos szembenállásokra ■ is. Arra figyeljünk, amiben egyetértünk, azt erősítsük, ami összeköt és ne azt keressük, ami elválaszt bennünket. Ilyen együttműködést akarunk szándékaink szerint a Magyar Demokrata Fórum szervezetével is. Az értelmes, felkészült, jóaka- ratú szervezetekkel való együttműködés viheti előre a dolgokat. Lehetnek különböző vélemények, így a demokrata fórumnak is lehetnek eltérő álláspontjai, de valamit egyformán akarnunk kell: a városnak és a környező fal. vaknak a javát. Ez nem visel,; el, sőt kizárja mindkét oldalról az önérvényesülés megszállottságát, a mindenfajta gánesoskodást. Ezért nem örülhetünk a bántó felkészületlenségnek, a tájékozatlanságból fakadó megnyilvánulásoknak. Az összefogást és a kölcsönös tájékozódást célozta a Magyar Demokrata Fórummal folytatott nyilvános eszmecserénk is, amely úgy gondolom, hogy a vélemények egyeztetésében, a véleménykülönbségek megismerésében mindenképpen hasznosnak minősül. — Köszönöm a beszélgetést. T. Pataki László
