Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-04 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 3. SZÁM (ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 4., SZERDA , Szoros kapcsolat a fogyasztókkal (3. oldal) Tudatni velük a veszélyt (4. oldal) Hét megyéből hétpróbózók (7. oldal) l ________ J ól sáfárkodtak a lehetőségekkel Sokirányú műszaki fejlesztés a síküveggyárban A ragasztottüzcinben épített üvegbajlító kemence többek között Ikarus-szélvédők előállítására szolgál. Fotó: —- rt — A Salgótarjáni Síküveggyárban az elmúlt két esztendőben mindössze 20 millió forintot fordíthattak műszaki fejlesztésre. Dicséretükre legyen mondva, a szakemberek jól sáfárkodtak a szűkös pénzügyi lehetőségekkel, « jelentős sikereket értek el mind a gyártmány, mind a gyártásfejlesztésben. A fél éve önállóan gazdálkodó gyárban célul tűzték ki a magasabb feldolgozott- sági fokú termékek arányának növelését, hiszen ez nagyobb árbevételt eredményezhet. E törekvés keretében kezdték meg a bútoréi építészeti üvegek gyártását. A jégvirágos üveg, a kazettás hőszigetelő üveg. a festett és mintázott bútorüvegek, az újfajta bejárati- ajtó-üvegek egyaránt megnyerték a vásárlók tetszését. A gépjárműüvegek skálájának bővítésében is előbbre léptek a salgótarjániak. Elegendő az új panoráma- autóbusz-szálvédckre és a komplett naptetőre utalnunk. A gyár részt vett a Pulj kisautó üvegének kifejlesztésében. Biztatóak azok a kísérletek, amelyek eredményeképpen lehetővé válik majd a színe* hatású üvegek gyártása. Mivel az üvegfeldolgozó berendezések kizárólag tőkésimportból szerezhetők be, ezért a technológiai korszerűsítések ezek kiváltására irányultak. A fejlesztések további célja volt a szűk termelőkapacitások feloldása.. A síküveggyáriak megoldották a keverőüzemi mérlegsorok számitógépes vezérlését, ugrásszerűen jiavít" va ezáltal az üveggyártás legfőbb fázisának üzembiztonságát. Üj konstrukciójú és számítqgépvezérlésú egyedi hajlítókemencét építettek, elősegítve ezzel a nagy méretű panorámaszélvédők és üveghéjelemek előállttá-' sát. A két kis kemence üzembe helyezésével lehetővé vált a bútor-, az ajtó- és a kazettás üvegek gyártása. Elkészült az egyedi méretű hőszigetelő üveg gyártósora. Főleg asztallapok csiszolásához használják majd a saját tervezésű és kivitelezésű ala^o.s üvegcsiszoló gépet, melynek üzembe helyezése hamarosan befejeződik. Biztató a próbaüzemelése az Ikarus-szélvédők előállításához kifejlesztett úgynevezett előkötő és illesztősor- nak. Megvalósítás alatt áll az egyedi rogyasztókemence tervdokumentációja. Tartanak a dongiagyártástssl kapcsolatos kísérletek. A múlt évben végleges formában kialakították a számítógépes rendszertechnikai csoportot, s beszereztek két számítógépet. Segítségükkel végezték el a folyamatos rogyasztókemence, az új hajlítókemence és egy vágógép számítógépes vezérlését. Az üveggyapotgyártáshoz szükséges új keverő automatizált vezérlésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek. Termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása A Szabolcs-Szatmár Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szervezésében négynapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT oktatási központjában, a szövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az első napon Villányi Miklós pénzügyminiszter a monetáris politikának a szövetkezetekre gyakorolt hatásáról beszélt. Elmondta: a pénzügyi és más gazdasági szabályozók, az árák, a bérek módosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló export-import gazdálkodás következtében várhatóan már az idén a mezőgazdasági nagyüzemek is érzékenyebbé válnak a piaci hatásokra. A szabályozóváltozás remélhetőleg azt is eredményezi, hogy a szövetkezeti jövedelem termelésében nő a tagok, az alkalmazottak érdekeltsége. A mezőgazdaságban is felgyorsul a tőkebeáramlás. Számolni kell azzal, hogy az ágazat üzemeinek átlagosnál alacsonyabb jövedelmezősége következtében, csupán a gazdaságok egy kis, nyereségesen gazdálkodó hányada, juthat hozzá az ilyen erőforráshoz. A pénzügyi intézkedések a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálják — hangoztatta a miniszter, és bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelés ez évi finanszírozására, a tavalyi 15 milliárd forinttal szemben, 15—18 milliárd (Folytatás a 2. oldalon.) Szakmaváltás Szirákon Közös munkával Helyi feladatok megvalósításáért Együttműködési megállapodást kötött nemrégiben Pásztó Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága és a KISZ városi bizottsága, melynek alapvető célja a pártértekezlet állásfoglalásából és a KISZ XI. kongresszusa határozataiból adódó helyi feladatok megvalósítása. A végrehajtó bizottság sajátos eszközeivel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítására, gazdasági-társadalmi helyzetének alakulására, valamint a szabad idő hasznos eltöltése lehetőségeinek megteremtésére kiemelt figyelmet fordít. Ülésein napirendre tűzi például az ifjúsági törvény végrehajtásából adódó tennivalókat, a párt ifjúságpolitikai állásfoglalásának megfelelően ciklusonként értékeli a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Segíti a fiatal és pályakezdő értelmiség letelepedését a városban, kedvezményes telek, illetve átmeneti lakás juttatásával. A közművelődési intézmények munkaterveinek jóváhagyása előtt megvizsgálja, hogy programjaik igazodnak-e az ifjúság igényeihez, megfelelő kereteket adnak-e a szabad idő hasznos, kulturált eltöltéséhez. Az intézményeket ilyen jellegű programok szervezésére orientálja. Az ifjúsági sportcentrum megépítésével elősegíti az egészséges testkultúra kialakítását az egészség megőrzését. A KISZ-bizottság részt vállal a kiemelt társadalom- politikai feladatok megvalósításában, figyelemmel kíséri a helyi döntések érvényesülését, és mozgósítja az ifjúság különböző rétegeit a végrehajtásra. Állást feg- lal az ifjúságot érintő kérdésekben, közreműködik a tanácsi bizottságok — például gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság, a pártfogói hálózat — munkájában. Az együttműködés időszerű feladatairól, terveiről a KlSZ-bizottsá.g és a tanács végrehajtó bizottsága kölcsönösen tájékoztatást adnak, a feladatokat kétévenként értékelik. A felsőbb és a helyi pártszervek, a Vöröskereszt VII. kongresszusa, valamint a tanács VII. ötéves tervi feladatainak eredményes végrehajtása a célja a városi (Folytatás a 2. oldalon.) A pásztói áfész kivarróüzemének megszüntetésével munka nélkül maradtak az addig ott dolgozó asszonyok Szirákon. Igaz közülük páran el tudtak helyezkedni a KÁÉV béri 3. számú gyáregységében, ahol jelenleg negyven embert foglalkoztatnák. Nem kell a többieknek sem aggódniuk a megélhetésükért, hiszen a KÁÉV kibérelte az áfész épületét, — ez lesz a 5. számú telephely —, ahol várhatóan 25— 30 munkást fognak fogadni az év közepétől. — Szövőgépekhez szükséges mikrevetélőt fognak kikészíteni az ottaniak is, akár a béri gyáregység dolgozói — tudatja Grenyó Mihály üzemvezető. — A termékek zöme szocialista exportra készül, ám — bár eddig is szállított a vállalat nyugatra belőlük — a törekvés arra irányul, hogy még több nyugati piacot keressenek. Mindehhez persze az kell — tudtuk meg az üzemvezetőtől —, hogy minőségi munka kerüljön ki agyár- egység, s a telephelyek dolgozóinak kezéből. Tévedés ne essék, nem csupán a tőkéspiaci igények miatt figyelnek ezután még jobban a kicsinyke mikrovetélő paramétereire, hanem azért is. mert a meglevő vevőket — akiknek igénye megnövekedett a kifogástalan gyártmány iránt — is meg kell tartaniuk. Gyakorló feladatok demokráciából írta: Sulyok László Történetünk nyár végén kezdődött. A postások Szarvasgedén és még néhány más megyei településen egy stencilezett meghívót hordtak szét, A címzettek között voltak tanácsi és pártvezetők is, nem* csak Palotáshalomról, a körzetközpontból, hanem Pásztoréi és Salgótarjánból is. Hermán Péter magántaxis beszélgetésre, véleménycserére invitált. Meghívói azonban — legalábbis egy részük —, bizonyára figyelmetlen stencilezés következtében, meglehetősen sutára sikeredtek. Számos szóvég lemaradt a papírlapról, de néhány helyesírási hiba is szemet szúrt. Persze, korántsem biztos, hogy az augusztus végi találkozó ezek miatt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket... Pedig a témakínálat ragyogó volt, igazi falugyűléshez illő. Első körben a szarvasgedei megoldatlanságokról, a nagyközségi közös tanács tevékenységének kritikájáról beszéltek volna, másodikként megalakulhatott volna a Fiatal Demokraták Szövetségének Nógrád megyei munkáscsoportja. . De hát mindössze négy idős falusi fogadta el a meghívást, meg a szék- helyközség tanácsának, kulturális életének képviselői, továbbá a megyei népfrontbizottság és más megyei szervezetek munkatársai, részint válaszadókként, részint érdeklődőkként. A meghívóval beharangozott fővárosi vendégek, zsurnaliszták nem érkeztek meg, s így a beszélgetés meglehetősen egyoldalúra, felemásra sikeredett. ☆ Hermán Péter 1951-es születésű magántaxis — eredeti képzettsége villanyszerelő — esztendeje került Szarvas- gedére. 1987. december 29- én kelt az az adás-vételi szerződés, amelynek alapján az egyik belterületi, házas ingatlan a tulajdona lett. Közben megtartotta másfél szobás budapesti lakását is. A Hermán család kezdetben ritkán, majd a tanév végére egyre sűrűbben fordult meg a békés falucskában, aztán ittragadt. Az új tanévre a szülők csemetéiket — a kislányt és a kisfiút — már helyben íratták be az általános iskolába. Az apa kivételével, a család ideiglenesen bejelentkezett. Az asszony iparengedélyt is váltott kosárfonásra és seprűkészítésre. Ennek azonban egyelőre semmi látszatja. — Ősszel iparhatósági és árellenőrzést tartottunk nála — mondja Krekács Judit, a nagyközségi közös tanács vb-tiitkára —, de a szükséges iratokkal, például naplófőkönyv, számlatömb, nem rendelkezett. Így egy újabb célellenőrzést kell elvégeznünk. ☆ Hermán Péter május elején vétette magát először észre a helyi nyilvánosság előtt. Betért a szarvasgedei vegyesboltba, és nem tudta megvásárolni a családja számára szükséges tejet, kenyeret, étolajat. Minthogy ilyesmi már korábban is előfordult, beírt a vásárlók könyvébe. Észrevételére azonban a Pásztó és Vidéke Áfész központjából semmiféle válasz nem érkezett, ezért levélben ismételte meg a panaszát, hozzátéve: olyan gyenge az áruellátás, hogy már’már károsan befolyásolja a politikai közhangulatot. Javasolta: ha a szövetkezet nem tudja a boltot fenntartani, akkor adja át olyan üzemeltetőnek —, akár magánszemélynek —, akinek érdekében áll az üzlet tisztességes áruellátása. Mezővári József áfész-el- nök július 13_án válaszolt a felvetésekre. Előadta, hogy a szarvasgedei vegyesbolt vásárlók könyvének 8. lapja (ezen jegyezte fel panaszát Hermán) „technikai okok következtében”( !) elveszett, így arra nem válaszolhatott. Elismerte ugyanakkor a bejegyzés kritikai realitását, kiemelve: „..Fenti egységeinkre nem ez a jellemző, ugyanis a viszonylag sok számú belső és külső ellenőrzés többségében arról tanúskodik, hogy az áruellátás megfelelő, s főleg tejből és kenyérből a nyitva tartás teljes egészében biztosított az ellátás.” Ezért az ellátás kritikán aluli jelzőjét „kissé erősnek, nem teljesen megalapozottnak” tartotta. Felhívja közben a panaszos figyelmét, hogy ezek a kis egységek képtelenek fővárosi szintű ellátást biztosítani: s az alapellátás bizonyos bökkenőit számos objektív tényező is előidézi. Ha pedig csak a gazdaságosságot tartanák szem előtt, akkor már sok falusi bolt nem működne. Megkockáztatta az áfész-elnök azt is, hogy ezeknek az üzleteknek az üzemeltetése a magánkereskedőknek is gazdaságtalan lenne. — Jól ellátott -üzlet a miénk — mondja Tóth János- né, a fiókposta vezetője. — Ritkán fogynak ki a szükséges élelmiszerből. Dehát az időnként máshol is előfordul. — Az az igazság, hogy nagyon rapszodikus a lakosság igénye — mentegetőzik Varga Dezsőné, a vegyesbolt vezetője. — Nyáron könnyen ránksavanyodik a tej... Persze, olyan ellátás nem várható el tőlünk, mint amilyen Pesten van. Meg aztán a fővárosban a boltok is egymást érik. Az egyikben nem kapok valamit, megveszem a másikban. A Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrei augusztusban egy hétig vizsgálták az áruellátást, s tapasztalataikat így összegzik: „Ez az egység gyengébb ellátottsá- gú mind mennyiségben, mind választékban más községek egységeinél.” A települések kereskedelmi ellátásáért a tanácsok a felelősek. Ebben a térségben csak áfész-boltok üzemelnek. — De szabad a pálya mindenki előtt — hangsúlyozza Markolt Gergelyné pa- lotáshalmii tanácselnök. — Csakhát nem törik magukat a magánkereskedők sem. Mesélték, hogy Hermán Pé* (Folytatás a 3. oldalon.) i
