Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
1989. JANUAR 23., HÉTFŐ NOGRAD 3 Ónálló o balassagyarmati finomkötött ■Hem mentäöv, próbálkozás A Budapesti Finomkötöttárugyár már 1987-ben érezte gazdálkodásában, eredményeiben, hogy nehézkes irányítási rendszere, vezetési elvei nem igazán kedvezőek. Ugyanakkor ebben az évben a túl nagy apparátus mellett negatívan hatott teljesítményükre a szabályozók alakulása is. Ekkor kérte fel a vállalat a SENSOR szervezőcéget: Vizsgálja meg a vállalat teljes rendszerét, s adjon javaslatokat. A vizsgálat nyomán a SENSOR erős és gyenge pontokat jelölt meg. Erősnek ítélte,. hogy a gyáregységek szervezeti felépítése, valamint tevékenységük színvonala jó, ma- gasan szakképzett szakgárda irányítja a négy egységet. A gyenge pontok: az erősen centralizált, túltagolt, hierarchikus irányítási rendszer, a párhuzamos funkciók. Ezeket elemezve négy javaslatot tettek, hogyan lehetne újjávarázsolni és nem utolsósorban ismét eredményesen működővé tenni a BFK-t. A következő évben, vagyis 1988-ban hasonlóan rossz évet zárt a vállalat. Igaz, hogy a gyáregységek jól működtek, így a balassagyarmati is már a 10. hónapban 10—11 százalékkal túlteljesítette tervét, ugyanakkor vállalati szinten az első fél év mérlege 12 millió mínuszt mutat. Válaszút elé kerültek hát, olyan helyzetbe, amikor már nemcsak vizsgálatra, de konkrét lépésre is szükség volt, a talpon- maradáshoz. Ebben az első az volt, amikor a BFK gyárai — a korábban a vállalati tanács által elfogadott, úgynevezett 1989—91'es koncepciónak megfelelően — valamennyien részvénytársasággá alakultak az elmúlt év decemberében. A Balassagyarmati Finomkötöttárugyár Részvény- társaság alapítói a BFK központja 45 millióval és a Magyar Gyapjúfonó 5 millióval. A decemberi megalakulás óta folyamatosan, megfeszített munkával dolgoznak az új szervezeti forma, az új gazdálkodási gyakorlat bevezetésén. Elsősorban a szabászati tevékenységet kell kialakítani, s az ehhez kapcsolódó munkafolyamatokat : így többek között az anyag- és kellékbeszerzést. A gyártmányfejlesztés és a piaci marketing egyelőre még a központ kezében van, jelenleg azt még szolgáltatásképpen vásárolja a gyarmati gyár, de idővel ez is az egységekhez kerül. Ugyancsak a központ kezelésében maradt az importkeretgazdálkodás, valamint a hitelállomány törlesztése is. A vevő- és a vállalati állományt, a fizetési kötelezettségeket és a bevételi forrásokat most kétoldalú együttműködési megállapodás rögzíti, a vállalat és a részvénytársaság között. Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen átalakítás, mindenképpen létszámleépítéssel jár. Ha jobban utánagondolunk akkor viszont érthető, hogy a balassagyarmatiaknak kérni kellett az ABMH-tól az évi bértömegkeret korrekcióját. Hiszen a" mellett, hogy a megnöveke- dett mennyiségi és minőségi elvárások teljesítéséhez minden szakmunkásukra szükség van, az új tevékenységek, amelyeket korábban a központ végzett, harminc dolgozó felvételét jelenti. Őket elsősorban - a termelési és a gazdasági tevékenységgel összefüggő területekre várják. No persze, volt létszám- csökkentő hatása is a részvénytársaságok megalakulásának, hiszen a vállalati központból legkésőbb március 31-ig 150 dolgozónak kell távoznia. Pontos adatot nem ismerünk, csupán annyit, hogy az a távozó létszám több mint a fele az adminisztratív dolgozóknak ! A balassagyarmatiak úgy ítélik meg: képesek lesz- neg megfelelni a természetszerűleg megnövekedett követelményeknek és felelősségnek. Márcsak azért is könnyebben sikerülhet az igények és főleg a piac kiszolgálása, mert a kisebb apparátus rugalmasabb, még akkor is, ha nem egy gazdasági feladatot most tanul. A közvetlen, termeléshez közelebb álló irányítás, időben és így értelemszerűen a termelékenységben, vagyis pénzben is nagyobb erő, tartalék. Nyugodtan vallhatják hát, hogy az önálló nyereségérdekeltség csak segíthet talpra állítani a több mint négyszáz, főleg nőt foglalkoztató gyárat. S reméljük nemcsak talpra állásról lesz szó, mert nem titkolják, már az első úgynevezett próbaévben szeretnének nyereséget elérni. .. ( — hr — ) Alapanyag az üveges kerámiaiparnak A MÉM Kepülűgépes Növényvédő Szolgálata már a tavaszi mezőgazdasági munkákra kaszál, Budaörsön javítják, szeretik » livifkopterrkvt, műtrágya- szóró repüli gépeket. Az üveg- és a kerémia- iparban használatos alapanyagok idei szállításáról állapodott meg a csehszlovák Keramika külkereskedelmi vállalat és a magyar Mine- ralimpex Külkereskedelmi Vállalat. A szerződés a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 8 millió rubel értékű külcsönös szállítást irányoz elő erre az évre. A Mineralimpex hétmillió rubelért vásárol Csehszlovákiából kaolint, nyers és égetett agyagot, valamint bentonitot és egymillió rubel értékben küld a csehszlovák üveg-, kerámia, és építőipar számára nyersanyagféleségeket: perlitet, szigetelő vakolatot és Hütet. A Mineralimpex tevékenységében az üveg-, kerámia* és építőipari anyagok beszerzése és exportálása csak igen kis hányadot képvisel, forgalmának 90 százalékát a kőolaj és származékainak forgalmazása teszi ki. Az elmúlt évben a szocialista országokba összesen 30 millió rubel értékben, a konvertibilis elszámolású piacokra 313 millió dollár értékben szállított cikkeket a Mineralimpex. A szocialista országokból, — túlnyomórészt a Szovjetunióból — tavaly 1 milliárd 650 millió rubel értékű volt az import. A konvertibilis import értéke 184 millió dollárt tett ki. (MTI) Ellenőrzik a lengyel gyártmányú Dromcdár gépeket. Szervizelik a két éve vásárolt amerikai helikoptereket. Javítják a lengyel gyártmányú Dromedár gépeket. Fotó: Kerekes Tamás Nehezebb életkörülmények Az egy lakosra jutó személyes fogyasztás Magyar- országon 1987-ben 12,5 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Ez teljesen megegyezik az osztrák fogyasztás növekedésével, ennél magasabb az ütem például az NSZK-ban, Olaszországban, Japánban és az USA-ban, de alacsonyabb Görögországban, Spanyol- országban és Belgiumban. Fogyasztói áraink ugyanebben az időszakban átlagosan 59,1 százalékkal nőttek, ez közel megegyezik a svéd adattal, de Görögországban például több mint három és félszeresére, Spanyolországban a duplájára nőtt, viszont Ausztriában csak 30,9, Japánban 15,4 százalék volt az árszintnövekedés. A forgalom rugói A lakossági psszfogyasz- táson belül hazánkban 1987. évben egy főre számítva 40,2 százalékkal több tartós fogyasztási cikket és 51,6 százalékkal több személy- gépkocsit vásároltak mint 1984-ben, s a fagyasztás belső összetevői közül ez nőtt a legdinamikusabban. Ugyanebben az időszakban ruházkodásra, élvezeti cikkekre már kevesebbet költöttek. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése az összes kiskereskedelmi forgalomnak 8—10, a vegyes iparcikkeknek 20—30 százalékát teszik ki. Keresleti oldalról a lakosság jövedelmi helyzete, a lakásépítések, s a lakásfelszereltség színvonalának alakulása a forgalom főbb mozgatórugói. A kínálat vonatkozásában pedig a termékek ára, minősége, mennyisége, a vásárlási feltételek és a hitellehetőségek szabják meg. A statisztikák segítségével, hosszú távú idősorok alapján kimutatható az is, hogyan fejlődött a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. A háztartások felszereltsége az elmúlt években számottevően javult. Reprezentatív háztartás-statisztikai felvétel alapján legkedvezőbb a helyzet hűtőgépekből (fagyasztókkal), mosógépekből, televíziókból, rádióból, ugyanit ezekből háztartásonként átlagosan egy vagy több található. A lakások felszereltsége azonban osztályonként és rétegenként különbözik. Általában jobban felszereltek az értelmiségi, a szellemi foglalkozású alkalmazottakhoz tartozó, valamint a munkás értelmiségi és műm kás szellemi foglalkozású vegyes háztartások esetében. A legkedvezőtlenebb helyzetben azok a — többnyire nyugdíjas — háztartások vannak, akik nélkülözni kénytelenek az aktív keresőt, ezeknél ugyanis csak rádióból teljes az ellátottság, ugyanakkor tv. bői 91, mosógépből 88, hűtőgépből 87 százalékos. Fultupirozott autóárak A nyolcvanas évtizedben Nógrád megyében közel 8,3-szorosára nőtt a színes tv-k, hétszeresére a gáztűzhelyek, majd négyszeresére az automata mosógépek forgalma. A megye kiskereskedelmi boltjai 1980 és 1988 között hűtőszekrényből közel 38 ezer darabot, színes tv-ből 24 ezer darabot, gáztűzhelyből 25 ezer darabot, automata mosógépből 13 ezer darabot értékesítettek. Különösen nagy kereslet, mutatkozik személygépkocsik iránt. A forgalom azonban az importált személygépkocsiik számának a függvénye. Az elmúlt kilenc év során a megye lakossága a MERKUR-telepek forgalmazásában összesen több mint 16 ezer 300 darab személygépkopsiit vásárolt. évi átlagban 1800 darabot.. Az elmúlt két év során két-két ezer, többségében Lada, Polski, Skoda, Trabant és Dácia típusú személygépkocsi -érték es í tés történt. Ez folyó áron 35,9 százalékkal került többe az 1980. évinél, ám ennél a növekménynél nem a többletfogyasztás. hanem a „fel- tupírozott” árak játszanak meghatározó szerepet. A munkásosztályhoz tartozó megfigyelt háztartások alapján gyakorlatilag minden negyediilk-ötödik családnak van gépkocsija. hiányos termékcsoport is, amelyet csak a lakosságnak egy viszonylag szűkebb rétege tud megvásárolni, úgymint a Hi-Fi-itorony, a videomagnó, filmfelvevők. A Világútlevél bevezetésével egyre többen vállalják az utazás fáradalmait a kíná. latj piac reményében. Pénzmentés vésárléssal Az elemzéseik egyértelműen bizonyítják, hogy a lakosság vásárlásait — hosszabb időszakot figyelembe véve — a kínálat mellett döntően a rendelkezésre álló pénzmennyiség határozza meg. Az 1987. évi nagymértékű felvásárlások miatt a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése meghaladta a pénzjövedelmekét. Amíg az egy lakosra jutó pénzjövedelem a megyében átlagosan 9 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikkek vásárlása 29 száza. Iákkal. Ez az irányzat 1988- ban is folytatódott. Hátterében a lakosság „pénz- mentési”, „értékmentési” gondolkodása húzódik meg. Olyan elképzelés alakult ki, hogy feltehetőleg jobban „kamatozik” a pénzük, ha azt tartós fogyasztási cikkek vásárlásába fektetik, mintha pénzintézetben helyeznék el megtakarítás formájában. Ezért aztán előfordult, hogy valaki két. három színes tévét is vásárolt a családjának. A hiánygazdálkodás következtében valóban jelentenek ezek az előrehozott vásárlások értékmegőrzést a járműveknél. a kurrens dk. kéknél, s másoknál is. A fogyasztói igények változásával a kereskedelem kínálata átrendeződik az új, korszerűbb termékeik irányába. Amíg például 1970-ben 5240, 1980-ban 5510 fekete-fehér tévékészüléket forgalmaztak a megye boltjai, 1987-ben 3106, 1988-ban 2738 darabot. Hiányoznak viszont a kínálatból az olcsóbb, hagyományos mosógépek, a félautomaták, választékhiány tapasztalható a porszívóknál, kevés az elektromos hőtárolós kály. ha. Nincs megfelelő étkező-, konyha-, illetve gyermek- szobabútor, kevés a kemping- és BMX-kerékpár. Megfigyelhető egy olyan a legolcsóbb? Két gondolat kívánkozik ide. Az új termékek iránti keresletet ugyanis nem az árak korlátozzák. Mintha vallanánik, a legdrágább a legolcsóbb, merít az minőség is. S még nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsón vásároljunk. Az utóbbi két év jelen, tes változásokat hozott a tartós fogyasztási cikkek piacán. A kereslet időről időre fokozódott, majd az év végére felvásárló jellegűvé vált. Mindez annak következménye, hogy az árváltozások hatására a lakosság előrehozta vásár, lésait, ezáltal fokozottan igénybe véve és jórészt felemésztve tartalékait. Jelentősen megnőtt a hitelek iránti igény is. Egyes készletek kifogytak, néhány árucikkből utánpótlási nehézségek keletkeztek. A nyolcvanas években a tartós fogyasztási cikkek mintegy ötödét kölcsönök felvételével vásárolták meg. Az élénk kereslet miatt azonban a termékek körét beszűkítették, s így fagyasztóláda, színes televí. zió, automata mosógép már csak készpénz ellenében vásárolható. A lakosság fogyasztása napjainkban csökken. A kibillent „egyensúlyt” a felszökő árak váltották ki. A családok, vagy a háztartások pénztárcája érzékeny jelzőrendszerként működik, s azonnal reagál az árváltozásokra, oda kell figyelni rá. Döntéseik, a vásárlások időzítése az egész gazdasági életre meghatározó jelentőségű. A Nobel-díjas közgazdász Samuelson a fogyasztói vá. lasztás kérdéséről így gondolkodik: „Adott jövedelemmel rendelkező fogyasztó, akinek körülhatárolt árakkal van dolga, nem veheti meg mindazt, amit szeretne, ezért választania és helyettesítenie kell. Mindaddig racionálisan viselkedik, tudatosan vagy tudatlanul az egyik terméket helyettesíteni fogja egy másikkal, amíg a legnagyobb megelégedettségét el nem éri.” Tehát nemcsak egy helyzettel találjuk magunkat szemben a vásárlások során, hanem fogyasztói magatartással is, aminek megvannak a sajátos törvényszerűségei. Most nem lenne jó egy pillanatfelvételt készíteni. Ez a kép eléggé lehangoló lenne. Rosszabb a szokatlannál, hogy mind több családnál egyre kevesebb a fedezet az igényekhez. A háztartások „gazdálkodói” magatartását a pluszforrások keresése, vagy a beha. tároltság állapota fogja jellemezni. Dr. Gyöngyösi István, a KSH Nógrád megyei igazgatója Tavaszra készület a repülőgépes növényvédők
