Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUAR 23., HÉTFŐ Nehezebb életkörülmények (3. oldal) Salgótarjánról Kanadából (4. oldal) ■ Bódulatban... (5. oldal)- — ................................\ Á nép és a hatalom Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepciótervezetében. A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv a létété, ményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül. Ebből azonban nem követke. zik az Országgyűlés hatalmának korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és sze. repét az államszervezeten belül. A szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen — fogalmazták meg a koncepciótervezetben — a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem rékeszthető ki a hatalom közvetlen gyakorló, sóból, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Or. szággyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási vég. rehajtó hatalom és a helyi ön- kormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsö. nősen egymás korlátáiként jelentkeznek. A jogállamiság megvalósítása igényli az azt meghatározó jogalkotási rendszer legfőbb szabályainak felvételét az alkotmányba. A legfontosabb szabályok megalkotása az Or. szággyűlés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabály- alkotásra a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a tanácsoknak is — vélekedtek a jogtudósok. Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó jelentőségű a jog- egyenlőség elve, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privilegizálás tilalmát. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja, az állam feladata, hogy az állampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártoknak a megjelenítése az alkotmányban. A hazánkban kibontakozó politikai mozgásokat figye. lembe véve belátható időn belül kialakulhat a többpártrendszer, ezért az alkotmány rendelkezéseinek kidolgozásánál ezzel számolni kell. Az alkotmányban a politikai rendszerrel kapcsolatban alap. vető elvként indokolt rögzíteni, hogy a Magyar Népköztársaságban kizárólag olyan tár. sadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal - hangsúlyozták a tervezetben a jog szakértői. Ünnepi munkásörgyülés Balassagyarmaton A kábelgyártól kapott csapatzászlóra esküdtek Az egységparancsnok a kitüntetettek egy csoportjának gratulál Kép: Szilágyi Norbert A parancsnok a kábelgyártól kapott új csapatzászlóval. Szombaton délelőtt a balassagyarmati Bottyán János Honvédkollégium dísztermében került sor a Farkas Pál munkáscregység gyűlésére. Az ünnepségen részt vett dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, Bar- ta Gyula, az országos parancsnok helyettese, Péter Balázs megyei munkásőr. parancsnok és dr. Körmen- dy József, a megyei tanács elnöke. Ott voltak a társ- fegyveres erők, a határőrség, a rendőrség és társadalmi szervezeték, intézmények, vállalatok vezetői, illetve képviselői is. Miután egyperces néma felállással emlékeztek a tavaly elhunyt társakra. Forgács Ákos, az egység parancsnoka számolt be az elmúlt évi munkáról. Megemlékezett a 32 évvel ezelőtti megalakulásról, majd szólt a munkásőrök mai feladatairól. a változó, demokratizálódó közéletben, a teljesítményközpontú termelésűén. Kiemelte, hogy a munkásőrtestület léténél fogva demokratikus, mégis van még tennivalója a nyíltabb, demokratikusabb köz. életben való részvétel érdekében. Szólt arról is, hogy az elmúlt évben fokozottabban figyelembe vették a termelőmunka elsőbbségét, ugyanakkor a lakosság érdekében több időt töltöttek a rendőrséggel közös szolgálatban a közbiztonság érdekében. Hangsúlyozta és kiképzési eredményeikkel példázta, hogy a testület, ha kell, kész a néphatalom védelmére; fogadalma erről szól. Kiemelte, hogy a családok, a munkásőrfeleségek és anyák önfeláldozása nélkül Én . . . . * . . munkásőr esküszöm, hogy a munkásőrség fegyelmezett, hű tagja leszek! Kötelességeimet, a Magyar Népköztársaság al. kotmányához híven, becsülettel teljesítem. Elvtársaimat, parancsnokaimat támogatom, őket cserben nem hagyom. A parancsokat ingadozás nélkül végrehajtom. Fegyvere, met, felszerelésemet megóvom, azokat a népi hatalom védelmére használom. Az állami és a szolgálati titkot megőrzőm. Óvom és erősítem a fegyveres erők és a fegyveres testületek szilárd egységét, együttműködését. Esküszöm, hogy a nemzetközi munkásosztály vörös és hazám nemzeti zászlajához min. dig hű leszek. Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval mindig népem, a szocialista Magyarország haladó, sát, fejlődését szolgálom. A dolgozó nép hatalmát, szocialista hazám értékeit, vívmányait ha kell, életem feláldozása árán is megvédem. ezeket az eredményeket nem érhették volna el. Végezetül leszögezte : legfontosabb feladatuk a munkásőri hagyományok, az elvtársiasság, az emberség megtartásával a munkahelyeken és a lakóterületen, a jó politikai hangulat védelmére, megteremtésére irányul. Ezt követően a szocialista versenymozgalomban elért teljesítmények alapján kitüntetések, elismerések átadására került sor. Oklevelet és serleget kapott az országos parancsnokságtól a salgótarjáni Kun Béla egység. Élenjáró század címet a bátonyterenyei Nógrádi Sándor egység. Kiváló század címet pedig a Farkas Pál munkásőregység !.. százada. Ezek után Kiváló raj és Kiváló szakasz címeket, valamint tizenhármán Kiváló munkásőr kitüntetést vehettek át. Ezután Forgó Imre, az MSZMP balassagyarmati bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Megköszönte a munkás- ŐTök elhivatottságát, szilárd politikai kiállását, s kijelentette — mindez nagy tartalék a további munkához. Beszélt a társadalmi, politi- tikai, gazdasági megújulási folyamat kérdéseiről, majd rövid áttekintést adott a belpolitikai változásokról. — Ez a szervezet — szögezte le — a közösségért, a társadalomért, felelősséggel gondolkodó és cselekvő emberek akaratából jött létre. A változás nem kerülheti el azonban ezt a testületet sem. de továbbra is a becsületes munka, a helytállás jelenti az igazi értéket. Az első titkár szavai után felolvasták az országos parancsnok levelét, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a közalkalmazottak országos értekezlete A közalkalmazottak szak- szervezete a jövőben szövetségiként 'kívánja folytatni munkáját, a szövetség szervezeti és működési szabályzatát — tagsági vita után — a szövetség kongresszusa hagyja majd jóvá. Erről határoztak a közalkalmazottak országos szak- szervezeti értekezletének küldöttei szombaton, befejeződött tanácskozásukon a SZOT központi iskolán. A szövetség végleges megalakulását a közalkalmazottak szakszervezeti mozgalmának ez évre előrehozott XI. kongresszusa deklarálja majd. Az országos értekezlet a Közalkalmazotti Szak- szervezetek Szövetsége elnevezést ajánlja. A tanácskozás a plenáris és a szekcióüléseken elhangzott vélemények összegzésével zárult. A küldöttek halaszthatatlannak tartották az állam apparátus szerepéinek, funkciójának és feladatainak átértékelését, újragondolását. Alapvető fontossá^ gúnak ítélték a bérreform mielőbbi bevezetését, sürgették a régi alacsony nyugdíjak felemelését, közalkalmazotti munkahelyeken a 40 órás munkahét bevezetését legkésőbb 1989. július 1-jé tői. Szükségesnek tartották a közszolgálati dolgozók részére az 50 százalékos MÁV utazási kedvezmény visszaállítását. Döntöttek arról is, hogy a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosok, a pályakezdők, valamint a munka nélkül maradó szakszervezeti tagok támogatására központi alapot hoznak létre. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyers-Interjú a L'Unitába A magyarországi belpolitikai helyzet alakulásáról, a reform távlatairól nyilatkozott Nyers Rezső államminiszter a L’Unitá című olasz újság budapesti tudósítójának. A beszélgetést „Jogállam és pluralizmus : Budapest változtat” címmel szombati számában közölte az OKP lapja. Nyers Rezső a közelmúltban elfogadott és a készülő törvények, valamint a tervbe vett új alkotmány kapcsán kijelentette, hogy jövőre kialakulnak az új politikai rendszer alapvonásai. Lehetségesnek, de nem biztosnak mondotta azt, hogy már az 1990-es parlamenti választáson több párt indul. Az átfogó politikai program kidolgozásakor természetes, hogy nézetkülönbségek vannak — mondta, arra utalva, hogy a párton belül vita folyik: az MSZMP ragaszkodjon-e a májusi pártkonferencia döntéseihez, vagy vessen számot azokkal a gyors változásokkal, amelyek azóta végbementek a társadalomban. A Politikai Bizottság tagja úgy vélekedett, hogy a pártnak a társadalomban és nem felette kell léteznie, számot kell vetnie annak dinamizmusával, nem képezhet döntéseivel fékezőerőt. Emlékeztetett arra, hogy a hatvanas években felülről kezdeményezték a gazdasági reformot. Most egyszerre felülről és alulról dinamizálódik a folyamat. Nemzeti egyetértésre kell jutni néhány alapvető kérdésben. Ahhoz, hogy az ország kijusson a válságból politikai többségre van szükség, amely az MSZMP körül formálódó koalíción alapulhat. A sztálinista modelltől eltérő szocializmusnak az olyan piacgazdaság a legfontosabb megkülönböztető jegye, amelyben a gazdasági és a szociális politika együtt hat — mondotta. A gazdasági helyzettel kapcsolatban Nyers Rezső kijelentette: ha nem tudjuk mielőbb bizonyítani, hogy a reformok megtérülnek, akkor fennállhat egy lengyel típusú helyzet kialakulásának a veszélye. Nem lehet hosszasan áldozatokat kérni az emberektől. Mint mondta, a destabilizáció veszélye testet ölthet, ha a kormánynak az elkövetkező három évben nem sikerül programját megvalósítania. Gorbacsov a többpártrendszerről A Szovjetunió történelme úgy hozta, hogy az országban egypártrendszer alakult ki; a politikai átalakítás, a demokratizálás, a nyilvánosság azonban e keretben is lehetővé teszi helyes politika kidolgozását, a folytonos visszacsatolást, az esetleges vezetési hibák folyamatos korrigálását — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton a moszkvai városi pártszervezet konferenciáján. Gorbacsov utalt arra, hogy sokak szerint nem lehet- eléggé dinamikus a társadalmi élet demokratizálása töhbpártrendszer nélkül. Hangsúlyozta, hogy nem a szovjethatalom nyílt ellenségeinek szólamairól beszél, azokra e fórumon nem veszteget szót, hanem kifejezetten azok vélekedéseiről, akik a szocializmus és az átalakítás meggyőzödéses hívei, akik az átalakítási folyamat meggyorsítását kívánják. Abban a tekintetben ezeknek az elvtársaknak igazuk van — mondta —, hogy olyan mechanizmus kell, amely nyílt társadalmi életet biztosít, -amely lehetővé teszi a nép számára a társadalmi folyamatok ellenőrzését; igazuk van, amikor azt követelik, hogy ne legyenek a társadalmi ellenőrzés elől elzárt zónák. ■ • ■» Örmény műszak az SKU-ben „Örmény műszak”. Így nevezték el a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói azokat a szombati műszakokat, amelyek alkalmával keresetüket az örményországi földrengés károsultjainak ajánlják fel. Az energiafőosztály szocialista brigádja kezdeményezésére, január 21-én már második hét végét töltötték munkával a gyáriak, és e heten még egyet terveznek. így várhatóan háromszázezer forintot tudnak elküldeni a szerencsétlenül járt emberek megsegítésére. A felvételen a hideghengermű Quartó gyárrészlegének munkásai láthatók, akik 100 tonna hengerelt acéllal járultak hozzá az akció sikeréhez.
