Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

NÓGRÁDI TÁSöE Útonálló gyilkosság nem volt TELEXEN ÉRKEZETT. Az 1987-es év kivételes év volt, abban az esztendőben csak egy emberölés és egy emberölési kísérlet történt a megyében, bár az azt meg­előző években öt-hét ember­ölés bűncselekménye miatt folyt nyomozás Nógrádban. A tavalyi év azonban, úgy tűnik, rekordot döntött. Ez derül ki dr. Máthé István őrnagynak, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztályvezetőjének szavaiból, akivel 1988. leg-' súlyosabb élet elleni bűn. ügyeiről, az emberölésekről beszélgetünk. — Ahogy országosan, úgy Nógrád megyében is emelke­dett a bűnesetek száma, s ez jellemző az élet elleni tá­madásokra is. Tavaly össze­sen 15 emberölés történt a megvében, amelyek közül nyolc „csupán" kísérletnek minősíthető. A térségeket figyelembe véve Salgótarján és környéke a legfertőzöt­tebb, előfordultak ilyen tra­gikus esetek Nógrádszakál- ban, Balassagyarmaton, Bu­jákon. Rétságon, Etesen, Nagybátonyban, Litkén és Karancslapu.jtőn. — Már évekkel ezelőtt azt jósolták, hogy a munkanél­küliség veszélyével, sőt an­nak létrejöttével nagyban megnőnek majd a garázda jellegű cselekmények, össze­függésben van-e valóban ez­zel az emberölések nagy száma? — Nincs erről szó, s talán nemcsak azért, mert való­jában munkanélküliségről még ma nem beszélhetünk. Az emberölési bűncselekmé­nyek elkövetői többnyire rendes munkahellyel ren­delkező személyek, kereső foglalkozással. Tehát ez a növekedés nem hozható ösz- szefüggésbe a munkanélkü­liséggel, avagy annak veszé­lyével. — Tehát másról van szó. De azért az tagadhatatlan, hogy a nehezebbé váló kö­rülmények. a társadalomban is érezhető feszültségek nem éppen ez ellen hatot­tak... — Ez nyilvánvaló. Az em­berek az őket ért hatásokra, sérelmekre ingerültebben reagálnak, könnyebben ki. fakadnak. Amit korábban elviseltek hozzátartozóiktól, ismerőseiktől, azt most nem viselik el, és a késben lát­ják a végső megoldást. Ezek a feszültségek lobbanéko­nyabbá teszik az erre egyéb­ként. js hajlamos embereket, különösen azokat, akik ga­rázda cselekményekért már máskor is voltak büntetve. A késben látják a megoldást ☆ Egy órával előbb még nem gondoltak rá — Azt hiszem, nem vélet­lenül említette a hozzátar­tozókat, ismerősöket. Ezek szerint ők leggyakrabban az áldozatok? — így van. Egyértelműen megfigyelhető ez a tavalyi eseteknél. A hozzátartozók, a rokonok ellen követik el az emberölések vagy kísérletek egyharmadát. Ide tartozik az is, hogy tavaly két nő új­szülött gyermekét akarta el­titkolni, eldobni azok életét. Szégyenükben, félelmükben akartak megszabadulni a szülés után a csecsemőtől. Szerencsére mindkettejük­nél megmenteték a gyereket, de jogilag ez is emberölési kísérletnek számít. A másik nagy csoportban az elkövetők és az áldozatok haragos vi­szonyban álltak egymással, és hogy ennek véget vesse­nek, került elő a konyhakés, zsebkés, sőt egy esetben még a szablya is. Az esetek har­madik részében pediig csak ismerősi viszony volt a cse­lekmény részesei között. — Ezek szerint „csak úgy az utcán” tavaly a megyé­ben nem szúrtak le senkit... — Ha arra gondol, hogy az elkövető és az áldozata teljesen idegen lett volna egymásnak, akkor valóban nem volt ilyen ügyünk. Szaknyelven mondva: úton- állásszerű emberölés vagy kísérlet nem történt. Az vi­szont igaz, hogy míg koráb­ban a legtöbb emberölés lakásban vagy legalábbis zárt helyen történt, mostaná­ban egyre gyakoribb hely­szín a közterület, az udvar, a lépcsőház. Kicsit megfi­gyelhető, hogy ez a bűncse­lekményfajta is kiment az utcára. Nem olyan szemér. mesek már az elkövetők, mint régebben. — Nem számítva a szülé­süket félelmükben, szégye­nükben eltitkoló két asz- szonyt. kik azok, akik az élet ellen támadnak: nehézfiúk, indulatokat megfékezni nem tudók, vagy előre kitervel- ten, megfontoltan — bocsá­nat a kifejezésért — gyilko­lok? — Ez utóbbi egyáltalán nem jellemző. Tavaly úgyne­vezett intelligens elkövetés nem volt, sőt előre kitervelt módot sem lehetett megálla­pítani. Az emberölésekben az indulatok játszották a fő­szerepet. Olyan szituációk voltak ezek, amikor a tet­tes egy órával előbb még nem is gondolt arra, hogy valami törvénybe ütközet, és azok közül is az egyik leg­súlyosabbat fog elkövetni. — Azért nem gondolt er. re, mert annyira indulatba jött hirtelen, vagy azért, mert annyira részeg volt? — Igencsak sarkított így a kérdés. De van benne vala­mi. Több elkövető már bün­tetett előéletű volt, akiket erőszakos, garázda cselek­ményekért ítélték el, és töb­ben, orvos;, vélemény sze­rint, személyiségzavarban szenvedtek. Az is elmond­ható, hogy majdnem min­den esetben szerepet ját­szott az alkohol. Mégpedig mindkét oldalon: az elköve­tőnél és az áldozatánál is. Jellemző szám: kifejezetten erősen ittas állapotban volt kilenc elkövető, sőt közülük ketten alkoholisták, ők több­ször is voltak kezelésen, de nem használt nekik. — Melyik volt tavaly az a korosztály, amelyik az emberölések, kísérletek fő részesének tekinthető? — Általában a harminc­negyven év körüli férfiak. Ebből a korosztályból ke­rült ki 1988-ban a tettesek, sőt az áldozatok zöme is. — Ha emberölésről van szó, sokan arra gondolnak, a cigányszármazásúak körében gyakoribb ez. Valóban íQy van? — Ezt nem lehet mondani. Ha csupán a tavalyi esete­ket nézem, az elkövetek kö­zött közel azonos arányban vannak cigány, és nem ci­gányszármazásúak. — Végül az utolsó kérdés: a múlt esztendőben a megyé­ben minden emberölésre fény derült? — Hosszú évek óta így van ez Nógrádban, s ígv volt tavaly is: sem kísérlet, sem befejezett emberölés nem maradt felderítetlen. Mindenesetre, hogy nem elő­re kitervelt, megfontolt cse­lekményekről van szó, köny- nyebb a felderítés. De hozzá kell tenni ehhez a szakmai felkészültséget is, ugyanis forrónyomos brigádunk szak­értőkkel megerősítve rövid időn belül a helyszínen kez­di meg a nyomozást. Zsély András Nyolcféle modell Védőkesztyű a Salgóból Világviszonylatban meg­szüntették az azbeszt védő' kesztyűk alkalmazását, mert tartós viselésük azbesztózist okoz. Ez évtől hazánkban is tilos a használatuk, ám a kohászati üzemekben, öntö­dékben képtelenség dolgoz­ni védőkesztyűk nélkül. A termékszerkezetét korsze­rűsíteni szándékozó salgó­tarjáni Salgó Cipőipari Szö­vetkezetnek kapóra jött a lehetőség, vállalkozott az új­fajta kesztyűk kifejlesztésé­re, majd előállítására. A múlt esztendőben le­folytatott üzemi kísérletek tapasztalatai kivétel nélkül kedvezőek. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéjében dolgozók. — ké­pünkön — többek között el­mondták: az újfajta kesztyű puhább, mint az azbesztből készült, ebből következően jobb benne a fogás. Nem melegszik át, tehát hatéko­nyabb vele a termelés. Rá­adásul az élettartama négy­szerese az azbesztkesztyűé­nek. Mindezek a kedvező tu­lajdonságok egyértelműen alátámasztják az új védő­kesztyű alkalmazását. A Salgó egyelőre nyolcfé­le védőkesztyű modelljét ké­szítette el. A gyártás felté­telei is megteremthetők. Mi­vel országos igényről van szó, ezért ennek kielégítésé­re szándékozik a szövetke­zet felkészülni. Becslések szerint tehát legalább 100 ezer pár védőkesztyű éven­kénti legyártására van szük­ség. Az azbesztet drága pén­zen importáltuk, a Salgó termékéhez, viszont a . szom­bathelyi Latex Lenfonó- és Szövőgyár biztosítja majd áz alapanyagot. Ebből adó­dóan, az újfajta kesztyű ára nem haladja majd meg az elődjéét. Fotó: Bábel Bosszú „Nem adtál vonalat, te nyomorult? Nesze neked egy kis ajándékkő!” (A megye- székhely Beszterce-lakóte- lepén kapta lencsevégre Ri­gó Tibor.) Áfészek a rákellenes alapítványért Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a különszám- lán, amelyre a fogyasztási szövetkezetek tagjai és al­kalmazottjai fizettek be ösz- szegekef ,,A rák ellen, az emberért!” elnevezésű ala­pítvány javára. A „Szövet­kezet” című hetilap szer­kesztőségének múlt évi fel­hívására az áfészek, taka­rék. és lakásszövetkezetek kollektívái, szocialista brigá­dok, ipari üzemek dolgozói, üzletek, áruházak alkalmazot­tai gyűjtenek pénzt, s fize­tik be a Dorog és Vidéke Takarékszövetkezetnél ke­zelt számlára. A befolyt ösz- szeget letéti jegyre váltják át. s így az idén az legalább 18 százalékkal kamatozik. Az akcióhoz csatlakozva, szá­mos vidéki áfész-áruház és nagyobb bolt legforgalma­sabb pontján pénzgyűjtő per­selyt helyez el.' A Budapesti Közlekedési Vállalat kiselej­tezett autóbuszt bocsát a szövetkezetek gyűjtési ak­cióját lebonyolítók számára, ugyanakkor azt is felaján­lották, hogy egy javítómű­helyi brigádjuk a buszt fel­újítja, mozgó rákszűrő állo­más céljára alakítja át a járművet. Kobrákkal a rekordok könyvébe... Egy 63 éves maláj férfi, akit környezetében a kígyók királyaként emlegetnek, szer­dán kijelentette: elszánta magát, hogy bekerül a re­kordok Guinness-könyvébe, oly módon, hogy száz kobra társaságában 14 napot tölt el egy akváriumban. Dasztagir Huszini már meg is állapodott egy mú­zeum igazgatójával abban, hogy egy akváriumot bocsát rendelkezésére, amelyben kedden kezdi meg békés együttélését a kobrák tö­megével. A kísérlettel egy­idejűleg a múzeumban ki­állítás nyílik. ,,A kígyók és a társadalom” jelmondattal. önkéntes fogságában a kígyós malájnak ágya és te­levíziója lesz. A vállalás ér­telmében óránként 15 perc­re hagyhatja el az akváriu­mot. Sikamlós társainak száma az első nap kereken száz lesz, de naponta két újabb hüllőt tesznek mellé­jük erősítésnek. Dasztagir egyébként kí­gyóbűvölőként keresi kenye­rét, de jeleskedik kígyóva­dászként is, akkor, amikor háziasszonyok a konyhában, vagy a hálószobában vesze­delmes hüllőkkel találkoz­nak és a segítségét kérik. Ki figyeli az adót? A félreérthetőség elkerü­lése végett itt az elején sze­retném tisztázni : a salgó­tarjáni tv-átjátszó adóról lesz szó, az azzal kapcso­latos, évek alatt felgyülem­lett problémákról. Legutóbb az ünnepek — karácsony, új év — után árasztotta el panasz szerkesztőségünket, s telefonálóink jelezték, hogy a Magyar Televízió mindkét műsora kifogásol­ható minőségben érkezik meg vevőjükhöz. A kép időnként töredezik, néhány percre „kimarad” az adó, sőt a szakmában jártasak a térerő csökkenését is fel­fedezni vélték. Mivel már számtalan eset­ben szóvá tettük a dolgot — hiszen a jelenség nem mai keletű — örömmel vet­tük, hogy a Nógrád Megyei Tanács múlt hét csütörtöki ülésén napirendre tűzte a megyei műsorszórás helyze­tét. Ez az ügy ugyanis a közhangulatot nagy mérték­ben befolyásolja, s e sorok szerzője úgy döntött: meg­kérdezi a városban tevé­kenykedő, a témában jár­tas szakembereket, mi a ..hozzáfűzni valójuk az „adó­ügyhez”? Mielőtt észrevételeiket, javaslataikat közreadnánk, a körréktséghez tartozik, hogy elmondjuk: a posta il­letékese, a szervizcsoport vezetője kérte, hogy továb­bítsuk az önök észrevételeit hozzájuk, elkerülendő a „fe­lesleges” (?) háborúságot. Személyes találkozókra ugyan nem volt hajlandó az illetékes, ami számukra egyet jelentett a távolság- tartással, s ennek megfe­lelően mi is távüzenet-köz- vetítésre vállalkozunk, e sorokon keresztül. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján rögzít­hetjük, hogy az adó beren­dezéseinek folyamatos és rendszeres szervize nem megoldott, erre utal a gya­kori meghibásodás, a né­hány perces „kimaradás”. További bosszúságott jelen­tett, hogy északi szomszé­dunk a határtól nem mesz- sze új adót helyezett üzem­be, körülbelül egy évvel ez­előtt, melynek a működé­si frekvenciatartománya megegyezik a salgótarjáni UHF-adóéval, azaz az MTV kettes műsorát sugárzó he­lyi adóéval — lényegesen nagyobb teljesítménnyel. Emiatt egyes lakóövezetek­ben a csehszlovák adó „el­nyomja” a magyar adó su­gárzását. Szakértőink véleménye szerint a budapesti közpon­ti szervizállományának le­terheltsége igen nagy, hi­szen az ország számos pont­ján található postai beren­dezés ellenőrzése, javítása tartozik hozzájuk. Korábban — évekkel ezelőtt — viszont volt egy másik lehetőség a tarjáni adó figyelésére, mégpedig Kékestetőn. (Az már fel sem merül, hogy az adó alatt kialakított szolgá­lati lakásban újra legyen üzemeltető-figyelő sze­mélyzet...) Ennek a műsze­res figyelő rendszernek a visszaállítása nem igényel­ne Kékestetőn nagy átalakí­tást, s egyben azt is jelen­tené, hogy az adó felügye­letét onnan oldanák meg. Szakembereink elmond­ták továbbá, hogy a jelen­legi berendezések, anten­nák megfelelnek a kor szín­vonalának, de csak abban az esetben, ha a karbantar­tás rendszeres, s nem kell napokig várni, amíg a szer­viz jelenlegi gárdája a helyszínre érkezik. (Már meg sem említjük, hogy a postá­nak érdeke fűződik ahhoz, hogy a kiesési idő minél kisebb legyen, hiszen a „tiszta” üzem az ott dolgo­zóknak prémiumot jelent!) Végezetül megoldásnak látszik egy helyi üzemelte­tői apparátus biztosítása, lé­vén, hogy a városban szá­mos elektronikai cég pro­filja teszi lehetővé — felké­rés esetén — a szervizelést. S az is felettébb furcsa, hogy a műsor figyelésével megbízott személy — aki rá­adásul egy színes televíziót is kapott erre a célra — miért nem értesíti a diszpé­cserközpontot, a hiba je­lentkezésekor? Ügy tűnik, társadalmi fi­gyelőszolgálatot kell szervez­nünk, s ennek egyetlen módja, hogy közre adjuk azt a telefonszámot, amin ke­resztül a probléma bejelent­hető. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy először a központi antennarendsze­rekben keressék a hiba for­rását, esetleg a vevőkészü­lékben, s csak akkor emel­jék fel a kagylót, ha meg­bizonyosodtak a helyi rend­szer jó működéséről. A témával kapcsolatban a megyei tanács közlekedési osztálya is egy sor levelet küldött már az illetékesek­hez, s megannyi találkozó­jukon is szóvá tették a problémát. Előbbre lépés nem történt, bár némi biz­tatást ad, hogy az említett megyei tanácsi ülésen dr. Oláh László, a posta el­nökhelyettese határozott ígéretet tett a mielőbbi in­tézkedésre. Számunkra kö­zömbös, hogy a szerviz gya­korisága, vagy az adóberen­dezés korszerűbbre váltása hozza a megoldást, de vég­re lépni kéne már! Addig is a telefonszám: 331-750. . T. Németh László Villanymotorok Zalaegerszegről Egyedi és kis sorozatban évi 20 ezer villanymotort gyár­tanak Zalaegerszegen, az UNIFERRÓ Ipari Szövetkezetben. A szövetkezet ipari tevékenysége mellett jelentős műszaki szolgáltatásokat nyújt, a megye minden városában javíta­nak háztartási gépeket és elektroakusztikai berendezése­ket. Képünkön: az egyik motortekercselő műhely. MTI-fotó: Czika László «Sí f «« •

Next

/
Thumbnails
Contents