Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 15. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JANUÁR 18., SZERDA Európa nyitottabb mint volt (2. oldal) Asszony parancsnoki poszton (3. oldal) Úttörősarok (5. oldal) Negyedmillió bírság a fogyasztók megkárosítóinak Töretlen fejlődés a csomagolóüzemben A Szécsény; II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet csomagológép-gyártó üzemében az év végi export­munkák után kissé csöndesebb a csarnok, de a dől- gozók nem ülnek a babérjaikon. Máris elkészült két (az eddigieknél nagyobb teljesítményű) automatikus övező zsurgorfóliázó berendezés ,prototípusa. A piac­kutatók már a tavaszi nemzetközi i vásárokra készül­nek. Három granulátumtöltő gép vár szállításra Isz­tambulba, Kairóba és Lipcsébe. A műszaki .fejlesztők sikere a két új berendezés. IL* *» Kiállításra várva. — Bencze — Grósz Károly Davosba utazik A múlt évben, a fogyasz­tók. érdekvédelme, főként a jövedelmi viszonyok alaku­lására, a gyakoribb — nem kismértékű — árváltozások­ra tekintettel és a változó árképzésre érzékenyebben reagáló vásárlók miatt a ko­rábbinál is nagyobb jelentő­séget kapott. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése alapvetően a gazdálkodó szervek feladata, amit a bel­kereskedelemről szóló tör­vény szerint az áruforgalmi folyamat minden szakaszá­ban, a szerződéskötéstől a termék értékesítéséig szem előtt kell tartaniuk. A múlt évi ellenőrzéseink tapasztalatai szerint azon­ban, a kereskedők még nem tulajdonítottak megfelelő szerepet a megnövekedett elvárásoknak a fogyasztók érdekvédelmében. A ma még kialakulatlan piaci viszo­nyok, a területenként és ese­tenként behatárolt áruala­pok, illetve a gazdasági ver­seny hiánya nem hatott kel­lő, kényszerítő erővel a ke­reskedők következetes ma­gatartására. Kereskedelmi és piacfel- iigyelőségtink 1988-ban 9 té­mában csatlakozott országos kezdeményezésű vizsgála­tokhoz, két ízben pedig sa­ját kezdeményezésű ellenőr­zést folytattunk. Felügyelő­ségünk 556 ellenőrzést vég­zett, amely a személyi állo­mány csaknem teljes kicseré­lődése miatt 15 százalékkal kevesebb az előző évinél. A feltárt szabálytalanságok aránya azonban növekedett, a vizsgálatok 27,2 százaléká­nál észleltünk fogyasztói megkárosítást (ez az arány 1987-ben 19,4 százalékánál volt). Az emelkedő tendencia el­sősorban a feltáró munka hatékonyságának javulását mutatja, de egyben jelzi a fogyasztói megkárosítások gyakoriságának növekedését is. Ez utóbbiban leggyak­rabban a gondatlanság, az árképzéssel, bizonylatolással kapcsolatos megváltozott ad­minisztráció nem kellő isme­■ Adómentesen növelhetők a bérek? A január elején végrehaj­tott, illetve bejelentett ár­emelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bér­követelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a bérek mindenki számára kö­telező 3 százalékos azonnali emelését, a minimális bér új mértékének a megállapodá- sokban rögzítettnél korábbi bevezetését, illetve összegé­nek további felemelését, va­lamint a bérreform mielőb­bi megvalósítását. E követe­lések realitásáról, végrehajt­hatóságáról kérdezte Her- czog Lászlót, az Állami Bél ­és Munkaügyi Hivatal osz­tályvezetőjét, az Országos Érdekegyeztető Tanács tit­kárát Bajkó Erika, az MTI munkatársa. A követelések egy részé­vel nyitott kapukat dönget­(Folytatás a 2. oldalon.) Sok a panasz a minőségre & Több a szabálytalanság ☆ Szándékos csalások ☆ . Együttműködés a gazdasági rendőrséggel rete a fő ok. de egyre gyakrabban vélünk felfedez­ni tudatosságot, szándékos­ságot is. Ilyen jelenségek­kel a szerződéses és magán- kereskedőknél sűrűbben ta­lálkoztunk. bizonyítja ezt a felelősségre vonások átlagos­nál, 10 százalékponttal ma­gasabb aránya is. A büntetés szigorúbbá vált; a szabálytalanságokat elkövetők 76 százalékát súj­tottuk összesen 231 ezer fo­rint pénzbírsággal, az 1987. évi 64 százalék és 198 ezer Ft-tal szemben. A lakosság érzékenységét, a kereskedők és szolgáltatók nem kellő gondosságát jelzi a beérke­zett fogyasztói panaszok 33 százalékról,» 40 százalékra történt növekedése is. Leg­gyakrabban minőségi kifo­gás miatt érkezett panasz. Az előző tendenciákat ér­tékelve úgy érzem — a sze­mélyi változások ellenére — sikerült az ellenőrző munka folyamatosságát felügyelő­ségünknek biztosítania. A jól bevált módszereket az új munkatársak átvették, el­lenőrzéseik során más, hiva­tásos és társadalmi szervek­kel (NEB, SZMT, Köjál, Hazafias Népfront, fogyasz­tók tanácsa stb.) a kiala­kult kapcsolatokat rendsze­resítették, egyes területeken Az adózás tavaly január­tól való bevezetése legtöbb megyénkben gazdálkodó egy­ségnél negatívan hatott az újitómozgalomra. Az első hónapokban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is erő­teljesen visszaestek az ered­mények az előző esztendő­höz képest, ám egy jól si­került intézkedéssel sikerült megállítani a hanyatlást. A díjkulcs jelentős meg­emeléséről van szó, s a fo­kozott ösztönzés egyszeriben visszahozta az újítókedvet. Korábban az újító a meg­valósított ötlete által elért haszon 4—5 százalékát kap­ta újítási díjként, most vi­szont már a nyereség 7—8 százalékát is zsebreteheti. Rátérve a vállalat múlt évi újítási adataira: a be­nyújtott elképzelések szá­ma 458 volt, mindössze hu­szonöttel maradt el az elő­ző esztendeitől. Ebből 289­fokozódott az együttműkö­dés (pl.: BM gazdasági rendőrség). Az ellenőrzések objekti­vitásának növelése érdeké­ben a korábbinál fokozottab­ban vettük igénybe a hiva­tásos minőségvizsgáló inté­zetek munkáját (KERMI, MÉVI, OBI stb), kértük szakvéleményüket. Keressük a megújulást ellenőrzési munkánk tartalmában és módszereiben is. Úgy érez­zük, hogy — még a hálóza­ti ellenőrzések gyakoriságá­nak mérséklése árán is — elmélyültebb vizsgálatokat kell folytatnunk a kereske­delmi központokban, feltár­va azokat a tényezőket, ame­lyek ma még a fogyasztói érdekek folyamatos érvénye­sítését akadályozzák, az áru- forgalmazás bármely fázi­sában. Több energiát kell fordí­tanunk a piaci folyamatok elemzésére, a negatív hatá­sok kiszűrésére. Áttörést szeretnénk elérni a kereske­dők, gazdálkodó szervek fo­gyasztói érdekvédelmi fel­adatainak magasabb szintű érvényesítésénél, amit — a piaci viszonyok fejlesztésén túl — célirányos ellenőrzési munkánkkal is igyekszünk a kívánt irányba befolyásolni. E célok elérését segítve — a megyei tanács szakigaz­gatási rendszerének korsze­rűsítése részeként — folya­matban van a szervezeti és személyi feltételek kialakítá­sa, a felügyelőségek eszköz- rendszerének felfrissítése. A megújulás garanciáját abban látjuk, hogy a megyei tanács a fogyasztói érdekvé­delem helyzetével jelentősé­génél fogva rendszeresen foglalkozik, testületi ülése­ken tájékozódik az ellenőr­zési tapasztalatokról és irányt szab a jövőbeni tevé­kenységnek. Munkaterve sze­rint erre legközelebb ez év márciusában is sor kerül. Póka György, a Nógrád Megyei Tanács VB Kereskedelmi és Piacfelügyelőség vezetője et valósítottak meg a gya­korlatban, s ez már 107-tel volt kevesebb az 1987 évi­nél. A dolgozók közül 1007- en vetették papírra javasla­taikat, tavaly, vagyis nagy­jából majdnem annyian újí­tottak, mint a korábbi idő­szakban. Az újítások gazdasági ered­ményét tekintve, rekord szü­letett a vállalatnál. A be­vezetett javaslatok ugyanis több, mint 25 millió forint nyereséget hoztak az SKÜ- nek, szemben az előző év­ben elkönyvelt nem egészen 24,2 millióval. A megemelt díjkulcsnak köszönhetően, az ötletgazdák csaknem 2,4 mil­lió forintot vehettek át, majd 400 ezerrel többet, mint 1987-ben. Vagyis a jó­val kevesebb bevezetett ja­vaslat a korábbinál jobban fizetett az újítóknak, s ez is igazolja, hogy a jelenlegi helyzetben is érdemes újí­tani. Műszaki-közgazdász értelmiségiek eszmecseréje Tegnap délután, a salgó­tarjáni városi pártbizottság munkatermében, aktívaérte­kezletet tartottak. Témája A város műszaki-közgazdász értelmiségének szerepe a társadalmi-gazdasági kibon­takozásban. Plachy Péter városi első titkár köszöntötte a 32 meg­jelent értelmiségit, majd utalt arra, bogy a párt po­litikai munkáját az értelmi­ségiek felé is ki kell terjesz­teni. tenni kell értük. Füzesi István, a városi pártbizottság titkára vitain­dítójában vázolta a megye- székhely műszaki-közgaz­dász értelmiségének helyét, szerepét. Egyértelmű, hogy az értékteremtő szellemi munkára nagyobb hang­súlyt kell fektetni. Sajnos, még ma is él az a szemlé­let, mely szerint a termelő- szférát szétbontják a nem termelőtől, s ez sokszor po­litikai konfliktust okoz. Egyértelmű az is, hogy a gazdaság megújítása elma­radt a politikai intézmény- rendszer reformja mögött. Nógrád megyében az elmúlt tíz évben nem volt konst­ruktív értelmiségi politika. Sokhelyütt még mindig tart­ja magát az a szemlélet, hogy az értelmiség feleme­lése munkásellenes, pedig az értelmiségiek munkája a munkások teljesítményére is kihat. A politikai szemlélet­ben arra is ügyelni muszáj, hogy a műszaki-közgazdász értelmiség nem csupán szak­ma, hanem hivatás. A párt­nak nem lehet más célja, mint ráirányítani a figyel­met, hogy megfelelő politikai rangot kapjon. A gondolatébresztő mon­datok után élénk vita bon­takozott ki a jelen levő mű­szaki-közgazdász értelmisé­giek körében. A javaslatok zöme a költ­ségek csökkentésére, az anyaggal és az energiával va­ló takarékosságra irányult. Jó néhány újítás segítette a karbantartások meggyorsí­tását, a termelőkapacitások teljesebb kihasználását, a szervezés javítását, a biz­tonságosabb munkavégzés feltételeinek megteremtését. Az újítások közül érde­mes kiemelnünk azt ame­lyik a hegesztőhuzal gyár­tásánál alkalmazott műanyag csévék élettartamának a nö­velését szolgálja. A gyár főmunkatársa Péter Pál és a szóban forgó csévéket szál­lító kiskunfélegyházi gyár szakembere által készített újítás haszna 7 millió forint­ra rúgott! Az említett csé- vékből több milliót használ­nak fel évente a vállalatnál, s a korábbinál rugalmasabb alapanyag révén jelentősen megnövekedett alkalmazha­tóságuk ideje. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára január végén a Vi­lággazdasági Fórum elneve­zésű nemzetközi alapítvány tanácskozására, Svájcba utazik. Az immár két évti­zede, minden évben meg­rendezésre kerülő davosi fórumon, a világ különböző országainak, több száz gaz­A Szovjetunió áprilisban kezdi meg csapatai részleges kivonását Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK- ból. Ezt Vitalij Sabanov had- seregtábornok, szovjet hon­védelmi miniszterhelyettes jelentette, be hétfőn Moszk­vában, az osztrák rádió és televízió (ORF) tudósítójá­nak nyilatkozva. A csapatok kivonását két szakaszban, 1990-ig hajtják végre — mondta. Sabanov közölte, hogy már kidolgozták a terveket, s eze­ket egy későbbi időpontban nyilvánosságra hozzák. Uta­lást tett arra, hogy a csapat­dasági és pénzügyi szakem­bere, az üzletj élet képvise­lői, politikusok, közéleti személyiségek vesznek részt. Az MSZMP főtitkára elő­adást tart a kelet—nyugati kapcsolatokról, az összeuró­pai együttműködés fejlesz­téséről, s találkozik a fóru­mon jelenlévő több vezető politikussal. kivonás szállítási kapacitás- hiány miatt nem könnyű fel­adat. — A csapatok teljes kivo­násával kapcsolatban még nem született döntés, ezt a kérdést majd akkor vizsgál­ják meg, ha befejeződött a részleges kivonás — hangsú­lyozta. A szovjet csapatok Kelet- Európából történő egyoldalú kivonását Mihail Gorbacsov jelentette be december 7-én az ENSZ közgyűlésén. Esze­rint 50 ezer katonát és 5 ezer harckocsit vonnak ki ösz- szesen a három érintett ke­let-európai országból. A SKÜ-ben a múlt évben Újításból: 25 milliós haszon Áprilisban részlegesen megkezdik a szovjet csapatok kivonását hazánkból

Next

/
Thumbnails
Contents