Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

2 NOGRAD 1989. JANUAR 17., KEDD Reagan-, Shultz-interjúk Csapatkivonás — igazi enyhülés Élet és Irodalom Ki lesz a lapgazda? „A kelet-európai országok reálisan szemlélik a változó nemzetközi helyzetet, és Mi­hail Gorbacsov, e rendkívül intelligens szovjet vezető tudja : változik ezeknek az országoknak a viszonya is a Szovjetunióhoz.” Egyebek között ezt mondotta vasár­nap a közművelődési tv-há- lózatban közvetített nyilat­kozatában George Shultz amerikai külügyminiszter. Véleménye szerint a valódi enyhülést, a hidegháború igazi befejezését az fogja je­lenteni, ha a most kezdődő európai haderő-csökkentési tárgyalások eredményeként visszavonják majd a szov­jet csapatokat a kelet-euró­pai országokból. A miniszter egyúttal el­utasította azt. hogy Kelet- Európára ezt az egyszerűsí­tő földrajzi kifejezést alkal­mazzák. Utazásain személye­sen tapasztalhatta, milyen óriási különbségek vannak e térségben például három szomszédos ország: Rorná­A Szovjetunióban az egyhá­zak tevékenységét szabá­lyozó törvény készül. Az egyházak az átalakítás évei­ben jóval szélesebb jogok­kal rendelkeznek mint ko­rábban, de ezeket a jogo­kat még nem iktatták tör­vénybe. Ezt célozza a készülő szabályozás. A tervezett tör­vényt elfogadása előtt társa­dalmi vitára bocsátanak. Újvári Sándor, Zala Me­gye Tanácsának volt elnöke, a Zala megyei 7. számú vá­lasztókerület (Nagykanizsa) országgyűlési képviselője le­mondott mandátumáról. Sta* dinger Istvánhoz, az Ország­gyűlés elnökéhez írott leve­lében a következőképpen in­dokolta meg elhatározását: .....Munkahelyem megvál­tozása... rövid időn belül torra kerülő, előreláthatólag (Folytatás az 1. oldalról.) kialakulóban. Olyan kérdé­seket tűz napirendre, ame­lyek korábban elképzelhe­tetlenek voltak. A követke­ző időszakban a legfonto­sabb az új alkotmány ki­dolgozása. Ennek alapelveit március elején tárgyalja meg a törvényhozás. Stadinger István egyebek közt megfogalmazta, azt az igényt, hogy az Egyesült Államok kormánya terjessze ki Magyarországra — első­ként a szocialista országok közül — a tengerentúli ma­gánberuházási társaságok­nak nyújtott garanciát. Ez ösztönözné a tengerentúli társaságok beruházásait a magyar gazdaságba. Tom Lantos e kéréshez kapcso­lódva jelezte: újra megkí­sérli e gerancia kiterjeszté­sének elfogadtatását. Pozsgay Imrével ugyan­csak az Országházban talál­koztak az amerikai törvény­hozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az idő­szerű, társadalompolitikai kérdésekről, a demokrácia csomagtervéről. Egyebek kö­zött sürgető feladatként je­lölte meg az új tájékozta­tási törvény megalkotását, s hangoztatta reményét, hogy annak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Ma­gyarországon az úgyneve­zett második nyilvánosságra. A belátható időn belül ki­dolgozandó új kivándorlási törvény a szabad helyvál­toztatás jogának, a szak­ma,, Magy arország és Jugo­szlávia között — jegyezte meg. Ronald Reagan- elnök és felesége, vasárnap este, a OBS-hálózatban, ugyancsak hosszú interjúban adott szá­mot a Fehér Házban töltött nyolc évről. A riport meg­erősítette, hogy Nancy asz- szonynak nem kis szerepe le­hetett az elnök döntései­ben. Nancy Reagan ugyan határozottan cáfolta, hogy politikai döntésekbe avatko­zott volna, de elismerte, hogy személyi kérdésekben befolyásolta férjét. Nancy asszony elmondása szerint akkor avatkozott be, ami­kor az elnököt munkatársai „kihasználták”. Így Reagan, az ő kezdeményezésére bo­csátotta el Donald Regant, a fehér házi apparátus vezető­jét. Regan, aki korábban pénzügyminiszter volt, kény­szerű távozása után könyvet írt, amelyben a becsvágyó Nancy asszonyt rosszhisze­műséggel és a politikába va­Ezt a Kelet—nyugati em­beri jogi konferencia elne­vezésű, nem kormányszintű nemzetközi szervezet Moszk­vában tartott ülésén közölte a résztvevőkkel Rozenbaum professzor, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa. huzamosabb ideig tartó, kül­földön teljesítendő szolgála­tom nem teszi lehetővé, hogy választóimmal rendszeres kapcsolatát tartsak, hogy érdekeiket... érdemben kép­viselni tudjam.” Újvári Sándor, aki 1980- tól volt képviselő, a fentiek alapján kérte az Országgyű­lés megértését és lemondá­sa elfogadását. (MTI) szervezeti törvény pedig a független szakszervezet­alapítási jognak a garanciá­ját adja majd. Pozsgay Imre emlékezte­tett arra, hogy a jelenlegi magyar vezetés örökölte a gazdasági nehézségek okait az előző vezetéstől. A tár­sadalom számára most a re­form Inflációt, munkanél­küliséget, reálbércsökke­nést jelent. Ezért éles ha­tárvonalat kell húzni : meg kell állapítani, hogy ki volt a felelős, és nyílt párbe­szédet kell folytatni a tár­sadalommal. A megoldás most nem a gazdaság, ha­nem a politika kezében van — mondta. Az egyik ven­dég arról kérdezte, miben segíthetnek az amerikai képviselők. Pozsgay Imre elsősorban bizalmat kért, kijelentve: a jelenlegi ma­gyar irányzat nem múló je­lenség. Várkonyj Péter külügymi­niszter munkaebédet adott a Tom Lantos vezette amerikai képviselőházi delegáció tisz­teletére. Németh Miklós tájékozta­tást adott arról, hogy a kormány — a társasági tör­vény szelleméből következő­en — tavasszal törvényter­vezetet kíván az Országgyűlés elé terjeszteni a külföldi be­ruházások védelméről. Az amerikai képviselőházi küldöttség — a tervek sze­rint — ma utazik el Magyarországról. (MTI) ló beavatkozással vádolta. Az elnök az interjúban ez­úttal is nagyrabecsüléssel beszélt Mihail Gorbacsovról, felelevenítve,, hogyan talál­tak közös hangot már első, 1985-ös genfi találkozójukon. — A két ország között a bizalmatlanságot kell elosz­latni, akkor a fegyverzet- csökkentés is könnyebb — emlékeztetett Gorbacsovhoz akkor intézett szavaira az elnök. Reagan kijelentette, hogy nem kíván kegyelmet adni Oliver North alezredesnek, bár nem hiszi, hogy bűnös. North, a Fehér Ház nemzet- biztonsági gárdája vezető munkatársaként titokban fegyvereket szállított Irán­nak, s az árból a nicaraguai kontrákat fegyverezte. Rea­gan, aki korábban nemzeti hősként jellemezte Northt, most is cáfolta, hogy tudott volna az ügyről, s azt mon­dotta, hogy nem tárgyaltak az iráni vezetéssel, az ügyet a sajtó eltorzította. (MTI) Azerbajdzsánban Atomerőmű helyett hőerőmű Atomerőmű helyett hőerő­művet építenek Azerbaj­dzsánban, a fővárostól, Ba­kutól 50 kilométerre délre, mert a térség földrengés- veszélyes. Az atomerőmű eddigi építkezései nem men­nek kárba, hiszen még csak a hozzá vezető utak és vasutak, a kiszolgálólétesít­mények' és a lakótelepek épültek meg, mindez pedig éppúgy felhasználható lesz a hőerőmű mellett, mint az atomerőmű mellett lett vol­na. Az egyetlen többlet- költséget az új tervek elké­szítése jelenti. E tervek el­készültéről hétfőn adott ki jelentést a TASZSZ hírügy­nökség. Mi lehet, mi legyen a helye, szerepe a népfront­mozgalomnak a különböző érdekek alapján egyre in­kább tagolódó társadalmunk­ban? Erre keresik a választ a következő hónapokban a helyi és területi népfront- bizottságok, amikor megvi­tatják azt a javaslatot, ame­lyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa múlt év október 11-i ülésén fogal­mazott meg. Tegnap a népfront salgó­tarjáni városi elnöksége tár­gyalta meg a javaslatot. Az ülés vitaindítójából kide­rült, hogy jelenleg talán csak az fogalmazható meg, milyen ne legyen a népfront. így többek között ne legyen az állami, nemzeti, társadalmi ünnepeken liturgikus kere­teket szolgáltató, díszelnök­ségekben képviselt, álproblé­mákkal foglalkozó intézmény. Hogy mégis milyen legyen? A vita szervezői azt remélik,' a véleménynyilvánítók erre olyan választ adnak, hogy olyan tömegmozgalom le­gyen, amelynek légköre sza­bad, amelyben természetes a gondolkodás. A városi elnökség tegnapi ülésén felmerült az is, moz­galom, vagy szervezet le­gyen-e a népfront, ha moz­galom, akkor vannak-e po­litikai feltételek a népfront­hoz tartozásnak, s, ha szer­vezet, akkcr hogyan szerve­ződjék a tagság. Azt egyér­telműen megfogalmazták, hogy a Hazafias Népfront­nak keresni kell a kapcsola­tot az újonnan alakult szer­Rizskoy Leninakánban • Ismét a tavaly decemberi földrengés helyszínén tartóz­kodik Nyikolaj Rizskov, szovjet kormányfő és a ter­mészeti csapás következmé­nyeinek felszámolását irá­nyítani hivatott, általa ve­zetett bizottság néhány tag­ja. Leninakánban van Nyiko­laj Szljunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Dmitrij Jazov, a KB PB póttagja, honvédelmi miniszter, vala­mint Lev Voronyin, minisz­terelnök-helyettes. Az örményországi város repülőterén Szűrén Arutyun- jan, az örmény KP KB első titkára, Jurij Batalin szov­jet miniszterelnök-helyettes és Fagyej Szárkiszjan ör­mény kormányfő köszöntötte őket. ' (MTI) A politikai nyilvánosságról • A balassagyarmati párt- bizottságon tegnap délután a város párttag és párton kívüli értelmiségének kép­viselői gyűltek össze, hogy kötetlen beszélgetést foly­tassanak a társadalmi és a politikai nyilvánosság kér­déséről. A beszélgetésen nagy hangsúllyal esett szó a politikai változásokról és magáról a nyíltság fogal­máról. Vélemények és kér­dések hangzottak el a tö­megkommunikáció tevé­kenységével kapcsolatban, arról, hogy a rádió, a tele­vízió, vagy a nyomtatott sajtó felel-e meg jobban a mai követelményeknek. A beszélgetés, amelyen a város életének időszerű kér­dései is szóba kerültek, első állomása volt egy folya­matnak. A megyej pártbi­zottság a közeljövőben tár­gyalja a tárrsadalmi és a po­litikai nyilvánosság témá­ját. A balassagyarmati fó­rummal egy napon egyéb­ként Rétságon hasonló be­szélgetésre került sor. vezetékkel. Ám ez ügyben is felvetődött a kérdés, meg­lehet-e valóban az egységet a népfrontban teremteni, ha minden, a szocializmus jel­szavával fellépő szervezetet tömörít is a népfront. Volt. aki úgy vélekedett, hogy hagyományos, koordi­nációs szerepét őrizze meg és vállalja továbbra is a népfront. S e szerepköré­ben, mint ahogy azt a meg­fogalmazott javaslat is tar­talmazza, még a választások és a pártkongresszus előtt rendezzék meg a népfront kongresszusát. Elhangzott a vitában az is, hogy meg kell változtatni a Hazafias Nép­front munkastílusát, s még így is kérdés, állja-e majd a versenyt az adott törté­nelmi időszakban szükség­szerűen alakult népfront a Magyar Demokrata Fórum­mal, a FIDESZ-szel, vagy a ki sgazda párttal. Mások annak, a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy a társadalmunkban mostaná­ban érzékelhető nyitottság, még a népfrontot nem érte el, még érezteti hatását az az időszak, amikor nem il­lett vitatkozni, amikor egy­hangúlag fogadták el a döntéseket. A népfront fel­adatát tekintve, megfogalma­zódott az is. hogy a közmeg­egyezés helyett inkább a nemzeti összefogás megva­lósítását tűzze ki célul. A vita egyik résztvevője azt vetette fel, hogy az ifjúság­gal nem foglalkozik a meg­újulási javaslat, pedig a fiatalok megnyerése a jövő alakítása szempontjából egy­általán nem mellékes. Az Élet és Irodalom cí­mű irodalmi és politikai hetilap nem szűnik meg, csak átalakul. Az elmúlt napokban elterjedt hírek szerint változás várható az Élet és Irodalom című lap élén. s ezzel összefüggésben s z e rk e.s z téspol i t i ká j ában. A Magyar írók Szövetsége ál­lítólag elégedetlen a nép­szerű hetilappal, jóllehet a lapgazda, illetve új keletű kifejezéssel a lapalapító nem az írószövetség, hanem a Művelődési Minisztérium, így túl sok beleszólása je­lenleg nincs a dolgok mene­tébe. Különböző informális csatornákon olyan hírek keltek szárnyra, hogy ma­gasabb fórumok már oda­ígérték a lapot az írószö­vetségnek, amely már tár­gyal a kiszemelt új főszer­kesztővel. Knopp András művelődé­si minisztériumi államtit­kár a híreszteléssel kapcso­latban az MTI munkatársá­nak kijelentette: a mindsz- tér urnhoz ez ügyben hiva­talos kérés eddig nem ér­kezett. A pletykákról hal­lott, ám egy állami szerv ilyen információkra nem alapozhatja munkáját — mondta. Szólt arról, hogy az írószövetség vezetői az el­múlt év őszén- valóban szó­ba hozták : szándékukban áll egy új lap indítása, ám az ÉS átvételé^ a minisz­térium nem tartaná szeren­csésnek. Az ügy ezzel ak­kor lezárult — mondta az államtitkár —, bár — tette hozzá — az sem elképzelhe­tetlen, hogy felsőbb döntés nyomán nem a minisztéri­um lesz a lapgazda. A híresztelést Koczkás Sándor, az írószövetség fő­titkára nem cáfolta, de hangsúlyozta: egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy az ügy részleteiről nyilatkoz­hasson. A kérelmet egy iro­dalmi lap indítására — az új lapstruktúra kialakítá­sával összhangban — Pozs­gay Imre állammi-niszter- nek küldték meg. A Magyar írók Szövetsége nem feltét­lenül az ÉS átvételére gon­dol, de természetesen az ils szóba jöhet — fogalmazott a főtitkár, ám mint mondan­dójából kiderült: az író- szövetség az ÉS-t részesíte­né előnyben. A szándék in­doklásaként Koczkás Sán­dor elmondta, hogy az író- szövetségnek 1959 óta — működésének korábbi fel­függesztésével összefüggés­ben — nincs hetilapja, s a választmány megítélése sze­Az esztendő első két he­tében 300 kanyarómegbete­gedést jelentettek be. A meg­betegedettek többsége 15— 24 éves fiatal. A kór klini- kailag jellemző formában zajlik le (hurutos tünetek, kiütés, láz), szövődmények iggn ritkán fordulnak elő. A betegség országos elő­fordulásáról adott tájékoz­tatást hétfőn dr. Straub Ilo­na, az Országos Közegész­ségügyi Intézet járványügyi osztályának vezetője. Mint elmondta, az elmúlt évben mintegy 1300 kanyarómeg­betegedést jelentettek be, körülbelül ötször annyit, mint az előző öt évben ösz- szesen. A megbetegedések 1988. szeptember végén kez­dődtek, majd járványossá fokozódtak Baranya me­gyében, ezen belül is Pé­csett. Emellett az elmúlt év végén és az idei esztendő első heteiben az ország több területén — főként Bács- Kiskun, Tolna és Zala me­gyében — is észlelték a ka- nyarós esetek halmozódását, illetve annak szórványos szaporodását. Az eddigi részletes járvány­ügyi vizsgálatok szerint a betegek 70 százaléka koráb­rint a jelenlegi demokrati­kus folyamatban enélkül az írószövetség nem vehet részt kellő súllyal. A társa­dalompolitikai, irodalmi lap az ÉS által megterem­tett hagyományt ápolná, azt amelyet a szerkesztőség így vagy úgy, eddig is gyako­rolt. A lapindítással az írószö­vetség végső soron a refor­mot, illetve a kibontakozá­si folyamatot kívánja szol­gálni — mutatott rá a fő­titkár. Az elképzelések sze­rint a lapot a Pallas Lap­és Könyvkiadó Vállalat ad­ná ki továbbra is. A hat­vanezres példányszámú új­ság tavaly mintegy 5 millió forint veszteséget „termelt”, ezért elkerülhetetlennek látszik árának kismértékű emelése, s a kiadványt a példányszám növelésével i,s jövedelmezővé lehetne tenni. Az új ÉS indítása a kérelemre adott választól függ, s ha kedvező döntés születik, március elejétől mér az írószövetség lesz a lapalapító. A főszerkesztői címre egyetlen jelölt van, személyéről azonban a főtit­kár nem nyilatkozott. Pozsgay Imréhez a na­pokban érkezett meg az író- szövetség szándéklevele, Az államminiszter az MTI-t úgy tájékoztatta: a jövőben elképzelhetetlen, hogy a Ma­gyar Írók Szövetségének ne legyen lapja. Tarthatatlan állapot ugyanis, hogy ezt a lehetőséget évtizedeken át megvonták a szövetségtől. Döntés még nincs, ám az államminiszter szerint ké­zenfekvő, hogy az ÉS-t az írószövetség „vigye to­vább”. Az Élet és Irodalom je­lenlegi főszerkesztője, Ba­ta Imre a tervezett intéz­kedésről az elmúlt év őszén hallott először, de mint közölte: a téma tulajdon­képpen az írószövetség leg­utóbbi közgyűlése óta na­pirenden szerepel. Hivatalos értesítést még a lapnál dol­gozók sem kaptak, így amíg a döntésről nem tájé­koztatják őket, az eddigi szellemben szerkesztik to­vább az újságot. Minden­esetre az elképzelésről jó lett volna megkérdezni a közvéleményt, hiszen a je­lenlegi lappal olvasótábora igenis elégedett. A Pallas Lap- és Könyv­kiadó új vezérigazgatóját, Németh Jenőt is meglepe­tésként érte a hír, a terve­zett változásról hivatalo­san nem tájékoztatták. ban kapott kanyaró elleni védőoltást. Többségük azon korosztályba tartozik, ame­lyeket elsőként oltottak ka­nyaró ellen 1969 és 1973 között. A 15—20 évvel ez­előtt oltottaknak a betegség iránti fogékonyságával kap­csolatos vizsgálatok még tar­tanak. Feltételezhető, hogy az először védőoltást kapottak egy kis része az azóta eltelt hosszabb idő múltával a kanyaróval szemben védte­lenné vált. A járványügyi szervezetek munkatársai a betegek csa­ládi, iskolai és munkahelyi környezetében oltásokat ad­nak a járvány meggátolásá­ért, A kanyaró korábban is­mert járványos gyermekbe­tegség volt, a védőoltásokat 1969-ben vezették be Ma­gyarországon. A védőoltáso­kat megelőző időszakban évente 25—50 ezer megbete­gedést jelentettek be. Az ol­tások bevezetését követően a megbetegedések száma je­lentősen csökkent. 1984 és 1987 közötti időben az éven­te jelentett esetek száma száz alatt maradt — fejezte be tájékoztatóját dr. Straub Ilo­na. (MTI) Törvény a szovjet egyházakról (MTI) Lemondott képviselői mandátumáról Újvári Sándor Amerikai képviselőházi küldöttség hazánkban Mozgalom vagy szervezet a népfront? Ismét kanyaró

Next

/
Thumbnails
Contents