Nógrád, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 13. SZÁM ARA: «,30 FORINT 1989. JANUÁR 16., HÉTFŐ Pártviták elé (3. oldal) Czinke Ferenc kiállítása (4. oldal) Gyógyszersegély a rászorulóknak (5. oldal) Ünnepi munkásőr-egységgyűlések Salgótarjánban, Pasztán, Bátonyterenyón A szolgálati elfoglaltság ne csökkentse a munkahelyi teljesítményt Az egységparancsnok átnyújtja a kitüntetéseket Áremelések, tiltakozások A Minisztertanács állásfoglalása Zsúfolásig megtelt a József Attila Művelődési Ház nagyterme szombaton, ahol a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett salgótarjáni Kun Béla mun- kásőregység tartotta nyilvános ünnepi évzáró-évnyitó egységgyűlését. Az ünnepi esemény elnökségében ott volt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára, Sándor László, a SZOT titkára és Gyurán Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetőhelyettese. I-----------------1 — Mi, itt, a salgótarjáni Kun Béla munkásőregységr ben érzékeljük, akarjuk az újat, s munkánkkal, magatartásunkkal támogatjuk a megújulást. Azt a megújulást, amelyet pártunk tűzött zászlajára, s amelyért napról napra folytatja a harcot — mondta beszámolójának bevezetőjében Godó János, a salgótarjáni munkásőregy- ség parancsnoka. Az egység személyi összetételére utalva kiemelte, hogy az jól tükrözi a társadalom szerkezetét, s a munkásőrség a párttaggá nevelés eredményes intézménye, hiszen hagyományossá vált az ifjúság körében végzett nevelőmunka.. Tevékenységünk tartalmán és formáin sokat változtattunk az utóbbi években. Abban azonban nincs és nem is lesz változás, hogy a munkásőrség a szocialista társadalmi rendszert építi és védi. Ennek elsődleges fegyvere ma egységünkben is a társadalomépítő munka, a közéleti helytállás, a meggyőző szó, az emberi törődés, a közösségi és elvtársi, szolidaritás — hangsúlyozta az egységparancsnok. A múlt évi tevékenységről szólva elmondta, hogy az egység az előző évinél eredményesebben. végezte az álo" mányépítő munkát. Példát mutattak munkahelyükön a gazdasági feladatok teljesítésében és magatartásuk ösztönzőleg hatott a munkafegyelem megerősítésére. Ehhez kapcsolódva kiemelte azt az alapelvet —, ami a munkásőröknek egyébként személyes érdekük is —, hogy sízolgálati elfoglaltság miatt senkinek ne csökkenjen, a munkahelyi teljesítménye. A munkásőrnek az ad rangot, ha szakmai munkájával szerzi meg- tekintélyét. Ezért nem lehet köztünk helyük azoknak, akik a tényleges munka helyett a munkásőrséggel takaróznak — mondotta beszámolójában Godó János egységparancsnok. Az 1988-ban végzett kiemelkedő teljesítményéért a salgótarjáni egységet a munkásőrség országos parancsnoka dicséretben részesítette és részükre serleget adományozott, amelyet az egységgyűlésen Gyurán Sándor osztályvezető-helyettes adott át. Az egység vezetését Kiváló Parancsnok, Kiváló Munkásőr elismerésben részesítették, a Seprényi Attila és Turiczki János vezette századok a Kiváló Század kitüntetést vehették át. Többek munkáját ismerték el a Haza Szolgálatáért Érdemérem és a Szolgálati Érdemérem kitüntető jelvényekkel. Köszöntötte a munkásőr- egységgyülés résztvevőit Devcsics Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára. Hangsúlyozta, hogy, ami a munkásőrségben a párttagokat és a pártonkívülieket összeköti, az a szocializmusba vetett hit. A munkásőrség elleni támadások egyben támadást jelentenek a szocializmus hívei ellen is, hiszen bírálni és támadni olyan kollektívát, amelyik szabad idejében és önkéntesen cselekszik, többet jelent a munkásőrség bírálatánál. Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára a továbbiakban szólt a gazdaság és a politikai intézményrendszer megújításáról, arról a folyamatról, amelynek célja a szocialista, demokratikus jogállamiság megteremtése. Nem tagadható, hogy az átalakulás megrázkódtatásokkal jár, s az sem, hogy ebben tízéves késésben vagyunk — mondotta Devcsics Miklós, majd azt hangsúlyozta, hogy a párt elfogadja a másként gondolkodókat, de csak a tisztességesen másként gondolkodókat. Hatékony, jól működő gazdaság, korszerű politikai intézményrendszer, a reformfolyamatok végigvi- tele és a politizáló párt hozhatja meg a társadalom számára a kibontakozást, s ebben a párt számít a mun- kásőröikre — mondta beszédének befejezéseként. Az egységgyűlésen ezután — a csapatzászló előtt — negyven munkásőrjelölt tett esküt, S a leszerelők nevében Kelemen Zoltán, a hőerőmű nyugdíjasa adta át a fegyvert Kis Zoltánnak, a közgazdasági szakközépiskola tanárának. (Folytatás a 2. oldalon.) Pártaktíva Budapesten Tettekre serkenteni a párttagságot A fővárosi pártélet helyzetéről, a pártmozgalom aktuális feladatairól való közös gondolkodásra hívták össze szombaton a budapesti pártaktívát, amelyen értékelték az országos pártértekezlet óta végzett tevékenységet is. Az értekezlet munkájában részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az MSZMP Budiapesti Bizottsága Politikai Propaganda és Művelődési Központjában megrendezett tanácskozáson Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára köszöntötte a mintegy 600 részvevőt: a fővárosi és a kerületi pártbizottságok képviselőit, a KISZ budapesti bizottságának tagjait, a társadalmi és tömeg- szervezetek azon vezetőit, akik a pártbizottság üléseinek is állandó meghívottjai. Elmondta: az ezentúl évente megrendezendő tanácskozás cselekvésre, tettekre kívánja serkenteni a főváros mintegy 200 ezres párttagságát, segítséget adva ahhoz, hogy a megújulási folyamatnak ki-ki a saját munkahelyén dolgozva váljon részesévé. A tanácskozáson Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára tartott vitaindítót. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy gazdasági változásaiban, társadalmi mozgásában, politikai sorsfordulójában jelentős esztendő volt 1988, s robbanás közeli volt az elmúlt hét, mert az áremelkedések hatására feszültebb lett a hangulat a fővárosban. Igen sok réteg helyzete a tűrés — egyeseké az elviselhetőség — határáig jutott. A városban kényelmesebb az élet, de drágább is — tette hozzá. A pótlólagos jövedelem megszerzésére kevesebb a lehetőség. Kijelentette: nem tartható fenn tartósan az az állapot, hogy az intézkedések a főváros lakosságát erőteljesebben sújtják, mint az ország egészét. Budapesten viszonylag nyugalmas munka folyt, végezte mindenki a dolgát, s közben mondta a véleményét. A közmegegyezésről szólva kifejtette: nehéz megteremteni e nehéz időszakban. (Folytatás a 2. oldalon.) Szombaton befejezte kétnapos munkáját a KISZ Központi Bizottsága. Az új alapszabálytervezetről pénteken késő délután plenáris, illetve szekcióüléseken kezdődött a vita, amelynek tapasztalatait szombaton reggel összegezte a testület. A tervezet elsőként az ifjúsági szövetség három névváltozatára tesz javaslatot. Az első változat a KISZ jelenlegi nevét változtatás nélkül hagyja, a második a Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a harmadik pedig a Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (SZISZ) elnevezést javasolja. A vita során további iavaslatok is érkeztek a KISZ új nevére. A A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azók szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz .vezető másfél évtizedes politikai és gazdaság- politikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a, gazdálkodó szervéknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi összenasonlitásban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi, érdekéit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges KISZ KB tagjainak körében a SZISZ elnevezés aratta a legnagyobb sikert. A további vita alapjául szolgáló dokumentum megfogalmazza az ifjúsági szövetség alapelveit és céljait, leszögezve: a szövetség önálló politikai, társadalmi szervezet, önkéntes tagságon alapuló, országos politikai tömegszervezetként, stratégiai szövetségben áll a megújuló MSZMP-vel. Hivatása, hogy szervezze a fiatalok baloldali mozgalmát Magyarország modernizálásáért, a demokratikus szocialista társadalom felépítéséért. A szövetség a közös platformot elfogadó, önálló politizáló ifjúsági szervezetek gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a reform- politika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helyzetiről és a szükségesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvéleményének. A követni kívánt gazdaságpolitikai irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a terv végrehajtását. A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi árintézkedé- seket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véVe jött létre megállapodás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év végéig ezt jelentősen — mintegy 2 százalékkal — meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra. hogy teljesítményük és munkaerő- gazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kormány közötti konzul(Folytatás a 2. oldalon.) szövetségeként, egyéni tagság nélkül működik. A KISZ KB úgy foglalt állást, hogy a tervezet általánosságban alkalmas a tagság körében lefolytatandó vitára. A testület úgy határozott, hogy erről a vitaanyagról február 15-ig írásban kéri a tagság véleményét, ezek alapján az alapszabályzat-tervezettet foglalkozó munkabizottság február végéig elkészíti az újabb változatot, s azt ismét vitára bocsátja. A többlépcsős vitában formált végleges tervezetet április közepéig juttatják majd el a KISZ kongresszusi küldötteihez, akik az április 21-én összeülő tanácskozáson dön- (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezte munkáját a KISZ Központi Bizottsága Esküt tesznek a fiatal munkásőrjelöltek
