Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Eco-mix 8.50: Verbunkosok, nóták 9.24: Etűdök bárzongorára 10.05: Mándi Iván hangjáté­kaiból 10.41: Operettparádé 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: a magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete 16.05: Anahit. Kazarosz Aghajan mesejátéka 17.00: Már csak ez hiányzik? Sugár Agnes riportja. Szakmai körökben hó­napok óta dúl a vita, szükség van-e a vizsga- rendszer bevezetésére a középiskolákban és £z általános iskola felső tagozatán? A cimbéli . mondat felkiáltó és ki­jelentő módban egyaránt elhangzott már, persze ellentétes oldalról, mert érvek és ellenérvek, tá­mogatók és ellenzők itt is, ott is szép számmal vannak. 17.30: Zenekari muzsika 18.02: Fenyő István könyv­szemléje 19.15: Az öreg 20.07: A Kaláka együttes felvételeiből ' 20.30: Hírek 21.00: Töltsön egy órát ked­venceivel 22.00: Hírvilág 22.30: Akadémikusok ..jogo­sítványai” 22.45: Archívumok mélyéről PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fúvóskeringők 12.25: Néhány szó zene köz­ben 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 13.05: mA* tttgivap..- slágereiből 14.00: Tea hármasban 15.05: Zenerulett 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Kander és Lloyd-Webber zenés játékaiból 19.55: Albumajánlat 20.50: Evolúciós rendszerek 21.05: Tanakodó 22.00: Emlékezés Sólyom Lászlóra 23.10: A heavy metal kedvelőinek 23.47: A Molnár Dixieland játszik BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: A berlini filharmonikus zenekar hangversenye ' 10.47: A genti Collegium Vo­cale Johann Sebastian Bach fiainak motettái­ból énekel 11.10: Évszázadok francia muzsikájából 12.00: Teli Vilmos. Részletek 13.05: Szonda 13.35: Operába hívogató 14.05: Haydn: d-moll szim­fónia. No. 34. 14.25: Magnósok, figyelem! 15.05: Bemutatjuk új kórus­felvételeinket 15.38: Zenekari muzsika 16.26: Balassa Sándor: Az aj­tón kívül 17.43: Carl Philipp Emanuel Bach művészi pályája 18.30: V materinskom jazyku 19.05: Iskolarádió 19.35: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot 21.45: Romantikus dallamok 22.00: A kísértetkastély. Részletek ! 22.44: Kodály: Karádi nóták 22.51: Mándy Iván hangjá­tékaiból MISKOLCI STÚDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hí­rek. időjárás. — 17.35: Gazda­ságról zene közben. (A tar­talomból: Melléküzemágak új arculata. — Ahol a robotokat gyártják.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna gyerekeknek 9.00: Képújság 9.05: Színház az egész világ XIII/3. rész 10.00: Karinthy Ferenc: A tetovált nő. Tévéjáték 11.00: Képújság 17.20: Hírek 17.25: RTV-közönségszolgálat 17.40: Popkorong 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Cim-cim 18.55: Esti' mese 19.10: Álljunk meg egy szóra! 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Csathó Kálmán: Fűszer és csemege. Tévéjáték 21.15: Reklám 21.20: Unokáink is látni fogják 22.00: Énekeljünk 22.05: Keresztek és kövek 22.45: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: Nachrichten 17.00: Hagyományok és asszonyok Riport-dokumentum­film. (Ism.) 17.35: Magyar csillagászok Egyiptomban II I., 2. rész 18.35: Forró nyomok IV 2. rész 19.35: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös oratórium­estje 21.45: Híradó 2. 22.00: Reklám 22.05: Ház a határon. Lengyel groteszk­komédia 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.55: Robin Hood — ism. 10.55: Beszélgetés Csingiz Ajtmatovval — ism. 11.15: Csak nőknek — ism. 16.00: Tévéenciklopédia a művészetről 16.30: Dokumentumíilm Tibet- ről 1. rész 17.10: A nap percei 17.25: A szocialista országok életéből 17.50: A sikeresség keresése 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Hiradó 20.00: A világ hogyan veszti el az írókat 21.30: A repülés története 22.20: Dalok filmekből 2. MŰSOR: 16.10: Orosz nyelvtanfolyam 16.30: Sportmagazin 17.00: Csehszlovákia—Jugoszlá­via asztalitenisz-mér- kőzés 18.30: Vladimir Kuzmin énekel 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Honfitársak 20.25: Milyen zenét szeret? 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Vitaműsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni iVovember 7.: Rocktérítő. Színes, zenés ma­gyar film. — Kamara: ,,A szocialista szellem vasútján”. Zártkörű filmklubrendezvény. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A kilencfarkú macska (16). Szí­nes olasz bűnügyi film. Ne­gyed 3-tól: Édes Anna. (Kö­zépiskola ,,B”). — Kamara: Kopaszkutya (16). Színes, ze­nés magyar film. — Bátony- terenyei Bányász: Hanussen. Színes magyar—NSZK-beli koprodukció. — Bátonytere- nyei Petőfi: Tuti dolog. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Pásztói Mát­ra: Kalózok. Színes, látványos, romantikus francia kaland­film. Cifözicnt! — Vesztettéin ! Pályázatok gyermekeknek Irodalmi és képzőművé" szeti pályázatot hirdet az általános iskolák alsó és fel­ső tagozatos diákjai szá­mára az „Art ’89” nem­zetközi kulturális fesz­tivál szervezőbizottsága. A pályázatra a tanulók — köz" tűk mozgássérült gyerme­kek is — egy emlékezetes győzelmükről vagy vere­ségükről küldhetnek be egy- egy alkotást. Az irodalmi kategóriá­ban versek és prózai mű­vek versenyezhetnek; az al­só tagozatosok legfeljebb 2, a felső tagozatosok 6 oldal terjedelmű, kézzel írt pá­lyamunkát küldhetnek be. Azok a mozgássérült gyer­mekek, akiknek írása nehe­zen olvasható, a teljes szöve­get gépelve küldjék, s a szöveg első tíz sorát kéz­írással is mellékeljék. A beküldendő történet — amely lehet valódi és kita­lált, játszódhat a jelenben, a múltban vagy a jövőben — arról szóljon, hogy a pá­lyázók hogyan élték át éle­tük legfontosabb sikerét vagy kudarcát. A képzőművészeti kate­góriába elsősorban fest­ményeket és rajzokat vár­nak a szervezők; a mun­kák bármilyen technikával készülhetnek. Versenyezhet­nek a diákok kisplasztikák­kal, gobelinekkel és más alkotásokkal is. A festmé­nyekhez és grafikákhoz a pályázók 3—3 szénvázlatot mellékeljenek. A legjobb munkákat a budapesti Vi­gadó Galériában kiállítá­son mutatják be. A pályaműveket 1989. február 28-ig lehet bekülde­ni a mozgásjavító általá­nos-» iskola címére: 1145 Budapest, Mexikói út 60. A pálvázók munkájuk­hoz mellékeljenek levelet, s abban tüntessék fel ne­vüket, címüket. élet­korukat, iskolájuk nevét, címét. azt. hogy há­nyadik osztálvba járnak, s örömmel fogadnák a szerve­zők. ha életükről is írná­nak. Dclfirtszótár készül Delfinszótár összeálításához fogtak hozzá szovjet szak­emberek Moszkvában. Azo­kat a hangokat rögzítik ben­ne, amelyeket ezek az álla­tok a leggyakrabban használ­nak. Eddig az ilyen jeleknek 32 osztályát rögzítették. A tengeri bioakusztikai laboratórium munkatársai sok éven át mágneslemezre vették fel a delfinek összes lehetséges hangját a krími Morszkoje biológiai állomá­son, osztályozták azokat, majd összehasonlították az állatok viselkedésével. A ten­ger értelmes lakóinak „be­széde" olyannyira bonyolult, hogy a tudósok feltételezik egy színtaktikai, magyarul mondatrendszer létezését, amely megfelel az emberi nyelv szabályainak is. Sokáig úgy tartották, hogy a delfinek beszédében a szó szerepét rövid füttyök játsz- szák, és ezekből alakítják ki a hangjeleket, melyek monda­tokká fejlődnek. A krími tudósok kételkedtek ebben, ezért felállítottak egy hipoté­zist. Véleményük szerint a delfinek beszéde hasonló az archaikus nyelvekéhez, melyeken például az eszki­mók, az irokézek vagy más észak-amerikai törzsek be­szélnek. Ezeknek a nyelvek­nek megkülönböztető vonása az, hogy összevonják a szava­kat. A beszéd alapja ezek­nél a népeknél egy sajátos nyelvi hieroglifa, mely egész mondatokat jelent. telexen Érkezett... Hangszóró mellett Egy angol—#nagyfa ľ—cigáni/ Feltehetően a példa ked­véért is kerülhetett a Cigány­folklór magazin legutóbbi (második) számába egy angol úr esete. Nálunk ugyanis kevéske kivételtől eltekintve meglehetős távolságról, több­nyire az asztalok mellől vagy az asztalok mellé ideiglene­sen „letelepített” cigányok közvetlen közeléből folyik a folklór kutatása. Maga a ci­gányság egyelőre nem tu­dott kiállítani kellő számú és képzettségű saját kutatót. Valójában keveset vagy szinte semmit sem tudunk ennek az egyre bővülő hazai rétegnek sajátos és színes, egymástól is sok mindenben különböző kultúrájáról (hogy ugyanis nem egyféle cigány él velünk évszázadok óta). A cigányújság és a rádió új Cigányfolklór magazinja (Jó­nás Judit műsorvezetésével, Kozma András szerkesztésé­vel) ezért is lehet bizonyos értelemben mérvadó a hazai gyakorlatban, a hatalmas mu­lasztások pótlásában. ☆ Michael Stewart amúgy an­golosan komolyan vette az önként vállalt feladatát. Ang­liában kezdett ismerkedni az ott élő cigánysággal, mint családgondozó, miközben néprajzot tanult (és végzett az egyetemen). Szinte vélet­lenszerűen megmaradt tudo­mányos igénnyel, kutatói programmal ennél a népcso­portnál. Hozzánk turistaként érkezett és azonnal érdeklőd­ni kezdett — mit lehet a magyar cigányságról olvas­ni. Megtudta, hogy vannak ugyan szociológiai munkák, de azok „távolról készültek..." és ez nem felel meg az an­gol néprajzkutatás hagyomá­nyainak. Az angolok ugyan­is nem pusztán néprajzzal (egy-egy csoporttal), hanem társadalmi antropológiával foglalkoznak és összehason­lító módszereket alkalmazva együtt vizsgálják a népcso­portokat. Ehhez azonban — miként Stewart úr is tette — meg kell először is tanulni az illető nép nyelvét, ö tehát átjött a Csatornán, megta­nult magyarul és cigányul majd feleségével (időközben elvett egy magyar lányt — kis gonoszsággal szólva „mi­csoda alaposság”!) és egy hó­napos gyerekükkel beköltö­zött egy észak-magyarországi cigánytelepre, ahol legelsőbb is arra fordított nagy gondot, hogy az ott rendkívül meg­határozó fő szokásokat elsa­játítsa. Stewart és családja két évig élt a telepen s mi­vel volt gépkocsija, sikere­sen hasznosította magát az ottani munkamegosztásban. A telepiek sofőrje lett. Vitte őket ide-oda, ahova kellett, s közben valóban befogadták mindhármukat... „Furcsa volt nekik, hogy mi ott élünk..." mondja egy helyütt a Cigányfolklór ma­gazinban Michael Stewart és égy szót nem pazarol arra, hogy neki magának és új családjának furcsa lett volna bármi is. Ez mellékes ugyan­is a tudomány, a kutatás és a munka szempontjából. ☆ Anélkül persze, hogy az ember túlzásokba esnék: tar­tok tőle (hogy kellően ango­los legyek itt), ez az egy ku­tató valóban tud már valamit a magyar cigányokról. A fel­tétlen igazság amúgy való­ban ez a felismerés lehet, hogy távcsővel nem lehet népet megismerni. Bizonyos távolságon túl valószínűleg semmit... (T. Pataki) Versengő iskolások Kevés a szabadidő-szervező szabad ideje A gyerekek körében nagy népszerűségnek örvend a ma- kettkészítés. Amikor először hallotlam arról, Mátraterenyén léiezik szabadidő-szervező, r.em akartam elhinni a fülemnek. Mostanság szabad időről be­szélni felelőtlen dolog. Az emberek szédületes tempót diktálnak, örökösen rohan­nak, túlóráznak. Hol van már a nyolc óra munka, a nyolc óra pihenés és a nyolc óra szórakozás hőn ánított képlete. Már régen elvihar- zott vele a morcos szél. Sza­bad időnket észrevétlen ki­lopták napjaink közül. Ak­kor meg, vajon mit szer­vezhet a szabadidő-szervező? Kutyabemutató, lovaglás — Én 1987 augusztusától dolgozom ilyen munkakör­ben — kezdi mondandóját Szikora Pálné, a mátratere- nyei szervező. — Mielőtt félreértésre adhatna okot, gyorsan leszögezem, csak gyerekekkel foglalkozom. Hozzám tartoznak a homok- terenyei iskolásokon kívül, a mátiranovákiak is. Ök na­gyon lelkesek, és még ren­delkeznek szabad idővel. Különféle szakköröket veze­tek nékik. Nagy sikere van a hon­védelmi szakkörnek, össze! elsajátítják a gyerekek a légpuskalövészet elméleti anyagát, majd gyakorlati képzést kapnak. Télen lőel" mélettel foglalkoznak. Kato­natiszt vezeti be őket az alaki kiképzés rejtelmeibe. Segítenek a munkásőrök is. Általuk megismerhetik a tá­jékozódást térképpel és anél­kül. Különösen kedvelik a gyerekek a Somoskőújfalui határőrök élménybeszámoló­it. Ide kirándulásokat szer­veznek. s felejthetetlen ma­rad számukra a kutyabemu­tató és a lovaglás. A precíz, kiképzésszerű foglakozásoknak meg is lett az eredménye, mert az isko­lások hagyományosan jól szerepelnek a különféle MHSZ-verseny eken. Működik még a természet­járó-szakkör. Többnapos tú­rákon vesznek részt, s jlyen- .kor bográcsgulyást főznek, turistaszálláson alszanak. Már most megkezdték a jö­vő nyári balatonfelvidéki vándortábor szervezését. A lelkesedést ebben a szakkör- féleségben js siker koronázta; a megyei megméretés után a legjobbnak találtattak. — Havonta két pályázatot írok kj a gyerekeknek — folytatja Czikora Pálné. — Külön versenghetnek az al­sósok és a felsősök. Most filmcímeket kell kitalálniuk a falra tűzött képek alapján. Rendkívül népszerű ez a ve­télkedő. Az első három he­lyezett jutalma különféle naptár, könyvjelző és fotó. De a gyerekeket igazából nem is ez, hanem maga a verseny- szellem ösztönzi. Küllőn ve­télkedőket szervezek a nap­köziseknek. A kulturális fog­lalkozásra például most ál­lítottam össze 1500 kérdést. Népszerű a makettkészítés A szabadidő-szervező előké­szíti az utazásokat, jegyeket vásárol, múzeumlátogatásokat szervez. A jeles ünnepekre képeket, ismeretanyagokat helyez a négy méter hosszú reklámfalra. Pedagógus­sportnapot, teniszversenyt hirdet. A gyerekek körében rendkívül nagy népszerűség­nek örvend a makettkészítés. Szavalóversenyekre is ő ké­szíti fel a gyerekeket. Örömmel csinálom — Nyáron sem lehet lazí­tani — zsörtölődik mosolyog­va a szervező. — Ilyenkor is van program éppen elég. A videofilm-vetítés ekkor a legnépszerűbb. Azt hiszem, ezt a repertoárt bővíteni már képtelenség. Sokszor hét végére összpontosul a munka. Ezt nem fizetik ki, ha tudom, lecsúsztatom. Ne­hezíti a munkámat, hogy két iskola tartozik hozzám, de örömmel csinálom, mert lá­tom a mosolygós arcokat. Így néz ki Mátraterenyén a szabadidő-szervezés 1988- ban. Ha az emberek nem is, a gyerekek azért rendelkez­nék szabad idővel. Igaz. szá­mukra is figyelmeztető a ter­helés növekedése, de italán közülük kikerülhet egy olyan szabadidő-szervező, aki majd a felnőtteknek szervez. Ádám Tamás Fotó: Rigó Tibor i. r V

Next

/
Thumbnails
Contents