Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
2 NOGRAD 1988 DECEMBER 14., SZERDA Szóvivői tájékoztató OrczánayiilÉsi Mzottságottárgyallak Jogbiztonság az állampolgárok számára (Folytatás az 1. oldalról.) Egyesült Államokban, Kanadában, illetve a legutóbb Franciaországban is, ahol olyan magyarokkal is találkozott Grósz Károly, akik immár négy évtizede gyakorlatilag minden «kapcsolatukat megszakítottak Magyarországgal. Különösen nagy szerepet vállal a kapcsolattartásban a Magyarok Világszövetsége. Munkájának továbbfejlesztésében célszerű lenne a társadalmi jelleg erősítése. Hasznos lenne, ha a szervezet egyfajta híd szerepét töltené be a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek és a „külföldön élő magyarság” között. A szóvivő elmondta azt is, hogy bizonyos adminisztratív korlátok még mindig hátráltatják a külföldön élő magyarok hazalátogatását. Ezeket az idegenrendészeti korlátozásokat mihamarabb le kell építeni, megkönnyítve ezzel a kint élők magyarországi látogatásait, illetve a végleges hazatelepülésüket. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a harmadik generációs magyarokkal való kapcsolattartásra is. Származásuk gyökereit kutatva, közülük mind többen vállalják magyar identitásukat. Sokat profitálhatna a magyar gazdaság, a magyar tudomány, ha erősödnének azok a szálak, amelyek a külföldön élő szakembereket, kutatókat, kulturális személyiségeket A földrengés sújtotta Örményországba kedden küldte el a Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányát, amely antibiotikumokat és egyszer használatos injekciós fecskendőket, s tűt tartalmaz 2 millió forint értékben. A segélyszámla 7 millió forintját felhasználó következő küldemény csütörtökön különrepü- lővel — melyet a MALÉV térítésmentesen bocsát a Vöröskereszt rendelkezésére — indul a katasztrófa színhelyére, albuminnal (véralkotó Berecz Frigyes ipari miniszter kedden megtekintette a lencsehegyi bánya föld alatti munkahelyeit, a többórás bányajárásra elkísérte Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára is. A bányabeli látogatás után az ipari miniszter tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a mostani látogatása nincs szoros összefüggésben a sajnálatos tragédiával, mert a programról már szeptemberben megállapodtak a Dorogi Szénbányák vezetőivel. A körülményeket figyelembe véve természetesen sok szó esett a december 4-i katasztrófáról is. A miniszter elismeréssel adózott a bányászok helytállásának, hogy a mindenkit lelkileg is megrázó szerencsétlenség ellenére fegyelmezetten tesznek eleget kötelezettségeiknek. A robbanás okainak kivizsgálásáról szólva elmondta, hogy az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének irányításával folyik a munka. A pártatlanság érdekében három egymástól függetlenül működő kutatóintézetet, illetve egyetemet is bevontak a robbanás színhelyéről származó különféle anyagminták elemzésébe. Berecz Frigyes hangsúlyozta: a mostani látogatása jó Magyarországhoz fűzik. A Magyarok Világszövetsége mellett ebben sok más szervnek is feladata van. A jövő évi jeles ünnepeket áttekintve, a Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a március 15-ei megemlékezésekben a különféle alternatív szervezetekre is számít. Várják őket a rendezvény társadalmi előkészítő bizottságában is. „Március 15' ét senki nem akarja kisajátítani, az minden progresszív gondolkodású magyar ünnepe” — szögezte le a szóvivő. Egyben, utalt árra is, hogy a testület ülésén felmerült: március 15-e legyen munkaszüneti nap. Erről azonban bővebb felvilágosítást egyelőre nem adott. Ami május 1-jét illeti: amennyiben az együttműködő partnerek ezzel egyetértenek, nagygyűléssel emlékeznek meg az ünnepről. Major László végezetül elmondtál, hogy a pártközpont támogatja azt a — számos alapszervezet által szorgalmazott — kezdeményezést, hogy nyújtsanak segítséget az örményországi földrengés károsultjainak. Az önkéntes felajánlásokat a Magyar Vöröskereszthez juttatják el. A szóvivő ezután az újságírók kérdéseire válaszolt. A Népszava munkatársa arról érdeklődött megtarthatja-e egyéb funkcióit — például képviselői mandátumát — az az pártvezető, rész), élelmiszerrel, gyermek- tápszerrel és antibiotikummal. A továbbiakban a Magyar Vöröskereszt élelmiszert, gyógyszert és gyógyászati felszerelést kíván eljuttatni a tragédia túlélőinek. A KISZ Központi Bizottságához számosán fordultak azzal a kéréssel, hogy felajánlásaikat juttassák el a katasztrófa sújtotta területekre. A Magyar Vörösalkalom volt arra, hogy beszélgessen a bányászokkal, a vállalat vezetőivel, megismerje mind a dolgozók gondjait, mind a vállalat gazdasági problémáit. Azt tapasztalta, hogy a bányászok érthetően türelmetlenek, sokat foglalkoztatja őket az ország nehéz gazdasági helyzete, s nem utolsósorban saját kereseti viszonyaik. A dolgozók különösen a személyi jövedelemadó rájuk háruló terheit sérelmezik. Ügy ítélik meg, hogy ennek az adózási módnak teljesítmény-visszatartó hatása van. Ennek kétségtelenül sajátos optikát ad az a körülmény — mondotta a miniszter — hogy az elszámolási lapon kiírt bruttó jövedelem lényegesen magasabb összeget láttat, mint ameny- nyit a bányászok kézhez kapnak. Ilyen körülmények között nehéz megértetni velük, hogy a nettó kereset arányban áll teljesítményükkel. Ennek ellenére a személyi jövedelemadózást, s az ebből eredő elégedetlenséget a kormányzatnak figyelembe kell vennie és mélyrehatóan kell elemeznie. A hazai szénbányászatról általánosan szólva Berecz Frigyes kifejtette: a kétségek ellenére is van jövője az ágazatnak. Hazánkban 200 évre elegendő szénvagyon rejlik a földben, de a jelentős menyakitől a tagság megvonta a bizalmait. A szóvivő válasza: ha valóban komolyan vesiszük a jogállami sag kiépítését, akikor abszurddá válik az a követelés, hogy mindenhonnan automatikusan hívják vissza azt, aki egy szervezetben elveszti valamely tisztségét. A pártós az állami élet különválasztásának igénye sem indokolna egy ilyen mechanizmust. Szóba került az is, vajon a Politikai Bizottság állást kíván-e foglalni az MSZMP- ből kizárt párttagok ügyében. A szóvivő Leszögezte: a testület ennek még a látszatát is el akarja kerülni, hiszen a kizárások felülvizsgálatáról a szervezeti szabályzat értelmében kizárólag a kongresszus dönthet, mint legfelsőbb fellebb- viteli fórum; illetve a KEB felülbírálhatja korábbi döntését. A Központi Bizottság apparátusának átszervezésével, leépítésével kapcsolatos érdeklődésre Major László elmondta: a testület mostani ülésének személyi döntései nem tartoznak az apparátust érintő határozatok sorába. A Központi Bizottság még tárgyalja az apparátus szervezeti felépítésével összefüggő teendőket. A cél az, hogy március 31- ig kezdjék meg működésüket a KB kötelékében megmaradó új osztályok. Addigra kell a tervezett 8—10 százalékos csökkentést végrehajtani. (MTI) kereszt felhívásához csatlakozva a KISZ KB intézőbizottsága kéri mindazokat, akik segíteni szeretnének a bajba jutottakon, hogy jelentkezzenek véradásra bármelyik véradó állomáson. Azok, akik anyagiakkal támogatni tudják a katasztrófa károsultjait, a számlára — a Vöröskereszt számlaszáma: MNB 325-90171-8147 — fizessék adományukat, „az örmény károsultak részére” megjelöléssel. (MTI) nyiségből csak a gazdaságosan kitermelhetőt szabad kiaknázni. Ezért határozta meg a gazdaságossági küszöböt a terv- gazdasági bizottság. Ami a dorogi bányászkodást illeti, ez megfelel a gazdaságossági követelményeknek, itt 20 százalékkal olcsóbban termelnek az elfogadott határértéknél. ☆ Neuberger Antal, az Országos Bányaműszaki' Főfelügyelőség elnöke kedden délután az alábbi nyilatkozatot adta: minden jel arra mutat, hogy Lencsehegyen szénporrobbanás okozta a tragédiát. Erre utalnak azok a vizsgálati eredmények, Nagy részvéttel kísérték kedden délután utolsó útjára a dorogi temetőben Farikas László 30 éves vájárt, a lencsehegyi szerencsétlenség tizenharmadik áldozatát. A feliravatalozott koporsónál dísziegyenruhás hányászok álltaik őrséget. A gyászoló hozzátartozók között ott voltaik a lencsehegyi munkatársak, a Dorogi Szénbányák, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az ország valamennyi báAz MSZBI ügyvezető elnökei a megújulásról (Folytatás az 1. oldalról.) nökségnek operatívabb munkát kell végezni. A különböző körök szerveződési lehetőségeit is biztosítani kell, s nem kizárt az egyéni tagság sem. A városokban és a megyékben továbbra sincs szükség testületekre, hanem olyan koordinációs bizottságok kellenek, amelyeknek tagjai a legfontosabb társadalmi elfoglaltságnak tekintik az MSZBT-s munkát. A saját munka fejlesztése mellett erősíteni kívánja az MSZBT a kapcsolatait más politikai és tömegszervezetekkel is — magatartásuk, szemléletük alapján. A vitában szót kérők egyértelműen erősítették az MSZBT törekvéseit. Hozzátéve: a munkastílus változtatása mellett nagyobb fel- készültségre van szükség. Politizálni csakis így lehet, nemcsak a gyűléseken, hanem az utcán, a munkahelyen, sőt a sporttelepen is. S ahogy elhangzott a tömegkommunikációban megjelenő szélsőségek miatti bírálat, úgy azt is megfogalmazták a napilapok árának emelése kapcsán: akinek a reggelije volt az újság, az kénytelen megválni a sajtótól. Támogatták azt a célkitűzést, hogy pezsgőbb legyen az elnökség munkája, s sürgették, hogy ez a testület jobban vegye igénybe a munkabizottságokat. Szóltak a rétegmunkáról, a vállalati kapcsolatokról, több segítséget, segédanyagot igényeltek a helyi munkához. Indítványozták, hogy az MSZBT elnökségének legközelebbi ülése foglalkozzon az Örményország; tragédia, a földrengés áldozatai segítésének lehetséges módjaival. Erre konkrét megyei példák is elhangzottak, hiszen a BRG szécsényi gyára, a balassagyarmati kábelgyár, a Romhányi Építési Kerámiagyár tagcsoportjai — például véradással — máris tettek lépéseket. amelyeket a Mecseki Szénbányák kutatóintézetében végeztek. Itt ugyanis a lencsehegyi szénpormiintákat elemezték és kísérletekkel határozták meg ennek robbanásveszélyességi fókát. Most már az is bizonyosnak látszik, hogy a szénpor be- robbainását az előírástól eltérő robbantási mód váltotta ki. A vizsgálatsorozatok különféle fázisairól, a laboratóriumi eredmények szintéziséről, a tanúk vallomásai nyomán alkotható következtetésekről részletes jelentést készít az Országos Bányaiműs'ziafci Főfelügyelőség a Minisztertanács részére. nyavállalatának képviselői. Eljött a végső búcsúra a Tatabányai Bányaipari Aknászképző Szakközépiskola 120 hallgatója is, a fiatal bányász halála előtt ebben az iskolában folytatta tanulmányait, a.kn ászképesítést akart szerezni. A búcsúszavak után a bá- nyászhiranusz hangjai mellett engedték le a koporsót a sírba, amelynek hantját koszorúkkal, virágcsokrokkal borították be a gyászolók. (MTI) Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága — kedden a Parlamentben tartott ülésén — állásfoglalásában indítványozta: az Igazságügyi Minisztérium 1989. február 15-ig készítse el a politikai pártok alapításáról szóló törvénytervezetet, s ennek társadalmi vitáját követően, a tapasztalatokat hasznosítva a jövő év első felében kerüljön az Országgyűlés elé a törvényjavaslat. A testület — a késő délutáni órákig tartó ülésén — megvitatta az 1989. évi költségvetés ifjúsági és sportpolitikai előirányzatait, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításával kapcsolatos törvénytervezetet. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg az alkotmány módosításáról szóló törvénytervezetről, valamint a társadalombiztosítási alapról szóló törvény-, javaslatról. Kilényi Géza igazságügy- miniszter-helyettes az alkotmányozási munkálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a társadalomban zajló reál- politikai folyamatok felgyorsultak, az élet túllépett a jogi szabályozáson, ezért van szükség arra, hogy még az új alkotmány törvényerőre emelése előtt megalkossák az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényeket. A gyülekezési jog nem az állam által nyújtott kegy, hanem alapvető szabadságjog — emelte ki, de hozzátette: a Berdár Béla elnökletével kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg Raft Miklós államtitkárnak, a Minisztertanács Hivatala vezetőjének előterjesztésében az újonnan létrehozandó Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi M misztériumról. Az ezt követő vitában Cse- lőted László (Pest m.) és Balogh László (Pest megye) kifejtette, hogy a terület- és településfejlesztési ügyek feltétlenül egy tárcához, a m őst a ni Bel ügy mi mi sztéri umhoz kerüljenek, s kapjanak súlyuknak megfelelő szerepet. Király Zoltán (Csongrád megye) üdvözölte, hogy az új minisztérium létesítésével megszűnik az a tarthatatlan helyzet, amely szerint egy szolgáltatóvállalat, nevezetesen a posta államigazgatási hatósági jogosultságokkal is rendelkezik. Véleménye szerint mindenképpen szükséges, hogy mihamarabb a parlament elé kerüljön aiz új postatörvény. A bizottság elnöke a vita összegzéseként megállapította, hogy a testület az elhangzott javaslatok figyelembevételével tudomásul veszi az előterjesztést, de egyúttal indokoltnak tartja, hogy a Belügyminisztérium neve az új funkciók átvállalásával egyidejűleg, és azokra is utalva, megváltozzék. Ezt követően Békési László pénzügyminiszter-helyettes tartott tájékoztatót a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetésének irányelveiről. A miniszterhelyettes a többi között kiemelte, hogy jövőre az oktatásban, a közművelődésben és az egészségügyben jelentős béremelések várhatók. Április elsejétől 40%-os béremelést kapnak a közművelődési dolgozók. Rendezik az egészségügyi dolgozók túlóra- és ügyeleti díjait, január 1-jétől 30—30 százavilágon mindenhol bizonyos korlátok közé szorítják ennék a jognak a gyakorlását. A törvénytervezet alapkoncepciója nem a tiltásra épül, de tartalmaz olyan korlátokat, amelyek a Büntető- törvénykönyvből, illetve a Magyar Népköztársaság önként vállalt nemzetközi kötelezettségeiből fakadnak. A szabályozás;, azon túl, hogy megszünteti a jelenlegi joghézagot, megszabja a hatalom korlátáit, s ugyanakkor jogbiztonságot teremt az állampolgárok számára. A képviselőknek az 1989. évi költségvetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kol- larik István pénzügyminiszter-helyettes kifejtette: az ország külső és belső egyensúlyi helyzetének romlása csak úgy kerülhető el, ha a költségvetés deficitje nem haladja meg a 20 milliárd forintot. Figyelmeztetett arra, hogy az adózás utáni vállalati jövedelem 30 milliárd forinttal több lesz az idén a tervezettnél. Így a jövedelemközpontosítás jövőre csak 55 százalék körül alakul, ugyanakkor a szociálpolitikában, az egészségügyben, a kultúrában, az oktatás és a sport területén az állami feladatok nem csökkennek. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetési előirányzatairól szóló tövényjavas- latot többségi szavazattal elvetette. lékkai növekednek ezek a pótlékok. Május 1-jétől néhány egészségügyi hiányszakmában — egyelőre még bizonytalan mértékű — béremelés lesz. A pedagógusokat szeptember 1-jétől részesítik központi béremelésben, előtte azonban az ő túlóradiíjaikat is rendezik. A pén zü gyimii niszter-helyet- tes utalt arra is, hogy ha a költségvetési program egyik változatát sem fogadja el a parlament, akkor január 1- jé-től kényszerfinanszírozással működne a magyar költségvetés, s ez a döntésképtelenség azzal is járna., hogy a nemzetközi bizalom meginog Magyarország iránt, ami drasztikusan rontaná hitellehetőségeinket. A településfejlesztést, valamint a környezetvédelmet érintő költségvetési tervekről — az írásos előterjesztés mellett — Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Zsuffa Ervin környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket. Mindezekből kitűnt, hogy a tanácsok 1989-ben 234,4 milliárd forinttal gazdálkodhatnak ennek mintegy hetvenhét százalékát működési, fenntartási célokra, alig húsz százalékát beruházásokra, 3,8 százalékát vállalati gazdálkodó szervezetek támogatására, ezen belül is elsődlegesen lakóházfenntartásra fordítják. A vitában számos képviselő — így például Győrffy László (Vas megye) — adott hangot annak a véleményének, hogy nem tartják eléggé progresszívnek a költség- vetést. Horváth Miklós (Fejér megye), Sasvári József (Komárom megye) szorgalmazta, hogy végre hangozzanak el konkrét, abszolút értékű számok arról, hogy valójában mekkora a védelmi kiadások tervezett csökkentése. Erre a kérdésre a későbbiekben Békési László reagált, s elmondta, hogy a csökkenés reálértéke hat- milliárd forintnak felel meg. Magyar segély Örményországnak Minden jel szerint szénpnrrnbbanás volt Lencsehegyen Berecz Frigyes látogatása a bányában Gyászszertartás Dorogon Jelentős béremelések várhatók az oktatásban, közművelődésben és egészségügyben
