Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-12 / 295. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 293. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. DECEMBER 12., HÉTFŐ Nyilvánosság, demokrácia, szocializmus (3. oldal) Vízállásjelentés a háttérből (5. oldal) Pontvesztés a kilencvenedik percben (7. oldal) Befejeződött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Vili. kongresszusa A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Vili. kongresszusa szombaton Budapesten, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának azékházá- ban megkezdte munkáját. A kétnapos tanácskozáson mintegy 200 küldött tekintette át a szövetség ötévi tevékenységét, a hazánkban élő mintegy 110 ezer szlovák nemzetiségi lakos helyzetét, nemzetiségük, létével összefüggő problémákat. A kongresszus megnyitóján részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A küldőitek előzetesen megkapták a szövetség országos választmányának írásos beszámolóját, a szövetség működéséről. Az előterjesztéshez Jakab Róbertné, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Pozsgay Imre a készülő nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban szólt arról, hogy az elvi politikára való hivatkozás nem old föl az alól a kötelezettség alól, hogy a törvényben és a gyakorlatban egyaránt a nemzetiségeknek megfelelő garanciákra van szükségük. A kisebbségeknek a többségi nemzetnek segítenie kell, és ez nem lehet egyfajta áldozat, hanem jól felfogott közös érdek. A hazánkban élő nemzetiségek nem elégedhetnek meg egy olyan törvénnyel, amely csakis az állami jó szándékot fejezi ki, A törvénynek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a benne foglalt jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket is, azokat mintegy kikényszerítve az államtól. A magyar társadalomnak is érdeke, hogy a 'magyarországi nemzetiségek megőrizzék anyanyelvűket, kultúrájukat, nemzeti-nemzetiségi identitásukat, elégedettek legyenek, s ne kényszerüljenek asszimilációra. Ezt hangsúlyozta Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VIII. kongresszusának második napján. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözletét tolmácsolva elmondta: a népfrontmozgalom minden erejével munkálkodik — s ha szükséges, küzd — azért, hogy a hazai nemzetiségek jogai megvalósuljanak, s az egyik legégetőbb probléma, az anyanyelvoktatás gondja rendre megoldódjék. A vitában felszólalók többsége a szlovákság nemzetiségi létével összefüggő tennivalókra hívta fel a figyelmet. Elégedetten állapították meg, hogy a szlovákok lakta megyékben — Nógrádban például — az állami szervek központi intézkedést nem várva támogatják a nemzetiségi oktatást. Megjegyezték a felszólalók, hogy a helyi szervek a szlovák nemzetiség számos jogos igényét kielégíthetnék jelentősebb költségek nélkül is, csupán több gondoskodással. Szóvá tették: a szlovák anyanyelvoktatás feltételei nem fejlődtek a szükséges mértékben az előző kongresszus óta. Az öt évvel ezelőtt felvetett problémák közül számosat még mindig nem oldottak meg. Lehetővé kellene tenni szlovák színház létesítését Békés megyében — ahol a hazai szlovákok 60 százaléka él , és a szlovák művészeti csoportok kulturális kőrútjait — mondották. Hagyományápoló csoportjaik ugyanis anyagi eszközök hiánya miatt csak kevés szlovák településre juthatnak el. (Folytatás a 2. oldalon.) A Hogröd Volánnál Jól jövedelmez az Ipari tevékenység Szerkezetváltás, piacorientáltság, több láibon állás —, talán a legtöbbet emlegetett kifejezések (óhajok?!) a magyarországi gazdálkodó szervezeteknél manapság. Akik eleget kivánnatk tenni a gazdálkodási követelményeknek, azoknak e fogalmaikat szem előtt tartva, a szigorú gazdasági szabályozók figyelembevételével kell tevékenykedniük. Nincs ez másképp a Nóg- rád Volánnál sem, a kifejezések rangos helyet foglalnak el az újonnan írandó „szótárban”. S, ami ennél fontosabb, intézkedések és eredmények jelzik az e szellemben történő munkálkodást. Természetesen ezek elsősorban a fő tevékenységi körökben — személyszállítás, árufuvarozás —- jelentkeznek. A járműtípusok megválasztásában, a piaci igények rugalmas, gyors, pontos kielégítésében, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások körének bővítésében, de a Vállalat egész tevékenységében is tetten érhetőek. A vállalaton belül ezt ipari tevékenyég gyűjtőnévvel illetik, mely az utóbbi időben egyre jelentősebbé válik. Termelési értékét, darab- számát tekintve kiemelkedik a fékdobgyártás. A vállalat műhelyeiben az Ikarus, a Rába, a Skoda és a Liaz típusú járművekhez készítenek első és hátsó fékdöbokat, ez évben várhatóan 15 ezret. A hozzá való fékdoböntvényt a soroksári vasöntöde szállítja, amely részvénytársaságot alakított a Nógrád Volánnal. A korszerű gépeikkel felszerelt műhelyekben az alapanyagot készre, méretre munkálják. Több korszerűsítés történt az utóbbi időben, mintegy 10 millió forintos költséggel, a termelés csaknem 50 százalékos felfutását eredményezve — főképp a szállítást kulturáltabbá tevő műanyag alapanyagú korrózióvédelem bevezetése révén. A termékek piaca biztos: nemcsak a társ Volán-vállalatoknak szállítanak, hanem más gépjárműparkkal rendelkező cégek is rendelnék. A fejlesztés folytatása indokolt, mert a feltételek adottak ahhoz, hogy ne csak a hazai, hanem a tőkéspiacra is kijusson a termék. Elkészült 300 darab olyan fékdob, mely várhatóan a szigorú nyugat-európai szabvány követelményeit is kielégíti. A másik nagy termékcsoporthoz a függő" és rugó- csaipszegek, perselyek, lengőcsavarok tartoznak, melyék az országban közlekedő legtöbb gépkocsitípushoz készülnek, E körben is dinamikus a termelésnövekedés: idén a tavalyitól csaknem 20 százalékkal többet gyárt ezekből a Nóg- rád Volán. Az ipari tevékenységen belül az említetteken tál is több elgondolás, terv, illetőleg már megvalósított elképzelés van. Sok ötletet a kényszer, az alkatrészellátás hiányossága pattant ki. Évekkel ezelőtt így indult a féfcdob- és csapszeggyártás, így kezdték meg nemrégiben a selejtezett gépkocsik bontását, a használható, illetőleg még felújítható alkatrészek tárolását, ismételt felhasználását, értékesítését. Űj termék kibocsátását is tervezi a vállalat. Megvásárolta a lépcsőházakban és a szabadban elhelyezhető levélszekrények gyártási jogát. Az ízléses műanyag dobozok piacát elsősorban nyugaton keresi — biztató jelekkel — a vállalat. A Nógrád Volán termelési értékének mintegy 5 százalékát jeleníti az ipari tevékenység, de fontossága ezen túlmutató: a termelés jövedelmezősége jó, továbbá hiányt pótolnak vele. A „nincs” mindig drága, és mindig üzletet jelent. S, nem utolsósorban ezek a termékek is magukon hordozzák a vállalat immár közismert emblémáját. Ezüstvasárnap: Sok nézelődő, mérsékeltebb forgalom Mióta világ a világ, a kereskedő eladni akar. Ezüstvasárnapon oly módon, hogy pihenés helyett kinyit, megkönnyítendő a karácsonyi bevásárlást. Az idén azonban mintha jobban fognánk a kevesebb pénzt — ezt bizonyítják az első benyomások. — A tavalyitól mérsékeltebb, 10—15 százalékkal kevesebb a forgalmunk — mondja Vallus István, a pásztói Áfész-éruház igazgatója. — Az a tapasztalatom, hogy megfontoltabb a vásárlás. A műszaki osztály ugyan egyedül eladott 200 ezer forint értékű árut, igen sokan azonban a kisebb értékű ajándékokat keresik. „Többre számítottam” — ezzel kezdte a szécséhyi Skála Áruház titkárságának dolgozója, Atovics Lászlóné is. Két órával a nyitás után 411 ezer forintot gyűjtött össze, a tapasztalatok szerint azonban nagy a kereslet az apróbb cikkek iránt, sok a nézelődő. A kereskedői fogással élve sok cikket, például a bébi-, lányka-, és kamaszdzsekiket, 18-astól 40-es méretig a téliesített cipőket, egyes gyermekpulóvereket, -ingeket és -nadrágokat kedvezménnyel kínéinak. S a mai nézelődőket látva Ato- vicsné azt mondja: bízunk az aranyvasárnapban. Keresztényi Józsefné a Pécskő Üzletházban 997 ezer forintot „számolt össze”, szemben a tavalyi 1,3 millióval. A forgalomról érdeklődő igazgató vigasztalta: a mai körülmények között ez is szép, hiszen nem volt fizetésnap. Š mi volt a sláger? — Kitűnt a konfekcióosztály, ahol bőrárukat kínáltunk, 30 százalék kedvezménnyel. A kereskedőket már a tudósító is vigasztalja, hiszen a Centrum Áruház kereskedelmi igazgatóhelyettesétől, Talonná Godó Judittól is azt hallja: az egymillió forintos forgalom kettőszázezer forinttal marad el a tavalyitól. Azért ez sem csekélység: — Általában egy hétköznapi teljes nyitva tartás ideje alatt adunk el egymillió forintért árut, most ezt négy és fél óra alatt sikerült elérni. Sokan vásároltak lakástextilt, osztrák hótaposókat, férfiinget, -pantallót. S ami meglepő: a gyermekbolt forgalma a tavalyi felét sem éri el. — A megrendelt játék nagy része nem jött meg az ezüstvasárnapra. Közismert a vásárlók előtt, hogy holnaptól adunk engedményt a gyermeklábbelikre, s a várakozó álláspont befolyásolhatta az üzletet. Meglehet, s meglátjuk aranyvasárnap. A kereskedőkkel együtt: tényleg ké- vesebb-e, jobban fogjuk-e a pénzt? kelemen (szöveg) kulcsár (kép) riportja Tudományos tanácskozás a politikai szocializációról A politikai szocializációról és politikai képzésről kezdődött vasárnap ötnapos tudományos tanácskozás Budapesten, az Újvárosháza dísztermében. Az MSZMP KB társadalomtudományi intézete, a politikát főiskola, valamint a Nemzetközi Politikatudományi Társaság (RCPE) együttes rendezvényén több mint tíz ország hatvan politológusa és szociológusa vesz részt, A tudományos tanácskozás résztvevőit Szegvári Péter, a Fővárosi Tanács vb-titká- ra üdvözölte. Ezt követően Bernhardt Claussen, a hamburgi egyetem professzora, az RCPE elnökségének tagja tartott bevezető előadást. Elmondotta, hogy a politikai szocializáció és a politikai képzés kutatáséiban a különböző országok szakemberei keresik a nemzetközi együttműködés lehetőségei t. A budapesti tanácskozás résztvevői ezért eszmecserét folytatnak majd a hosszú távú kutatási együttműködés kialakításáról. A szakemberek mindkét témában kezdeményezik egy nemzetközi ösz- szehasonlító vizsgálat megszervezését. A megnyitó után Andics Jenő, az MSZMP KB agitáció« és propagandaosztá- lyának vezetője tájékoztatta a résztvevőket a hazánkban végbemenő politikai, gazdasági és ideológiai folyamatokról. Részletesen szólt arról, hogy a politikai képzés hazánkban hosszú ideig a létező viszonyok elfogadására ösztönözte a fiatal generációt. Ez a gyakorlat, a társadalom pluralizálódása következtében a nyolcvanas években már elfogadhatatlan, ezért szükségessé vált a politikai képzés megújítása. Andics Jenő hangsúlyozta, hogy a magyar politikai rendszer változásának számos alapkérdése még nyitott, s ez befolyással lesz a politikai képzésre is.
