Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

J. 1988. DECEMBER 9., PÉNTEK NÖGRÄD 3 Növekvő export, nagyobb nyereség Mitől lehet még több bért? Dki ad magára valamit... Előzetes mérleg Szécsény térségének üzemeiből Szécsény térségének gaz­dálkodó egysége; döntő több­ségükben eleget tesznek a velük szemben támasztott idej kötelezettségeknek — állapította meg Valkár Béla titkár a szécsényj pártbizott­ság legutóbbi ülésén, mérle­gelve a várható teljesítmé­nyeket. A gazdálkodásban ugyan nem következett be látványos előrelépés, mégis pozitívum, hogy a nyereség 4—5 százalékkal lesz több a vártnál. Az ipari üzemek termelése összességében a terveknek megfelelő. A szécsény; Ép- szövnek sikerült behoznia a lemaradást és túlteljesíteni éves előirányzatát. Ezzel szemben a BRG helybeli gyára létszámhiány, a házi­ipari szövetkezet értékesítési nehézségek miatt elmarad a programtól. Több kollektíva még jobb eredményt érhetne el, ha tökéletesebben alkal­mazkodna a piaci igények­hez. De mivel ez nem kö­vetkezett be, néhány helyen magasak az eladatlan kész­letek. A szervezetek exportja nö­vekedett, melyben közreját­szik a helybeli tejüzem ki­vitele. Ám a külföldi értéke­sítés összetétele miéglsem megfelelő, hiszen a termékek háromnegyedét rubelért ad­ják el a gyártók. Kevés a tőkésországoikban is jó áron forgalmazható áruk aránya. A gyártmányok kor­szerűsítésre szorulnak, de ezen a téren alig tapsztal- ható előrelépés. A mezőgazdasági üzemek ■terv teljesítésében jelentős szóródásra lehet számítani. Lesz olyan termelőszövetke­zet. amelyik 120 százalékkal zárja majd az évet, s akad, amelyik csak 90 százalékot könyvelhet el. Az alaptevé­kenység nem éri el a terve­zettet, míg az ipari termelés növekszik tavalyhoz képest. Ez utóbbi adja egyébként a tsz-ek árbevételének 70 szá­zalékát. A növénytermesz­tésben minimális, az állat- tenyésztésben nagyobb lesz a programhoz viszonyított le­maradás. Az ipari és a mezőgazda- sági üzemek, a szövetkeze­tek egyaránt nagyobb gon­dot fordítottak a költség- gazdálkodásra. Egyes termé­kek előállításának gazdasá­gossága javult. Fegyelme­zettebbé vált a bérgazdál­kodás, a kifizetett bérek és az elért teljesítmények a korábbinál jobban össz­hangban vannak egymással. Ezzel együtt is igaz. hogy az üzemekben nem sikerült lé­nyegesen fejleszteni az érde­keltségi rendszert. A gazdálkodási folyamat kívánatos irányú megváltoz­tatásának gátja1 az is, hogy nincsenek meg a személyi feltételek a termékszerkezet 'korszerűsítéséhez. A munka­erő minőségi összetétele a régi maradt, a dolgozók fele segéd- és betanított munkás­ként keress kenyerét. Már­pedig kellő szakmai tudás híján az üzemek képtelenek lesznek meghonosítani a ma­gasabb színvonalú termelési kultúrát. Takarékszövetkezet Magyarnándorban Faluházat vásárolnak A kultúra támogatása nem minden vállalatnak, cégnek szívügye, néhol megtűrik, elviselik. Szűk látókörrel nem ismerik fel jelentősé­gét. Nem termelő szféra, ezért sok helyütt háttérbe szorul. Pedig aligha vitat­ható, hogy a befektetett tő­ke busásan kamatozik. Ezen vezetők vállrándítása a kultúra hallatán megVnagya. rázhatatlán. Még akkor is elgondolkoztató, ha a gazda­sági szorítások, szinte meg­fojtanak néhány vállalatot. Szerencsére kivételek min­dig vannak. így megyénkben is léteznek mecénások. Gondoljunk csak például a szécsényi, a karancslapujtői, a nagybárkányi termelőszö­vetkezetre, a Pásztói és a Magyarnándori Állami Gaz. daságra. Valamennyi élén agilis, tehetséges ember a vezető. Világosan látják, hogy a kultúra támogatása nem kidobott pénz. Bizo­nyára a felsorolás csonka, de most nem is a számsze­rűség a lényeg. Figyelemreméltó a ma­gyarnándori Cserhát Vidéke Takarékszövetkezet támo­gatási rendszere. Holes Im­re elnök felismerte a kultú­rában rejlő lehetőségeket. A kultúra támogatása 1986-tól rendszeres. A szövetkezet 50 ezer forinttal támogatta a, berceli, nézsai. szandai, cser- hátsurányi, őrhalmi és a hu- gyagi iskola videoprogram- ■ját. Ugyancsak ennyi összeg­gel járult hozzá a magyar­nándori és a szügyi iskola építéséhez. A gyerekek ké­sőbb — lehet — a szövet­kezet tagjai lesznek, mond­ják a magyarnándoriak. Tervezik, hogy segítséget nyújtanak irodalmi kiadvá­nyok megjelentetéséhez is. Az elnök rezignáltan em­líti, hogy Terényben, a tanács nem tudta megvásá­rolni a faluházat, mert 40 ezer forint hiányzott. Pe­dig, ha időben értesülnek róla, örömmel pótolták vol­na a hiányzó összeget. Saj­nos, azóta már lebontották a kiszemelt házat. Egyéb­ként Holes Imre határozott szándéka, hogy Örhalomban kialakít egy faluházat. Ha csak az átutazókat kalku­lálja be a látogatók közé; már megéri a kiadás. Alapítványokban is gon­dolkodnak a takarékszövet­kezetnél. Fontolgatják a legjobb balassagyarmati középiskolás évenkénti ju­talmazását. A. T. Nem hiába bíztak Búzát Svájcba, lucernamagot Svédországba A Mátraaljai Állami Gaz­daság igyekszik minél elő­nyösebben értékesíteni meg­termelt mezőgazdasági ter­mékeit. Ebben az évben, az AG- ROKER segítségével először sikerült jó üzletet kötniük ta­karmánybúza eladására. A 200 vagon termény mázsájáért többet kapnak, mint ameny- nyi a jövő évi felemelt, el­sőosztályú gabona felvásár­lási ára. Egyébként a takar­mánybúza egyszerű étkezé­si igényeket is kielégít. A megrendelő svájci cég va­lutával fizet. Ez az előnyös üzletkötés kétmilliós több­letjövedelmet jelent a gaz­daságnak. Bár az elmúlt évben mély­ponton volt a mustár érté­kesítése, a gazdaság vezeté­se bízott a piac előnyös vál­tozásában, ezért nem állt le termelésével. Hogy jól tet­te, azt az idei év bizonyí­totta. A Mátradrogon ke­resztül 23 vagonra valót ér­tékesítettek a nyugati pia­cokon, az egy évvel ezelőt­tinek a duplájáért. Hasonló meggondolásból kifejezetten tőkésexportra termelték a lucernamagot. A négyéves telepítésű táb­lák egy részéről az idén elő­ször 134 mázsa exportképes lucernamagot szállítottak Svédországba. A lucerna mázsánként! ára 200 dol­lárnak megfelelő forint. A svéd megrendelővel kötött szerződés 4 évre szól. — Nem panaszkodok, mert ezzel csak az idő te­lik el, a gondokat viszont úgy is nekünk kell megol­dani. Azt viszont határozot­tan állítom, hogy nemeseik én, hanem a kollektíva is jobban érzi magát, mint az év elején, amikor sok kér­dőjellel kezdtük az eszten­dőt. Úgy néz ki, hogy nyu­godtan várhatjuk az évzá­rást, készíthetjük elő a jövő esztendőt — foglalja tömören össze az idei év lényegét Fürts Pál, a Fémbútoripari Szövetkezet elnöke. Van ázsiójuk A szövetkezet korábbi jó hagyományait megőrizve, erőteljesen növelte tőkés­exportját. Megtehette, mert termékeivel korábban kivív­ta a hírnevét. Gyakorlatuk szerint az a szövetkezet, aki ad magára valamit, a tőkéspiacokon kívánja meg­mérettetni magát. Példa rá a nemrég lezajlott kölni szakkiállítás és "Vásár, ahol a szövetkezet is bemutatta termékeit. Az ottani üzlet­kötések tanúsítják, hogy fémbútoraiknak van ázsió­juk. A- kínálati piac ellenére, jövőre a tervezett 400 mil­lió forintos árbevételből 40 százalékot képvisel majd a tőkésexport. Ez azért érté­kes, mert például egy dollár előállítása johb az országos átlagnál. Egyébként a Hun- garocoop és a Generálim- pex közreműködésével bo­nyolítják le tőkésüzleteiket. A szerződések megkötésénél mindig jelen vannak a szö­vetkezet vezetői. Eddig 1989-re 100 millió forint ér­tékben vállalkoztak gyer­mekkocsik előállítására. Az angol vevő 250 ezer székre jelentette be igényét. — Az export jó része a rétsági üzemből került ki — egészíti kj az előbbieket Kovács Gergely, a helyi üzemegység vezetője. — Az első fél évben a kollektíva kizárólag tőkésexportra dol­gozott. Akadozó anyagellátás miatt bizony rengeteget kel­lett rögtönöznünk, progra­mot módosítanunk, de sze­rencsére mindig sikerült egyenesbe jönnünk. Ígére­tünknek megfelelően, kifo­gástalan minőségben és ha­táridőre szállítottunk. Most is elég jól haladunk... Szavai mögött a követke­zők húzódnak: felfutatták az angol megrendeléseket, vevőkörük holland céggel bővült, megőrizték a svéd és kanadai piacot, az auszt­rál megrendelő pedig az előzőkhöz képest jóval több terméket kért. A rétsági üzemegységben az év végéig 258 millió fo­rint értékben állítanak elő kempingszékeket és gyer­mekkocsikat. Az utóbbiból a Triái Vállalat megren­delésére 42 ezer darab kerül a fogyasztókhoz. —RT— — Jövő évi első féléves kapacitásunk a három fő termékünkből — kempingbú­tor, gyermekkocsi, étkezési sarok — már kitöltött — utal a következő esztendő egyik fontos feltételére Fürts Pál. — Ennek 60 szá­zaléka tőkésexport, a kül­földi igények java része az év első felére jut. Tőkéstechnika — magyar alapanyag — A piaci igények olda­láról alátámasztott 89-es el­képzelésekhez milyen mű­szaki háttér és anyagellátás párosul? — Az NSZK-beli Vimex céggel kötött kooperációs együttműködés eredménye­ként rétsági telepükön új műhelyt létesítettünk. Azóta a különböző típusú székeket új futószalagon, automata szegecselőgépekkel állítjuk elő. Ily módon növeltük a műszaki-technikai színvona­lat. Ezt a folyamatot bővíti a holland Wawa céggel most alakuló kooperációs együttműködésünk, amely bi­zonyos műanyag alkatrészek helybeli előállítására irányul az ő technikájuk és techno­lógiájuk segítségével. Ameny- nyiben a szövetkezeti tör­vény előnyösen módosul, ak­kor külföldi tőke bevonásá­val is számolunk — állítja Fürts Pál, majd fejlesztési elképzeléseik előrelátását egy idei példával bizonyít­ja: — A robottal működő műanyag porszívóüzem lét­rehozásával, amely 11 milli­óba került, 30 százalékos kapacitásnövekedést érünk el. — Biztatónak ígérkezik a hazad alapanyag-ellátás? — Nemcsak mi, hanem más ipari szövetkezetek is jelentős mennyiségű galvani­zált csövet használnak fel. A nekünk szükséges 4200 tonnát az idén a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek ad­ta. Tudomásom szerint a piaci kereslet emelkedése arra ösztönzi a salgótarjá­niakat, hogy ennék a ter­melési részlegnek a kapa­citását bővítsék. Jelenlegi igényeinket a jövőben 6000 tonnára kívánjuk felemelni. Keressük azt a legelőnyö­sebb megoldást, amelynek révén anyagilag is valami­lyen formában bekapcsolód­hatunk a salgótarjáni fej­lesztésbe — villantja- fel partnerkapcsolatuk újabb formáját a szövetkezet el­nöke. Amit maguk teremtettek elő Az első háromnegyedév­ben elért eredmények eddig 2,5 százalékos bérfejlesztést tettek lehetővé. — Akárcsak régen, most is azt osztottuk el, amit magunk előteremtettünk. Ez viszont több is lehet még, ha a tőkésexport után járó kedvezményeket kézhez kap­juk — bizakodik az elnök. Reményekkel kezdhetik a minden tekintetben még ne­hezebb, még több életreva­lóságot, sok jó ötletet kí­vánó új i esztendőt. Abban a tudatbari, hogy pályájukon, ha szolidan is, de felfelé menetelnek. Venesz Károly Hőkezelt alumínium Az alumínium villamos vezetőképességét 6,5 száza­lékkal növelhetik, ha néhány ezred másodpercre 3300 fo­kos hősokk hatásának teszik ki a fémet. A hőkezelés előtt és után készült mikroíelvé- teleken megállapítható, hogy a kristályos felépítés moleku­láris anyagszerkezete kö­zötti határvonalak eltűnnek, így egyneműbbé válik a finomszerkezet. Az új eljá­rást kidolgozó amerikai ku­tatók szerint a jövőben egész sor új feladatra hasznosít­hatják majd az alumínium- ötvözeteket, mindenekelőtt az elektronikában és a számí­tástechnikában. A hősokkaOi kezelt alumíniumot felhasz­nálhatják az erősáramú technikában is, mindenék- előtt azokon a területeken, ahol a kisebb tömeg számot­tevő előnyökkel jár, például a nagyfeszültségű távvezeté­kek építésében. Fémválogató telep Nyolc éve működik eredményesen a palotáshalmi termelő­szövetkezet hényelpusztai fémválogató telepe. Az itt dolgo­zók feladata, hogy a budapesti MÉH-vállalattól átszállí­tott, többnyire fémhulladékot érték szerint szétválogassák. Főként alumíniumot és horganyt nyernek |ly módon, me­lyet bálázógép zsugorít akkorára, hogy a kohászat felhasz­nálhassa. Idén 1600 tonnára kötöttek szerződést, ami elmarad a ta­valyi mennyiségtől. Nem csoda, hiszen a felvásárló piac erősödött, verseny alakult ki. Mindenesetre örvendetes, hogy idén először osztrák exportra is lehetőségük kínálkozott: partnerük 20 tonna, az itthon már hasznosíthatatlan anya­got vesz át. (németh—bencze)

Next

/
Thumbnails
Contents