Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT... ^ Úrjo^ (^ ... . Gondok az iskolákban Nagyon jól sikerült utcai futóversenyt rendezett a városi sportvezetés. November 7. tiszteletére futottak' az iskolás tanulók és egykét felnőtt is. örültünk neki. A célnál tartózkodtam és az egyik befutó fiú zsebéből egy papír esett ki. Felvettem, és utánakiáltottam, de legyintett és elfutott. A kíváncsiság ördöge hajtott, hogy mi lehet az. Általános iskolai felmérő dolgozat volt, a fénytanról szólt. Tehát felső tagozatosnak kell lennie. Nem tudom ki a tanuló, melyik iskolába jár. Elolvastam a dolgozatot. Tartalmában, tárgyi ismeretben majdnem kifogástalan volt, és ötöst kapott rá osztályzatként. Ám a dolgozat írójának helyesírása megdöbbentett. Egyik-másik hiba többször ismétlődött: vissza helyett visza, vagy akkor helyett akor, tükörre helyett tüköré, de sorolhatnám. .. Jó tanuló, borzalmas hibákkal. Sokat beszélünk az oktatás reformjáról, de felvetődik a kérdés: nem légbe épül-e az a magyar nyelvi oktatás? Nem volna-e jobb az alapismereteket elfogadható szintre emelni és megkövetelni? Aki nem tudja saját anyanyelvét helyesen használni, hogyan tud megfelelni majd a megnövekedett követelményeknek, netán idegen nyelvet tanulni? Talán a követelményeket kellene igazítani a gyerekek teljesítőképességéhez, vagy az oktatási munkát eredményesebbé tenni, vagy a tantervet módosítani, talán a tananyagot ra- cionáltabban összeállítani, vagy a nevelők képzését, továbbképzését testhezállóbbá tenni? Ez a szakemberek feladata, de hogy ez így nem jó, arról meg vagyok győződve. Kmetyi Ferenc St., Nógrádi tér 12. Kilencvenéves munkásszínjátszás A munkásszínjátszás fennállásának 90 éves jubileumát ünnepelték a napokban Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A jubileumi ünnepség keretében korabeli fényképekből, plakátokból, dokumentumokból nyílt kiállítás. Emlékülésen köszöntötték a régi színjátszókat, melyet „színházi kaleidoszkóp” követett. Felléptek a volt Victor Jara irodalmi színpad tagjai és a mai diákszínjátszók is. A jól sikerült színházi előadás után baráti találkozón vettek részt a színjátszás mai és régi szerelmesei. Emlékezetes marad a rendezvény résztvevői számára, amikor Csáki György a testvérüzem, Salgótarján tavaly 100 éves fennállását ünneplő Vasas színjátszócsoport rendezője méltatta a csoportok egymást megbecsülő barátságát, s az eddigi jó kapcsolat további ápolását kérte az ózdiaktól. Kerékgyártó Mihály Ózd, Latinka út 5. r írásunk nyomán A NÓGRÁD november 10-én megjelent számában „ön hogyan látja?” címmel jelent meg írás. Igencsak elragadtak a gondolatok, amikor az első kérdést elolvastam: „ön hogyan látja a cigányság helyét, szerepét napjainkban?” Én úgy látom és érzem saját szüléimén, hogy mindenkit egy kalap alá vesznek. Aki ebből a rétegből megpróbál kitörni, még csírájában elnyomják. A második kérdés: „Kitől, milyen segítséget, vár?” Szerintem a tanács segíthetne. Elsősorban azzal, hogy a hosszú évek alatt felépített házakat nem ítéli lebontásra, hanem kis jószándékkal segíti azok szükség szerinti használatát. Apukám kőműves. Lakásunkat anyukámmal kora hajnaltól késő éjszakáig, tíz éven keresztül építették. Nekem az a véleményem, hogy a kérelmeket ezen a téren alaposabban ki kellene vizsgálni, mielőtt megyénkben eluralkodna a soviniszta felfogás. Kincses Diána Endrefalva Besztercebánya út 93. Válaszra várva A NÓGRÁD november 22-i számában közölt „Elhanyagolt útszakasz” című íráshoz szeretnék hozzászólni, mivel ez az útszakasz nem csupán elhanyagolt, hanem borzalmas állapotban van. Nem tudom ki fizeti meg azt az anyagot, ami az útszéli árkokba, a járdára, az udvarokba került. Nem beszélve arról, hogy a gépkocsikban egy hónap alatt mennyi kárt tett már eddig. Már írtam az illetékeseknek, ám a mai napig semmi intézkedés nem történt, csupán a sebesség- korlátozó táblákat helyezték ki. Ha ez így megy tovább, olyan lesz gazdasági helyzetünk, mint az ipoly- vecei autók. K. Lajos Ipolyvece Ultrafagyasztó Az élelmiszer-csomagoló üzemek rendszeresen használnak villámgyorsan fagyasztó eljárást. A gyorshűtés révén ugyanis az élelmiszer hosszabb ideig tárolható, és felmelegítésekor kevésbé veszít természetes ízéből és tápértékéből. Egy egyesült államokbeli vállalat nemrég a háztartásokban is használható ultrafagyasztót hozott forgalomba. Ez lényegileg fagyasztó a fagyasztóban. Egy 23x23 centiméteres, parányi szél- csatornának kialakított térrészben a ventillátorral létrehozott mínusz 34 Celsius- fokos levegőáramlattól az élelmiszer kétszer olyan gyorsan hűl le, mint a szokásos mélyfagyasztókban. Az ultrafagyasztónak olyan időtartam-kapcsolója is van, amely további 5 Celsius-fokkal csökkenti a mélyfagyasztó hőmérsékletét, s ezzel is növeli a tárolhatóság időtartamát. Küldöttek a szlovák kongresszusra Grajzel Pál Mert társközség vagyunk Grajzel Pál Luciáivá küldöttje, 53 éves, a Salgótarjáni Síküveggyárban dolgozik, samottidom-készíitő, először vesz részt a kongresz- szuson. — Az anyanyelvi képzettség terén nincs hátrányban községünk. Az iskolában, sőt az óvodában is oktatják a szlovákot. Csak az iskolai oktatással az a baj Lucfal- ván, hogy nincs megfelelő iskolaépületünk, így több helyre kell járniuk a gyerekeknek. Ügy hiszem, ebben azért nincs előrelépés, mert társközség vagyunk, és a helyi tanács a fejlesztések nagy részét a székhelyközségben, Nagybárkányban hajtotta végre. Ott van orvosi, fogorvos, OTP-fiók és új iskola, óvoda. S hogy miért maradtunk mi el? Lehet, hogy a szlovákságunk miatt, s , mert, hogy hátrányban érezzük magunkat, ezért van, hogy a szlovákok a falugyűlésre sem akarnak jönni. Nagyon jó lenne, ha legalább iskolát építhetnénk. Ha szót kapnék. ezekről, a helyi dolgokról beszélnék a kongresszuBorókáné Vidovszki Ágnes son, mindenekelőtt a mielőbbi új iskola érdekében. Nem jelent hátrányt Borókáné Vidovszki Ágnes felsőpetényi küldött, 31 éves, a nőtincsi körzeti általános iskolában tanít, ez már a harmadik kongresszus lesz, amelyen részt vesz. — Magyar—szlovák szakos vagyok, négy éve jól felszerelt, korszerű iskolában taníthatok. Eddig egyedül oktattam a szlovák nyelvet, de az idén jött egy végzős tanítónk, akit sikerült is itt letelepíteni. A nyelvoktatás az órarendbe van nálunk beépítve, s az órákon ötven— hatvan százalékos a részvételi arány, ha azt nézzük, hogy Felsőpetény és Ös- agárd a kimondottam szlováklakta település. Még ennél is jobb a helyzet az első osztályban, 33 gyerekből 26-an tanulják a nyelvet. Természetesen nálunk is szükség van előrelépésre, arra, hogy az oktatást jobban segítő eszközöket füzeteket kapjunk. Az iskolavezetés pozitívan áll hozzá törekvéseinkhez, hogy fejlődést érjünk el a szlovák nyelv oktatásában. Ügy vélem, sem az Menczer Sándorné iskolában, sem a községben nem jelent egyáltalán hátrányt a szlovákság. Öntevékeny művelődési körökben Menczer Sándorné Galga- guta küldöttje, 40 éves, az Iklad-í Műszergyár berceli gyáregységében munkaügyi csoportvezető, első kongresz- szusára készül. — Szlovák iskolában. Budapesten jártam általános és középiskolába is. Gaígagután az ott élők legalább egyihar- mada szlovák anyanyelvű, és egy olyan öntevékeny formában működő művelődési kört sikerült a községben létrehoznunk, amely a lakosság minden rétegét összefogja, óvodáskorúaktól a nyugdíjasokig. Iskolás gyerekeink jói szerepelnek a szlovák tanulmányi pályázatokon, nyaranta szlovák olvasó táborokba járnak. Felvetődik sokszor a kérdés a szlovákságról szólva: a nyelv vagy a hagyomány a fontos? Szerintem mindkettő, mert ha énekelnek, táncolnak a gyerekek, jobban rögzül bennük a szlovákság tudata. A nyugdíjaskliuburtk- ban pedig a tagok nyolcvan százaléka szlovák, s az ösz- szejöveteleiken szlovákul beszélnek, tőlük gyűjtjük a szlovák hagyományokat, énekben is, tárgyakban is. Pedagógushelyzetünk sem rossz, két tanítónő és egy óvónő került vissza Gutára, Szrna István akik a budapesti ■ szlovák középiskolába jártaik. Ami hiányzik? A Magyar Televízió szlovák adása havonta csak félóra, legalább kétszer ennyi keltene. Több megbecsülés kell Szrna István béri küldött, 63 éves, nyugdíjas, most először választották küldöttnek. — Béren manapság elég rossz a helyzet. Iskola nincs, igaz, most a kulítúrházból iskolát csináltak., de így meg kultúrháza mines a falunak. Mint társközség Szi- ráfchoz tartozunk, és sajnos, a gyerekeket nem tudják tanítani szlovákul, pedig ez nagyon fontos lenne. Az iskola körzetesítése előtt még volt szlováktanítás. Most már általában csak az ötvenhatvan év közöttiek beszélgetnek az anyanyelvükön, de leginkább a családon beliül. Nemrégiben alakult a községben egy szabadidő-klub az idősek részére, és lejátszották — a szlovák hagyományokkal — a bért lagziit. Nagy sikert arattak. Hogy mit mondanék el? Azt, hogy a szlovák nyelvet még erősebben kell támogatni, mert lennének itt gyerekek, akikkel érdemes foglalkozni, évekkel ezelőtt Bérről öten is tanultak a szlovák középiskolában Budapesten, bár igaz, utána mindannyian elmentek a környékről, máshová dolgozni. Több megbecsülés kell a nyelvnek s a szlovákságnak egyaránt. Zs. A. Szombaton kezdődik Budapesten a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusa, amelyen Nógrád megye szlovák lakosságát 25 küldött és tíz választmányi tag képviseli. Közülük négy küldöttől azt kérdeztük, mi jellemzi községük szlovákjainak mindennapi életét, és mit mondanának el, ha szót kapnának a kongresszuson. Bátonyterenyén, a 209. Sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézetben két éve kezdtek el kialakítani egy fonál- és szövetvizsgáló laboratóriumot. Az észak-magyarországi viszonylatban egyedülálló laboratóriumban 1,5 millió forintért 11 vizsgálógépet helyeztek el. Az intézmény leendő ruhaipari technikusai, ruhakészítő és bőrdíszműves szakmunkástanulói mellett, a környező köny- nyűiparj üzemek is kezdik felismerni a laboratóriumban elvégezhető minőség-ellenőrzés jelentőségét. Bencze Péter képriportja A szövetek légáteresztő képességét vizsgálják a diá- Mikroszkópos alapanyag-vizsgálaton a tanulók, kok. Laborkuriózum
