Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

1988. DECEMBER 8.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Mini iparváros Mária­telepen Mária-telepi volt tehené­szetének helyén valóságos kis iparvárost épít ki a Mátraaljai Állami Gazda­ság. Saját anyagi eszközeit különféle forrásokból egé­szítette ki hozzá, így ösz- szesen 41 millió forintot költhet az ipar fejlesztésé­re. Egy éve tartó engedélyez­tetési huzavona után a na­pokban jegyzik be a MÁG és egy osztrák cég Lénia— Wawel nevű vegyesvállala­tát. Az osztrák partner a Mária-telepen egy újonnan felhúzott épületbe gépet szállít, mely nyers, ún. nátronpapírból a műanya­got felváltó papír reklám­tasakokat állít elő. A kör­nyezetbarát csomagoló­anyagot tőkéspiacon érté­kesítik majd. Ugyancsak Mária-telepen hozták létre a bőrdíszmű­ves varrodát. A csaknem teljesen kész üzem jövőre már munkához lát. A MÁG mini iparvárosának Mátra Elektronik üzeme egy éve készíti a kohászati mérő­szondát, melynek kifejlesz­téséhez, a gyártási feltéte­lek megteremtéséhez egy OMFB-pályázat elnyerésé­vel hozta össze a rávalót. Most állítják elő az üzem­ben a kiforrasztó állomás nullaszériáját, a termékből — többi között számító­gép-szervizekben használ­ják — egyelőre csak nyugati import kapható a hazai pia­con. Ugyancsak készül a nyersrost meghatározó null­szériája, a termék a mag­vak béltartalmának és a takarmány nyersrosttartal- mának vizsgálatára alkal­mas. A Mátra Elektronik gyártmányskálája az üzem- anyagátf olyás-mérővel egé­szül ki. A MÁG ipari tevékeny­ségét jelentősen bővítő be­ruházása várhatóan a jövő év tavaszára készül el, s több mint 140 dolgozó fog­lalkoztatását oldja meg. Ezen túl nagymértékben erősíti a gazdaság piaci po­zícióját. A síküveggyárban Kifizették a vállalkozási díjakat A Salgótarjáni Síküveg­gyár kollektív szerződésé­nek idei módosításakor úgynevezett vállalkozási alap képzéséről döntöttek, amely az önálló bérgazdál­kodási egységeknél a bér­tömeg legalább 5 százalé­kával egyenlő. A kezdemé­nyezés a munkaverseny megújítását, a termelési fel­adatok végrehajtását hiva­tott elősegíteni. A termelő- egységek és a brigádok kö­zött megkötött vállalkozási szerződésekben meghatároz­ták a tennivalókat, a ha­táridőket, valamint a telje­sítésért járó pénzösszeget. A . síküveggyárban a mi­nap kifizették az első vál­lalkozási díjakat. Az üzem­fenntartó és szolgáltató gyárrészleg villamos tize­mének Jedlik Ányos, to­vábbá a karbantartó mű­hely Gábor Áron szocialis­ta brigádja egyaránt 7—7 ezer forintot vehetett át. Á fejlesztési és vállalkozási fő­mérnökség Madách Imre, Salvador Allende — és Róth Miksa szocialista brigádja összesen 30 ezer 300 forin­tot kapott. Mennyit érnek a diplomák? Hazai és nemzetközi elismerések a SKÜ-nek Három kitüntetést doku­mentáló oklevél, illetve dísz­oklevél hever Maruzs Jó­zsefnek, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemiek marketing­osztály vezetőjének aszta­lán. Az elismeréseket az utóbbi hónapokban, a hazai és ' külföldi kiállításokon bemutatott termékeivel nyer­te el a vállalat. — Ezt a díszoklevelet — veszi kézbe Maruzs József — a Szovjetunió Kereskedel­mi és Iparkamarájának el-' nöksége adományozta, a Szklad ’88. nemzetközi kiál­lításon. való sikeres szerep­lésünkért. A Moszkvában ren­dezett anyagmozgatási és raktározási szakkiállításon Dexion—Salgó és Dexion— Salgó-Reck állványrend­szerekkel, Ascon-szállító- pályával és egy raktározási rendszerrel képviseltettük magunkat, amelyeket rész­ben ..élőben”, részben fotón, valamint makett formájában tártunk a nyilvánosság elé. — A .további két elisme­rést viszont egyaránt a fi­nom és nagypontosságú tű­réssel gyártott, hidegen hengerelt acélszalag termék­családért kapták. — E termékcsaládunkat a szegedi ipari vásáron vásá­ri díjjal, a nürnbergi IENA '88 nemzetközi találmányi és újítási kiállításon ezüst­éremmel jutalmazta a zsűri. Különösen az utóbbi kitün­tetést tartjuk rangosnak, hi­szen a nemzetközi szakte­kintélyekből álló bizottság több ezer termék értékelése után hozta meg a döntését. Zárójelben jegyzem meg: ez az ezüstérem kárpótlást je­lent számunkra a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron elmaradt elismerésért, ahol úgyszintén bemutattuk a nagypontosságú tűréssel gyártott, hidegen hengerelt acélszalagokat. — Tegyünk kitérőt: mit tud ez a termékcsalád? i — Világszínvonalú termé­kekről van szó, amelyek tö­kéletesen megfelelnek az él­vonalbeli nemzetközi szabvá­nyoknak. Előállításukat a hideghengerműben végre­hajtott rekonstrukció teszi lehetővé. Hat mérettarto­mányban készülnek ezek az acélszalagok, a korábbi szá­zadmilliméter helyett ez- redmilliméter pontossággal. Az így elérhető anyagmeg­takarítás hárqm százalék. Az ebből az acélból • gyár­tott alkatrészek tehát köny- nyebbek, nem utolsósorban esztétikusabbak. A megmun­kálás során nem elhanya­golható a költségcsökkenés. A termékek minőségére egyetlen, ám rendkívül jel­— Hány kiállításon szere­peltek az idén? — Idehaza három sereg­szemlén vettünk részt: a BNV-n, a B udatranspackon és a szegedi ipari vásáron. A külföldi szereplés gazda­gabb volt: a moszkvai, a lipcsei, a hannoveri, a nürn­bergi, a düsseldorfi, a zág­rábi és a bécsi vásáron is kiállítottunk. — Milyen kiadást jelent a vállalatnak a vásárokon való bemutatkozás? — Teljes összeget nem tu­dok mondani. Ami tény: növekszenek az ez irányú költségek. Legdrágább a BNV, legalább hatszázezer forintba kerül az itteni rész­vétel. A külföldi kiállítá­sokért száz-százöitvenezer forintot fizetünk, azért cáak ennyit, mert más hazai cé­A szegedi ipari vásár dijának relikviái lemző adat: a nyugati pia­con ötszázalékos felárat kapnak érte, amely növeli a vállalat bevételét és nyere­ségét. — Tehát mindezek a ki­váló tulajdonságok jutnak kifejezésre a nemzetközi zsűri ezüstérmében. Mit jelent a SKÜ-nek ez á meg­becsülés? — Az oklevelek, díszok­levelek öregbítik a vállala­tunk jó hírnevét. Az a kül­földi vevő, aki tudomást szerez egy ilyen rangú nem­zetközi elismerésről, bizo­nyára kíváncsi lesz ránk, a termékeinkre, s ez üzletkö­tésben is kamatozhat. A vá­sárokon, kiállításokon való sikeres szerepléseinknek minden bizonnyal része van abban, hogy az év eddig el­telt időszakában termelé­sünknek huszonhat száza­lékát exportáltuk, szembei} a tavalyi húsz százalékkal. Tovább megyek: a többlet­kivitel a tervezettnél na­gyobb nyereséget eredmé­nyez majd, s ennek köszön­hetően tizenharmadik havi bért fizethet vállalatunk a dolgozóinak. gekkel közösen állítjuk ki te f ékeinket. Tehát a fen- tiei^ool következik: nem ol­csó mulatság bárhol -a vilá­gon kiállítani, de szükség van a marketing részét ké­pező propaganda szélesíté­sére, mert csakis így tudjuk értékesíteni az áruinkat. — Ügy tudom, mennyisé­gileg csökken az SKÜ ter­melése, ugyanakkor növek­szik a termelési értéke. Vagyis igényesebb, maga­sabb áron eladható termé­keket állít elő a vállalat. Gondolom, ezt az utat kí­vánják ezután is járni. — Igen, s nincs is más választásunk, ha talpon aka­runk maradni. Tízéves prog­nózis szerint ugyanis mér­séklődik majd mostani leg­jelentősebb vásárlóink igé­nye, nekünk tehát minősé­gileg jobb termékekkel kell kirukkolnunk., amelyekre új vevőket' találunk. A kapott elismerések megerősítik ben­nünk a hiteit, hogy jó irány­ba haladunk. Kolaj László A KTV széf-fényi tejüzemében húszezer liter lejből készítenek naponta kashkaváii sajtot, melyhez a szük­séges tejmennyiséget a környező termelőszövetke­zetekből vásárolják fel. Képünkön az exportra kerülő élelmiszer alapanyagát érlelik. —RT— Szőlőcukor — gyorsan A nagyméretű reaktoredé­nyek egész csoportját teszi feleslegessé a kukoricakemé­nyítő bontásakor a hallei (NDK) egyetem kutatóinak a szőlőcukor előállítására ki­dolgozott új eljárás. A szaba­dalomra bejelentett új el­járáshoz jóval kevesebb bon­tó enzimre van szükség, a bontási eljárás ideje pedig az eddigi 48 óráról 28 perc­re csökken. Az első kísér­leti reaktorban a kukorica- keményítő bontásához szük­séges enzimet nem szabad formában, bi okát all zát őrként használták fel, hanem külön­leges gyantára vitték fel, és beágyazták az oszlopformájú reaktorba. A keményítő­oldat folyamatosan áramlik az oszlopban felülről lefelé, miközben teljes egészében glukózzá, szőlőcukorrá bom­lik le. A településpolitika — politika A pártbizottság ülésén, amelyen Rétság és a környező települések folyamatos gyarapodásáról esett szó, felállt a testület egyik fiaital tagja. Azt fejtegette: talán körül­tekintőbben kellene felmérni és rangsorolni a lakosság igényeit. Közülük valóban azok élvezzenek elsőbbséget a döntéseknél, amelyek megvalósítását a legtöbben szor­galmazzák érvekkel, forintjaikkal és munkával is. Mint mondotta, Rétságon, Bánkon és Tolmácson egy­formán fontos volt a jó ivóvíz. Jól jön a gáz' is, mert mi másért adnának hozzá családonként harminchárom­ezer forintot ezekben a szűkös esztendőikben. Csakhogy általános iskolára, középiskolára és bölcsődére is szük­ség volna Rétságon, és a település központját, a lakó­telepet és a Bánki-tó környékét is rendezni kell. Töb­ben kérdezik, _ miért épült az új műszaki áruház, ha megnyitásával ‘ egy szemernyit sem változott az ellátás műszaki cikkekből. Mondják azt is, hasznosabb lett volna a pénzt a szol­gáltatóhálózat fejlesztésére fordítani. S, az észrevételek mellett akkor sem lehet elmenni szó nélkül, ha azokat mindössze néhány ember fogalmazza meg. Mert az em­berek többsége már csak olyan, ha szavukat nem hall­ják meg, érdekeikkel nem számolnak a dönt és thoz ók, előbb, vagy utóbb minden olyan dologtól elzárkóznak, amelyekhez pedig a segítségük kellene. Az elmúlt évékben jó és nem kívánatos - tapasztala­tok egész sora halmozódott fel a településpoliitikai mun­kában Rétságon és környékén. A tanács, a pártszervek, a Hazafias Népfront-bizottságok egyformán arra töre­kedtek, hogy a szigorú realitásokhoz igazodjanak, a la­kosságot részesévé tegyék a formálódó terveiknek, a döntéseknek és az azok megvalósulását szolgáló, min­dennapi munkának is. A pártbizottság pedig arra vállalkozott, hogy megvonja az elmúlt esztendők mérlegét. Megerősítse a kommunis­ta tanácstagokat, a pártszervek, az -alapszervezetek tag­jait, tisztségviselőit, hogy támogassák azokat a célokat, amelyek a három település gyarapodását, az itt élő em­berek életkörülményeinek jobbítását szolgálják. Mert. a településpali tálka, politika a javából. Sikerei könnyebbé, a kudarcok bizonytalanná tehetik az emberek életét, ja­víthatják, de ronthatják is közérzetét, hangulatát. Minden jel azt mutatja, hogy a rétságiak teljesítik mindazokat a célokat, amelyéket a hetedik ötéves terv­ben miaguk elé tűztek. Tanácsi fejlesztésből, a települé­seken dolgozó üzemek támogatósából, a lakosság hoz­zájárulásából teremtettek hozzá pénzt. S, hogy mit tett még a tanács? A tanácstagokat, az országgyűlési képvi­selőket jelölő, s őket „elszámoltató” összejöveteleken, falugyűléseken szűkebb rétegtalálkozókon és alapszer­vezeti taggyűléseken is bevett gyakorlattá vált, hogy a párttagok, a falu lakossága szót váltson az igényekről, a leh et ősiégekről. Támogatóst, bátorítást, bizalmat kért és többnyire kapott is a tanács a területfejlesztési tervekhez, azok folyamatos megvalósításához, az elképzelések megvál- tQzta'ásához is, ha a helyzet úgy kívánja. A lakosság az üzemek dolgozóinak felelős gondolkodását, maga­tartását mutatja, hogy az elmúlt ‘két év alatt huszon- ötmliilióval „mérsékelték” a tanács kiadásait. Hatszáz forintot vállaltak területfejlesztési hozzájárulásként és tízezer forinttal járultak hozzá családonként a vezetékes ivóvízhez. A viták tapasztalatai azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az emberek egyrésze nem ismeri, így aztán nem is érfj a településfejlesztési tervek lényegét. Nem vet számot a lehetőségekkel, és azzal sem, hogy az igények­nek szigorú határt szab a pénz. A pártbizottság ülésén is felvetődött: lehetséges-e valamennyi igényt — még­ha azok jogosaik is — figyelembe venni? Lehetséges-e, minden kérdésben, mindenkivel egyetérteni? Aligha. A tanács tisztségviselőinek, a tanácstagoknak vállalniok kell azt is, hogy elmondják, mire futja a pénzből és mire nem, s melyek azok a tervek, amelyek csak akkor valósulhatnak meg, ha a lakosság anyagi áldozatokat is vállal értük. Mint ahogy a rétsági iskola ügye is akkor mozdulhat előre, h.a valamilyen úton-módon többletbevételhez jut a tanács. Nem kis vitát kavart —, s úgy tűnik hullámai ma sem csitultak el egészen —, hogy az iskola helyett a gázt részesítette előnyben a tanács. A gázprogram azért valósulhat meg, egyetlen forintnyi állami tá­mogatás nélkül, mert az érintett másfél ezer család vál­lalta a nem kevés anyagi megterhelést. A döntés fele­lősségét vette magára a tanács akkor is, amikor amel­lett foglalt állást, hogy Rétságon a régi ABC helyén mintaboltot nyit a Romhányi Építési Kerámiagyár. A döntést nem fogadta osztatlan elismerés. Ám, aiki ott­hont épít, az örül, hogy helyben hozzájuthat legalább a szükséges építőanyagok egynészéhez. Rétságon azt tartják, a települések fejlődése egyre inkább attól függ, hogy a tanács elképzelései mennyire találkoznak a lakosság igényeivel, sikerül-e megnyerni őket a támogatásra, a cselekvésre. Ehhez pedig az szük­séges, hogy folyamatos párbeszéd alakuljon ki az em­berekkel. Ennek során tájékoztatni kell őket mindazok­ról a célokról, döntésekről, amelyek így, vagy úgy érin­tik őket. Sok-sok esztendő tapasztalatai bizonyítják ugyanis, akkor készek a cselekvésre, ha a személyes és a közösség gyarapodásán túl gondos gazdának is érez­hetik magukat. Olyan gazdának, aki tudta, akarata nél­kül nem történik semmi lényeges dolog a településen. — V. G. — Klubdélután Az OMBKE Bányászati • Szakosztályának Nógrád Me­gyei Szervezete szerdán, a Salgótarjáni Bányász Műve­lődési Ház műszaki klubjá­ban klubdélutánit tartott. A Mecseki Szénbányáktól érke­zett szakemberek a szénelő­készítő üzemek technológiá­jának számítógépes szimu­lációjáról, a számítógépes tervezés^ módszerekről és a baleseti statisztikai prog­ramcsomagok számítógépes elkészítéséről osztották meg tapasztalataikat a jelenlé­vőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents