Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: A Kaláka együttes felvételeiből 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 10.25: Liliana MolnárTalajic operaáriákat énekel 11.00: Verbunkosok, nóták 11.33: Prenn Ferenc hányatott élete 12.45: Világnírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: A Rádió Dalszínháza 16.05: Éneklő ifjúság 16.21: Képek és jelképek 16.50: Beszélgessünk. . . 17.00: Tér-idő 17.45: A Szabó család 19.15: Szakasits Arpád- emlékmüsor 20.15: Emanuel Feuermann gordonkázik 20.30: Számolnak velünk? 21.00: Népdalok, néptáncok 21.40: a főszereplő lelép, a darab folytatódik 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.45: A Hilliard ének- együttes Fayrfax- mádrigálokat énekel PETŐFI RADIO: 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.lo: Philip Jones rézfúvós- együttesének felvételeiből 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Szórakoztató antikvárium 14.30: Nemcsak zene 15.05: 18. századi hangszeres magyar tánczene 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? 18.30: Taipalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Almáskert IX 4. rész 20.18: A heavy metal kedvelőinek 21.05: A Rádiószínház bemutatója. Keresők 22.00: Zeneközeiben a hallgató BARTÖK RÁDIÓ: 9.08: Szimfonikus zene 10.30: Diákfélóra 11.00: Magyar zeneszerzők 11.50: Magyar művészek operafelvételeiből 12.40: Rimszkij-Korszakov- müvek fúvósokra 13.05: Rendezte: Dobai Vilmos 13.49: Fauré: Mise 14.00: Prunyi Hona zongorázik 15.25: Zenei tükör 16.00: Richard Strauss operáiból 17.00: Iskolarádió 17.30: Uj lemezeinkből 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: in der Muttersprache 19.35: Pietro Mascagni születésének 125. évfordulóján 20.55: Otto Klemperer vezényel 22.32: Távolba futó utak MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád. megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János — Válaszolunk hallgatóink leveleire. — 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika — Reklám. 18.25—18.30: Lap. és 1 müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka Felvételre ajánljuk! Hármas csatorna. IV 2. rész: A föld alatti Magyarország. Képes hazajárás. (Ism.) 9.50: Mi-tu-ház, avagy a mindent tudó háztartás. XIX 14. rész: Fogápolás. (Ism.) 10.00: Kóborlás a nyugati parton. VI5. rész: A királylazacok völgye. (Ism.) 10.25: Mozgató. 10.35: Képújság 16.20: Hírek 16.25: 3 nap tévéműsora 16.30: Kézenfogva 16.40: Sorstársak 17.00: Télapó szemüvege 17.30: Reklám 17.40: Kalendárium, 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek. XII 9. rész 20.55: Van öt perce? 21.00: Stúdió, '88. 21.45: Reklám 21.50: Felkínálom 22.40: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Stiri. Hírek román nyelven 18.00: Kalandozások a zenetörténetben. XVI 10. rész: A romantikusok 18.50: Sakk-matt. 19.10: özvegyek. XII 8. rész. (Ism.) 20.00: Képújság 20.05: Janus 20.45: Kisebbségben. . . 21.25: Híradó. 2. 21.40: Betüreklám 21.45: A Magyar Televízió díjnyertes műveiből: Benedek Katalin: Fent a Spitzbergákon. (1978. ism.) 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.15: Ipari tanulóknak 16.45: Tavasz északon. 17.00: A nap percei 17.10: Tévéenciklopédia a művészetről 17.40: ösztönzés 18.30: A nagy Morvaország. Beszélgetés 19.30: Híradó 19.55: Anyegin. 2. MŰSOR: 17.05: Utazó kamera 17.25: A kis sárkány 17.50: Az acélt megedzik 19.30: Híradó 19.55: Az örökké tartó pillanat 21.05: Amíg a képviselők döntenek 21.45: Híradó 22.15: Világhíradó 22.30: A felújított Semperoper MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. lel *-től: Hupikék törpi- kék és Törpicur. Színes, szinkronizált belga rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A kilencfarkú macska. (16) Színes olasz bűnügyi film. — Kamara: A hajnal. Színes francia—izraeli film. — Video: Conan, a barbár. Színes amerikai kalandfilm. — Múzeumi Mozgó: Az ördög szépsége. Francia—olasz film. — Kohász: Rocky Horror Picture Show. Színes zenés amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Du. fél 4-től: Micimackó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6-tól: Ben Hur I—II. Színes amerikai szuperprodukció. — Madách Kamara: Rocktérítő. Színes, zenés magyar film. — Bátonyterenyei Bányász: Plumbum, avagy a veszélyes játék. Színes szovjet film. — Bátonyterenyei Petőfi: Légy bátor, és erős! (16) Színes, szinkr. kanadai filmvigjáték. — Pásztó: A bolygó neve; Halál. (18) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Rétság: Smaragd- erdő. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Vélemény Szerelmi kódex A Szerelmi kódex című angol—magyar koprodukciós d o ku m en t u mf i lm - s or oza t riportfüzére mindannyiszor érdekfeszítő szórakozást nyújt. Honj tájaink mellett távoli vidékekre látogathatunk, megismerkedve az ott élő emberek szerelmi szokásaival. S bizony nem egy esetben elcsodálkozunk, két okból: részint annyira hasonlatosak bizonyos vélekedések, reakciók a mieinkhez, hogy a sok ezres kilométer-távolságok nem is érzékelhetők, másrészt oly mértékben eltérőek. hogy indokoltan fel- felszisszenünk: az egy egá. szén más világ! S az alkotóknak — mindenekelőtt az író-rendező William Nicholsönnak — alighanem éppen ez volt a célja: szembesíteni a világ különböző pontjain éleket, európaiakat, ázsiaiiakat, afrikaiakat és amerikaiakat más embertársaikkal megismertetni egymással, hogy a felismerések, az ismeretek által közelebb kerülhessenek egymáshoz. Mert alapigazság: valódi érzelmekkel csak ahhoz tudunk közelíteni, amit valamiképpen már ismerünk. Eddig a filmesek jóvoltából járhattunk már — több ízben is — Japánban. Kaliforniában, Egyiptomban, Indiában, Magyarországon, Kenyában, Olaszországban. Az egyes részeket téma szerint csoportosították. Benyomásokat szerezhettünk például a párválasztási, az esküvői szokásokról, a férjek és feleségek, a szülők és a gyerekek kapcsolatáról — s két rész a hatból még hátravan. Egészen nagy általánosságban az a következtetés vonható le. hogy az emberek együttélése sehol sincsen súrlódások nélkül, hogy a nők bár hatalmas lépéseket tettek az egyenjogúságukért, lényegében a társadalomban és a családban is alávetettek. Nyilván nem a régi, teljes kizsákmányoltság, jogi kifosztottság formájában. De évezredek gyakorlata érezteti hatását; például abban, hogy a házimunkához a nő alig kap segítséget, vagy ugyanazért a munkáért — deklaráció jde. deklaráció oda — kevesebb bért kap, s egyéni érvényesülése sokkal nehezebb, az úton sokkal több akadállyal kell megküzdenie. Persz.3 mai eszünkkel, tapasztalatainkkal igencsak problematikus igazságot tenni. Amióta eszmélünk — írott forrásaink vannak —, mozdult a gondolatunk: mindig is egyféleképpen fizikailag vagy szellemileg erősebb érdekében. Még akkor is, ha az erősebb a gyengébbet védte, mert a dicsőség az előbbi fejére szállt. Ahhoz, hogy másképpen gondolkozzunk, ha nem is évezredek — hiszen felgyorsult a fejlődés, a technika, hadiipar révén az egész emberiség került veszélybe, függetlenül egyedei személyes képességeitől —, de évszázadok kellenek. A tudat, főleg társadalmi méretekben, igen lassan változik, még ha olyan erős külső késztetéseket is kap, mint korunkban. A sorozat negyedik része, a Szülők és gyerekek az utód*neveléssel kapcsolatos tapasztalatokat összegezte. Képtelenség általánosítani, ám érdemes néhány jellemzőn elgondolkodni. Például: miért olyan magas az abortusz a katolikus Olaszországban, ahol az egyház tilt. ja a művi vetélést; hogyan sikerült Indiában útját állni a társadalmi stabilitást veszélyeztető túlszaporulatnak: milyen akadályai vannak hazánkban a háromgyermekes családmodellnak; s miért akarnak sok gyereket a kenyaiak? A m; „óvatosságunknak” bizonyára főként anyagi természetű okai vannak, pontosabban az okok abban az eltérésben sűrűsödnek, amely a megélhetés vágyott szintje és a lehetősége között keletkezett. A jólétet végre megízlelt magyar többség nem kívánja a szegénységet önszántából újratermelni. A gond csak az, hogy egy ponton a mechanizmus akaratunktól függetlenül működik. Az alacsony születésszám a társadalom egyszerű reprodukcióját is kétségessé teszi. Kenyában a férfiak döntenek. A kocsmában nem lehet szava annak, akinek kevés — csupán 3—4 — gyereke van. S az sem igazi férfi, akinek nincs fia, vagy abból se elég. Ez a felfogás nyilván az ottani társadalom múltjában gyökerezik, s aligha nevezhető helyesnek, korszerűnek. Amiként nem idealizálhatok a mi törekvéseink sem, noha nekünk túlságosan is nagy a szavunk a kocsmákban... (ok) Új formában, vagy jó a régi is? A debreceni gyertyaöntő, ötvös József és .felesége, az idei év végi ünnepekre kilenc színben 35-féle dísz* gyertyát készít. A gyertyák asztali terítékhez és ka- rácsonyfára egyaránt alkalmasak, de készítenek úgynevezett úszó gyertyát is, amely a folyadék felszínén lebegve 3 órán keresztül világít. Fotó: Oláh Tibor Bercelen hagyományai vannak az egyesületi élet* nek: ma újra szerveződőben nem is egy közösség. — A számítógépes, a testkultúra és •fejlesztő egyesület, az amatőr zenebarátok köre már megkezdte működését, nemrégiben tartották alapszabály-módosító közgyűlésüket — közli Kovács Pál, a helyi művelődési otthon igazgatója, akit népművelési körökben jól ismernek vállalkozó kedvéről. Amikor településeinken felszámolták a kulturális közösségeket, helyükbe a központilag irányított intézmények léptek Ezért hát nincs mit csodálkoznunk, ha csak itt-ott kapott lábra az öntevékenység, a kezdeményezés. Hiszen ezekben az intézményekben jószerivel csak a kultúra közvetítésével foglalkoztak (nak). — Kiscsoportjaink eddig is voltak szép számmal, tevékenységüket erősítettük is — így az intézményvezető. — Az egyesületek ezeknek magasabb fórmái. A tagság irányítja, szervezi, vagyis kézbe veszi a saját dolgait. Az a legfontosabb, hogy legyen olyan vezetőkészséggel megáldott ember, mint nálunk például Kiss József, Kocsári Eleonóra, Szabó László, Molnár Attila és mások. — Az sem mellékes természetesen, hogy ezek az egyesületek, maguk finanszírozzák fenntartásukat (bár itt az engedély késése miatt még nem gyakorlat), ily módon a művelődési háznak több pénze maradhat egyéb tevékenységre. — Így igaz, mert mostanság tartalmi munkára, jó, ha hatvan-hetven ezer forint marad, abból pedig évente 3—4 felnőtt- és körülbelül ugyanennyi gyermekelőadásra futja. Holott az utóbbira jóval nagyobb az érdeklődés. — Persze hozzátartozik az egvesületalakítási munkálkodásukhoz az is, hogy előre gondolkodnak. Azt hallottam, általános művelődési központ létrehozását tervezik az iskolában és a tanácson. — Nincs ugyan ellenemre ez a forma, de tapasztalataim szerint az a pénz, amit a művelődési házak „kigazdálkodnak”, az az oktatási’ intézményt erősíti. Tartok tőle, így lenne itt nálunk is. A közeljövő f terveiről megkérdeztük a Berceli Községi Tanács elnökét, Nándori Ferencet is. — A közművelődés és az oktatás irányításának, a gazdálkodásnak az egysége, a technika; eszközök együvé tartozása, a közös használat előnyére lehet mindkét intézménynek. Folynak az előkészítési munkák a megyéi tanács művelődési osztályával. Tájékoztatót tartottunk az intézményve- vezetőknek is az ámk mibenlétéről. de ott a művelődési ház igazgatója nem jelent meg. Az általános iskolában, hogyan vélekednek az ámk- ról? — Nevelési értekezleten beszéltünk róla — mondja Benyó Béla igazgatóhelyettes. — A tanács szorgalmazta, a kezdeményezésnek vannak előnyei és hátrányai, éppen ezért a tantestület véleménye megoszlik alakításával kapcsolatban. Fele-fele arányban jónak, illetve kevésbé jónak tartjuk. — Előnyeit miben látják? — A szakköri foglalkozások lebonyolítása, a fakultatív tárgyak oktatása jobb körülmények közé kerülhetne a művelődési házban, megszűnnének az esetleges átfedések a tartalmi munkában, amely megtakaríthatna itt is, ott is az anyagiakból. Fellendülhetne a népművelés. Ez utóbbi indokolást furcsának tartom, hiszen Bercelen évek óta aktív köz- művelődési élet folyik. — Hátrányai? — Magasak a kötelező óraszámaink, ugyanakkora közművelődésből is jóval nagyobb részt kellene vállalnunk — feleli az igazgatóhelyettes. Továbbá abban ő is igazat adott a művelődési ház vezetőjének, hogy fennállhat az oktatáscentrikusság veszélye. Ezt azonban el kell kerülni, mert teendőink ugyan elodázhatatlanok az oktatásban, de legalább ilyen fontos, hogy Bercelen továbbra is maradjon anyagi fedezet az ifjúsági és felnőttklubokra. Vagy arra az előadóművész-stúdióra, amelyik a cigányok művelődésének egyetlen esélye a faluban. Tuza Katalin LAPRÓLLAPRA A Fáklya december 4-én megjelent száma változatos olvasnivalót kínál. Minisztert is jól kell választani címmel továbbgondolásra késztető cikket közöl például arról, milyen megfontolás alapján választják, illetve választották a múltban az állami tisztségviselőket. A közelmúltban nemzetközi menedzsertanfolya- mot szervezett a Borsodi Vegyi Kombinát, amelyben több szovjet vállalat képviselői is részt vettek, s érdekes előadást tartott a City Bank of America magyarországi kirendeltségének igazgatója. Menedzserré lenni... címmel olvashatnak erről. Emlékmű a sztálini korszak áldozatainak címmel beszámol a lap tudósítója az emlékműbizottság moszkvai összejöveteléről és az ott elhangzott javaslatokról. Látszólag egészségügyi témájú a Szívtenyészet?! című írás is, de a génsebészet lehetőségeit taglaló tudományos eredmények „hasznosítása” már a fantasztikus határát súrolják. A cikkben idézett vélemények szerint elméletileg nincs akadálya az elhasználódott emberi szervek „lecserélésének”. A képzőművészet kedvelőinek a Kék elefánt nyomában és A peresztrojka plakátjai című anyagokat ajánljuk. A lap a hagyományos rovatokkal — sport, rejtvény, filmkritika — zárul. Fi liftek, mozik, nézők 1988 tavasza óta a filmszakma újdonsága az alternatív forgalmazók megjelenése. Az eddig fimfor- galmazási monopóliumot élvező MOKÉP mellé fölsorakoztak a versenyytár- sak: a Budapest Film (régi nevén Fömo), és a megyei moziüzemi vállalatok közül elsőként a Helikon Film (régi nevén Zala Megyei Moziüzemi Vállalat). Várható még a Haj- dú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat önálló forgalmazóként való megjelenése, Hajdú Film néven. Mindez több filmet és remélhetőleg több jó filmet eredményez majd. A verseny a nézőkért folyik, akik az utóbbi években elpártoltak a mozitól. Hogy sikerül-e őket — minket — visszacsalogatni, ehhez fél év tapasztalata még -kevés. Vannak azonban biztató jelek. Bekerültek hozzánk például olyan régi világhíres slágerfilmek, mint a Híd a Kwai-folyón .vagy a Doktor Zsivágó. A Budapest Film vállalta, hogy a kiemelkedő, új szovjet filmeket a moszkvai bemutatóval egy időben vetíti Magyarországon. Mozit nyitott Pesten a Helikon Film is: nyáron a Fővárosi Operettszínházban vetítették az Érzékek birodalma című botrány- szagú japán filmet. Az új filmforgalmazók között a kapcsolat nem zökkenőmentes. Különösen azt sérelmezik, hogy miközben a forgalmazás többpólusú lett, a moziüzemeltetés még mindig monopolhelyzetben 1
