Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

1988. DECEMBER 5., HÉTFŐ NOGRAD 3 Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága napirendjén Javaslat a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága december 8-án Salgótarjánban tartja soron következő ülését. A testületet Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság el­ső titkára tájékoztatja & Központi Bizottság novem­ber 22—i üléséről, majd Szalai László titkár előter­jesztésében tárgyalják a párt (Szervezeti felépítésé­nek korszerűsítésére készült javaslatot. \A gazdasági folyamatok 1988. évi várható megyei alakulásáról, a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesítéséről szóló jelentést és javaslatot a gazdaság- és szövetkezetpo­litikai bizottság hevében Füssy József, a pártbizottság titkára térjeszti/elő. Az alábbiakban közöljük a testület elé kerülő írá­sos előterjesztéseket. Ajánlás az 1989. évi megyei gazdaságpolitikai tennivalók fő irányaira, a pártszervek feladataira I. A megye gazdaságának fejlődése 1988-ban részlege­sen felelt meg a gazdasagi- társadalmi kibontakozás me­gyei politikai íeladattervé- hen megfogalmazott célki­tűzéseknek. A külgazdasági egyen­súly javításával kapcsolatos előirányzatok teljesülnek. Miközben az ipari termelés volumene várhatóan 2—3 százalékkal elmarad a tava­lyitól, konvertibilis export­ja kb. 25 százalékkal bővül, a szocialista kivitele 7—8 százalékkal mérséklődik. Az exporteredmények alakulá­sában stabilizáló tényezőt jelentenek a 70-es években létrehozott kapacitások. A hagyományos struktúra, az alig változó műszaki színvo­nal miatt azonban a kivitel erősen konjunktúraérzé­keny, s jövedelmezősége nem javult. Az új közgazdasági kör­nyezetben szerény lépések történtek a vállalkozások bővítésére, a vállalati szer­vezetek korszerűsödésére. Ezzel együtt a gazdálkodás több negatív jellemzője fel­erősödött. A mezőgazdasági nagy­üzemek növekvő mértékben járultak hozzá az exportké­pes árualapok bővüléséhez, a lakossági ellátás választéká­nak növeléséhez. A lakosság életkörülmé­nyei rétegenként eltérően alakultak, általános közérze­te romlott. A jövedelmek erőteljesebben szóródnak, reálértékben csökkentek. To­vább súlyosbodott a nehéz feltételek között élők hely­zete. A tanácsok a központi forráscsökkentő intézkedé­sek ellenére az alapellátást biztosíto-tták. II. Az MSZMP KB november 1—2-j ülésén elfogadott ál­lásfoglalás végrehajtása, a megye gazdaságában felhal­mozódott feszültségek mi­előbbi oldása szükségessé teszi, hogy az 1989. évi gaz­daságpolitikai munka fő irányaként: — a konvertibilis export további dinamikus bő­vítése, — a hatékony műszaki fejlesztésen alapuló struktúraátalakítás megkezdése és mi­előbbi felgyorsítása ke­rüljön megjelölésre. Az üzemi pártszervek, -szervezetek. az irányító testületekben dolgozó kom­munisták feladata, hogy kí­sérjék figyelemmel a gaz­dasági tervek helyi készíté­sét és végrehajtását, s poli­tikai kö vetelmé nyf á m a s z ­lássál segítsék ,elő a priori­tások érvényre juttatását. „A” változat — A népgazdasági terv 1989. évi célkitűzéseivel összhangban szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó egységek további exportpia­cok feltárásával, a jövedel­mező exportárualapok bőví­tésével járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúly ja­vításához. A konjunkturá­lis lehetőségek kihasználása melleit kapjon elsőbbséget a nemzetközi versenyképesség tartós javítása, a piac aktiv befolyásolása. Ebben foko­zottan támaszkodjanak a műszaki fejlesztés, a korsze­rűsített exportpályázati rendszer és az importliaera- lizálás lehetőségeire. Ügy látja, hogy az erőtel­jesebb strukturális változá­sokat vállaló gazdaságpoliti­kai alternativa elfogadásá­val a megyében is előtérbe kerülnek a gazdaságii szer­kezet átalakításának straté­giai feladatai. Szükséges, hogy ennek koncepciójával a jövő évben minden gaz­dálkodó szervezet rendelkez­zen. A munkahelyi pártszer­vezetek feladata, hogy igé­nyeljék a helyi gazdasági vezetéstől a vállalatok pers­pektivikus fejlődését célzó el kép ze 1 és e k ki alakítását, a hatékonyságot, versenyké­pességet erősítő műszaki fej­lesztési alternatívák kimun­kálását, a végrehajtás meg­kezdését. — Az 1989. évi gazdaság- politikai — mindenekelőtt egyensúlyi — célkitűzések megvalósítása a rövid távon eredményt hozó feladatok megoldását is igényli. — Alapvető fontosságú, hogy a gazdálkodó szer­vezetek — a közgazda­sági szabályozók válto­zásához rugalmasan igazodva — biztosítsák működőképességük fenntartását, jövedel­mezőségük, verseny­képességük lehetőség szerinti javítását; — rövddebb távon is lehet­séges és szükséges, hogy gyorsuljon fel a termékszerkezet meg­újítása, keresletorien­tált korszerűsítése. Adottságainkat szem előtt tartva — főként az exportpiacok állal igényelt területeken — bővíteni kell a maga­sabb feldolgozottságű, nagyabb szellemi. érté­ket képviselő termékek arányát, javítani a • minőséget; — az üzemek fordítsanak nagyO'b figyelmet az ér­dekek feltárására, üt­köztetésére. Töreked­jenek a társasági tör­vény adta lehetőségek kihasználására, a haté­konyabb működési nor­mák kialakításéra. — A foglalkoztatáspolitika a struktúra átalakítását szol­gáló különböző időtávú fel­adatok megoldását szolgálja. Alapvető rendező elve a munkaerő hatékony foglal­koztatása legyen. A vállala­tok bátrabban éljenek a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sével összefüggő belső át­csoportosítás lehetőségével. A stratégiai fejlesztési kon­cepciókkal összhangban alakítsák a dolgozók szakma. és képzettség szerinti össze­tételét. A műszaki-technikai megújulás személyi feltételei­nek biztosítása a szakember- képzés és -átképzés közép­pontba állítását, a gazdál­kodó szervezetek, tanácsok és oktatási intézmények összehangoltabb együttmű­ködését igényli. — Szükséges, hogy vala­mennyi gazdálkodó és taná­csi szerv vizsgálja és kísér­je figyelemmel a lakosság, illetve a dolgozó kollektívák életszínvonalát befolyásoló döntéseinek hatását. Az üze­mek részéről folytatódjék a teljesítményekhez igazodó bé rga zdál kodási gyakorlat, ennek kialakításában növek­szik az érdekegyeztető fóru­mok szerepe. Fontos, hogy az é r t ékteremtés ben meghatá­rozó szerepet vállalók (szak­munkások, műszakiak) elis­merése javuljon. A tanácsok a kiemelt tár­sadalmi programjaik folyta­tásával, valamint a szociáli­san hátrányos helyzetű réte­gek terheinek enyhítésével segítsék elő az életszínvonai- pol'iitikai célkitűzések eléré­sét. Folytatódjon a gazdaság hosszú távú fejlesztését meg­alapozó infrastrukturális fel­tételek megteremtése. A feladatok eredményes megvalósítása a gazdaságpo­litikai pártmunka módsze­reinek korszerűsítését, a társadalmi-gazdasági re- f or m f oly ama tokh oz igazodó, ezek kibontakozását segítő munkaformák alkalmazá­sát igényli. — A pártszervezetek mun­kájának megújítása során, a hangsúlyt a mozgalmi módszerekre, politikai befo­lyásuk szélesítésére, erőik jobb koncentrálására helyez­zék; — a politikai munkában kiemelt fontosságú feladat megértetni a refarmfolva- matok továbbvitelének szük­ségességét, hangsúlyozni a párt meghatározó szerepét ezek kezdeményezésében és irányításéban; — a gazdálkodás helyi kérdéseiben a pártszerveze­tek növeljék a gazdasági ve­zetők önállóságát, biztosít­sák egyszemélyi felelősségü­ket az eredményes gazdál­kodásban, a vállalkozások­ban, a munkahelyi rend, fegyelem szigorúbb követel­ményeinek érvényesítésé­ben. Figyelmüket elsősorban a hosszabb távú folyamatok­ra, a tartós tendenciák mi­nősítésére, az emberi ténye­zőkre, az ezekkel kapcsola­tos vezetési feladatokra for­dítsák. Munkájuk színterévé a vállalatirányító testületek illetve a szakszervezet he­lyi szervezetei váljanak, anol álláspontjukat az ott dolgo­zó párttagok, a kommunista közösségek révén érvénye­sítsék. „B” változat A gazdaságirányítás li­beralizálásával, a piaci vi­szonyok előtérbe kerülésé­vel tovább növekszik a vál­lalatok önállósága. A köz­gazdasági szabályozáshoz és a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás, a vagyon hatékony működte­tése, gyarapítása, a jövőt megalapozó fejlesztési dön­tések meghozatala, végrehaj­tásuk megszervezése, a gazdasági vezetés feladata. Megvalósításukban az egy­személyi vezetői felelősség követ keze t es é rvény esi tűse szükséges. A . pártszervek és -szerve­zetek gazdaságpolitikai munkájában a folyamatok elemzése, az eredményes működés helyi politikai fel­tételeinek megteremtése, az emberi tényezőkről való gon­doskodás, a helyi társadal­mi feszültségek kezelése ke­rüljön előtérbe. Ennek megfelelően a párt­szervek és -szervezetek: se­gítsék annak megértését es gyakorlati érvényre juttatá­sát, hogy a gazdasági stabi­lizáció egyben a politikai- társadalmi kibontakozás alapját, feltételét is képezi. Megvalósításához szükséges, hogy a gazdálkodó szerveze­tek megfelelő fejlesztési stra­tégiával, valamint — a nép- gazdasági tervvel konzisz­tens — 1989. évi előirányza­tokkal rendelkezzenek. A jö­vő évi feladatok megoldása — mindenekelőtt az egyen-* súlyi követelmények teljesí­tése — a meglevő vagy rö­vid távon megteremthető gazdasági erőforrások haté­kony kihasználását igényli; — fontos tennivalójuk, hogy a párt által kezdemé­nyezett reformelgondoláso­kat széles körben megismer­tessék, elfogadtassák. Érvel­jenek a helyi megvalósítá­sukat szolgáló intézkedések mellett, cselekvőén vegye­nek részt a végrehajtásban. Ki kell alakítani a pártszer­vezetek új tulajdon- és tár­sasági formákhoz való vi­szonyát, tisztázni az e terü­leteken folyó pártmunka módszereit; — azokat a gazdasági ve­zetőket támogassák, akik: a változó környezethez igazo­dó vállalkozói magatartás­sal, szervezeti- és működési formákkal fenntartják, ja­vítják a vállalat életképes­ségét; keressék a gazdaság­ban a tőkésexport-bővülés lehetőségeit; rendelkeznek hosszabb és rövidebb távú koncepciókkal; biztosítják a megvalósítás műszaki-gaz­dasági, személyi és szociális feltételeit, a munka magas szintű szervezettségét; kö­vetkezetesen érvényesítik a tel j es ítmény e 1 vet. A pártsizervek felelősek azért, hogy a vezetői munka­köröket rátermett, eredmé­nyesen dolgozó, vállalkozó szellemű személyek töltsék be. Szigorú következetesség­gel kezdeményezzék a maga­sabb követelményeknek ele­get tenni nem képes vezetők cseréjét; — segítsék elő az eltérő érdekek felszínre kerülését, a belső érdekegyeztetési gyakorlat kialakítását; — a politikai munkában kapjanak megkülönbözte­tett figyelmet az életkörül­ményeket alakító tényezők. A pártszervezetek kezde­ményezzék, hogy a legrá­szorultabb rétegek — az ala­csony jövedelmű nyugdíja­sok, a pályakezdő fiatalok, a létminimum alatt élők — helyzetének javítása a szo­ciális gondoskodás közép­pontjába kerüljön. A helyi társadalmi feszültségek eny­hítését a kiemelt társada­lompolitikai programok foly­tatásával is elő kell mozdí­tani; — tevékenységükben a mozgalmi módszerekre, po­litikai befolyásuk szélesíté­sére összpontosítsanak. Mun­kájuk szinterévé a vállalat- irányító testületek, illetve a szakszervezet helyi szerve­zetei váljanak, ahol állás­pontjukat az ott dolgozó párttagok, a kommunista közösségek révén érvényesít­sék. A megyei párbizottság szükségesnék tartja az or­szágos pártértekezlet állás- foglalása végrehajtása érde­kében a párt szervezeti fel­építésének korszerűsítését. Olyan politizáló pártra van szükségünk, mely a társa­dalmi, gazdasági reformfo­lyamat élére áll, politikái eszközökkel ösztönzi, gyor­sítja a megyénk előtt álló feladatok megvalósítását. Mindez megköveteli, hogy a párttagság önállóan, aktí­vabban képviselje pártunk, politikáját, területenként és munkahelyenként is erősöd­jön a tenniakarás szocialis­ta célkitűzéseink megvaló­sításáért. I. A pártalapszervezetek A politizálás alapvető színterei az alapszervezetek legyenek. Növekedjen hatás­körük, aktivitásuk, felelős­ségük a politika alakításá­ban és végrehajtásában. Nagyobb önállósággal irá­nyítsák, szervezzék a terü­letük politikai életét, ösztö­nözzék a párttagság részvé­telét a feladatok megoldá­sában. 1. Érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a pártta­gok ott végezzenek alap- szervezeti munkát, ahol a felkészültségük, képessé­gük, személyiségük kifejtése a leghatékonyabb és a poli­tikai szükségletek leginkább indokolják. 2. A politikai, ütközet szín­tere fokozatosan áttevődik a lakóterületre. Meg kell gyorsítani az ott működő alapszervezetek megerősí­tését, Indokolt, hogy az üzemekből, intézmények­ből, kereskedelemből, szol­gáltatásból, oktatási, köz- művelődési területekről — az önkéntesség betartásával, — minél többen vállaljanak lakótérületi munkát. 3. Meg kell szüntetni a községi és lakóterületi alap- szervezetek jelenlegi szétta­goltságát. Az is indokolt, hogy jobban igazodjanak a választói körzetekhez. 4. Korszerűsíteni szüksé­ges az üzemi pártszervek és szervezetek munkamódsze­rét. Kerüljön előtérbe a szakszervezetben végzett politikai munka. A kommu­nistákon keresztül érvé­nyesüljön a párt befolyása a gazdasági folyamatokra. 5. Növekedjen a politikai munkában a pártcsoportok szerepe. Létrehozásuk bizto­síts,a minden fontos terüle­ten a párt szervezeti jelen­létét. II. A pártbizottságok Irányítási területükön ér­vényesítsék, képviseljék ha­tározottabban a párt politi­káját. Megnövekedett fele­lősséggel szervezzék és el­lenőrizzék végrehajtását. Szervezeti testületi megúju­lásukkal legyenek a politi­kai, gazdasági reform helyi kezdeményezői. A megyei pártbizottság 1. Testületi megújulását követően: a) Szüntesse meg a jelen­leg működő pártépítési, if­júságpolitikai, agitációs és propaganda, gazdaság- és szövetkezetpolitikai munka- bizottságait. b) Hozza létre a pártpo­litikai, tá rs a d al om po 1 i tik a i, gazdaság- és szociálpoliti­kai bizottságokat. c) Hozzon létre tanács­adó testületet. d) Működtessen konzul­tatív tanácsot és szükség szerint alkalmi bizottságot is. 2. A testületek, a létreho­zott új bizottságok tévé-' kenységének kiszolgálásá­ra szervezze át a megyei apparátust. 3. Négy nagyközséget — Mátraterenye, Karancs- lapujtő, Romhány, Palotás­halom — a megyei pártbi­zottság közvetlenül irányít. Az érintett irányító párt- bizottság és pártszervezetek egyetértésével fokozatosan térjünk át a kétlépcsős irá­nyításra. a) 1989. január 1-vel 17 községi pártszerv közvetlen megyei irányítás alá he­lyezze: Cered, Diósjenő, Drégelypalánk, Endrefalva, Érsekvadkert, Jobbágyi, Ka­zár, . Kálló, Litke, Nagybár- kány, Nógrádmegyer, Űr- halom pártbizottságokat, va­lamint Nagylóc, Szügy, Tar, Vanyarc, Mihálygerge párt­alap szervezeteit. b) A tapasztalatok isme­retében 1990. január 1-től további 29 község pártszer­vezetét is közvetlenül -irá­nyítsa. 4. A párttagsággal, az alapszervezetekkel javítsa közvetlen, személyes kap­csolatát. Ennek érdekében szervezze a testületi tagok látogatását, hozzon létre széles körű aktívahálózatot. 5. A pártbizottság erősítse befolyását a szervezetekben. Hozzon létre és működtes­sen kommunista csoportot a megyei tanács, Hazafias Népfront, az SZMT testüle­téiben. Városi, városi jogú nagy­községi pártbizottságok Javasolja a megyei párt- bizottság az egytestületes pártbizottságok létrehozá­sát. Ezt küldöttértekezleten kell megválasztani: a) 1988. december 31-ig Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Nógrádi Szén­bányák pártbizottságnál. b) 1989. évben a Salgó­tarján, Bátonyterenve párt- bizottságainál is. Ágazati pártbizottság A megyei pártbizottság egyetért a kereskedelmi— pedagógus—szolgáltató pártbizottságok Salgótar­jánban történő megszünte­tésével. Ilyen jellegű bi­zottság létrehozását nem ja­vasolja. Lakóterületi pártbizott­ságok Kezdeményezi Salgótar­ján, Balassagyarmat, Szé­csény, Pásztó, Bátonytere- nye térségében a pártbi­zottságok folyamatos meg­szűnését. Az alapszervezetek közvetlen irányítását az il­letékes városi, illetve városi jogú pártbizottságok lássák el. Üzemi, intézményi, hiva­tali, községi pártbizottsá­gok. Szervezeti felépítését az irányító pártbizottságok te­kintsék át és ha indokolt, korszerűsítésüket kezdemé­nyezzék. Záradék: A megyei pártbizottság által elfogadott határoza­ta a NÓGRÁD-ban jelenjen meg. A megye pártszervei és szervezetei tervezett szervezeti intézkedéseiket előzetesen a megyei párt- bizottság FITO-nak jelezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents